mmmM mügitab munkás
tizenöt török zászló: hatalmas erő nyomult he a városba. »Mmt mezőben*, vad kézitusa folyt; a falak immár senkit sem i-édelmeztek. A várvédők »maguk voltak a Vár falai, tomj'ai, bástyái*. A töi^k kétszer is előretört, mind a kétszer visszavetették. A várvédők hősiesen küzdöttek; Hun3*adi maga járt elől példájával: »iiiia-denhová odtíutva fárad hol tettel» hol szóval* de mindenkibe bátorságot oat; a gyávákatt félénkeket horhoUa, a helytálló-kát dicséri, a legb&trabhákat példaképül áUilja ... <idarohaii segitenit^ahol a legnagyobb a baj; az ellenség snrujébe lór s visszaveri a rárohanhat: a legjobb vezér 8 a legjobb katona egyben*^ olvasisuk Boiifininak más, ellenséges forrásokban is megerősitett elbeszélését.;
Egész éjjel folyt a harc. A törökök erősítve, benyomultak a belső várig. Ennek hidja s a várárok körül megint nagy csata fejlődött ki.. Közben a törökök megmásztak a falakat, kitűzték a szultán zászlóit; valamennyit sikerölt visszavetni. Egjrik várvédő, Dugovics Titusz, máskép nem birt a török zászlótartóval: átkarolta és ugy rántotta lé magával a mélybe. Hő^i tette fellelkesítette övéit, elbátortalanította az ellenséget. A külsőy várban, a városban szorult keresztesek megi'ohanták a hid körül nyüzsgő törököket. Az árokban tolon-gókra felülről kénbe mártott, égő rőzsekö-tegeket szórtak. A törökök ruhái egymástól kaptak-láhgra. Nem birták, megfutot-.
tak.-■ • ;
>Ezen \iadalban ~ mágyaráziza Krito-bulosz — á császár hadai jártak erősen pórul, mint akiket szemben is vértek, s fölülről a mellvédekről és a kőfal bástyáiról is oldalba lövöldöztek, és a magyarok mindenfelől szorítottak. És nem bírván ellenállni, hátát fordítanak, a magyarok pedig nekibátorodva rögtön utánuk nyomulának és nyomról-nyomra igen erősen üzék és öl-^ döklék őket.*
»Még a halott is felmászván a fakések-re, a v&ból kiözönlöttek és merészén megrohanták az iszlám serégét* -—teszi hozzá Turszun bég. A törökök teljes komolysággal hitték, hogy a halottak feltámad-'tak és újból harcba álltak; babonás ^hitükben mindenféle varázslatot, túlvilági erőket emlegettek; nemcsak az^rt, hogy igy szépítsék kudarcukat, hanem mert egyszerűen nem tudták elképzelni, hogy emberi ' erő ellenállhatott volna rettentő rohamuknak.
Hajnaltájt kissé elpihent a harc. A törököket kiverték a várból, ki a leomlott városfalakon tul, a mezőre, az erődített óst-romsáncokig. Hunyadi cseltől tartva, visz-szarendelte harcosait. Készült az uj roham fogadására. De a felkelők harci vágytól égtek. Még az iménti győzelem hatása alatt: támadni akartak, egyszeraminden-^koiTa végezni az ellenséggel. Előbb egy énként, aztán csapatosán kezdtek előszívá-rogni a várból. Egyre többen és többen lettek, öt íjász előrenyomulva, -elfoglalt egy emelkedést s megvédte azt egy török lovascsapat támadásával szemben. > En*e a többiek fellelkesülve, támadásra indultak. Atkeltek a tulparti félkelők is, csatlakoztak előnyomuló társaikhoz. Nekimentek az ostromsáncoknak, A törököket meglepte a felkelők rohama. Ezért, meg az előző vereség nyomasztó erkölcsi sufya alatt, nem voltak képesek tartós ellenállásra; egyik sánctól a másikig futvá, mind