10. OU>AL
.....™<«
Válasz egy otthoni
II.
EZZEL a címfelirattal irtam még az okt. 23-i események előtt a K. M. Munkás hasábjain választ egy otthoni levélre.
írásomat .akkor azzal fejeztem be, hogy a halmozott kérdésekre .meg ném válaszolt mondanivalómat égy más alkalommal fogom folytatni.
Ott, ahol akkpr Írásomat féloeszakitottain, ' ott most folytatni máT nem is aktuális, hisz az 1956 okt. 23-a ^: utáni események világosan és érthetőén adtak választ aiTa áz- egyoldalú politika^ . ra, amellyel 1945-től I9564g a szocialista államépitést ^és annak,keretébén a munkásosztály feléníjBikedését i egy valóban teljes holt\ágányra terelték azok, akik egy kis töredék kivételével az ország 'dolgozóinak érdekeit harmadrendű kérdésnek tekintették.
Ma -már túlvagyunk a történteken, és . éppenézért szükséges és kell, hogy szocialista szempontból nézzük és keressük az ok és okozati összefüggést á' történtek felett. Nézzünk a dolgoknak elibe^ hogy mik voltak azok az indító okolc, amelyek i-lyen káros és kiszámíthatatlanul súlyos forradalmi kirobbanásokhoz vezették. Sokan és jómagam is a dullesí hidegháborús propaganda hazug demagógiájára felépített ^  imperialista célokat szolgáló politikáját okoltuk és okoljuk. Ez valóban így is van, s éhhez semmiféle kétség nem- fér,  de vegyük bonckés alá az ok és okozati összefüggést, illetve an* nak kérdését. És az az,<hogy hogyan  volt lehetséges és hog^ mi volt az oka annak, , hog>' ilyen könnyű, hazug propaganda  . tüzcsóvájával lángra  lehetett lobbantani egy egész orazágot, s mi volt az oka, hogy  a dolgozók nagytöbbsége eldobta magától   a   Magyar Dolgozók Pártjának felépített tízéves pártprogramját és nühdent, ami ezzel kapcsolatos volt.
Azt hiszem, hogy helyér sen cselekszem,- amikor marxista szemszögből néz-* ve, tárg3?iIagos építő kritikával birálbm el ezt a kérdést, amely nemcsak a mi ü-g\ünk, hanem az egész "világ proletariátusának az ü-gye is. Éppenézért nem" lehet struccpolitikára J építeni ezt.a kérdést, amelyet talán egyesek legszi^-esebben egy szépségflastrommal átragasztanának és folytatnák ott, ahol Marx, Lenin ideológiai tanításait megcsúfolva félb-^szakitották.
Válaszlevelem első részében szószerint egy melékvá-gányra terelt elvi kérdéssel kapcsolatban többek között azt irtam: »A személjri kultuszra épített, Sztálin /bürokráciájához asszimilálódó magyar párt egyes vezetőinek helytelen politikája lépésről-lépésre ellentétbe került a párt ideológiai felfogásával,  olyannyira, hogy sokan közülünk   már 1948 elején kétségbeesve néztük a párt helytelen politikáját, amelyet  a pártbürokrácia hatahni erejére támaszkod-
^va kiépíteni igyekezett.c
Amikor 1945.hen egy nagyon kevés kivételével az ország fasiszta söpredéke, a félgyülekezett kaméristák-kal vállvetve, minden nehézségek nélkül tagjaivá váltak az MKP-nak, Rákosi annakidején égy aktivaülé-sen azt mondotta ezzel kapcsolatos kérdésben, hogy mezekből' á kétes elemekből fogom kinevelni á legjobb kommunistákat* (?)..
Ez á dédelgetett csőcselék valóban rövid' időn beíül- a régi marxistákat félretolva élet-halál urai lett. Azok, a-kik 1945 - élott Hitler rajongói voltak,. 1945 után Sztálin ünádói lettek." Azok, kík 1945 ■ előtt - Horthy rendőrkopóinak - (Hetényi, Schwéinitzer), naájd a-^né-met Gestaponak agentprö-vokatőr besúgói voltak, 1945 után Péter Gábor pribékjei lettek. Munkásnyuzó "gyárígázgatók és azok haj-csárai 1945 után párttagság-, gal felszerelve sétáltak végig, üzemeikben, ahonnan a legtöbbje Í945 előtt rendőrökkel hurcoltatta él a szocialista szervezett munkások ezreit, mint a társadalmi rend felforgató elemeit. Sajnos, ilyen és ehhez hasonló elv- és gerino-nélkíili tömegre épült az a pártmozgalom, mely olyan Volt, mint egy nagy kártyavár, melyet a legkisebb vihar is könnyedén szétvert
Ez a szedett-vedett, 900.-000-es párttagság kifelé látszólag kommunistának vallotta magát, de valójában a belső világuk, amint láttuk az 1956 okt. 23-a utáni időkben,, egészen más volt ...
