32
Qiiiá
LAJOS
avonilás közben. A világba 01 ilottak, párává fosz-larok lyi csapatával, a ha-iösi lelytáll'ásáVal .sssem-ím\ úe volt az a le0pz-lyen » hóditd minden tö-tulsi ya kudarcot vallott, hődlót, »ki maga akart ÍZ fopcerekségen . • » pa<> B» jái itosabb a kápa^mint aába ; 8 ki sok kürtr har-Ilett, nagy viga»4ággal sehd then, rutul futamó-Tuilczi krónikája. V : :i ^ ]i jlyzet, Hunyadi mailéit irálynak, követnek, Sz iltán még igy meg-egjo b csapatai megsem-
kelőesapatok gyülekeztek s indultak Bél-grád félé* De mire; odaértek, Hunyadi már nem élt. Táborában járvány tört ki, elkapta a betegséget, s 1456 augiisztus 11-én — a krónika szavával »annyi harc után, dicsőségé teljében, nem a kortól, hanem a folytonos fegjrverviseléstől kimerülve* — Zimönybah elhunyt. Országos jgyász kisérte utolsó utján. Mint egy 16. századi vitézi ének mondja:
Méghála ZőmUnben, testét az magyarok n^gy
sírással iélyiv A kihcsés Eridélyben, Gyulafehérvárban tisztes-őséggé! temetek. , ^ Kinek ő haláláig Erdély, Magyarország sok idei
elv atlj « mad ►ár erőll
Né:
sztette — csak né-lak: most vagy éo-! Igaza volt; alkal-sra kívánni sem le-fejedelmi udvarok »tték magukat,a Fel-letqrszágban uj fel-
Mert a két országnak és a vég házaknak Jő oltalma éléseké
»Fáj nekem, hogy meghalt, mert halálával, ugy látszik, élvésisett á mi Reménységünk is« irta politikai eéllenfele> a Habsburg-párti Aeneas Süvius, egyébként maga is a török elleni összefogás hive. Iga-
211 volt HtmyadI tialálával eMke iutm m MSmMM: bem mi^mokMytám mk^m iém&áfi imm&rat terve, kilmz>náíamml u m^i^mm, » iMM és^^ maradt a nagy alkalom* A pápa« a UpSk wiáw&Wm gjeaüSí á hmiwém.:'Bmz^ ellen küzdd népek véreJmlláisánik gyakor* l^n a m kéttmán feSMmá^^mí óemét lott vámszedője, a győzelmet ezüU^l la í- tör&keUenes páftok kcr«3íeabek íelii A gyekezett a maga Javára kBm&túzt&tmt heígtúM g^Szeíem^ Mm^^aM Járná tsAo^ egyházi ünneplést rendelt és esoídáFÓl be- és tegnágyohh dÚlala. mIsMi tsíGQogatást szélt; de a hadjárat folytatáaálioz nem a- jelentett & tamnszéá mepéksu^ a ii&wk bó^ dott 8egitsé£ret« A király a törők helyett a dítők eUeo^ ^g^^em^kért k&s* felvidéki parasztok ellen küldött sereget; delmelhcz. Mfegugdelmegtift Iaar4i^%i^t, s le-szélnek eresztette a németországi keresz- hétővé tette* hogy az oiszás k^őbb^ tul-teseket, szétzüllesztette a Belgrádnál dia- jutva a pártharcok időó^k^ víszonyla-dalmas hadat is. Nem a törők kiűzését te- gos békében* a tördk közvetlen fenyegeté-kintette főfeladatának* hanem á bárók ősz;- sétől átmenetileg: megszabadulva fogja ösztönzésére azon. igyekezett, hogy-Hunyadi sze erőit a kővetkező támadások kívédé-pártját megsémmísitáe, fiait és barátait Jd- sére: lehetővé iette Hunyadi Máiyás ál-forgassa vagyonukból^ hatalmukbóL Az lamközpontosito kísérletét. 0jre2^g ismét b^^ A belgrádi győzelem, a Üázájat védel-
ebboLcsak evek m^^^ Mátyásnak kopontosito^ te
meg a kivezeto utet-^Ad^g: a to^ ennyivel tolta ki a török hódítást, hazánk
verte a^vereseget,_ sőt kihasználva Bmn- feldaraboltságának. népünk kettős elnyo-kovics halalat, fiainak viszályát s a Ma- matásának keserves időszakát, gyarországon duló pártharcokat, elfoglalta Szerbiát-, ezúttal végérvényesen. Évszázadokba telt, míg a szerb állam ismét visz-szaiiyerte füiggetlénségét, Magyarország pédigr móst már a Zsigmond-korinál is sokkal szélesebb sávon érintkezett közvetlenül a török, birodalommal.
