1956 SggEPTEMBER 18, CHÚVmTók
KAHA9AI umxm mmuB
sits
♦ A» alábbiakban ÜzakasUs Árpádnak a Magtíar Rádió munkatársa kérdéseire Balatonfüreden auffusztus második felében, adott nyilatkozatát közöljük.
Szakasits—■ Marosánnal és másokkal^e- " "gyütt — a magyar szociáldemokratáknak^ munkásegységért doígoió vezetője volt a ^ felszabadulás után; a kommunistákkal vor-16 egyesülés Aitán a Magyar ÚolgozókPárt-ja elnöke és miniszterelnökhelyettes lett, '
, 1948 nyarán pedig Tildy Zoltán lemondásakor, köztársasági elnökké választotta az országgyűlés. A személyi kultusz élfiaror-pódzásd következtében ^zakasits is börtön-
. be került és csak nemrég. rehabilitálták.
KÉRDÉS^ Miben látja a Központi VéxéiSség júliusi határozatának .jelentőségét, kűlőhps tekintettél a párt és a tömegek közötti, kapcsolatokra?
VÁLASZ: Mindenekelőtt abban, hogy nyijt és bátor őszinteseggel. számol le a miilt évek hibáival és tévedéseivel és a XX. kongresszus' alkotó szellemében vázolja íel.a követendő u-tat a szocialista demokrácia, áz órszágépitésf, a gazdásági- fejlődés, a^t<jm és szel-
lemi feletóielkedése felé:; . _
V Növeli, a határozat komolyságát és súlyát, hogy célkitözésiBiben mértéktartó, & éémstgá^ túlzásoktól mentesen^ elérhető és megvaíósft-ható célokat jelöl meg mind a tervgazdálko-^ dás, mind pedig a dolgozók életsz emefése iszerapiontjából, dé egyéb tete
" is. ;\'-/-:y;-'-'^-''
A hátározat;céIul tűzi ki a volt szociáídeitíok-ratákkal szemlén elkövetett hibáki sérelmek és igazságtalanságok jóvátételét is. Mintiiogy e-25en a téren máris jelentős és koitíoly intézkedések történtek*, az a meggyőződésem, hogy niirid ez a körülmény, niind a Központi Veze-tpségelm0étileg tiszta és világos,-lag pedig minden tekintetben megvalósitható határozata és nem kevésbé aí a készség és komoly eltökéltség, hogy a Központi Vezetőség ezt a határozatot végre is. hajtja, igén nagy mértékben megerősíti a'párt iránti, valamint az
, ország jövőjében Vetett bizalmát, amely elengedhetetlen feltétele a párt és a dolgozó tömé-
* gek zavartalan és- gyümölcsöző kapcsolatának. A' bizalom pedíig olyan mértékben . növekszik majd a dolgozó tömegekben, amilyen mellékben érvényesül a párt-, az állami és a társadalmi-élet mindén területén a szocialista démokrá-
- cia.-/- - ■ ■
KÉRDÉS: ÁzArbeiter Zeitung és inas nyugatí liqsoky mint nnndig, bizalniatlaasággál tekintenek Magyarország felé. Arról imafc, hogy cOc nem ilyeii változást akartak.
VÁLASZ:. Mindenesetre sajnálatos-ez a bizalmatlanság, 4e azt hiszem, a tények beszéde eloszlatja majd azt a ködöt, amely, most még a nemzetközi munkásmozgalom két nagy irányzata között terjeng, és amely nemegyszer megzavarta már a tisztánlátást.
