12, OLDAL
KANADAI HAGYAR MUNKÁS
1957 JüNOJa 18, CSÜTÖRTÖK
1?4
KANADAI MTfUfXf
MUNKÁS
rukUshed weeUy try The Canadian Hungárián Publifihlng AModattén. . Proprittora. Zé WelUngton i^treet West, Toronto 1, OaX, 'Sierkeaztit 8i0ke ismn tTgyvexeM: .^edgyeal Stadot V Jlegjelenlk minden cstttÖrtlUcOn. «
l&Afixetési ár: EaáadAban és JlüUOldOn egyíonnán egész évre H.0(^^ ' ^ télővre f2.00.
Minden levelet, cseklcet és Money Ordert küldjUk: JpkNADAI MAQTAK MUNKÁS. Box 164. Gen. P.O.. Toronto, Ont. ftanada. — TUeTonszAm: EMplre 4-6097. .-LevÜben kOldfitt pénse-, Jsért felelősséget nein vállalunk^/. Prlnted-by: Byereadty Prlnters. Undted. Toronto. Ont. . ^
. (Folytatás.az 5. oldalról). ; kultúráját. Ez az, Hmit a . Kádár-uralom, tesz. Nem is
- a Kádár-uralpm valójában, . mert Kádár a magyar nép-; nek a szolgája.«
Az.intervju valójában má-j jus 28-án történt a moszkvai
- iVárban, onnan repülőn hoz-
- ták New Yorkba és Torontó-: ba, a három^amerikai inter-. juvoló Stuart Novins és Dániel Schorr volt a CBS4Ő1 és
- B. J. Cütler, á N.Y. Herald
- Tribüné moszkvai tudósító^ . ja. Az egész /műsor próba
nl§lkül készült és Hruscsov . elevenséggel és tréfálkozva ' adta a válaszokat, jelentet-^ te a GBS. Hruscsov nem volt
- hajlandó színpadi • kifestest s használni, mivel azt mpgalá-. zónák tartja, s megjegyezte, • hogy reggel borotválkozott
- és púdert használt. . Mikor a CBS-bemondó
megjegyezte Hruscsov irodájáról, hogy éz az a szoba, ahol minden fímtos- határozatot hoznak, Hruscsov kifogásolóén közbeszólt: »Nem ebben a szobában, hanem ebben az épületben. Harcoltunk az egyéni kultusz ellen' és nem akarjuk azt a benyomást kelteni, hogy egy u-Jabb van kifejlődőben.«
Az amerikaiak kérdéseit íVictör Szuhadrev szovj^ hi-" vatalos forditó tolmácsolta
szonyra vonatkozólag Hruscsov kijelentette, hogy »a
' közvetlenül HrÜscsovhakT á-kiniek a válaszait pedig Oleg A. TrojanováSkij szovjpt hivatalos forditó hangján át kaptuk angolul. Az utóbbi 9 éves korában Toldóban kezdett angolul-tanulni és már ineglehetőseii beszelt angolul, amikor 1934-ben 14 é-ves korában, mint az első szovjet nagykövetnek, Alek-szander A. Trojanovszkij-nék a fia érkezett Amerikába.
A kérdésekre Hruscsov megismételte abbeli előbbi nyilatkozatát, hogy. a Szovjet 1958-ban a lakosságra fejenként eső tej és vaj termelésében tul akarja szárnyalni Amerikát, ez sokkal nehezebb hus dolgában, de
Íbban is utóiérik Amerikát 960-ban vagy 1961-ben. Cutler tudósitónak arra a kételkedő kérdésére, hogy »önök kommunisták tudnak valahogjr arról gondoskodni, hogy minden tehén kettős ikreket elljen?*, Hruscsov rámutatott, hogy »a természetben hármas iker i^ lehetséges, de nem ez a fő reményűnket hanem a gyorsabb «zaporodást adó sertés- és baromfitenyésztés növelése á maihat^nyésztés mellett Bemutatott arra is, hogy az fdosMzud levételével tavaljri gabonatennésnél'ezen
vi-
kereskedelmet illető minden korlátozást el' kellene. távö-litam*. Ezzel kellene megkezr. denünk. Mi eltávolitanánk ezeket a korlátozásokat^ és önöknek el kell távolitániuk; az önök Yas Függönyét és ne féljenek szovjet szaka* csóknak az Egyesült Államokba érkezésétől— nem gondolomj hogy. azok valami forradalmat csinálnának az önök országában; Tehát ez az első feltétel.*
A kulturális delegációk kérdését érintv? újra erre tért vissza: >önök nem. kereskednek velünk. Egyes politikai Vezetőik azt hiszik, hogy ezt téve kárt okoznak a kommunizmüsiiak, de fel kell ismerniök, hogy ez kevés kárt csinál nekiink.^El-lenkezőleg, arra kényszerít bennünket, - hogy külön törekvést tegyünk és termeljünk dolgokat \itthon, amiket máskülönben az önök országából hoználak, és ez u-gyanaz lesz a jövőben is, ha a dolgok igy mennek, ahogy vannak.
