KAHAfiiii mmtm mvnum
Ha valaki, Bocskai igazin jól isni«rt« a UmöL Ezért huzMútt a végsdkw a v«1ií vaiő fizd\*£t8é«tdL A fejedelem mindenki* nél iobbm tuét», htmy a tdrűk harcok megszakítása az oi«z% egitégének faladását jelenti, 8 épiien ezért mindent elkö* a^etett, hogy a tcirak «Uénl amional fenn* maradjon. Kdzvetlenti! Kassa elfoglalása után ezért tett még ^utolsó kísérletet a - császárral vald megbékélésre, megüzenve Kudolfnak, hogy »még eziddg a tdrőkhöz nem kötelezte u^ el magát, hogy hátra: .hagyta volna^ kegyelmes urát, fejedelmét*.
|U[JND£DDIG NEM is kezdett komoly tárgyalásba a törökkel, húzta, halogatt^
^ a végleges szövetség nyélbeütését. Csak a-mikor látta, hogy áz értelmes szóra nem hajlik a császár, akkor fordult végleg a torokhoz. Dé nagyon nemszeretem bai^t^ ■közás volt ez/ a fejedelem óvakodott szövetségesétől s .ignfekézett miiiér kevesebbszer összejönni véle. Pedig a Porta felke-^ lése első percétől kezdve tárt karokkal vártái^ hivta; is a' vele váfószövets^ét később is'toíB^dignaibfrá^^^^é^ ceídiplömaták jelentéseiből tudjuk kai kö\«téit valósággal dédelgették Kons^^ tantinápolyban. Hiszen mit is kívánhatott volna többet a belviszályokban egyre, gyöngülő birodalom, mintíiogy legádázabb ellenségé mellé álljon,. ás vele együtt induljon a császár ellen. A^szultán, még a nagjrvezér bizonyára egy^uj kórszak hajnalát vélték derengeni. 2ápolyai János Ju- . tott eszükbe, a török-előtt alázkodó, kézcsókra járó^ magyar király, aki az ő füty-tyükre ropta a táncot. Ezért léptek szerződésre a fejedelemmel, a hagyvezér^ezért
. kötött drága mívű kardot az oldalára és sugdosott a fölébe, hogy ne béküljön a császárral, majd ők.-se^tik fegyverrel is.
CSEHSZLOVÜKIA
A SURANYI mezőgazdasági iskola tanu-lói szorgalmasan tanulnak. A laegyedik osztályból 23 agronómus és 29 állattenyésztési szakember készül ebben áz iskolai évben kész emberként kilépni az életbe.
katonával Is, a dtiatalniassága» a sztiltáa addíf be sem ieszt hüvelyéN győzhetetlen kardját éa fogyhatatlan kincsü erszényé* nek azáját be nem köti, míg meg nem «ze«
rezte neki az egész országot. Ezéit tettek fejére koronát és üdvözölték Magyaróra flzág királyaként Bocskai azonban egykettőre kijózanította őket, elrontotta szép reményeiket. Kényszerből, politikai szükségből a török mellé állt, de an*a, hogy magát és nemzetét kiszolgáltassa, nem volt hajlandó. A fényes cím, a dicső jövőt hazudó mézes-mázos szavak nem szédíthették meg. Nem a török, á maga útját járta. Tudta, a nemzetközi erőviszonyok nem engedik meg, hogy a két birodalom közt a magyarság független nemzeti ki* i^Iyságot alakítson. Levette fejéről a koronát: nem fogadhatja el, van ^már Ma-gyaroi^zágnak koronás királya.^
A török szövetséget ázQuban el kellett fogadnia, bár nagyon neni sziveseri tette. Ahogy eéyikle\'elébenriiond^ : gunk az sok inség miatt oi^zágul elfogyatkozván ^elégtelenek yalánk idegen iiémzet; rabságabur iriai^^
Az egyszer megkötött szövetség mellett' határozottan kitartott/ de élete végéig bi-^zalmatlan volt a törökkel szemben. Ezt a-. zonban nem tudhatták a^ok, akik . csak messziről ismerték őt. Azok csak. maguk-.ban tusakodtak, ^búslakodtak, ahogy Ho-monnai is, »mert nekünk semmi okunk, hogy az pogány töröknek ugy hitt őfelsége és körébe elegyedett, példa lévén ine-künk az én .elődöm is; Török Bálint«.*
Pedig Bocskai éppen rieVn hitt nekik, éppen iiem elegyedett közéjük. Amikor Lalla Mohamed'nag3rvezér'hívására a szövetsége szerződés nyélbeütésére 1605 novemberében Pest,alá érkezett, a.Rákos mezejéről
'* Töidk Bálint, a. töi^^enes politika hirdetője, maga. is ismert törökverö^hadvezér. 1541-ben a, bxvI' tán baráU. látogatásra hívta budai táborába, ott elfogta éa élete végéig a konstantinápol}! Héttoronyba záratta. .
