kanadai magyak munios
mi má$m
A
Máius elséie alka^^ Labor Coiigress aloplMsáii«k els« *vei évfordMtójára
' Irta: WIIXIAM KASHTAN Miután a munkaerőlébzám nőve- {;a Wrlődik a szervezési munka g^ífíl,/^
EGY ÉWEL ezelőtt, a Canadian ^/^f^^^^^ Szindikátusokat helyes írán/u lévéseK
Sbor CdnSreL mégalapitásának Iz^iteráK^t a|^^^^^^^ .még mindig Tazziázzák,^m^^^ ÍfJ%ímuVL^^^^^^
idején; egyes körökben kétségek és 11^'^^^^ miit a^független; szaksze^^^^ £!ÍSÍ^i,í«-S
rossz előérzet, nyilvánult ,m^ az "^mSou a termelés növekedett, ket. ^e méjgr a ^^£^^^2 ÍS^S^
iránt, hogy milyen: szerepet fogház a növekedés kevesebb munka- között is folynak razziák, Ez bűnös »f'
betölteni. A reakciós mönopóltőkél^ö*^^^^^ "iw^tvK^^^
nem nagyon örvendezett az ^gye- ^<'«y V^get vessenek ^,^^^^^{2!^.^^^''
Eülésrek, tudva azt, hogy az hatal- B^j^iiyen ji^y alat^ i melyek ma a UjO kötelékében van-
mas erőt rejt magában. A volt TLC^Ü^^ "^^^^ Csaknem.; minden szakszeívfi.
és GCL tagszervezeteiben egy más- jj^w ^ munkaadók fokozzák a ki- égy a szei-vezetlenek megszervezé- zetnek, mely ma része a CLC-nek,
fajta rosszíelőéízet nyilvánult meg^ »normá-- sere irányuló általános kampány ufc; el van osztva a,,hataskore. Eztwi^r
Az, hogy a szakmai es ipari umök jig* folymnat mellett —■ az aútoma- jábán, így útban álliíak a jpgkon dezték egyesüléskor, másként
meg tudnak-e lenni egy fedél alatt ? tizálás' is mint üj elem jelent különbségek. A szakmaival szem- meg, sena torténtjvolna az egyesülgjj.
Az, hogy az egyesüléssel szélesebb- . . . . . , . ----- nyr^^ 1,,,.+, r.„*»7r«*™«„^*^i,.,.i. .
re nyilnak-e a kapuk a nagy előretörésre a munkásság előtt? Vagy öwívwv v*.i.«i.^*iv «__«», *.werf . „ * ^ ' — —
széthullanak,V meg mielőtt ut párban két vagy három különböző lehet minden sstakszervezetre. így
mdulnanak? ; ^ ^ küííség veszélyével állítja szembe, szakszervezet meg tud egyezni.
Mivel egyes munkaadok es a autómunkások, akik-á hábo- hogy melyik mit szervezzen meg.
eajto egy része méltatta az egyestí-: útániszámos jelentős fronton ut- De sok lehet-e• azt elvárai tőlük,
lest, szakszervezetek egyes haladó törők vol^^^^ valószínű hamarosan hogy ne razzíázzaríaH : már meg-
kőreiben az a téves felfogás ta- ^^t a harcÖt is vezetni fogják, szervezett üzemeket, tekintet nél-^
1958-ban kilátás van arra, hogy a kül, milyen szakszervezet van ott, szen-ezettfííunkásiság eddigi egyik vagy a szakszervezet le van-e csatlegélesebb harca fog kibontakozni lakozva a CLC-hez? ugy az Egyesült Államokban mint Ez kiindulási pont lehet a szer-Kanadában. Ha az autómunkások vezetlenek megszervezése felé. A
^ í..^ 1- - . harcba lépnek a profitéhes trösz-^ haladó szakszervezeti tagságnak _^— -----
Eztaz^ esztendőt a munkásság szi-tö^i^^^^^^ minden erejével azon kell lennie, nös kihlvásiíal,; cs lehelőségckká
lard elorenala<jasa: jellemezte. ^í^iáros sztrájkalap felépítését' tei-ve- hogy a szakszervezetében, az üzem- néz-szembe, ebben a készülő oma.
