1906 svmm n^amömm
KA39ADM MAÚtm MmmMB
nyqvLuk. vitassuk meg és próbálíA^te
> MEDDIG. INKYAN És un?
Ak Ai Ml^t, lieiine a kanadai magfanáq ét haladó mosgolnéMk ieheieségri. feladatai
gyonahb befocíásával és lagguycrg^éscy^ jsz<ol-gálhztják saját reakeíés eéijai&aL TáJ2ao£:atást adnak tékát a nemzetiségi csoportok reakeáós
£ TÁN^^ két részében né- IRTA SZŐKE ISTVÁN
ha Aenr Int^^^ «l^'^^í'^,}'^Y'^ t^rürüíiíik,:hö^^
nadai magyar liiiladóméztfalom vezetői olvan ^M^^ ít^^A ^ terméketlen, onszedito es ket »iinnep!esekbec elienfinneplesekbe fog-megbénult, téttetikedő-hítetlenkedőámuiatba^^^ az. aki ügy ják be, fényképeztetik magukat társaságukbaii
rémületben^ defitistaborutlátással a hi f^uu í^'^t^ rainden i-rej^^ kell tennünk e- es megtömik az úgynevezett nagylapokat sze.
ború kedvezőtlen légkörében ápörgétő-követé^^ dito-e szánt jelentesekkel és fenjkepek soro-
lő feladatokkal szemben, mint a nyul a kígyó ^^sztvona^t, íme^^^^^ gyakorlat, meg. •
-.i/íii. •^'^■t^^^^j^i/J^^^.-'^^i^^m'. ragadásával pn>Dalkoznaiik. Persze, nehéz an>
nak bármit is HITTÉL próbálni, aki mint félénk nyul. az elnyeléssel fenyegető kígyó előtt, hitetlenkedve-rémüldözve fontolgatja asst a ma
imdai mágyaróág gdiidölkózásában eze
i>i^.^5xi. jí^t^T^L^^^J^i, ^7^- /'"^"r ' vezelo kérdést, hpgy^ emstenem, vajjon erde-
/ előtt; akkor a hfaAiadal niágyar haladó inoz^a-lom ma sokkal kedyezlobb: átlaliotban lenne;
kedyézJ^b áUápótbán ahhöz^ hogy a nemzetközi; és káiiádái kedvező váltózáisokkál és a ka-
zatával. . A reakció tudja, mit csinál.
A VESZTÉT érző reakciónak nincsen ugyan olyan értelemben vett bátorsága és hite, mint amilyen á történelmi elhivatottságuk küszöbéhez itt is odaért dölgózóknáfc leh^t, - és>a-
érdekében való hazaáruló manővereikben sújtott reakcids'. yéz^^^^ —^ a kanáiilai imgyiárság'legszét testve-rí szelleménél^ közösségi ;;^é mégerosi-tésére, fcttlonboző természetű, formájú^ fokú és méretű cféinolárátikus égyattaniiködésének minden eddSgmél nkeresebb kovácsoíására^
A nehézségekét nem lehet éa t&m is szabad tagadnunk. péáz_elÖző" két részletben éppen azt próbáltuk bebizonyitátü, hogy & jelenlegi n^ehézségek jelentős részét mi :magunk segitet-tiik létrejönni^ feláőni, hidejBfhábórüs hitetlen-ségünkkel; tétlenséj^iinkkél vés bűnös mulasz-tásainkkaL A nem magunk-gyártotta akadályok, majga ahidegháböru^lolvadóban ván, a magunk-^ártótta akadályokat pedig képesek leszünk az uj. kedvezőbb helyzetben könnyebben leküzdenünk, ha egyezer végre felébredünk, V • i;
nalista, soviniszta >gleichs^altun^-ra, ilyén «^ eMszákös egyformásitóéln^ésrefa nemzeti- »fB cse^llel^ alaP^
ségi csoportokat illetően. A r^al^óazo maga sem hisz abban, hogy a n^^r^éd^^^^^^^^^^í^^^
nek ebben a páratlanul álló korszakál>an ez ^f^ a nemzetisegek legajább^egy kisebbik bármiképpen is megvaíósithat^ lénoé. Á TET- ^f^^^^ megnyergelesere. éspedig sürgősen TEIR legjobban bíÍQnyitjákezt.^^^^M^^^^ a DreV-tórik, az elnyelésnek a legvadabb, lég--