>Azonban ezek a dolgok feszült légkört tereóitenek, sok idegességet idéznek,fel a világban és lehetővé 'teszik, hogy ^kibillentsék e-gyensulyukból az embereket, hogy háborúra spekur láljanak, hogy háborús fenyegetéseket tegyenek. Ez veszedelmes, mert a világ népe békét akár és normális életet. Mi a magunk részéről minden tőlünk telhetőt megpróbálunk tenni, hogy normális állapotot hozzunk létre 6s békés .egymás mellett élést valósítsunk meg a különböző rendszerű országok között*
A diplomáciai személyek mozgásának korlátozása? A feszültté tett helyzettel jár. Az Amerika Hangja adásának szovjet gátlása?- >Az önök Vas Függönyére mi hasonlóval felelünk és olykor olyan >fafüggöny«-félét állítunk fel«, mondta Hruscsov. »Ami pedig az Amerika Hangját illeti? A mi országunk nagyon zenei ország, és^ tudják, van sok jó énekesünk, ugy a múltban Oroszországban, mint most is. Tehát, ha jó hangról van szó, nem gátoljuk. Ellenkezőleg, azt akarjuk, hogy az egész országban hallják. De ha 6-lyan hangról van szó, amely bántja a xUlet akkor min-denla átkapcsolja a rádióját vagy gátoljuk az adást, mert az a hang az ember idegére megy, • »Tehát na az Amerika tianidm majd Amerika hang-jámmSk tói tístt
MAO CE-TIMG AZ ELLENTÍTEKRÍfL
MARXISTA körök nagy várakozással tekintenek mindenütt Mao Ce-tung kínai vezető februári két beszédjének végleges és hiteles szövege elé. Az egyik Ötórás beszédet Mao több mint 2000 kihai kommunista vezető előtt mondotta, de még a javított, illetve véglegesített szövege csák ezután ke^ rül közlésre, mialatt Kínában már -szélesen vitatják. ;
A kérdés lényege a »bel-ső ellentéteknek eg:y közössége n belül való helyes megr oldása*, amint a Lengyel írók Szövetségéhek »Uj Kultúra* folyóirata ismerteti. .
>,>Belső ellentétek" : a nemzet és a külső ellenség közötti versengéssé ; válhatnak, ha nem veszik kezelésbe és idejében nem oldják meg azokat. Mao Ge-tung a mult októberi magyar eseményeket idézte példának.* A kinai vezető^*ellenzi az erőszakot. A meggyőzést jobb módszernek tartja belső nézeteltérósek legyőzésére.; Ez az elkövetett tévedésekből való következtetések levonását és a kérdés fekete oldalának áz elemzését
ban, de amikor nem Amerikának a hangja az, hanem va»:imi üvöltés a rádión át, mely csak állítólagoson az Amerika hangja, abban az esetben el akarjuk kerülni, hogy népünk hamis véleményt szerezzen az amerikai népről.*
A szovjet kormány és párt nép>:ől való elválasztására irányuló törekvés »régi nóta*. >régi eltörött lemez, és senki sem akarja azt a le-raezt hallgatni többé*; a párt politikája a 'szovjet népek politikája, mert a páií: »csak élcsapata ezeknek a népeknek*.