zen ido alatt az országosan eim- zik), a sikerükhöz a szeiTezett ben, iparágban segítse a szervezet- goa választaabanf
f^^y?"^/V munkásság minden rétegének tá- lenek szakszei-vezetekbe való tömő- törni a parlamentnek az öreg pá^
S^í-^u.^.í^^f^í'^ll^ rítését. A 100 százalékos megszer- tok általrváló mb^^
2. A technológiai f^>Iődé's,-^az au-
madt, hogy az egyesülés nem azért jött létre, hogy a munkásság, hanem hogy a munkaadók és a kormány érdekét szolgálja.
Egy esztendő telt el az áprilisi történelmi alapító konvenció óta.
tehát nincs semmi ok arra, hogy e-gyes szakszervezeteket kint tartsa-nak a Cl*C-ből,. esetleg az, hogy' ugy könnyebb razziázni őket^
De az helytelen és rövidlátó po-litika, ami csak kárára lehet g munkásságnak, különösen akkor, amikor minden csepp erejére és egységére szükség lész az érdekeinek védelmére és továbbvitelére. 4. A szervezett munkásság kfilő<
Egy kivételével, az összes tartományi szakszervezeti szövetségek e-gyesültek, s az év vége előtt vaió-szinü' az összes helyi tanácsok is egyesülnek. így 1957 folyamán nemcsak egy országos szakszervezeti központ lesz, hanem minden tartományban egy szakszervezeti szövetség, s minden \árosban és helységben egy munkástanács, a-hol szakszei*vezetek léteznek.
Folynak a tárgyalások a Katolikus Szindikátus szakszeivézetek-
tomatizálást is, beleértve, sürgetőbb bé teszi á szervezetlenek megszervezéséinek feladatát is.
megszervezésnek kell a harci jelszónak lennie mindenfelé.
Ezen a vonalon lehet elérni azt,-hogy a szakszervezeti mozgalom és
Bár a szervezett munkásság ért a munkásosztály még döntőbb sze-el sikereket ezen a fronton a hábo- repet játszhasson gazdasági, par-
nagyszámu munkás férfiakból et nőkből álló csiopbii: beválasztása, a* kik a munkásérdékék szószólói Iesz<
nek. • ■ ■/■:■-■■■ ^^^'^
V Ez elérhető, /ha á milliós taga CLG beleveti erejét a választásba
ru után, jó emlékezni aiTa is, hogy lamentáris és politikai téren a jövő és felsorakoztatja a munkásságot a r^___j-----t_^_i^i.-^_'_.í_-i . j ,v törvényhozói programja mögé. Ez-
zel erősödni ^fpg oá munkásság'har-cá a munkábiztositásért, a rövidebb munkaidőért ióagasabb fizetéssel,« az általános ttársadalmi biztositá-sért. ^ Eltekintve, a munkások .sorai-
Kanada munkáslétszámának mindössze 25 százaléka van megszervezve, amiből 32 százalék Ontarióban van megszervezve.
A szervezetlenek szervezése állandó feladata a szakszervezetek-
időszakban.
3. A CLC és lecsatlakozott szervezeteinek erejét nagyban megnöveli e feladatok végrehajtásához, ha az általános szakszervezeti egység megvalósul.
