tm iVLWS 11, CSOTöHTöK
KANADAI HAGYAB UVHIUB
: A BgKprKULTORA. BARÁTSÁG
ünnepe volt á nagy Kossuth4dÍálkózó
HAT BIZONY eléggé csüngött az eső lába akkor is jun. 23-án, amikor a Kossuth Betegsegélyző Egylet (IMBF) központi iiyárí találkozóján a niagara-fallsi Petőfi-parkban, a széllel, nébány, szem felülről jött álidással fűszerezett bujkáló napsütés 'alatt, az ünnepély műsorán F^-renczy Domokos központi titkár állt a mikrofon elé: Kedves Magyar Test-^
véreklr Tagtársak és Vendé geki
r~ Előszörís ugy a iCos-suth Efipyletünk, mint egész Független Betegsegélyző Szövetségünk nevében ís szeretettel, köszöntöm e nyári találkozónkon; a csalóka idő dacára is, ilyen sz'ép számban megjelenteket. .
--r ügy gondolom,/^ hogy mai műsorunk egy- kis izéli-' tőt fpgadni arról, hogy betegsegélyezésen és csoport-biztositásoh íkivül ^mire törekedünk szervé*zetünkben a kulturális téren. Másik fontos tevékenységünkre mutat az, hogy a pickeringi Ady-és az Erie^tóparti nyaralóinkon újra megkezdődik a kir rándulás, ^ szórakozás és gyermeknyaraltatás.^
^ Mind^emé tevékenység közben arra is igyekszünk, hogy ápoljük - és erősítsük a már 100.000-en félül emelkedett kanadai magyarság között a barátság és testvériség szellemét. Tudjuk, hogy ngy a régiek,.mint az ujabbak között vannak olyanok is elvétvei' akik ezt a munkánkat akadályozni'próbálják, támadják; de - mi tudjuk azt is, hogy helyes U-ton járunk. S ezért bízunk abban, hogy magyarságunk között a megértés, a barátság és testvériség a mi munkánk nyomán is nőni, erőr södni es szélesedni fog. Kossuth Egyletünk célja és szelleme megegyezik a magyarság régi. és újából tömegeinek érdekeivel és elgondolásával, a kanadai mellett a niágyar haza és nép iránti iiüséggel is.
—- SzÖ\ etségünkön belül szervezeti egységben működünk szlovák, német, angol és francia-kanadai testvéreinkkel, jó viszonyt tártünk, ferxíi ukrán, zsidó és más-nemzetiségü kulturális és betegsegélyző szervezetekkel, így az egész kanadai nép testvériségét . is képviseljiik és ápoljuk.^
—^^lint a kanadai béke-mozgaíomnák egyik része, részesei vagyunk annak a világszéles mozgalomnak is, amely Pius . pápától és Schweitzer professzoitól kezdve a legradikálisabb szószólókig az emberiség nagjrtöbbsége nevében sürgetik -a H- és A-bombák ki-sérleti .robbantásainak beszüntetését-és a fokozatos leszgreiést. Meg vagyunk győződve, hogy ez a. törekvés rövideSea meghozza az első gyakorlati sikereket, és hogy a béke biztosításán át bjztositva lesz a kanadai nép, a magyar nép és a világ minden népének demokratikus fejlődése.