hatszáz lovas élén indulóban a török, táborba, már lóháton félrehívta fővezérét, Homonnait, mondván néki: »Ha énnékem az török miatt mostani közikbe való menetelemben valami nyavalyám történnék ^rólam példát vévén soha-az török nemzetségnek kérlek ne higyjetek.<^MaJd pedig visszaérkezve a török táborból vezéreivel és hajdúival nagy ünnepséget rendezett annak örömére, hogy baj nélkül kiszabadult a farkarok torkából. '
A török készségének, jpakar^tának okát is jól ismerte — »tudjuK az török szokását és' természetét* —s ha márnetn nélkülözhette a török seffélycsapaiokat,' legalább azoíi jgyekeáett, hogy minél kevesebb • kárát vallja az ország..»^Menjenek {egö^é-riesen az német királynak őstől maradott^ országára,' és azt rabolják,-pusztítóak, é-gessék — irta egyik.'parancsában-— az Magyarország határiban sehul semmi kárt ne tegyenek.* 'Pe. hjába irattá még szer-. ZŐdésben is, hogy magyar földet nem sza-^ .kasztanak el, magyar falut nem sárcolnak meg, a török megcsalta. Ez.volt á szövetség tragédiája: Aki rászorult,, annak á . haza földjéből kellett érte megfizetnie. E-zért igyekezett a fejedelem ánnj^ira a harc minél előbbi befejezésére, á némettel való gyors békekötésre, ezért utasitötta vissza a töröktől kínált koronát, hogy ne szprül-^on a félhold, nagyon kétes értékű Hégitsé-gére.
If ORABBI NAGY " egységének hel le kellett mondania', a helyzettel, ha neiii szólta, hanem az e pontját képviselte, elleni háboi'U, ha a ilalóm Magyaromé -sal, ha tovább őrMlL, kő között, az állánd , csak teljesen elfogjr ^afc az lesz a vége, J . szág, de nem marad Ix ja tehát a pillánatp .miért már két ittagyi életét, lemond, átórölr -.szág területének fels megmenthesse a mégi
fot; Békét köt minaj ket egymással; is jme
■ Igyekszik minél tá jiagy szomszédot, ho, sa le á magyarságot,: ve mindkettő vésztej kar egyikkel a másikr másik ellen felhaszná ezt' PVáter György i sőbb,- változott külpo közt Bethlen Gábor *Egyszérsmind két rtink madarászni, JioB áz.madár az szárny pillanatnyi érdeke, t5
. A XiUCNICA együttes, áraely a Német , Demokratikus - Köztársaságban, szerepel, nagysikerű előadást tartott Osatz városban. Az előadás 1500 nézője lelkes tapssal jutalmazta a csehszlovák együttes játékát. • :^
. ' ■ • ■ ■ * ..
