12. OLDAL
KANADAI MAGYAR MÜKKAS
19S6 JUUUS 12. CSirrORTöIC
MBUIi. HeiHlie. HOGYAN iS MIT?
) (Folytatás az 6. oldalról) harc fellrissitő érzetének segítségével a kanadai magyar élet kellős közepébe vezeti az útját. •
Ez a nyitja a torontói Ady-egyíittes növekvő létének és sikereinek is: az tette fejlődő ké-' pessé és most is az tartja benne a lelket, hogy •gy fiatal szervező lány merész és inakacs kez-dményezésével belevitte a vállozatosságba, a torontói és a délontártói élet kellős kozepéiie. Persze, egy fecske nem csinálhat állandó nyarat--r de példája igen tanulságos.
Egész mozgalmunk, —* annyira, amennyire egyáltalán él, — ma nem olyan elszipretelődött, mint legtöbb esetben és időszakban idáig volt: sokkal inkább része az általános kanadai, hála-dó mozgalomnak és életnek. Ez azonlían nem elég, éz igy féloldalu. A mi mozgalmunk gyökere elsősorban a kanadai MAGYAR életben kellr hogy legyen T- csak igy adhat megfelelőt és többét a kanadai élethez. És most ebben va-gytudk a leggyeiigébbek.;
A Hunyadi- és a Kaposvár-eseten kivül a Bartók-eset is megmutatta, hogy hozzáértésben, vezetésben és kitérj eszkedésben milyen hiányosak, tétovázólr és gyámoltalanok vá-gjmnk. Mindezekben á kérdésekben nem nyúltunk tul a sájátmagünk által is szukrészoritott elszigeteltségünkön. Ezt a legsürs^osebben helyre kell hoznunk a Kaposvár-üggyel, a kanadai magyánág 7S. évfordulójára való készülődéssel kapcsolatosan. Itt nem szűkkeblű, ostoba ki-sajátitásrá, hanem a legszélesebb részvétel Kezdeményezésére és lehetővé tételére van szükség, -ájnéllett, hogy ez ínozgalniunkon belül . sem lehet egy ember ügyének hag^, hanem mindnyájunk, egész mozgalmunk ügyévé kell tennünk, ezenkívül is ezreknek — egyházi és egyleti vezetőknek, tagoknak és sok másnak -— kéli a véleményér, javaslatát a légbarátságó-sabbah és legmegértőbben személyesen országszerte kikérni és általános magyar ösSzefogásu ünneplések előkészítésén dolgozni, s lehetővé tenni, hogy százak, esetleg ezrek hozzájárulár sával olyan történetkönjrv jöhessen létre 1961-re a kanadai magyarságról, amelynek soha-nemremélt sok-sokezres példányszámban való elterjesztése legyen megyalósitható.
A mozgalmunkon kivüli tömegek és \ezetők megközelítésében és a velük való beszélgetésekben és tárgyalásókban figyelembe kell ven-
ni például azt a tényt, hogy a Saliliii-liiiltttsa M^ímMé§0 éa folsiánioláta alkatoMil ad • jva* lük való allogtilallanabb viszony fcifojlesatésé-
ros igenis tévedtünk mi is, gépiesen védttínk olyasmiket, amiket közelebbről ki kellett volna vizsgálni és kritizálni; a magyarországi szocialista átalakulással kapcsolatosan sok látogatónak és óhazái rokonnak a panafza nem volt alaptalan és nemcsak egyszerűen »a növekedés neh'ézséiíeirők volt szó, hanem a JSztáltn-kul-tusznak oda is kiható, a szocializmustól idegen rendellenességekről, amiket az imperialista ügynökök saját céljaikra méginkább kihasználhattak a nép és á szocialista építés és demokrácia rovására. Figyelembe kell vennünk, hogy ezeknek a rendellenességeknek a helyrehozása és felszámolása mégkonnyitiazt,^ Hogy a nem-szocialista gondolkodású kanadai n)ia-gyarok is könnyebben megbékéljenek a magyarországi fejleményekkel. Ez viszont sjegit abban, hogy felismerjék a sz«>cialÍ8ta táborn^,. beome Magyarországnak a nagy bekebiztositó és általában az emberiség; haladását munkáló -szerepét.' ^