— Ebben a szelemben kívánok a Kossuth és á Szövetség nevében tagságunknak, az egész kanadai magyarságnak hasznos-kellemes nyári idényt... A kulturálÍA műsor A Ferenczy beszédét köszöntő taps után jött a műsor többi része Ferenczy Jó-
.^sef; ifjúsági-kulturális fele-ijlőjs "vezetésevél.- A műsor kul^ turális része a következőkből állt: a torontói Ady-lá-nyok német néptánca, majd a műsor végén a Bugi táncuk, mindkettő — a lápyok dicséretére legyen mondva -^-fiuk nélkül; a hamiltoni Tótikné és torontói Blaskóné szép szavafatot adtak;.egy hamiltoni vujkanádjls fiatalember népdalokkal, egy torontói Jíislány báléttel járult a programhoz; ínig a torontói Herczeg: később, a jegy-hüzás előtt szerepelt ^népdalokkal. '
A nyertesek
A televíziókészülék és többi tárgyak, nyertesei a, következők lettek a jelzett számokkal: 1. Antonio Mattéi, Fenwick, Ont. —^ 4055; 2. Ágnes Sípos^ Brantford, Ont. ~ 7831; 3.. Joe Babics, Hatchley, Ont. ^ 7835; 4. Jí\ Ch. Grant, Toronto
3&18; 5. Kati Tamson, Montreal, Que. 6455.'
A terjesztésben Niagara Falls és Welland mellett Hamilton és Torontó voltak a jobbak között, a nyugatiak közül pedig Lethbridge, Alta.
. Tehát megtörtént, erkölcsileg és anyagilag is jól sikerült. Pedig már attól tartottunk, hogy a Kossuth e találkozóját jóelőre beful-lasztja, vagy közben szétugrassza és elmossa az eső,eb-ben az időjóslókkal 'is bo-JondjátjárÓ időjárásban. A délelőtti borongós idő és távolabbi kiadós záporok dacára, nagj'^^on szép tömeg gyűlt össze délutánra Niagara Falls végén a Ptetőfi-park-ban, ^ olyannyira, hogy végeztére bizony a konyháról is-minden elfogyott.
Az előzmények ■ A borongás dacára ^ is megfogta az ember szemét a Petőfi-park. Néhány falisi és félszigeti tagtárs, de néhány hamiltoni, brantfordi és torontói egy-kéthétvégi segítségével is, a parkot o-lyán takarossá tették előzőleg, hogy büszkén rámondhattuk: évről-évre szépül és tágasodík. Néhány falisi asz-
ró ut két oldalán a füvet, míg Bárányi Mezővel és Fe^ renczyvel a Forraiéfc-szénáját emésztette. Cselényi, sok egyéb munkája után, még akkor is azt készítette elő, hogy végezetül a sátorponyvát is felkössük íélsötétben a., holnapi fánkos asszonyok fölé. Mindezt, ugy gondoltam^ a mindenben velünk tartó Jávorka jegyzi fel, dé azt hiszem a- sötétben már ő sem látta az erdőt a fáktól, no meg attól a néhány ba-rátságtajan, városiakra külön kiéheztetett szúnyogtól.) Ki jött messzebbről?
A pikniken a környékbelieken r kívül ^messzebbről jöttékkel is találkozhattunk: a delhii Oszlánczkiék, mivel oshawaiak nem mutatkoztak Ca torontóiakkal pedig hosszan vitathatják, ki jött messz^ebbről), azt gondolták ők vannak legmesszebbről ; de amikor a^.windsori Sza-laiékat és Berriéket meglát-;ák, vita nélkül nekik engedek át a.távolsági pálmát.