•ÍTIENCINBEN megnyitották, a szlovákiai * férfi és női egyéni atlétikai versenji^ Az ískra Herina stadionban 160 versenyző lépett fel.. ' ' ^
A HODÖNI^ hőerővillanytelépen há-^ romhetes próbaüzein.után október Jl-én véglegesen üzembehelyezték a harmadik 'turbógenerátort. Ez a világ élső olyan hő^ hajtású villanytelepei közé tartozik, amelyiket lignitre állítottak be.
. C5ZU)VÁKIÁBAN az Építészeti Megbizot-^ ;ti Hivatal építkezési szervezetei az év elejétől szeptembei:,végéig 4383 lakást ad-^ tak át használatra, a ters* 80 százalékos. átlafirteljésitése mellett. ~ ^ -
,A SZLOVÁK Szakszervezeti Tanács el-nöksége október 1-i ülésén foglalkozott az ujitók és feltalálók mozgalmának kér--^-déseivel. 1956 első felében az ujitójavas-latok száma Szlovákiában 11.455 volt, eb-, bői 5705-öt fogadtak el és 3657 javaslatot realizáltak.^ \ »
A BRATISLAVAI Magasépitészeti Válla-lat dolgozói ez idén több mint 920 modem lakást adtak át használatra a kerü-' letberi és számos ujlakás épitését kezdték meg. A legnagyobb sikert a 712-es számú űzem építészei érték el, akik 423 családnak tették lehetővé, hogy beköltözhessen uj otthonába. -
.|>AL06FALAsközségben az &z folyamán " alakult meg^-« szövetkezet 23 taggal^ Alakulás után másik 18 taggal szaporodott a asi&vétkézet. A közösben- 74 hektár föld^ vetotít Őaziekkel. A föld előkéMd-. iéséhez^ ibgatbsuk Tan*; ff ,
^ MAGYAR, népművészet viszonylag rör yid ^XIX. századi ^ágzása u£an, szinte valamennyi ágában^ pár évtized Jután a
hanyatlás időszaka következett be. Ez a "hanyatlás a népi díszítő' müvés^^ fa; ésc szaru íái^igás^^tmí^ faz^ kasság, ejgyés tájegységéfc^^ (Ka-Ipcsa, MezsőköVesd) --^ áhöl^rö^idebb utó-' ' * :vplt'^ 1945%?ttó^^
A magyar nép
népi diszitő művészete ibaind művészi tartalmában, mind formájában egyre jobban kiszoígáltá a ^^kereskedelmi igényeket, és így igen alacsony szinvonalra 'süllyedt. Több miivészeti ág, riíint^ pl, a népi bútor készités és festésT: szűrrátétes >— ez idŐ a-latt teljesen megszi|nti- ■ '
A ^népí diszitő művészetiéi foglalkozó szervek- és intézményeki amelyek 1945..u-tán jöttek létire, á legnagyobb erőfeszítéseket tették >nhak érdekében, hogy diszitő művészetünket megtisztítsák az ugyne^ vezett magyaros, giccses hatásoktól és uj utakra vezessék: a Népművészeti Intézet, a Néprajzi Muze^uin, a^épmövészeti Vállalat, maj d á' Háziipari és Népi Iparriiüvé-^ szeti Szövetkezetek Szövetsége (HISZöVK és a Népi Iparmiivé|5zéti Tanács munkatársai hatalmas felmérő, tudömányog^ és kutatómunkát végezték, kiállítást^ ankétot, tapásztalatcs^t szerveztek,--:a még inü-ködő népművészek számára. A több.éyig téHó -munka eredményeként teremtődött mef a népi iparművészet fejlődésének a-lapjá. A legtehetségesebb népművészek a Képzőművészek és. Iparművészek Szövetségének tagjai igy á^zövetség elvi irányi-tó munkája következtében ismerték fel a^ kötő munkájuk szerepét, és a népművészét napjainkban megyáltoizott fontos sokoldalú feladatát. Eimék következtében egyte közelebb kerülnék az iparmüvészethez,/