Az a tény, hogy mozgalmunknak szocialista gondolkozású tágjai most még határozottabban annak a lehetőségét hángstilyozzák^ hogy: sók inas tőkés oiBziág között Kanada a iszoci-
alizmusra való átmenet fokozatosán,; fegsryerés ' harc-nélkül, a népakarat parlamentális, választási uton váló kifejezésévél valósuljon meg, és-hogy lehetőség van a munkásmozgalom forradalmi bal- és reformista jobbszámyának fokozatos egyesítésére —szintén segithet ^uj, megértőbb légkört teremteni a kanadai magyarság különböző rétegei között. A kanadai munkásmozgalom szakszervezeti egységesülése, és a farmermozgalmakkal kifejlődő együttműködése, a nemzeti függetlenségi küzdelem kiszélé-sülése és a parlamentben való szenzációs megnyilvánulása, a 'szennyes dóllár-kulttirával szembén -erősödő országos ellenállás, és szá-nlos más fejlemény mind-mind kedvezőbb talajt teremt aira, hogy a kérdések egész sorozatában ideiglenesebb és tartósabb, helyi és országos jellegű magyar együttműködés jöhessen létr^ és hogy igy egyeá reakciós vezetők ne vihessenek egyes magyar rétegeket a reakció politikai és gazdásági gyapjunyiró ollója álá.
TJALADó mozgalmunk több mint 25-éves léte alatt sokat tett abban, ho^ a kanadai magyarság ma nincsen ugy kiszolgáltatva a kü-
lönböző politikai és gazdasági kalandoroknak, miht kezdetben volt, hogy politikai éflkuttur4«> lis azintjo emelkedett és h<^gy a kanadai nép többi részével való viszonya sokat fejlődött á testvériség Irányában. De a Jelenlegi helyzet-ben nem annyira az érdamalnlfpiBiiiit inkább a« soknál fogva még súlyosabb éíi •ürgatUbb kü« Cele«ség«ink a fontosak* És ezt érzik tagjaink és híveink, és most másfajta, sokkal azéiesebb és bátrabb vezetést várnák. A magam részéről én ügy érzem, hogy a kevéske te^fékehységja* vulás és nagynehezen sikerhezvitt egyes kam« pányok mellett még mindig uralkodó lanyhaság, uhottság é^ tétlenség kifejezi legalább részben azt az elégedetlenséget is, amit saját tagjaink és biveink, sőt részben a kanadai. magyarság többi rétegei js, mozgalmunk Jelen)[egi vezetőivel, magatartásunkkal és tevékényisé* günkkel szembén éreznek^ . : , v
És hogy a fenébe ne! A hidegháborúi á vég^t járja,-^z egész világ és ország rohamosán változik körülöttünk :a|cik és áinik lecsökkentet* ték és a magyarság többi rétegeitől szétválaisz* tottak bennünket, niost fokozatosan; l^vitézle-nek éá; szétfoszlanak; de mintha bennünket e-zek a kedvező; új lehetőiségeket^nyit^ váltp^íá-sok is ügy érnének, mint a hideghábóí^^^ ízŐtleri körülményei; ;t^^ is megbűvölt
nyúlként állunk tétlenül a szokatíanságánál fogva kÍÉ^'^ókérit ható, de valójábi^^ munkát kínáló, kezdeményezést, tanulást és harcot követelő üj körülmények előtt! X
Ismételni kell: elsősorban is kézdéniényező bátorságra és áz:«bbeU hitre vsűii szüksésf, hogy igenis lehet! Csak igy győzhetjük még a saját tagjainkat, híveinket, sőt a magytóág szélesebb rétégéit is aiTÓl, hogy komblyari go^^ juk a vezetést,, hogy bízunk, hogy akarunk és hogy az_ő ségitségükkel tudunk is] AMtával, a helyzet kielemzésével tierii^ állhatunk meg; de ez mit sem ér és soha nem'fog kollektiv vezetést és kollektív aktivitást eredmén|rez^^^^^^ közbén sokoldalú bátor kezdeményezések nem történnek a különböző szinteken és á legkülönbözőbb kérdésekben —- elsősorban a magyar* ság barátságáért, testvériségéért és annak segítségével mozgalmunk és egész magyarságunk tevékenységének újfajta és ujcélu felvirágoztatásáért.