^Mi "^akarunk versenyezni önökkel, és abban a verseny-hen azt akarjuk, hogy a legegészségesebb erők jöjjenek előtérbe, és mi hisszük,hogy a mi szocialista rendszerünk a legegészségesebb elemeket képviseli, mert ez a fíá-.talább rendszer, a legegészségesebb rendszer. És önök ismerősek a történelemmel es tudják, hogyan változott raeg az egyik rendszer és foglalta el helyét másik rendszer, tudni fogják, hogy országunkban a régi kapitalista rendszert a szocialista reuGszer váltotta fel, és megjósolhatom, hogy az ö-nök unokái Amerikában szocializmus alatt fognak élni. ES kérem, ne féljenek tőle. Az Önök unokái nem-fogják megérteni, hogyan nem értettek meg nagyapáik a szocialista rendszer haladó termeszetét.*
Természetes tehát mutatott rá Hruscsov, hogy az ideológiai küzdehnét a két idcolóftia között nem lehet Jikfszöbölni, >de ok-e ez háborúra ? Qk-e ez bármi el-lentégeskedésíe köztünk és az Egyesült Államok köpött? Nem. Éljünk békében. Veraenyezzünk. Keresked-Jtink egymással. Cseréljük ki tapasztalataiiikat mezőgazdaságban, iparban, a
i^S^Z? ami azt a
kérdést illeti, hogy melyik rendszer kerül ki felül döntse él ^ törtéftelém, dönti ^Isel.á népek. Ugy gg^do-lóm, ex JÓ megoldás-^
jelenti,«
A kinai párt igy kezelte a kinai kapitalistákat, a ^nemzetnek külső ellenséggel való versengését* átalakította »belső versengéssé*.
Kínában a földosztás sa* ját felszabadító *harc nyo-lúán fokozatosan ment alulról félfeli, mig, Magyaróra szagon >a tömegeknek a szabadságot tálcán adták*.
Máo szerint Sztálin ösz-szetévesztette a nemzeten belüli ellentétét a hemzet,és a külső főellenség közötti elr lentéttel, ós a belső ellent^-mondást maradandóan ellentétes küzdelemnek tekintette, ami pedig súlyosbítja az ellentmondást és szaporítja az ellenség' sjfámát.
^Kínában nem a közvetlen küzdelem, hanem a kritika és megvitatás, van elsőbbségben*. Gsiahg • Kai-sek most »külső ellenség*^ de ha visszaadná Formozát, »belső problémává* válna.
Mao; rámutat,' hogy »Ma-gyarországon - hiányzott az értelmiségiekkel való együtt^ működés és a Petőfi Kör te^ yékenységét riégativan értékelték*, mondja a lengyel folyóirat Mao helyteleníti a magyar események után Kínában megnyilvánult abbeli nézeteket, hogy »ném az értelmiségiek dolga volt ^ogy törődjenek ^ politikával*, és élesen szembeszáll a kinai sajtóban megjelent olyan cikkekkel, amelyek nem helyeselik a kínai pártnak a »hagyjunk minden virágot virágozni* demokratizálási politikáját r
A marxizmus-leninizmust csak ugy lehet megóvni attól, hogy »uj vallássá és ne-bántsvirággá* váljon, hogy kitesszük a kritikának és nem félnek a kommunisták.
HíHerék tctrve
• • •
(Foljrtatás a U. oldalról) Heihrich Hynmler és két o-rosz hadifogoly volt belevonva, írja Schellenberg. >Á nácik Himmler irányítása a-latt egy ragadós anyagü robbanószert kotyvasztottak össze, ami,.. ugy nézett ki, mmt. egy sárgombóc. Ezzel az volt az elgondolás, hogy azt Sztálin autójára ragasz-szak . . . «, írja Schellenberg.
Ezt egy.rövidhullámú rá-
«&^-^i^"Í?^ segítségével hét mérföld távolságról is fel lehetett volna robbantani. Mi-,,H^öbálták azt irja Schellenberg, egy automo-Dilt teljesen szétrombolt 1 ""ja azután, hogy „ két orosz hadifoglyot ejtő-
Oroszországba Sztálin ÍÍJhadiszállá-sának közelébeE, azzal az utasítással, hogy a tervet végrehajtsák.
