12. OLDAL
XluflU^AJbrXM iUAWAAJH 4»«v««»,«w
KANADAI MASYAR
MUNKÁS
PuMlaHed weelüy nieCanaúlAn Uaogariim t>üUi£lilng AsbocUUm^ Pxopritton, » WeUli\gton Street West. IViionto l. Ont. Sseritwiti: SsSfee István Of3rvf9Eel«x ^tedsyeü Stador Ueigjeleniit nüntfen csUtfirtfiicOn. ^ ClAflxetéal ár: Rttnad&ban éa kUlRUdOn egyfonnán egiész éTre H-WK
félévre f2.oa
Minden levelet, cseklre: és Money ürdert kUldJUk: . _ KANADA] MAtíYAit MUNKÁS, Box 164. Oen. P.O^ Toronto. Ont, C2puuUla. Telefonszám: EMpire 4-eo»7. — Levélben kUldtftt pénse-Itárt felelAsséget nem vállalunk. Prlntedtgr: Bvereai^^ Printer8,-Umltcd. Toronto, Ont.
MEDDIG LEHET MÉG
- " (Folytatás az 1. oldalról) ^ számolják és további kegyetlen következményeit megelőzzék!
Választani fogunk
Néhány hét múlva, június 10-én. országos választás lesz. Kanada legfőbb testületének, a parlamentnek az alsóházába választ az ország népe képviselőket, - akiknek az országban a legfőbb hátaimat kellene gyakorolniuk. \ • 1.
* •Persze köztudomású, hogy idáig a képviselők közül nagyon kevesen és csak olykor-olykor próbálták valójában ennek megfelelően betölteni hivatásukat. És ez nem
éppen csak rajtuk múlott: a régimódi Liberális és a Kon-zeravtiv pártok versengő, de egymást váltó szövetségének többsége. Valamint a CCF és á törpe Social Credit pártok vezetőinek ingafkg és megalkuvó ellenzékieskedése — egy szélesebb munkás- és népi összefogás hijján ^ kilátástalanná tetté a jőszándéku képviselők előtt a nép, az ország érdekében való reformok és változások lehetőségét. ' ' A: 22 év óta uralmon lévő St. Laurent-liberálisok és a most felváltást követelő Diefenbaker-tórik egyaránt, az ipari terjeszkedés dagályát, ezt a különös sprosperi-tást« igyekeznék felhasználni, hogy a nép szunyókálva továbbra is rájuk bizza magát. -
A nép azonban nem éppen szunyókáL Tudja, hogy lemaradt a prosperitásban való részesedésben és annak ingatagsága rája csak veszélyt jelenthet. Tudja, hogy a liberálisok és tórik Kanadát amerikai hinterlanddá tevő kiárusító és hidegháborús politikája nemcsak politikai és gazdasági függőséggel jár,^hanem atomháborus had-szintérnek is előjegyzi az országot.
De á kanadai nép látja azt. is, hogy a hidegháborús politika, az egyik kátyúból a másikba bukdácsolj amint a leteérelés, az atomfegyverek betiltása világméretű követeléssé válik, s a 900-milIiós szocialista és vagy 700-milliós nemzeti függetlenségi tábor «u történelmi körszakot formál az emberiség történelmében. Látja, hogy a nyugati országokban is nagy népi erőefszitések. bontakoznak ki, hogy kormányaik guzsbakötő hidegháborús, uj sryarmat-pohtikákkal manőverező irányzatát félretolva, haladó reformok és változások követelő sorozatát indítsák meg.
A kanadai nép látja, hogy a több mint másfélmil-liős kanadai szervezett munkásság több mint eg3ntnillió-3 át egyetlen táborba fogó egyéves Kanadai Mimkáa-kongresszus (CLC) aj erő^ uj irányt, uj lehetőséget jelent az egész kanadai nép számára. Ujat a kanadai függetlenségért és békéért. Ujat a munkásosztály vezető szerepének megvalósításáért, ujat a munkás-farmer összefogás történelmi kibontakozásáért. A négjrnapos munka-^ hét nagyobb fízetéssel (mint a:i^ ant^unkásunió javasolja), a farmerság nyomasztó kérdéseinek megoldása, az adózásnak a »fizessenek a gazdagokc^ alánján való át-reformálása, a minden vonatkozású társttoalmi biztosítás -— nem ut^ia többé! Nem utópia, ha a munkásság és farmerság tömegei a szavazó urnáknál jun. 10-én egységesen <»elekednek ~ elutasítva a liberólisok és tórik népámitó maszlagolását
A szakszervezetek, a farmerszervezetek, a CCF-tö-megek és a kis LPP — mely utóbbinak a független külpolitika kérdéseire és a szükséges belső reformokra vonatkozó kezdeményező javaslatai és követelései oly méretben találtak visszhangra a közvéleményben az utóbbi években, hogy még a tórik is próbálkoznak azokkal manőverezni. ezdc együttesen az urnáknál oly ctapákt mérhetnelc a két régimódi reakciós pártra, bo^ elindit-batják a fokozatos haladó megoldásokra egyedül képes népi politikai szövetkezést.