A belgrádi, vagy*régiesen: nándorfehérvári győzelem, középkori történetünk leg-dicsőbb haditette még igy, kihasználatlanul is óriási jelentőségű volt s nagy politikai eredményekre vézetett.Moharaed szultán soha életébén nem mert többé egyenes támadást indítani Ma^arország ellen. S
ÍNYSÉG VEZETŐJE:
HUNlMDl JÁNOS TOinTÉNÉLMI PÉLDÁJA
~»MostisyalÍíákf egyre dallják Szerbhon Ujai, leányit -•^—
Güzlicájok hangja melletti ki volt Jankó Szt*
binyáni, -/■ De a magyar ajakon is neve, hire általános: Mert hisz' él még, él örökké a dicső Hunyadi . János.^
(Arany János: SziSinyáni Jánk)
/\RÖKKÉ ÉL, KINEK emlékét népéhek ^ szeretete őrzi. Hunyadi emlékét nemcsak a magyar nép őrizte meg; kegyelettel ápolták mindazok a népek, melyeknek felmentéséért, török elleni megsegítéséért vérét ontotta. Nevét görögök és horvátok foglalták vitézi énekeikbe^ szlovénok és nriSZA ANTAL pártunk kiváló harcosa fz?'^^®^ emlegették nagy nemzett hőseik-volt, akinek élete, pártunk iránti hűsé- kel egysorban. Arany János szavával:
szervezést munkájáról.
Hyén ötletesen dolgozott Tisza Antal, mindig uj.módszereket és fogásokat alkalmazva, amelyeket az ellenség, a fasiszta rendőrség még nem ismerhetett.
^ KÁROLY
5-bai Hunyát ési Tiszát prog "ám átdolgozásával, öve^k a letartóztatások: Inoki rendőrség le-Antált és Ragó Antalt a a leolyt földmunkásak-ryanujávai, de rö\i-
ítel
•lam
nsel
volak szabadon bocsá-
nti választások al-
^Pl Szolnokon önálló lis-
ijelöltje Tisza volt.
n n eg akarták . sfzaba-Bzél; es ellenféltől. Hogy Tisfa részvételét a vá-ien ási
eád nélkül letartóz-tampány idején őri-
t,
Zdtánékkal újra le-tommunista szervez-
AL ELŐTT
nap
aási. zm 1 ti
MO i ISTVÁN
°Kg a hold, szüzifehér. kasza volt, az egér.
iteUé, amikor égh' a sor jegenyék, mii e leloíy, -a b glyán kelepét.
hst 2ü táj ax * lekre, de fönt ndemszáJy,
í csurran a gyöngyi
út
I 4
úto mb
ti}
erre megáll «ér nekikezd: sugár Moliere-t,
a port — ' «tfpa lanka-vidék
^flyi-nyári hirétJ^ -\gyonyöra
liíJlíálí a szava «o a fű
^t a kaszM,
;kedés címén, Tisza nem vallhatta magát ' nyíltan kommunistának, már csali azért sem, hiszen az MSZMP ismert tagja volt, védenie kellett az MSZMP-t is. De a tár- . gyaláson büszkén jelentette ki: »Én Lenin JcöVetője vagyok, de nem vagyok tagja az illegális KMP^nak, mert nem tudom, hogy hol lehet belépni a pártba. De ha mejgrtud-náni, ma is beléptnek.* A bíróság másfél évre Ítélte. Ez Peyéréknek is kapóra jött r—: kizárták a földmunkás-szövetségből.
Szabadulása utón Tisza ismét bekapcsolódott a mozgalomba. Az illegális KMP Szolnok megyei vezetője, tagja a KMP or-• szagos parasztbizottságának. 1929 februárjában éhségtüntetést szervezett. 1930-ban mint Szolnok megye küldötte részt vett az illegális KMP IL kongreászusán a Szovjetunióban, Aprilovkában.
1931 februárjában egy illegális ülésre Pestbe jött. Az ülést elárulták, detektívek rohantak rájuk. Tiszát Hunyával, Solymo-sival s másokkal együtt letartóztatták. Hónapokig tartó vizsgálati fogság után az elsőfokú bíróság tíz hónapra ítélte és szabadlábra helyezte őt, de a másodfokú bíróság két és fél évre emelte büntetését s elrendelte azonnali elfogatását.
