■AMiIOAI NAOrjMI Mimiw
IRTAt S2^C iSTVAN *
AZ A torzító, rágalmazó és-^onoBZ vágyálmokAt tttk-nir.ő. tarkabarka badarságokkal éá vásári rikáésolásaal Bzéd&^go bnimzavar. amivel a béke, nemzeti,íüggetlen-mg és szocializmus karói közé szorult Imperialisták hi* fleirhábonis komédiásai éjj bértollnokai az utóbb! pár hétben a néhai Sztálint és a mai Hruscsovékat egyaránt foj-tógatnlpróbálgatták — immár kimerülőben van.
; A dollár, font, frank és márka eme prostituáltjaid nak; persze.; az lett >x>lna a céljuk» hogy — A JO ssovjet iiártkoiiglr«^MZtts világlortén neiíállapitáfalt «p célkitűzéseit ép^^ttaxKA t^x lmperiidittákL«ME tiilyo»«és porodő bajait kmlbevoBva —r- j:avart» mctg€Mnlátt ét rést iio:;z«iiudc lébre á béke. fii^rgetlenséj^v <l^?nokráciá és szo-ciaflzmuis híveinek soraiban. A fényes tények azonban e-rősebbnek bizonyulták a sötét v^n^álmoknál. Oszlik a Jlázugsag^^ ködje,' az igazság Napja fokozott fénnyel ^és erovetragyog fel. • '^^^;;„•'..■:■■■:v-'"'
~ (1) A páraetés va4 és szennyes^pn^págandáő^^ ideje alatt Nyu^aton^^^^^^v komolyabb solyat^ésállamfér^
tafoit helyeslést mert, vagy tánáictb^^^ tartott volná' nyi^-vánitaiií' ezt á pnw^pkáló C^^
V (2) Ányugáii imperialistáké :^^k^
kényszeriiltek^ az EííSz-kií^ , ■: '1%
ni. sem a Bul^nyin-Hruscsov látogatást megakadályoz- ^ ni nem tiidták^ sőt ko^^ seq|_ mertélc.
(Edén a gáncsoskodÓknák -azt vágta: o hogy a szo^det vezetők látogatása An|plláhak»kevesel^ kerül,- mint egy , H-bomba.;.intlÚ<Mno<l resze«r -és hidejT-
hábprus éllenségvezér'és hitlerizmus ejleni szövetséges Churchill, érre ráduplázott a mult héten, amikor az udvarias fogadtatás érdekében maga is letette a garast; .
(4) SzánSös más nyugati államférfi, katonai vezető és politikus békés együttélési nyilatkozata között* Pear-son kuliigsrminiszter is aVSzóvjetn^ és a szociálisia vi-lángrendszemek a 2Ö. pártkongresszusban visszatükrözött megszilárdult nagy erejét ismerté el a maga módján multheti parlamenti beszédében (Pickersfifill bévándor-lásügyi miniszterre hagyva a duUesi politika kiszolgálásának piszkosabbik részét), mialatt tőkés gazdasági szakérteik a békés versenír esélyeit szorongva latolgatják és av kilátásoktól való félelmükben fogukat>vácogfetják.
(5) A nyugatnémet kormány újra tárgyalni akar Moszkvával a német egyesítés kérdését^éh.
Talán ennyi ejég is a sok közul bizonyságul arra> hogy a kutyák ugatását elnyomja a karaván haladásának reális és hangos ténye. _ ' "
Közben megjelent a Can. Tribüné eheti szájiaában Tim Bucknak, a Labor-Progressziii' Párt vezetőjének a 20. pártkongresszusról, illetve annakértékéléséről szóló nagyobb beszámoló cikke, amit mint jelzik — másik is fog kövfgtni: £bből a^elyszini tapasztalat alapján irt és kanadai vonatkoztatásaiban is igen fontos cikkből most csak azt a részt akarjuk itt felhasználni, amely 4 ^ Sztálint ért kritikával, illetve az egyéni kultusz felszámolásával és annak termeszetévéi foglalkozik vagyis amivel kapcsolatban a nyugati dollárzsoldos görények a bűzködöt magukból megrendelésre kiszorították.
Mivel e nagyjelentőségű, aránylag azQnban mégis csak kis részét a kongresszusnak nem lehet helyesen; ép-penezért tárgyilagos; szemlélőnek nem is szabad a kongresszus egészétől különválasztva megldsérleni vizsgálat
alá venni, ezért itt megismételjük, most Tim Buck cikke nyomán is, a kongresszus világtörténelmi uj vonatközlá-sait, fő megállapításait csak pár pontban:
1. A szodalizmiis világrendszerré növése és megszilárdulása, amit a kapitaliznaus képtelen volt megakadályozni; (a Romnmnizmus felé \aló haladás káprázatos kilátásai a hatodik 5-éves tervben) ;
2. A különböző rendszerű államok liékés együttélésének szélesülő és szilárduló lehetősége (uj békeállamok sora, gyarmati felszabadulások, világbékemozgatom);
3. UJ imperialista bábom megakadályozásának szélesebb és szilárdabb lehetősége; a'münkáámozgalmi szakadás további behegesztésének lehetősége; a kapitaliz-" musból a szocializmusba való átmenetnek uj formái.