A XX. kongresszus óta még csak néhány hónap telt él, és az ilyen bátor -r- mondhatnám, -hogy hatalmas történelíjíii fordulat hatása még nem érvénjresülhetett kellően e rövid idő alatt. De az idő nagy mester abban, hogy megérlelje á hagy gondolatokat és előbb-utóbb eloszlik a köd és annál hamarái)b, minél inkább felismerik a különböző munkáspártok az eigységes fellépés históriai szükségszerűségét. A szociálde-níokrata és más munkáspártoknak is el kell jüt-niok annak felismeréséig, hogy az ő programjaikon, politikai célkitűzéseiken is van javitam. való. hogy nekik is alkalmazkodniok kell a második világháború után. gyökerében megváltozott uemzetközi viszonyokhoz, az előző korszakoktól merőben eltérő gazdasági, politikai és társadalmi helyzethez, ha eredményesen kívánják szolgálni a dolgozó tömegek érdekeit es felszabadulásuk, magasztos ügyét. Bár csak rájönnének arra, hogy áz a bizahnatlansag, a-mely még fogva tartja őket a szocialista rendszerű országokkal szemben, milyen mgy örömmel és megelégedéssel tölti el a háborús uszítókat, a vérre &i háborús profitra szomjazó imperialistákat. Ezek abban reménykednek ufijra-nis, hpgy orazágaik dolgozó tömegeit^ akkor hajszolhatják* legkönnyebben a vágóhídra, ha ezekből a tömegekből hiányzik az egységes cselekvés szellemi és erkölcsi hatóei-eje. Ezt a re-
ménységet kell megsemmisíteni, ezért kell a bizalmatlanság légkórét e]oszfa:tni a k^rönböző más partok között, ezéirt kéli egyesíteni áz e-; gész haladó emberiségét közös cselekvésre; A bizalmatlanság bizalinatranságot szül, á költóö-nös bizalom viszont hatalmasán mégnöveli' á béke és a haladás érőit és'megakadályozza^ hogy ujabb háborús katasztrófát idézzenek fél azok^ akik szátóára préda a dolgozó milliók vé^ re és élete. . .
mun-
KÉRDÉS: Mi á véleményé a kásegység továUn fejlmiésjéro^
VÁLASZ; Optimista vagyok. Á háborútól és a gazdasági válságoktól, a dolgozókat inegiíyo-ihoritó munkanélküliségtől retteg és borzad
miaaden beestUetes és d<o3giQZ^ emfier^ Éss lezek százmíllións^lan v&mzK és ezék a százmilliók
--hála a Szovjetmúé eredményes/és mindig
ojabb sikerekkel bíztató hékepomkájámk — már ma is elég erét éreznek magákban arra* hogy útját állják egy ujabb világpitsztításiiak. Ezek a százmillíők azonban azt is érzik, hogy erejűk meghatványozódnék^ ha a dolgozók nemzetközi akcíóegysége szervezetileg is megerősödnék, ha a kfilőnböző munkáspártok között létrejöhetne egy.baráíságos megegyezés a béke fenntaijtásának, a dolgozó tömegek életszínvonalának és a gazdasá|ri válságok le^ii?i-s désének érdekében, és nyílvan mindent meg is tesznek majd'azért, hogy létre is jöjjön. Az ilyen akcíóegységek egyre közelebb hozzák majd egymáshoz a nemzetközi munkásmozgalom különböző irányzatait és kialakulhat — meggyőződésem, hogy ki is alakul — a világ dolgozóinak tömör, bizalomteljés, testvéri , e-gyüttmüködése, amely biztositéka lesz. a békének, a haladásnak és a .világ szocialista átalakulásának. Hátralévő éveimet ennek a célnak kívánom szeptelni.
KÉRDÉS: Végül talán epgedjen meg Szakasits elvtárs égy magánjellegű kérdést. Ifegy érzi magátr hogyan tölti adulésre szánt idejét?
VÁLASZ: Nagyon jól érzein magam a szépséges ^Balaton partján, ahol az ország minden részéből idesereglett dolgozókkal .vagyok vegyült, akik meleg szeretettel vesznek körül és elfeledtetik velem a nehéz esztendőket. Balatonfüred egyébként is alkalmas erre, hiszen gyönyörű fek\ése; gyógyító yize# üdülő- és gS^ógyintézíetei egyaránt a testi és lelki regenerálódást szolgálják. ^
ÜUPAPEST — A Magyarországon tartózkodó egyiptomi mezőgazdasági küldöttség aug. 29-én a margitszigeti Nagyszállóban fogadta á magyar sajtó képviselőit. Részt vett a fogadáson Abd El Hamid Nafeh Záde, az Egyiptomi Köztársaság budapesti követe éá méghatalmazott minisztere is. A sajtó munkatársainak a kérdésekre dr, Mohamed AlyJElKilany, a volt földmüvelésügyi miriiszter/a.küldöttség vezetője válaszolt,, s ismertette az egyiptomi mezőgazdaság helyzetét.