reakciósabb hivei ?j^PENr MOST teszik a leg^ nagyobh és legrafínáltahh - . erol^szttéseket^ a nemzetiségek reakciós befolyás alátt álló rétegei nemzeti érzelüneiaek HAMIS irányú felszir tásárá (még há olyan helyes alapbor irfdulnak. is ki, mirit példáur Ivan Frááko százéves. Vagy Hunyadi János 500-éves évfordulója), hb^ az/ tán az illető némzéti^gek ^ hazaáruló vezetőt segítségével a saját céljaikra használhassák választási és más népeilenes Xb^ékéellenes, szovjetellenes,, jenki-cs&tlős) akciókban ezeket
. . . a
r 1 r m i, -^-i ' • ' • rétegeket —- 6 rétegek igazi, saját nemzetisé^
Ennek iatayar,^^eles^knti^^^ gtik többi dolgozóival és a kanadai nép egé-
igen bátor önkritikával kell kezdődnie és foly> tatódnia. Dé az, aki azt gondolja, hogy a kivitatás <és bünbak-kerésés?) majd mindent elintéz, csak ujabb, mégbunösebb' mulasztásokra segiti vinni (vagy akarja kárhoztatni ?) moz-
is még nem jön a bátorsága a kezdeményezéshez és meg nem erosiidik abbeli hitük, vhógy igenis lehet! :/:;;:-v;-.>^, ^; ^
A haladó mozgalom részéről éz az ébredés, sajnos,-eddig; lassan mutatkozik, és^ egyes vesetőknél;; Iáissabban, mint egyszerű tagokhál. E-gyés vezetők mindenfélcí: kezdeményezéshez hitetlenkedő, savanyu arcot vágttak, vagy azért, mért erezik és szégyenkezve takargatják saját elveszettségükétv begyepesedettségüket, a kezdeményezésre képtelen voltukat, vagy egyszp-rüen félnék attól, hogy ez vagy az a kezdeményezés tőlük is bizonyos felelősséget és m'm-kát követet meg; Van olyan is, aki Elekes TLa--jos: Hunyadi János-ának a Munkásban való közlését (eíobb Rákóczi hadnagya és e^ebek közlését) azzal a tudákoskodással kifogásolta^ hogy az ilyesriii dogmatizmus! Az igazság az, hogy ez a szektásság és a nemzeti nihilizmus
szcvel közös érdekei rovására. S ha ez nem ugy sikerül Drewéknak és St. Laurentéknek, mint* szeretnék, "abban, egy kicsit benne van. a mi munkánk is a meigrváltozott helyiettel együtt; 1- t X Ali- I liix- 4.' -4- de hogy valamennyire még mindig sikerül ne- , rr. . . ^
galmunkat. Aki a >kollektiv vezetes«-en, mint j^ij^ a^ban benne vannak a mi mulasztásaink kettős hibájában nyakig uszo magatartás tra-egy felkapott kifejezésen, egir frázison akar té- jg ' ga olyan dogmatizmus, ami a modern munkás-
vesen és megbénító, kerékkötő céltalansággal \ forlnlncr Phhpn a kérd^«?bí»n a^^ hoo-v" a re- mozgalom több mint 100 évvel ezelőtti jrép-nyargalászni (és saját személyi kultuszának ^kdó tudíaf hogy U ^^"^boló korában való gyei-mekbetccrséírelchez-
nyelése, hogy most még lehetetlenebb, mint bármikor ezelőtt; ugy próbálja hát felhasználni őket, ahö£!y vannak és amennyiben még lehet. A reakció tudja, hogy.csak e csoportok felélénkült és még általuk tudatosan felszitott,;de hamisan tévútra vezetett érzelmeinek minél
tömjénezni) —r- az semmit sem ért, vagy semmit'sem akar megérteni a mai helyzetből, lehetőségekből es követelményekből, ^e különösen nem egy olyan alapos felrázásnak a szükségességéből, mely kivet bennünket a már tengelyig levágott régi nyoniból.
Jenink a kezdeményezéssel, javaslatokkal és vonjuk bele a vitába a saját mozgalmi tőme^ , ^
geinket, "sőt azpcn is tul: általában a kanadai 1^ magyarságot, és akkor majd beszelhetünk ér- /m f <V
telmesebben a legelléntétesebb vélemények ^/j^ JL UÁ9 dacára,^^ sőt éppen azok ségitségével — kollektív vezetésről!