beljebb engedték a kereszteseket. A'.szultán a bajt látva, maga indult ellentámadásra. Közben a felkelők előretörték egészen az á-zsiaiak táboráig, s ezt felgyújtották. A szultán a deréknaddal előretöi-ve, elvágta előttük a visszavonulás útját. Ezzel azonban, rájuk összpontosítva figyelmét, ágyúállásait fedezetlenül hagyta. Ezt használta ki Hunyadi: felismerve a kedvező pillanatot, kitört a várból s elfoglalta a török áíű^it, A szultán visszafordulva, tulajdon fegyvereivel találta magát szemben: saját drága, nagy költséggel készi, tett, rengeteg fáradsággal idecipelt ágyiii ontották rá és seregére a halálos. tüzet, C^patai megza\arodtak, rendetlen futásban menekültek a hátsó táborig. Még késő estig hullámzott a harc: a szultán meg* próbálta visszafoglalni ágyúit, de sikertelenül. Estére táborába húzódott. Hunyadi is visszávoni}]t a várba, toert a síkon török cselektől tartott; előbb azonban szétrom-boltáül az ágyúállásokat* használhatatlanná tette a kezére került ágyukat éa ost-romgépcjcet
VEHÉNT CSATA után elmúlt a náp» lm MoB liiiftaoidiettedike, a leglényéaebb napok egyike a magyar honvédelem törté* netében. A keresztesek hősiessége, a vár* védők kitartása, Hunyadi hadvezetése meghozta gyümölcseit. Nemcsak a várból vetették ki: nyilt mezőn is megverték az ellenség óriási túlerejét. A töröjcök légjobb csapatai megsemmisültek. A janicsárok javarésze még az ostromban, vezérük az ágyukért vívott harcban hullott el. A szultán maga is megsebesült: dárda érte a combját. »Itt lőn véi-tanuvá Táji Karadzsa beglerbég*, az európai főhadparancsnok — Írják a török krónikások. »A többi katonaságból is nem kevesen halának meg, de még magából a császárt testőrségből is meghala néhány derék férfiú*^ beszéli a szultán életirőja. A világhódító hadöe-^ reg, mely hetek alatt ^akarta leigázni Mja-gyarországot, majd egész Európát, gerih-cetörötten húzódott táborába.
Mindez azonban később \ált világossá. Most még maga Hunyadi sem ^olt tisztában a győzelem méreteíveL Várta á .másnapot, hogy félmérhesse az eredniényeket, a két sereg erőviszonyait. De másnapra kelve, hüIt helyét lelték áz ellenséginek. A török sereg neni mért még eg^^
megkockáztatni; vezérek^atonák javarésze elpusztult, á megmaradtakon babonás félelem vett erőt. Isten is ellenünk harcolmondogatták — s megtagadták az engedelmességet. Az éj leple alatt felszedték sátorfájukat s minden poggyászukat, felsizsérelésüket, szekereik, o^tromgépeik, hádiszereik. tömegét hájjrahágyva,, meg-
szöktek Belgrád alól. .
Mondják, a szultán átkozódott, szakállát tépte, öngyilkosságjgal fenyegetőzött. De ami egyszer megtörtént, azt még ő, a padisáh, a királyok királya sem változtat* hattá meg. Történészei utóbb megpróbálták kendőzni, szépitelii a keserű igazságot. »A várnak elfoglalása már gyenge támadással is lehetséges lett volna, de . . • a kegyes padisáh megelégedett eitnyí diadallal* —- iirtá Turszun bég. Xiemöndott a vár o^romáról, mért máir »sokan szállváií belé, igen nagy őrizet; alatt vala* magyarázta Kritobulósz.»A rehdelet áz időnél zálogban van*, vagyis: a végzet ellen semmit se mlehet tenni vigasztalódott a későbbi Szeádeddin. .