>A;cé.t ember leugrott, és amennyire meg tudtuk állapítani, a pontos helyen értek földet—ü-jade ettől kezdve soha többet nem hallottunk róluk, bár mmd a kettőjüknél volt rövidhullámú rádíóleadó készülék.Én határozottan kétletű, hogy megkísérelték volna Sztálin felrobbantását... , Vagy hamarosan elcsípték őket a le-
jentkeztek a megbizatásuk-né^-"^ titkpsrendöiv^
hogy ^gyaduralral h^ztm ket €lve8S5ÍUk, mondja a j^l gyei lap Mao Ce-tungra fff vatkozva. -
• • Figy«1mezteté«
Pelcing — A Népújság va^ flárnai?: ajrt^ figyelmeztetett.^ hbtirj^. vigyázni kell arra hogy a ;párt, »kijavításif' kampányát az osztályharc^ élezésére- He használják fel |
^^^^1 osztályharci nagyjából lezajlott ugyan. í
^1*^ hanm . még megWl 1^. ^o^^oldahak a^;,ki.^ javítást" ,a kommunista 'párt elszigetelésére akarják üaszt 1 nálni*,' mondja a Népujsái' v.ezércikke. : ' \ . i Kínában á tartományok yezető, állásaiból ezreiket 1 helyeztek rvisfiza községeit | be és. , vidéki' váltósaikba, högíT. fizikai munka végzése közben \ segítsenek helyid problémák megoldásában.
A'mostani széles vitában ismételtén rámutatnak kinai; vezetőkj hogy az ő megállaz 1 pitásaik, elsősorban Mao Gé-tung két nevezetes beszédé-7 nek kitételei- a kínai speciális fejlődésre -és helyzetre: vonatkoznak,, - noha többéi megállapításuk bizóiyráraí máshol is helytálló. >
Áz pi^szciggyülés ^ .v^^^
(Folytatás az 1. oldalról) va és most elégedetlenek a-lacsonyább ^beosztásokkal.* j Ezekre mint »sértődöttekré< J utalt Marosáh,; ahogy-Kádár János miniszterelnök is ífr vezte^ őket áanáp égy másik ^ pártgyiílésen. ^ '
CANADIANSTO THE WORLD FESTIVAl
(Continued-from page 8) , reda of oüiér events.
Included In the group BÍieaáj, regifltered are yoiing people frran almost aU parts of Canada, of the* most diverse occupations and. Ifr terests and of many dlfferent > | cial/ réligious and other pointad vievr. AU of thera will be aWe to take .part in those JPesüvalactivi-ties of particular interest to cach, aa well.aa those ofa more generál, natilre, in thé extcrisive and var-led Festival program. ^ •Hie Canadian grpup plans tfl present at least two natiónalwi' certs and take part in four Intér-,] national concerts at the Festivri, whlle a númber of participanti wiU be participatlng in the yaj-ioua .cultural and sports compefr üops. Plana are also underway to organize a fiiasa square dance ö-j one of the aguares-of Moscöw.b, addiUon, the group wiU take it variöus Itcms öf Indián, Esfr mo and French Canadian ban*-craft íor display at the FeatW, as wéU as articles dépictlng om sectíons of Canada, its Watory aM people. ;
VThile addiüonál space ifl;] avallaWe on the sccond pláne, oe. committee emphaaized t^e for apecd In receiTüig appU^J^I Thia ia necéösary; íécauseof w and other arrangementa that ts^i be ■ made bcTore - leaving íor if»| FeativaL - - ^
,The. Peatival wlll be held July 28 Auguat pláne. wlU leave from .Mal'^j port for liondtm on July 2^' túrnlng; í^rozá London on 27.* Travtí to^ the FesUval X-ondon 5^ be by • traín. aU-lncIualv» plfice for the 6 trip, Infclading a two weckl FeeüVtí trip tíuwigh íluWPjt $5Ö0: Fürther InfonaaUon <A>t»Ín9á ttom ttop jCánAdton BVartival iCSommlttwi. 47