Mozgalmunk vezetése, helyileg vagy országosan, nem egy fáradtan kérődző kis csoportnak, nem is egy egy-követfujó — és sokszor hamis kövétfujó kupagtanácsnak a dolga, hanem maguknak a' tőmegelmek az iijBrye. És a mai követelő helyzet, ha valamit, akkor azt világosari megmutatja és riíég inkább meg fogja mutatm', hogy }ak is lennének, és hogy kik leszúr ténylegesen mozgalmunk vezetőL És ha csak azok maradnának vezetők, akik eddig és most' sokszor csak ; névlegesen vezettek és vezetnek, akkor — minden remélhető és elősegítendő gyökeres magatartásváltozásukat beszámítva — nem fognak kieléfilőnek, elegendőnek bizonyulni, sem mennyiségileg, de főleg nem minőségileg. Úiiakra, itatásokból és »ore-gekbolc, férfiakbói és nőkből, régi és ujkana-dásokból egyaránt szűkség van uj vezetőkre is, bent épugy, mint kint!
est
IRTAAPYÉNDKE
pZ AZONBAN nem fog magától és egymaga-*^ ban>senmiiféle vitából sem megvalósulni. A legiiagyobb hiány jelenleg a BÁTORSÁG a fcez-dteményeaíésre, és az abban való HIT, hogy IGENIS LEHET! S ez,lényegében annak az ek hivatottságnak' a tudata, hogy a próbálás, a kezdeményezés Ireánk vár — hogy a sült galamb nem repül készen a szánkba, ha azt még kinyitni is tétlenkedünk!
A helyzet és a feladatok tisztázó folyamatos kivitatására nagy szVikség van. elsősorban moz-
Csak akkor sziUetieh nagy dolgok, '~ Hahátrak voltak, akik mértek S ha százszor tudtak bátrak lenni. Százszor bátrak és viharvertek.
Az első emberi bátorság Áldassékx a Tűz csiholója. Aki az ismeretlén lángra ügij nézett, mint jogos adóra.
Mint egy^lsten, hóiban vacogva Fogadta szent munkája bérét i 'Még ma is minden bátor eniber Csörgedezteti az ő vérét.
Ez a világ nem iésíálódott Tegnaphoz hílzó, rongy pulyáknak'. LegkiÜómb ember, aki bátor S csak egy kiilömb van, akii bátrabb.
' 8 aki mást akar, mint mi most van, Kényes bőrét gyáván nem óvjaz Mint ős-ősére ütött Isteni A fölséges Tűz .csiholója.
„tartozik, vagypedig egyszerűen a kákán-cso-mótkéresésnek a sok közül egyik enrészségtelcii megnyilvánulása. És bizony, amikor most a nándorfehérvári, európai jelentőségű nagy magyar győzelem és utána a nagy Hunyadi János halála 500-ik évfordulójának V szomszéd népekkel ..együtt való megünneplésére készül a • magyar nép, és amikor kanadai magyar reak-cfős vezetők történelemhamisitási manőverezéseket folytatnak ezzel és más inágyar történelmi tényekkel — nem irható a kanadai magyar haladó mozgalom javára semmiképpen sem, hogy ilyen egységes nemzeti demokratikus ir-gyet itt csaknem maradéktalanul az ellenkező célra enged át.
Vagy itt Van egy régebbi keletű, most ismét felújított kezdeményezés közvetlenül, a kanadai magyareágnak az életéből, szintén a legszélesebb. - egységjelleggel: Kaposvár, Sask.-nak7 a most 70-éves első maradandó kanadai magyar településnek 1961-ben esedékes 7S-ik évfordulója, annak olyan értelémben, mint a kanadai magyarság maradandóbb és tömegesebb betelepülése kezdetének az általános magyar megünneplése. A már 3—4 éve felvetett gondolat a haladó mozgalmunk vezetői részéről is alig talált i^álami támogatásra, s a tervezett történelemkönyvhöz — egy-két készséges segítőn kivöl — alig lehetett eddig egy féltucat hozzájárulást kizaklatní. Pedig ez a 75. évforduló kétségtelenül az egyik legalkalmasabb téma arra, hogy a kanadai magyarság ^életének : eddig legnagyobb ünnepi akciójává, sof akciók sorozatává váljon én hogy a magyarság összetartozását és országépitő elődéinek megbecsülését demonstrálva a kanadai liép előtt a magyar nevet még fényesebbé tehéste. / ..^
-ps BIZONYOSNAK látszik, hogy a kanadai *^ magyar haladó mozgalom csak akkor tud maga is a mai aléltaág és hitetlenség egyre károsabb állapotából felébredni és kilépni, ha o-Jyan kezdeményezésekbe fog, ami a munka éa (Folytatása j» 12. oldalon)
A