A népi iparművészet uj fogalom. A szocializmust építő társadalmunkban' uj tar^ talmi és "^forraaS megjelölést is jelént. A népi díszítő művészet,\aAiely ezelőtt égy zárt paraszti közösség művészete volt, ma már — mint uépi iparmuvésaet, —-a dolgozók egyre nagyobjíi tömegének művészeti igényét, ha^nálatí tárgyszükségletét e-légiti kL Az a tény, hogy ma nemcsak a imrasztság szükségletét, hanein elsősorban a városi lakosság, a munkásosztály igényéi elégíti ki, faatássar volt á népi diszitő mű-\«izet tafbhnának alakulására ^ A tál-
tozás a mai fejlettebb és gazdagabb él^t-kprűlméiiyéknek nagyj ában megfelelő tartalommal és formában jött létá^e.Létréjötr^ te és kifejlődése— illétye a. népművészét további fejlődésének problémái neiuniá-radtak\ ;hatástalánok az ipaimüvészetre
sem. liegjöbb iparművészeink nagy fi^jre-lénunel fordultak a népművészethez és munkájukban felhasználták annak hagyományait. A népi ipáiinüvészet -—m sek, hímzések, fa- és szarufaragásök, fa-zekastnunkák, szürrátétesékr' ujabban bu-
torolc —- formájában némzetí sajátosságot, kőzelití\áz iparművé áuSÉídirikább b^öltí i i^pét a társadalórii iz yelődése szempoíiÖál iszéti. tárgyak ma má ■nájpí^észközévé tálta bá, öZel^é. teszik kö iűiményeinket. Ezzel roaszrázelleniü- izlést< l>en nitívészi tártaim
^GTOMORíTE^^ — népb€tégség.^A statisztikai adatok azt mutátjájc, hogy , á fek^yb száma az utolsó-í\tizé-
ydekberi áz egész világon egyre nŐ. 1 '
Világszerte a tudományos kutatók egész sora foglalkozik a gyomorfekély kérdésé^ vei, kezelési módjával és főleg: mindezide-ig homályos keletkezésével. Kiderült, hogy ^fekély nem a gyomor lokális megbetegedése, hanem a gyomorbán fellépő fekély csak egyik ^negnjrilvánulása az egész szervezetet érő betegségnek. A fekélybetegség fogalmát a világ Hetényí Géza akadémia kus, magyar kutatónak köszönheti, aki rá^ mutatott arra, hogy a fekélybetegség a hi-pCTtonia; a migrén, a köszvény stb. mellett az úgynevezett vegetatív bet^égek csoportjába tartozik. Bikov és Kurpiri szovjet fíziológusok a fekély keletkezését az agykéreg és a belső szervek közötti kapcsolat-zavarával magyarázzák; Ma már nem fér kétség ahho^ hogy az ideg-renteer a- fekélybetegség keletkezésébe döntő szerepet játszik. /
>^ÍE^n_ azt találták, hegy id^endszéri sérölraek,, például'agyvérzések agyműtét 8Ö>. után gyomorfekély kélétkéiik, igy Magyarországon Baló József, ArigliábS Cnshmgés mások. - ; -
lalkoziklVtíBinger Ferenc, a» orveatado-
gye
mányok kandidátusa, < lőgús is. - Értekezései) zist'vet fek r. Felkerestük munka ~ döinányi Egyetemen a kéiiük,
eredményeiről.
:\:--:--^-:á^ fekélybetegs^ változások keletkezne anyagcseréjében, aiö gyomorfái sajátos eil mondja dr. Freísinger . gyaiös-raz egyetlen sz a gyomornedv emészt szérű, izotópokkal veg
gálatök azt mutatta^ , któártyában egy ködik, az ureáz, ame :wekbe^& baktenunK - a fermentum a karnaJ szérisavra bontja. Sz^ kisérietí vizsgálatban
tam, hogy éz a fermcn hol helyezkedik-e. * hogy a gypmomyaiKaj hatása alatt nemcsaK hanem ;megfelélő nacn ia kiválaiizt A karby ínonaUr tarmel és n«í "liununonlateTmeléi