Egyidejűleg vegyük elő kanadai haladó magyar mozgi^niunk különböző ágainak és pifób-lémáinak legalább vázlatos átvizsgálását és kí-vitatását. -
SzOVJef veiet^k l dollár jutott egy-egy fiók-
Ezúton mondunk köszö-Kanadd Ndplat netet a fiókok nevében ugy _——^ a nőknek, mint a férfiak-
^ Moszkva — Július 1-én, nak, akik fáradtságot nem
Canada Bay alkalmából a i ismerve szolgálták ki a ven-moszkvai kanadai követsé- dégeket. Külön Köszönet jár gen. ünnepséget rendeztek. Handő Balázs tagtársnak a A fogadáson a szovjet kor- jó zenéért, és köszönet á mány részéről a miníszterta- Pintér-családnak a dijnien-nác& elnökségének két el- tes helyért, és végül köszö-nökhelyettese, Georgi Ma- net mindazoknak, akik a lenkov és MikhaiT Pervuhin piknik sikeréhez bármivel is vettek részt. A 'felköszöntő hozzájárultak.
a békeüllamok..
A fiókok megbízásából:
J. Fábián
alkalmával a két szovjet j kormányvezető a »virágző Kanadára« ürítették poha-| rukat,
Malenkov és" Pervuhin, s a diplomáciai kar többi tag-1 jai is csatlakoztak a kana-1
dai ügjrvivő, R. E. Collins- kjAGYARORSZAGI hoz, aki »az orszagamk ko- u^jj. zötti jószomszédi viszonyc további szélesítésére mondott köszöntőt.
Olvasóinkat érdeklő
kOlkEpviseletek
Ügyek-
Esős idő dacára: ió Kossuth-piknik Dnimheller - völgyben
A - DRUMHEIIjS - völgyi Kossuth-fíókok (IMBF) jun. 24-én a rosedalei Pintér-farmon tartották évi közös piknikjüket, amü az esős idő dacára ugy anyagilag, mint erkölcsileg elég'jól sikerült, bár délután 4.30 órakor erős zápor véget vetett neki. A piknik összforgalma 853.75 dollár volt, a kiadáá 213.99, a tiszta maradvány. 139,76, ami a következőképpen lett elosztva: 35 dollárt beküld-tünk a Munkásnak, a többit pedig'Tegyenlöen jfelosztot-tuk az S fiók között, 20.80
LegatloD oí tiie RepoUic oí Po-land,
Hangarlaii Divisioii, 255 Floni Street, Ottawa, Ont.
Csehszlovákiai ügyekben: L^ation of tiie RefNiblio of
Czecboslovakia, 171 Clemow Ave., Ottawa, Ont.
Cohsulate-Oenera] of the Rejrab-
Uo of C^eechoslovalda, . 1255 Fhillipa 8qasü», Montreal, Qne.
Romániai ügyekben: Legmtion of the Románián
People's BeimbBo, 1601—2Sid St. N. W. Waahlnc^ton 8, D. G., ÜSA
Jugoszláviai ügyekben:
Gonsalat»-0«nerm] ot Tugosla-vla,
27 Montchűr Ave., lerontó, Ont.
(Folytatás az 1. oldalról)
ről is lemondott, de népének vezetője maradt és az eddigi francia uralomtól egyre inkább Peking és Moszkva felé orientálódott. A nyilatkozat aláírásakór fogadta, hogy országa barátságban és testvériségben fog élni a Szovjetunióval. Azután sajtókonferencián jelentette ki: , '
»A Szovjetunió népe meglepő vendégszefetet tanúsított irántunk. Bizonyság ez nekünk, hogy a szovjet nép őszintén óhajtja, hogy igazi megértés legyen a népek között. Bizonyság ez arra is, hogy a szovjet nép szereti a békét.