nriÖZA EKKOR a párt engedélyével a le-^ tartóztatás elől külföldre emigrált. Azóta nem találkoztam többé Tisza Antallal, akitől olyan sokat tanultam, és akire azóta is szeretettel és tisztelettel emlékezem visSza. örülök, hogy ismerhettem és együtt harcolhattam vele. -y^
Tisza mestere volt az illegalitásban any-n3rira fontos konspirációnak. 1930-ban az én feladatom volt gondoskodni arról, hogy néhány elvtárs, köztük Tisza Antal, kiutazhasson a KMP H. kongresszusára. Tisza feljött Szolnokról. De a kiutazás szervezése közben engem detektívek elfogtak. Mivel semmit sem tudtak rólam, három nap múlva kiszabadultam. Tisza már visz-szautazott Szolnokra. Néhány nap múlva levelet kaptam tőle, amelyben arról értesített, hogy egy bizonyos nap bizonyos o-rájában azon a helyen, ahol legutóbb ta- ) lálkoztunk, egy asszony fog állni egy eladó kakassal; vegyem meg a kakast es bontsam ki a lábát összekötő zsineget,
Elmentem,megvettem a kakast — az ára az utíköltséir volt, amellyel Tisza feljöhetett Pestre. A kakas összekötözött lábai között vékony selyempapirra írva megtaláltam Tisza beszámolóját a szolnoki párt-.
ge példáként éli előttünk. Szivének minden dobbanásával szolgálta a nincsteleneket, földönfutókat, akik korgó gyomorrai talícskázták végig az országot, munkát ké-tesvoj s végül is üres ásebbel mentek haza síró gyermekeikhez és feleségükhöz "a dohos lakásba, a hideg tűzhely mellé.Min-den gondolata a földmunkásoké és a sze-gényparasztöké volt, akik \iziciberén élve, tizénharinadában - tizennégyedében húzták a kaszát'-- virradattól késő estig; akiktől a szerződésben kikötött, aratáscséplés idejére jáíró 2r—S kilő szalonnát gazul mégvonta az urasági intéző és a kulák, s ha szót mertek emelni jogaikért, zsandárral zavarták ki á munkából, s ujakat vettek fel helyettük, hisz munkanélküli volt elég.
« . Megrontója büszke tarnak, ; Idegen nép hőse is lett''
Derék hősé a magyarnak.^
Hunyadi, a hadvezér és államférfi, tetteivel érdemelte ki ezt a megbecsülést, A nagy tettek emléke eleven erővé vált ííz emberek emlékezetében; példájuk követésre, uj nagy tettek véghe,zvitelére, hősi helytállásra buzdította. Délkelet-Európa népeinek hazájuk függetlenségéért harcoló legjobbjait. _ '
Miben áll az államférfi nagysága? Legelsősorban abban, hogy másoknál tisztábban látja meg kora égető problémáit, világosabban tűzi ki a főfeladatokat, kifejezi a nép érdekeit s élére áll az ezek meg-
Tisza Antal életét szentelte annak,hogy valósítását célzó mozgalomnak. Hunya
Magyarországon né legyenek nincstelen, éhhalállal küzdő milliók. Igaz kommunista volt. ,
A BUDAPESTI Béke-uti aluljáró építése: A 13 vágányos vasúti hld szélső . vágányára álló 60 tonnás gőzdam egyráként emelte helyéra a tőbb mint 12-tcmnás vasbeton fő-tart^aty összesen'14-et. Ezután a Balzsam-utcát oss:^ekot5 kozutl bld felépítése következik, amire két h^ napot szántak.
korának főprobíémája, nemcsak a magyarság, hanem a többi megtámadott népek számára is^ a török fenyegetés elhárítása volt. Hunyadi legfőbb érdeme, hogy^vilá-gosan felismervén a feladatot, minden erőt igyekezett megmozgatni annak megoldására. Tisztában volt azzal, hogy hazáját, Magyarországot védve, egyszersmind a haladás ügyét, az emberi kultúra addigi e-redményeit s továbbfejlesztésük lehetőségét védelmezL S tisztában \ olt azzal ís, hogy ennek a nagy feladatnak a megvalósításához nemzetközi összefogás szükséges. Ezt, a közös veszély elleni harcos ösz-szefogás megteremtését állította külpolitikája tengelyébe. Egyidejűleg mindent megtett, hogy a rendelkezésére álló erőkkel megkönnyítse, megjavítsa a közvetlen veszélyben forgó népek fegyveres összefogásának s közös védekezésének reális feltételeit. Belpolitikájában ugyanakkor arra törekedett, hogy az adott viszonyok közt mozgósítható erőket összefogja, harcba vigye a török visszaszorítására, az ország függetlenségének és épségének védelmében. Felismerte, hogy a nagyurak országvesztő politikája akadályozza ezt; harcot indított ellenük a központi hatalom megszilárdításáért és a haderő központosításáért, a feudális anarchia korlátozása, szélsőséges megnyilvánulási formáinak megszüntetése érdekében. Meglátta, hogy a török elleni védekezés nem oldható meg máskép, mint az ország központosításával, a bárói garázdálkodások megszüntetésével egybekapcsolva; s történetünk folyamán elsőként törekedett arra, hogy a két egybetartozó fe^datot igy, helyes összefüggésükben kezelve, együtt oldja meg.