Sajnos, ilyen volt alapjában véve az a túlméretezett többség abban a pártkeretben, melyből hiányzott az az igazi szocialista osztály-hai'cos szellem, amely ha kell, és kellett, kész volt é-letét áldozni. a proletariátus nagy eszméjéért. Az MkP érthetetlen politikája kö\et-keztében a valóban marxis-
ta tömegek nagy részét félreállították, mint nem kívánatos elemet, mert ezek kritizálni merték nűndazt a vonalat, amely mindinkább eltért attól az ideológiai vonaltól, amely a szocialista államépitést lett volna hivatva kiépíteni. A másik része a valóban marxista tömegnek meghasonlottan félreállott és teljesen visszavonulva figyelte a Rákosi-Ge-rő vonal érthetetlen ámok-futááát. . N
A félreértések elkerülése végett az osztályharcos szocialisták, illetve marxisták alatt nem azokat a munkásárulókat, nem azokat a jobboldali szociáldemokratákat értem, akik már 1921-bea néhány rpngy mandátumért eladták az egész magyar munkásmozgalmat, a Horthy-Bethlen körül lebzselő nagybirtokos arisztokráciának és a Gyárosok Országos Szövetsége iparmágnásainak, hanem valóban azokat, akik 1919-ben és az ezutáni években a Vági-féle Szocialista Munkáspárt keretein belül, vagy a Szociáldemokrata Párt és Szakszervezeteken belül vitték a párt diadalmas mozgalmát
Tehát azokat értem, akik az osztályharc tüzében mcged-zödvo az osztályharc elméletén keresztül váltak, jo szocialistává, akik nem Ismerték a sztálini elv tekervényes útjait, amelyet Ráko-siék igyeíceztek magyar vonatkozásban talán sok^ helyütt még dogmatikusabban végighajszolni a magyar proletármilliók életkörülményeinek súlyos rovására.
így most dióhéjba szorítva az egészet, talán érthetőbben kapunk választ az 1956. okt, 23-a utáni esemé-njrskré, meljrek vkülso impe-nalista segítséggel játszi könnyedséggel lángba tudták borítani áz egész országot.;: V^:;^■^7:.^.::
Azok á káros és helytelen kisérletek, melyeket Rákosi fanatizált elgondolásai diktálták^ amelyeket a párt és ezzel kapcsolatos egyéb ál-landi szervek á dolgozók érdekeit figyelmen kiyül hagyva, diktatórikusán hajtották végre, sajnos,; e. legtöbb e-setben kivülhágytak oly tényezőket, . amelyek azután később teljesen felborították a kész tervek egész sorát. A túlméretezett gazdasági e* gyenáüly a nehéziparral szemben például teljesén figyelmen kívül hagyta többek között a könnyűipari termelés fontos szükségessé^ gét, amely íizután évről-évre mindig jobban éreztette a dolgozó tömegek életszínvonalának élsatnyulását. Sajnos, ilyen mostoha elbánás alá esett a mezőgazdaság továbbfejlesztésének kérdése is. Ilyen és ehhez hasonló kisérletek \'oltak . a^okj a-melyek aláásták a szocialista államépités alapzatát, ugy politikai,/mint gazdasági térén. Mindenesetre ezek az alapvető hibák, ha a párt egészséges ideológiai alapokon, osztályharcos párttagsággal felvértezve állt volna, nem következhetett volna be 1956 okt. 23 és az ezutáni események, hanem a hibák és tévedések kijavítása után a konzekvenciák levonásával a szocialista áí-lamépitést kéz a kézben tovább lehetett volna vinni,
, Kádár János salgótarjáni beszéde után én hiszem- és bízom, hogy a pártnak ideiglenes és később megválasztott vezetői politikai é-leslátással, a mult hibáin o-kulva, Lenin örök és halhatatlan eszméi utján tovább fogják vezetni a magyar proletariátus nagy és megalkuvás nélküli harcát a végső győzelemig.
A világ imperialista reakció éhes sakáljai pedig csak üvöltsenek és temessék a szocializmust ugy, ahogy tőlük a kapitalizmus rablóhadjárata megkívánja. Kongassák a marxizpius lélekharangját azok, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni, hogy egy uj világ hajnalhasadását a sakálok ü-völtése není tudja késleltetni. A szocializmus, mint uj társadalmi életforma, óriási léptekkel közeledik, hogy. átvegye ennek: az uj korszaknak társadalmi rendjét, amelyet az emberi megértés és megbékélés eszmei a-célgyQriUe tart egybe. Hiába erőlködnek és hiába hin-
A pohár bortól Aiifliáig és most vissxa
A hovMií^egyct UJ ttton clma liipiMm iii«|r|«leiit levéti
Kedves Sanyikám, PétervásáraíFMSZ dolgozók! No haragudjatok, hogy ilyon angolosan flléptem t«. letek, munkatái-saimtól, de tudjátok azt. hogjrvíia^éníazok^^ akkor milyen vagyok. 1956 november hd 27-én jöttem otthonról, hogy megyek ki dolgozni. Sajnos az egyik ház. n'ál iszogattunk és az eredménye az lett, hogy itt vagyok, ahol nem kéne lennem: Angliában.