Ezeknek a fényénél kell a Sztáün-kérdést is vizsgálatink. ■ ^ -
. , JBlőszÖr is a T. B:-cikk végén lévő következő raeg-állapitásra hivjuk fel a figyelmet: Sztálin nevét nem fogják tarolni,, mert a szocializmus ügyéhez békében és
^háborúban tett hozzájárulásai egyaránt szilárd és tartós . helyet biztosítanak számára a történelemben. - Másodszor: hosszabb idén 4t megismétlődő és fenn-
;á]Ió hibák ^tévedések megkövetelik, hogy ezeken lé-
-■mm á bangrály. iia maradandó és leghasznosabb, tanul-•ágot «Jicariiak lenTónni (az érdemeknek való egsddejtt
MnQénezés mentegetés lenne, amel^ akadályozna csökkenten^ éi kevésbe tartóssá tenné a tanuIsáMtI. bt tet-ttít Hrasesovai, mikor Sztálin gyeniíéire/és hibÜm nyü-(Folytatáaa a 12. oldalon)
TIÉi Biidi* « lj|lmr*f j Misaiv Párt oraaiiM Y** iaje» ax idei MájiM •b«jei«-refttéi fiimeiiélyéii* a anttii* kásiág neniiMi^ai aiaplán*
SMasaey Hallbaii I^C b«iaé> at nondaiii^ A gy<ileseR» a« mely májiia l4n, Mdlett «ittt less mestartva, kiiiliirá-lia fliüior is letat ' . - , Mrt Buck hdtsaii európai látogatásának tMMitsialátai* tén valamiiit a SZKP SO-ik koogreisausárél.fog besxél-ni, ahol mint vendégktfldott vett részt. A bőszedének tárgyas' »A győzelmes sxb-cialisipiiís és Kanada jövő* jécJesz.'
limbrivna
Bgéexen tij ultrán ÍUm P. Miniy neves szinmüv^nMH
és ItényszertaázasuBága
limerivna V
Ez az a várva-várt film! TJkr&ft besaéd, angol irás
LiMlRiVNÁ
CMk égy iiétjg! — KexdSdlk;
23
pnndauRm, Spiadinpmál
SUDBÜRYBAK 8000, Port Golborneban 600 szakszerve* zeti Inunkéi; ft Union fif Mine^M (Mine-Mill) tagiai zaitoláalff tditattékmeg a unióháiu! kAt, hogy me«ia]lgáwák m omzágoatés belyi vezetőnknek az ontáriói láunkailgyí tanádi iOn^ Rela* tíon Boárd) dantéférdi szóló Jelonjbését;
Ugyanis^ naint isméyetes,^e ^ij^^
ilMERIVNA
Bígy lány tragikus s»wlme--- -f^ÜnkfÓla, h
A köZELJröVÖÉEN két bi^ res" ukrán fiini kerül bemutatásra Tor<>ntóban.
A slimerivnac (Tragikus szerelem) P, Mirny színmü-
ve alapján készüjt, az ápr 23-mal kezdődÓ héten á torontói LaSalle-moziban kerül bemutatásra^ azután számos kanadai károsban.
Egy akarata ellenére való házasságba • belekényszeri-teti bUszke lány történetében a film megvilágítja a 19. századbeli ukrajnai állapo-;okat, amikkel oly bensőleg ismer53 volt az akkor élt
meghívó
BRANTFORD. ONT.
A Kossuth Betegsegélyzd Egylet mAW) brantfordi jBök Kdi Cso-)ortJa ^rilis Zl-fo, ssombaton este 8 arai kezdettel SORAKOZÓ
ESTftT rendes a 104 W. Colborne St alatti Magyar Otthonban. Jd axőmkoxtató pn^gramről a ndk gondoskodnak. Brantford és k0r-nyéké magyarságát szeretettO^ meghivja á Nöi Csoport.
NIAGARÁ-FALLS, ONT. A Magyar RádiöbI«ottaáf (Hun-garian Melqdiea, St. Catharinea) ipriUs 21-éR^ este 8 órai «ke»let-tel tartja nagysxabáau TAVASZI BALJÁT Niagara E^űOson a Kapid fTavem (River Road) táácCermé-ben. Bnnivalö, frisaitAk. Kajtár xe-
nekara musadkál. BeléptkliJ. 11.00.