A ixi^őgazdaságí helyzet
JUGOSZLÁVIÁBAN
gELGRlD — Az újvidéki Magyíir Szó augusztus 24-i számában közli Pasko Románc cikkét á jugoszláv mezőgazdaság helyzetéről.
Jugoszláviának a háború előtt 200.000 tonna évi buzakiyitelé volt —- állapítja meg a cikk — 1950 óta azonban évente 600.000 tonnát kell importálnia. Ismeretes az is, hogy 19S9—53 kö-iKötta lakosság száma 10 százalékkal növekedett, a büzatermelés pedig 16.6 százalékkal csökkent. Az egy főre eső búzatermelés ez idő alatt 181 kg-ról 141 kg-ra esett. A kukoricater-melés csökkenése még érezhetőbb: 25.3 százalékkal alacsonyabb, mint 1939-ben. Lakosonként ma 197 kg kukoricát termelnek, szemben az 1939. évi 284 kg-mal.
Az 1953. évi összeírás szerint Jugoszláviának 17 millió lakosa van. A lakosság benként 240 —300 ezerrel.szaporodik. Ez azt jelenti, hogy az ország lakossága 1963-ra eléri a 20 milliót: A búzatermelés jelenleg 2,400.000 tonna, a 20 millió lakóé szükséglete pedig 4 millió tonna lesz.*
A cikkíró befejezésül rámutat: ahhoz, hogy a:lakosságot el tudják látni kenyérrel, növelni kell a termelést, ennek pedig az a feltétele, hogy messzemenően fejlődjenek a földműves-, valamint a termelőszövetkezetek.
— Az egyiptomi mezőgazdaság feltételei — mondotta többek között — igen kedvezőek. A föld termékeny, a Nílus egész évben ellátja vízzel a mezőgazdaságot, az egyiptomi éghajlat pedig lehetővé teszi majdnem mindenfajta növény termesztését. Egyiptomban igen kevés á csapadék, ezért az egész földművelési rendszer az.öntözésre épül. Az egyiptomi mezőgazdaság fejlesztéséhez jeletttősen járult hozzá á legutóbb végrehajtott földreform. A földrefoiintör-vény kimondotta, hogy egy személy birtokában legfeljebb 80 hektár lehet. "
-—A földreform óta Egyiptomban 2000 mezőgazdasági szövetkezet alakult azokon a földeken, amelyeket az állam átvett a nagybiilo-kosoktól és kiosztott a parasztoknak. Vannak, a^a'rasztságnak más szövetkezetei is, amelyek segítenek a műtrágya, vetőmag, gépek beszerzésében, hitel szerzésében és vállalják a termés közös értékesítését is. A szövetkezetek alakítását az állam támogatja.
— Egyiptomban hét állami gazdaság van. Ezek a mezőgazdasági minisztérium alá tallóznak. Ezekben főleg,kutatással, kísérletezéssel foglalkoznak. Ezenkívül a földbirtokosoktól átvett földek egy részén, ideiglenes állami gazdaságokat alakítottak. Ezek talajjavító munkát végeznek. E gazdaságok földjeit öt éven belül kiosztják a parasztoknak. ^ -
—- A mezőgazdaság fejlesztéséhez feltétlenül szükség van Egyiptomban a művelhető terület növelésére. Egyiptom művelhető területe kereken 6 millió acre (4,200.000 kat. hold), az ország területének csak egyharmincad réaze, a lakosság száma pedig 23 millió.* A terület töi>-bi része sivatag. A művelhető terűdet növeléséhez nagy lehetőséget nyújt az Asszuántól 6. kilométerre délre megépítendő duzzasztógát A gát segítségével 2 millió acre területet lehet öntözővé tenni, az pedig — minthogy évente két teljes értékű'termést tudunk betakaritanl — körülbelül 4 millió acrenak felel meg. .
A küldöttség vezetője elismeréssel nyilatkozott magyarországi tapasztaiatairój, végiil hangsúlyozta, .hogy a kapcsolatok továbbfejlesztésének mezőgazdasági téren is megvan a lehetősége. -
-5 «í
( ■