Az igazság ezzel szemben:az Volt, hogy . a török haderő, Bumélía és Anátólia harcosainak színé java, a mindennel felszerelt, vílághódításra indult hatalmas sereg ka-taisztrófális veréségét szenvedett Bélgi'ád alatt, A csatatéren később 24.000 török:ha? lottat számláltak össze; szerb jelentések szerint ügyánennj^ién haltak meg sebeik-
ben később, visszavonilás közben. A v hódító tervek porba oíilottak, párává Ipttak Hunyadi marok jyi csapatával, i záj4t védő nép hősi lelytállásáVal s ben. A nép hazaszérei 3te volt az a le$ hetetlen erő, melyen l hódító mindéi rek\'ése, fölényes tulsfya kudarcot va Jkíohaniede^ a hődiót, »ki maga « uralkodni az egész lopcerekségen .. raszti kéz verte le, jái itoaabb a kápa, a fegsnrer foirgatáaália ; t ki sok kört, cidbb hangja mellett, nagy vigM^ jött, busan^ éj csend jben, rut«l f«b dott meg* írja Tui iczi krónikája. : Alig világlott ki a Ii jlyzet, Hunyadi irta sürgető leveleit irálynak, kövei özöyetségeseknek. Sz iltán még így i verve nem volt^ legjo b csapatai meg misültek, ágyúit elv hányezér embert adjí ha, kiverik Európábó masabb időt a támad betett volna. S bár most sem nagyon erőlj
--■--— — ————— ———v« rvw —— ———---- - f - -
vidéken, Bécsben, Né letqrszágban uj
TJARMINC ÉVVEL ezelőtt a könimuííis-ták vezetésévei a kubikosok és á sze-^gényparasztok hagy bérmozgalma bóntar kozott ki.
A bénnözgálom, melynek szervezésében naigy szerepet játszott az MSZMP, az Alföldről iivdult ki és mondhatni, országos méretűvé Vált. Átfogta ,Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, Bihar, Hajdú megyéket és át-, terjedt a Dunántúlra is. A Berettyó és Háí-maskörös térségében dolgozó kubikosok jelentős bérjavitást értek el. Különösen Szolnok, Hajdú és Békés megyékben nagyszámú mezőgazdasági munkás és szegényparaszt mozdult meg az aratási és csépié-sí feltételek megjavításáért. ,
A mozgalom ismert szervezői között voltak Hunya István, Solymosi Ignác, Polányí Máté, Ragó Antal és Tisza Antal, a Tiszántúl földműveseinek vezetője.
Ez alkalommal ismerkedtem meg Tisza Antallal, akinek a munkás-paraszt mozgalomban betöltött szerepéről az utóbbi i-dőben nem hallottam, vagy pedig szerepének téves beállításával találkoztam,
TTISZA ANTAL 1895-ben, Szolnokon szü-letett. Apja fürésztelepí munkás volt. ő maga fiatalon szintén a fürésztelepen mint munkás dolgozott, de mint munkás sem vesztette el kapcsolatát sorstársaival — a mezőgazdasági munkás- és szegényparaszt ifjúsággal, akikkel együtt növekedett fel.
Mint fiatal munkás felfigyelt a földmunkás-mozgalomra. 1912-ben belépett az Országos Szociáldemokrata- Földmunkás Szakszervezet szolnoki csoportjába, a-melynek csakhamar egyik ifjúsági szervezője lett.
Az első világháború után a szolnoki MÁV bodnármühelyébe került. Itt kapcsolódott be 1918-ban a konmiunista mozgar
A
T1S
sztette — csak aak: most vag3 ! Igaza volt; a sra kívánni seE fejedelmi udv itték magukat,a
ÉNYSi 1
magyar földön aratáa.
már. folyik «a
lomba. 1919-ben, a Tanácsköztársaság kikiáltásakor a MÁV-mühelybieh szervezeti; tüzérségi títeg politikai biztosává nevezték ki. A Tanácsköztársaság bukása után él-hurcoltákj s áz-abonyi Vigyázó-kastélyban szörnyen, megkínozták.
De az i921-es év már ismét a munkásmozgalomban találta. Szolnokon részt vett a földmunkás szakszervezet újjászervezésében. Nem sokkal később, az 1902-es választásokon, Vági István lépett fél Békés megyében képviselőjelöltként. Tisza megismerkedett Vágival. Tőle értesült az akkor még titkos paktumról, amelyben a szociáldemokrata párt áruló vezetői lemondottak a földniunkások és vasutasok szervezkedési jogáról.