ra, hogy a francia-kanadai mun-.g^g^vézeti mozgalom erejének jó
S\^ltc-Lk, m'ií^^ríö'4ÍkfÍ« gyesek-még mindig--íesiíús£á>nak
kásságnakez a szer\'ezete is tagja
konvenció 1958-ban elérkezik. razziákra" és jogköri marakodások- Síra
.Az egyesülés mindenek felett a bizalom és harciasság uj szellemét szilárdította meg a munkásság soraiban, ami leginkább kitűnt a CPR-fütőknek a »díesel-ügyben« lezajlott sztrájkjában, s abban a szolidaritásban, amit a munkásság minden rétege részéről kaptak, va- ^ lamint azokban a sikeres bérharcokban, melyeket az-utóbbi időben sztrájk nélkür is nyertek,
, HA A CANADIAN Labor Congress első éves léte alatt konszolidálta magát, a második évének olyan évnek kell lennie, melyben négy fővonalon kell előretörnie —ezek, a rövidebb munkanap és magasabb bérek; a szervezés; általános egység egy szakszen^ezeti központtal és a független munkás politikai akció.
1. A gazdasági fronton a munkásságnak általános .harcot kell in* ditania a rövidített munkanapért, a hazavitt bér növelésével.
Ezt szükségessé és lehetővé teszi az országunk gazdasági életében végbemenő fejlődési folyamat Az infláció továbbra is mélyen belevág az életszínvonalba és fizetésekbe.
Tovább folynak a beható tárgya- ban a füjpgetlen munkás politikai lások a Szindikátusokkal, bár e- akció formáját; illető nézetkülönb-
szei-vezetre. örvendetes, mogatniök kell;'akinek a megválasztása erősítheti a munkásság: hangját a parlamentben.
Szaporodnak a Jelek aira, hog a munkásellenesj érők. fenik a k^ a muriícásságmiegszabdalására. Erre a kihívásra általános egységw van szükség- Séppeh olyan szuks^ van arra,: hogy. a szakszervezeti mozgalom mindén súlyát bele vesse a munkás politikai akcióba.^ egyesülés éliső -éve raegmutattó, mit lehet az egységgel elérni. A-zonban rövidlátás lenne észre venni azt, hogy ugy kint, Tumil^ CLC-n belül vannak, kik szeretne: ' ezt az egységét szétrombolni, vagy
komolyan aláásni. .
Továbbra is ellentétek, allnaj fenn á €LC-ben,' melyek kesobb é-
lesebbé válhatnak, amit lelkiisme. retlenül a CIíG gyengítésere használhatnak fel. Akik felismerik azj
mit jelent az egység, azon fognaj dolgozni, hogy az ellentéteket w egységes GÍEC keretében ^ olW , meg és^olyaii hatásos eszközzé i^v gyék a inunkás^ág kezében, amivei ^
tovább törhetnék elŐré.
A ma egyéves gyermek ef re á holnap jóriása lehet.
NIG£RIA IS FÜGGETLENSÉGET KÉR
A- nyugat-afrikai part mentén fekvő 31 millió lakosú Nigéria jelenlegi angol gyarmat (á nenru^g függetlenséget nyert Ghána köz-vetlex szomszédja)^ értésére ra4ta< Angliának, hog>'
1959-re teljes függetlenséget akar elém!.
Két kanadoi utoiik
cí romíntot orvoskongressxttsra
Kanadából két orvos specialista utazik a Bomán Tu-
dományos Akadémia által rendezett orvoskongresszusra, amely a jövő héten nyílik meg Bukarestben.
Az egjik dr. WaUace Grabam, a torontói egyetem professzora,, s a General és Sunnybrook kórház reuma gyógyászati osztályának főorvosa. Graham a reumás betegségeket tanulmányozó
nemzetközi bizottsájf munkájában fog résztvenni.
Ör. J. S,Pritchard, a torontói gyermekkórház orvosa, a nemzetközi konferesz-^ szuson a gyermekbetegségek tanulminypzáfiában fog resztvenni. *
A meghívást a Tudományos Akadémiától, kalitokra román követségen keresztüli
A két orv-os Priágába TeP^ ahonnan I^Olön repülővel^ taznak más orvostudosoM^
a Icóngresszusra.
sok olyan specialistával m
találkozni iö. szocialista bor Órt3?ágaiból, akik juniia^
ban ToríjnBba jönnek a tej; máa betegségekkel foglí^ zó yldlencedik nemzetkwi.