*Dycnirányu összefogásban és cselekvésben rejlik annak a népi politikai szövetkezésnek a kovácsolása, mely Kanadát döntően állithatja a leszerelés javára, á nukleáris'fegyverek betiltása megvalósításához, megvalósit-hálja a politikai és gazdasági kanadai függetlenséget és fokozatosan oly belső reformokat és változásokat hozhat létre, mely a kanadai nép minden rétegét — köztük a fc^»mb«i^» magyarságot is — a biztosabb, gazdagabb és 8?ebhr ^et uUára vezérli. ^ ^ x.^^
Ik^'bitiéi Kiffli\»Hpf>**» M»f hánvni-votm es eniMtében .
" " IwBit ortsá««« válaáxtás idyan igat
Ujkanadások panaszai
retném egjt^ f41évre előfizet-; ni, bár még nem dolgozok.^ Helyes tájékozódást akarok kapni a magyarországi helyzetről, mivel számításomban van még e nyáron' házamenni, mikor meglesz a pénzem az útiköltségre.'' Kanadai
NEW WESTMINSTER, B. &:
A "Munkás" adp^^^ a nhagyar menekülteknek
TISZTELETTEL kérem a szerkesztőséget, szíveskedjenek tájékoztatni az önök álláspontjáról a magyar uj bevándorlókkal kapcsolatban, mivel sokan vannak köztük, a-kik a demokráciának hívei, de nem tudják, hogy létezek Kanadában magyarnyelvű újság, am^ly a haladást képvi-: seli.. Én csak azért tudom, mert a hazában is olvastam. KteH meg égy 1953-as Nap-^ tár jutott á kezembe, abból tudtam m^g az önök címét...
Amióta. Kanadában va-í gyok, találkoztam a »Kana-dai Magyarság* című lappal és több amerikai magyar lappal, de az önök lapjját hiába kerestem eddig. Sze-
ST/CATHÁRlHES;bNT.: ,
Mit kell tennehfií Hogy haza térhessek Magyarországba?
TISZTELT tjgyvezető ur 1 Ne haragudjon, hogy e pár sorommal zavarom, de a kérés, mellyeK Önökhöz fordulok, ném lesz furcsa és szokatlan* Én is magyar balsors következtében kisodródtam nyugatra családommal a bizonytalanságba és munkanélküliségbe. Nem volt bűnöm otthon, amiért érkéllett volna jönnöm, talán az, hogy hittem annak, aminek sok ma-<^ gyar honfitársam,
A szerencsétlenségem az, hogy bárhová fordulok ama kérésemmel, hogy haza szeretnék térm', sehol sem találok meghallgatásra. Otthon volt munkám és lakásom, s pem niondtak fel azért,mert két gyermekem van. Én kérem önt, hogy amennyiben lehetséges, segítsen abban az igyekezetemben, hogy hazatérnem sikerüljön. Itt nap mint nap hallom, hogy Hamíltonból sorozatosan viszi haza a magyarokat Kanada állam. S lapjuk március 28-i számában láttam, hogy a Központi Lapbízottság niagarafalisi gyűlésén is foglalkoztak a menekültek hazaszállítása kérdésével, a-kik azt óhajtják. Kérésem az, hogy legyenek segítségemre abban, hogy még jun. l-e előtt családommal hazatérhessek otthonomba.
Kérem önt s önöket, értesítsenek levélben arról, hogy lehetseges-e s van-e lehetőség arra, hogy Kanada visz-szavigyen. Ottawából, a lengyel követség magyar igyosztályától azt a választ captam, hogy hazatérhetek, la megvan az útiköltségem. De sajnos, az nincs, s ha igy negy, még 10 év múlva sem lesz. Sajnos, az itteni emigrációs hivatal menekültügyi megbízottja is elutasító vá-aszt adott erre vonatkozó-ag. Azonban még remélem azt, hogy önök segítségével azzal a szállítóeszközzel, mellyel hozzák a menekülteket, legalább Jugoszláviába eljutok, onnan gyalog is hazMnegyek .