1923-ban^ Tisza Antal Hunya István révén megismerkedett a magyar munkás--mozgalom két nagyszerű alakjával, Gőgös Ignáccal és Hámán Katóval, akik bevonták az illegális kommunista párt munkájába. Ettől fogva, mint az illegális KMP tagja folytatta tevékenységét. 1923-ban a szolnoki földmunkásszakszeryezet elnör ke, majd az országos vezetőség tagja lett, s mint ilyen, a földmunkás-szövetségen belül folytatta továblfellenzéki tevékenységét A Tisza által vezetett ellenzéki mozgalom rövidesen annyira megerősödött, hogy Payerék mindenáron, még az 1925-ös " szociáldemokrata, pártkongresszus előtt le akartak számolni Tiszával, Szeder Ferenc Szolnokra utazott és egy ott összehívott nagygyűlésen ki akarta záratni Tiszát. Kudarcot vallott, mert az ellenzék nemcsak . megvédte vezetőjét, hanem megválasztotta küldöttnek a szociáldemokrata párt országos kongresszusára. Bár Tiszát egy 551 tagot számláló csoport választotta küldöttnek. Peyerék érvénytelennek nyilvánították. Ettől kezdve Tiszát a .rendőrség állandóan üldözi, többször őrizetbe veszi.
t özociaiista jaunKas-
partnak, s minthogy vidéken a hatóságok a part legális működését nem engedélyeztek, Szolnokon illegális MSZMP-csoportot alakított. Részt vett az MSZMP agrárprogramjának kidolgozásában. A föídmun-kásmozgalom akkor jelentős méreteket öltött Az 1926-03 földmunkásharcok idején Hunya István kiadásában-jelent meg egy >NyiIt levele az egész ország földmunkásaihoz, majd több ezer példányban egy felhívás ÍJ »A magyar föld róbotosaihozc.
IRTA HÁZ
Az l^SZMP 1926-bai Hunyát ésí Ti bízza meg a földprog'ám átdolgozási Ezután egymást követ k a letartórtatá; 1926 július 5-én a sz Inoki rendőrséj tartóztatja Tisza Anfe It és Ragó Ants Szolnok megyében le olyt földmunka cióban váló részvétel ryanujávai, de i desen kénytelenek volak szabadon bo tani őket.
Az 1926-os parlaminti választások kalmával az MSZMP Szolnokon önállé tával indult, képvisel Ijelöltje Tisza ^ Bethlenek azonban neg akarták ..S2) dúlni egy ilyen veszel; és ellenféltől. E megakadályozzák Tis a részvételét a lasztásokban, minden eád nélkül letar tatták és a választási tampány idején zetben tartották.
/1927-ben Szántó Zdtánékkal újra tartóztatták Tiszát, iammunista szer
KÁROm
PÉTER'PAL ELŐTT
IRTA SIMO \ ISTVÁN
Ketten az égetiy a nap owg a AoM, egyik vörösen, a inis/J szüzUehér, Pengett valami; biztos, kasza volt, búza-tövén szeliden d' az egér.
Nyár van, nyár, szomjan böknek az égb Pipacsok szirma a iőldv s vacogja a gólya a
És a vidék; ez a kensz lü táj ragyog irgalomért ax < lekre, de fönt iehér a felhő, a tünde iszály, csak a kaszások nyakán 1 csurr
estefáé, amikor
a sor jegenyék, leioly, -Hglyán kelepét.
Most köszörülnek, egf-a csapat s módosan » Két térdemen a kivás^^ böngészi a könyvet, a
Gépkocsi bájtja az utc Be iarcsa, e sor lomb két ezer éve Pannómf S hallhatom most e ül
Kakák SZÓI még az ____
aranyán, (ha kepét líí|gal/-a szavaJ. Péter-Pál jön, fogy « és holnap nyesi már
csurran a gyöng
erre megáll «ér nekikezd:
sugár S Moliere-t.
s port — ' «öpa lanka-vidél
rolt,
^elyi'Dyári hirétJ^
' gyönyörű
tliU-
^n a fü * a kaszt.