>Ami a szovjet kormáiyr vezetőit illeti, akikkél kiváltságom volt találkozni, láthattam elevenségüket, e-^enességüket, realizmusu-cat, viselkedésük kedves egyszerűségét, a nemzetközi viszonyokban való bámu-atos jártasságukat, és az á-zsiai népek tör^íkvései iránti megértésüket*
A csak 4-milliős, de gazdag Kambodzsa, az elmúlt években gazdasági és kato-lai segítséget kapott Amerikától, de mikor' Síhanuk lerceg a miniszterelnökségről lemondott, azt. a vádat emelte, hogy Amerika lehe-etlenné tette részére, hogy semleges külpolitikát folytasson.
A herceg a mult télen Pe-dngbe látogatott, és Moszkvába utazóban az indiai
Mi van készülQben a Térontii Magyar Hóz ügyébén
A TORONTÓI Magyar Háznál újból valami kellemetlen fejlemény vari, ami nemcsak a mostani tagokat és egy csomó kiszorított volt tagot érint, hanem az egész magyarságot is.
Június 22-ré összehívták az alapitótagok rendkívüli közgyűlését ,ahol az ugjme-vezett felügyelőbizöttság e-lőterjesztette azt a javaslatot, hogy . változtassák meg az alapszabályt oly módon, hogy a tagok a befizetett tagságidíj ellenében részvényt kapjanak, vagyis rész-vénjrtársaság alakuljon eb-)ől a társadalmi egyletből. E változáshoz a tagság 75
>elhiben kijelentette a saj-;ónak, hogy ,a Kínai Népköztársaság 22 és félmillió doláros gazdasági segítséget adott Kambodzsának.
Százalékának aláírására volna szükség, amit az indítványozók mindenáron szeretnének megszerezni. ■
, Á jelenlegi ^alapszabály ugy szól, hogy a Torontói lííagyar Ház feloszlatása^ e-setén minden ingfó és ^ingat-lán Vagyon a meglévő magyar egyletek és egyházak tulajdonába menne át.
A részvényésitéssel nemcsak ez szűnne meg, hanem á részvények felvásárlásával, néhány felvásárlón kivül —- minden taig és völt tag is ki lenne belőle sem-mízve. ^
A Torontói Magyar Házban igen sok olyan volt tagnak is jelentős pénze van, akik nem a maguk jószántából, hanem egyesek manőverezésé következtében kerültek az egyleten kívül. Báx^íféle alapszabály csak akkor volna ajánlatos, ha az a tagok jogaínak kiszélesítésével,* nempedig annak kisemmizésével járna.
Egy volt tag^
^ K AM AOAf MA«yAII
MUNKÁS
P^MUbeá wseJdy Dy llie Canadisc Hungariao PubUshing Assodstloa, Proprlstors, Si WelUogton Street West, TormuTl, Ont. Ssericassti} fiiffke Ettvia VgrnatWt :d»ágjm S/múot
___ Msgfelenlk minden cstttörtököa.
miztt4d ár: Kaiuulábaa és kOlíSidOn ttyíotmia sgéaz ífre HM,
t€Um 92,00.
-.At.^.S'Í^JS^**' csekket és^Money Ordert küioíllkí KANADAI MAOYAil MÜNKA8. Box IM, Oen. P.O, Toronto, Ont. ©MSűa. — TUeroiuzi]&: i-aoOT. — Lcfűbea küldött pénw*
. ^ kirt UiéUkméget nem fiűslank.
Mntsd by: mmmOf PMsteia, limited. TormUh €M