Nlaxara-íébadget magyarságát tüotitííettel meghiTja a rendesOa^
náca^ érvénytelennek nyilván nitotta aiMine^Min miiködé^ flí engedélyét, mivel a Mill alapszabálya megváltozott, azútáá, hogy á szervezet átttónóm mttkodá»t Jiyert Kanadában á Miiie-Mill niultévi nemzetki^zi konvenciójának határozata értél-mébeil. Az ontáriói kormány munkaügyi tanáésa ennek folytán nozta azt á rendelkezést, höjgynííiután & Bíine-Mll »uj* íssíérvézet lett, a régi működési engedélye érvénytelén és az Internatio-öal Nickel társasággal kötött szerződésé is érvényét vészitétte
A sudbüryi gyűlésén ^ az ^d8-a8 lokál elnöke ^ski kijelentette: »Bgy kollektív. egyezmény törvényes dokumentum 8 annak az égéiz tartamára, érvénybén \ kell maradnia ^és te--
déstinket tiszteletben tárt-iák. Mindezideig a társaságok betartották az egyezményt és mig ehhez tartják magjukat;: addig nem fognak néhézjségek felmerülni.*
Solski emiékeztette ,a lelkesen helyeslő hallgatóságát anrá, hogy »ícoiIekfiv szerződések és szakszervezetek már -régen létezték, amikor mimkaugyi tanácsokat létrOr
faoztákiC: ./
Az eliiök azután árról tett jelentést. Mogy a unió máí-is azí INCO elé terjesztette az uj szerződésre vonatkozó követeléseit.
»Az INCO az elmuU év-ben kaialmasan növelte a profítjait ~ mutatto ki Solski. — Rajinnk múlik, líögy ezekből a proftokból
bialc^ Vágyók Jbenner hogy ifta ÖsssfiJfoiliDk; akkor k^ lőén 14 fógpiik^^^^^M^ tg ba.^''vaiákt)'':'tiliin^ ^akar^:^ állni, azt alMsneoMill lé log* ja heiígerelni.4(
»Itt'Tagyttnk«
A gyűlésen felszólaló N«lt Thibault, a Mine-Mill orszá-go& elnöke/rámutatott^ hogy mellékes .milyen rehdelIwH ízest hozott a^muhkaügyi ta* mi >ákkö^ii itt va^ gyunk,r mint aas < Interiiatioh-al ünidn of i Mine^ -tóill' an<t Smélter Workérs; mert.ezt a t^giságiihk^ond^^^ igy ki én azért miil^ddünk mint autonóm íísaitóe^set,' mert a tag^
ságuhk iéÍFlafeaw^^^
»Ezl azért mondom, hogy az JlfC^;^ if^^ > CIL
^: Kánadíuiz<^ nek sáenodéáe V a SCK^es lokállal,;meg, jbogy és a szándé-hvaúc Matf^^
sziláM» r égyfé^^ erejével haladunk élőre^c jelentette ki az elnök.
vNein léteznek? .
Hárvey Mt^^ a- Mine-Mill alelnöke nagy nevetést Táltótt ki/mikor pesizédébek azt mondotta, jhogy a mun-kaűgyr tanács szerint nem is létezünk. -
sNézzenek csak önökre mutatott, a zsúfolt teremre azok szerint az nrak szerint önök nénoi: is létes*
neJc^-•; _^ ^ ■
X »Persze, azt elfelejtik, hogy há önök megszánnék létezni^ akkor nem fog fel* jönni érckő soha azokból a
bányákból.«
a PQRiVCOUÖRliiEi INOO-M^ VIHAROS GYŰLÉSÉN TiyrÁKÖZTAK
Az INCO nikkéifínomitó Üzemének munkásai közül
szerző.
Május^ 2-ánrcsak egy ea-. ;e, előzeteár bemutatásra ke^ rül a RadioCily-mozibáa a »Nazar Stodolyac című színes. Ukrán népmesefilm^ély Tarasz Sevcsenko özinmüve nyomán kéázült.
Mindkét film, ruhában és szokásokban' a régi ukrán népéletet képviseíi, mindkettő ukránnyelvü, angol kisegítő alcímekkel.
magyar és mas sporthírek
Bécs — Brazilia labdarügó-Tíálogatottja vasárnap a Vi-enijái Stádiumban 65.000 né-;eő előtt 3:2 arányban győzött Ausztria válogatottá f e-ett.
daagów — A~ műit Kxomeii,t<m it 130.000 nácO elOit Anglia, ^ SkáUmaág c laDdJurugöTátogatott csiNPatall:!. göarányu inórIcezAiit
(Folytatása a 11. oldalon)
kb. 6Qtf-an töltötték meg zsúfolásig: a Mine-Mill hallat, s még az utcára is- kiszorulták,, mikor márc. 28-án, a 637-res lokál elnöke, R. Methot jelentését és NeU Tl\ibaa|t országos elnök beszédét az ontáriói munkaügyi tanács rendelkezésével kapcsolatban meghallgatták.
A 637-es lokál tagsága e-zen a gyűlésen egységes, elszánt véleményüket nyilvánították ki, hogy a port-col-biirnei nikkelfinoaiitó özem munkásainak n(egaíapozott szakszervezetét meg^fogjlk. védeni, amely annyi ^eredményt biztosított már részükre a bérek, munkakörülmények és biztositások megjavításában.
.A gyűlés egyhangú határozatot fogadott, el, amelybén határozott állást foglalnak a szakszervezetük megvédése.-mellett, és éleshangú levelet küldtek az ontáriói Frost-konnányhoz,mcly-ben elitélik és yisszautasit-
ják annak á munkaügyi törvénye áltaí hozott szervezetellenes intézlcedését.