Tisztelettelt
tartózkodásomat bejelentet-tem a lengyel követség mellett működő magyar osztály ügy vivő jéinek • . ♦
.' Az itteni Helyzet nem jó benyomást tett rám, s nem tudom megérteni, miért kell önöknek elzárkózni .az uj magyar bévándb|:lók elől. Talán félnek vitába szállni az igazságért? vagy a demokrácia, született ;bllensé^. geit látják ;e bevándorlókban? Nem értek egyét önökkel, öiiöknek ^ellene segíteni helyes útra; vezetni őket, beilleszteni az tij. harcba. Sókr megtévedt ember. van közöttük: Ezékért önök felelősek és nem a milliomosok, ha tényleg á nép ellenségeivé fogják őket nevelni . . ^ -
... Az éh szakinám vasöntő és bányász, 27 éves vagyok és nem akarok itt uj életet kezdeni, mért hazámba akarok visszatérni. "Ha segítségükre lehetek vala-miben^ segítek, mert a béke és a jó nemzetközi viszony hazámnak is^rdeke; . ^
ÉáztelettelV ;
(Aiáirás) New Westminster, B. C.
• «
(Aláírás) St Catharines, Ont,
MÁRCIUS 31-ÉN lejárt áz az amnesztia, amely büntetlenséget biztosit a mult októberi esenrények alatt, vagy után Magyarországot illegálisan elhaló magyar állampolgároknak. Azonban ugy odaházái hozzátartozók, mint itteni menekültek is felvetik a kérdést: MI LESZ AZOKKAL, AKIK EZUTÁN SZERETNéíJEK VISSZATÍ6RNI?
A Magyarok Világszövetségéhek havonta kétszen megjelenő >Magyar Hírek* jpimü lápjának ápr. 15-i számából vettük át az alább közölt felvilágosítást.
A MÁRCIUS 31 EIJÖTT JELENTKEZŐK
Azokra, akik március 31-ig szeinéíyesen^ vágy írásban jelentkeztek valamelyik hazatelépitéssel foglalkozó, külföldön működő magyar szervnél és közölték hazatérési szándékukat —■ vonatkozik az általános amnesztia.
AKIK CSAK MOST HATÁROZNAK
Akik márc. 31 után határozták el, vagy ezután fogjak elhatározni, hogy hazatérnék, szintén részesülhetnek amnesztiában, de kérésüket — az Elnöki Tanács 1957. évi 24. törvépyerejű rendelet értelmében -— egyénenként bírálják el. Az amnesztia a tiltott határátlépésre vonatkozik, egyéb bűncselekményekre nem. Ezek szerint tehát — bár a lebonyolítás bizonyos eltéréseket mutat — büntetlenül hazatérhetnek továbbra is az októberi eseményekkel kapcsolatosan külföldre távozott becsületes honfitársak.
- MI A TEENDŐ?
Azok a magyarok, akik elhatározták, hogy hazatemek, személyesen vagy írásban forduljanak.a legközelebbi külképviseleti szervhez, vagy hazatelépitéssel foglalkozó bizottsághoz.
A hazatérni kívánó honfitársak Magyarországon élő hozzátartozóiaz IBUSZ utján — ezután is küldhetnek vasúti, repülő, illetée hajójegyet, amelynek árát fo-nntban lehet kiegyenlíteni.
ÉS A GYERMEKEK?
A fentemlitett törvényerélji rendelet külön foglalkozik a fiatalkorúak ügyével. A rendelet büntetlenséget biztosit mindazoknak, akik 1956 október 23 és 1957 áp-"*^A/«f?** ^a«yt^5í el Magyarország térületét és visz-szatérésűkig nem töltik be a 18. életévüket
A sorompók tehát nem zárultak le azok előtt, akik megbánták elhamarkodott tettüket
Kanadában a magyar külképviseletet a Lengyel Követség magywr osztálya látja el: Legation of Poland, Hun-^fezé^T 255 Flora St, Ottawa, Ont (Magyar
''^o'^S^^^Í^^^^^^Övetségének postacíme: Buda-pest, 62. P.OJB. 292, Hungary.
k^Üiasson el, amUyenre a Jkanada^ nép nagytöbbsége ^ ^^1^ vagy csak 5.*tön.zerSC^!!!^K
-! .••
' Ottawi^ , A, Ifbadozó