Azt megsúgom, hbgy nem sokáig, níert vissza me, gyek, haza. Nagy hülyeség volt eljönni^ mert Amerika nem nyugat felé van. Most- ezt őszintén írom, nem hazu. í dok. Erről majd odahaza mesélek többet. valakit hal* lasz, hogy Nyugatra akar menni, figyelmeztesd, hogy Keleten keresse. Rémélem, hogy válaszolni fogsz leve-lemre és megírod, hogy nem jár akasztás azíért, hogj^ visszamegyünk, mert pem csak én vagyok, aki vissza fog n^enni. Magámról annyit, hogy itt nem érzem jól magamat, dolgozom, cukrászkodom, addig, amíg az útiköltség ossee nem gyűlik^ aztán ugy itt Mgyoíú őket,mint Sz^nt
-^^1!aramf Gyuri bácsit, Ottót, Pista bácsit,-Tökfejko., lert és a vállalat összdolgozóit, Kazit, szóval mindenkit
üdvözlök. ,    , ,.     , '
Igyatok egy jót az egészségemre. -Itt híre, hamva sincs a jó barackpálinkának. ^   ^ ' üdvözletemét küldöm a viszontlátásig
HuUay Dániel, " *       .         SheffiéW, Yorkshire
Az alábbi lev^elet Kozma Dénes, Mistatím> Sask.-ba kapta Fujtó Júliától, a tolnamegyei Nagykőnyiból, aki 1948-ban települt vissza Magyarországra. A le\ élből néhány közérdekű részt közlünk.
Kedves .Munkástárs I
Amióta ez a rumli elmúlt, azóta most írom az első levelem . . . Itt nehéz, idők voltak, meghasonlott á magyar a magyar ellen. Dé ez még testvérliarchak is sok lett volna. Itt tegnap este szedték össze a forradalmárokat.
Mikor elindult, akkor én két nap jártam a falut, hogy
tik a konkoljrt.. . áz emberi tévedések csorbáit'■élésre kiköszörillve egy" tísztultabb légkörben a proletariátus nagy harca folyik tovább a közelgő végső győzelemig.
Edelényi M.
legyenek csendbe, de itt is kiütött a baj. Ha még soká késnek az orosz tankok, hát nem is tudom, mi lett volnai Ezek itt kevés kivétellel fasiszta érzelintiek, Amerikát várták, bedűlték az Amerika Hangja rádiónak.
Ezek után már elég jő a helyzet. A Kádár^kormány ilyen felfordulás után jól vissza zökkentette az országot a kerékvágásba. Én ineg vagyok elégedve, 600 forint a fizetésem. Igaz,, drága minden, dé ugy osztom be, hogy elég legyen.
Hát maga/ hogy van ked; ves itíünkástársam ? Ott mi a hangulat? Tudom, hogy sokan kimentek, volt, aki hibás volt, aztán volt olyan, akit a kalandvágy vitt.'Hát csák menjenek, ott fogjanak majd fegyS'ért a, kormányra, ott majd megtánitják őket.
Máskor többet írok. írja
meg, mi érdekli; de azt hiszem, hogy tudja, de nem a-zoktól a kifutottaktól
Egy újkanadás hozzászólása a magyarországi eseményekhez
Toronto, Ont.
1945-BEN,a felszabadulás következtében egy uj Magyarország született meg. A felszabadulást követő évek folyamán, >a gyors iramban kifejlődött szocializm,üs utján az általános helyzet ugy nézett ki, mintha az uj'Magyarország már kigyógyult volna a húszéves halálos betegségéből, amellyel megfertőzte Magyarországot a német-olasz fasizmus. Dacára a kisebb-nagyobb nehézségeknek, különböző bajoknak, minden jóhiszeműen gondolkodó ember ugy látta, hogy az uj szabad Magyarország megtalálta vég-re azt az utat, amely a minden eddiginél is solckal sz^K.. békésebb és bizto-ybb jovöt hoz az ország dolgozóinak, a szocializmus építőinek.
kor minden világosan látó
egyén: is, a volt annak, hogy -a Hortiiy-Magyarország minden kétségen kivül ai legjobban volt átitatva, a fasizmus mérg^ vei beoltva, — egyénekre nézve — akarattal vagy a-karatlanul — de igen sok^-dozatot követelt tekintet nélkül az'osztáiykülönbség-
re. ' ■ ''"' ■
A  nemrégiben^ lezajlott
fehérterror végeredményben a hü folytatása -vojt f 1945-ö3 terror-időkneíí, melynek sT "aegszervezese már akkor.folyamatb^ volt ezer különböző tonnákban, és még többféle esetleg^ a ^ dódott lehetőségekkel. ben volt ugyanis az az íü^ amikor a »závar<^ban ^^a^ lehetett halásznic ^.f^A.
hozzá in^^ rtíidá-veszedelem nélkül. P^ldá^
Jőmagam, ^ de ugyanak- nak pkáért, egy - személyes