Amellett, hogy egy-két közelebbi helyről, különösen Brantfordról aránylag kevesen voltak, különösen: jólesett látni, hogy^a sok fiatalság között szép számmal jöttek el ujkanadások is erre a bizonyára számukra is barátságosnak, és kellemesnek bizonyult találkozóra. A Kossuth-nők
A munka dandárja szokás szerint a konyha körül \x)lt ezúttal is: a fal Isi és wellan-di asszonyóknak a torontóiak; sőt még hamiltöniak is segítették, pedig áz utóbbiak a sialagtüzést^is derekasan elvégezték; de hogy bebiztosítsuk' és senki ki ne maradjon: a Kossuth-nők mind derekasan megálltak a
Qni*Qf f Avnrr' hncrV míctao a
IGY ÚTJUK Ml
Jegjfzi: Meáguesí Sándor ,
szony még a konyhát, asztalokat, padokat, sőt a kaput is befestette. Cselényi emlékirataiban bizonyára minden részvevőt és részletet megtalálhatnánk bejegyezve, hiszen ő. a piknik előtti néhány héten át talán még aludni sem járt haza a parkból. (Ezt akarta veliink ís megkóstoltatni, amikor a piknik előtti este majd~9 ó-ráig ott dolgoztatott bennünket és már 10 körül kísértünk oda ki ünnepélyesen egy extra takaréktüzhelyet. S nem hallgathatom el, hogy Forraiék nagy mell\«regeté-se —^ és Bárányi bizonyitga-tása — dacára, hogy a st
catharínesiek- micsoda summás kaszálást végeztek ott az egyik vasárnap, a piknik előtti estéaSchönberger Pista meg én vágtuk le a bejá-^
sarat! Azaz; hogy mégse a sarat, hanem a helyüket, mert a férfiak már olyanná varázsolták a Petőfi-parkot, hogy felhőszakadás sem csinálna sarat a gyepen. (Hol vannak ma már azok a férfiak — Attila, Szt. László, stb. — akiknek lova patája nyomán többé nem terem fü!>
' Sok munka és gond lett belefektetve, de bizonyára az egész részvevő közönség véleményét mondom r megérte, mert ez a Kossuth-ta-lálkozó a béke, kultúra és barátság szép ^ ünnepe volt. Jávorka helyett: X. Y.
A LEGHIDEGÍEBB HöMÉRSÉKI^
A délsarki »Míniíj< tudományos kutatóintézetből közölték, hogy a »Kelet-l« délsarki szovjet állomáson mínusz 70.1 fokra süllyedt a hőmérséklet. Ilyen nagy hideget eddíg~még sehol a világon nem mértek.
. ATOMÓRA
Két szovjet tudós atomórát készített. A kísérleti és elméleti számitások azt bizonyítják, hogy a fenti müszeV 100 év alatt mindössze néhány másodpercet tér el a pontos időtől. Az uj műszert főképp a repüléstudomány körében alkalmazzák, de lehetővé teszi a Föld-forgáí egyenetlenségének mérését is.
AZ UTóBBUDöBEN mind gyakrabban tűnnek föl á különböző napilapokban olyan hírek, amelyek ilyen vagy olyan vonatkozásban^arról Szólnak, hogy a nagy csina«r drattával Kanadába csalt magyar »menekülték« ügye körül netó minden stinameL > í A legfrissebb ilyen hir Montrealból való, ahol á nep »belefáradt€ a menekültek ügyével foglalkozni. Mrs. Ehzabeth Bradbi-ook, a montreali segélyközpont Igazgatójának a véleménve az, hogy a nép megelégelte az ügyet, a folytonos jótékonykodást a >menekültek« számára. A véleményét árra, alapozza, hogy amig kezdetben a segélyközpont raktárai tömve voltak' ruhafélék^ kel és. más használati cikkekkel, pénzbeli adomány is csunant-cseppent, most azonban a ruhás polcokon alig fityeg egy-két ruhadarab, pénzbeli adomány pedig csak annyi kerül, hogy :ar telefon és \illany számlákra futjai Es^ ebből a hírből megtudunk- egy jelentéktelennek lát-szó, de valójában alapvető dolgot, azt, hogy a kormány-szei-vek elvárnák, hogy a közönség jótékonjrkodjon. hónapokon keresztül, de ugyanakkor a telefon és villany társaságoktól nem várják el ugyanazt,-azok nem szolgáltatják díjmentesen a >neme5« célra sem a telefont; sem^ villanytNem bizony, mert az ilyen tőkés^ társa-' ságók egyhuron pendülnek a kormánnyal ab1)ani hogy áz egész: »menekült« ügyet kezdettől fogva csupán iiz-i létnek tekintik.
Csajc politikailag naiv emberek hiszik azt, hogy kanadai kormányunkat a magyarokjíihozatalában emberbaráti szempontok vezérelték. Tévedés: Jól kiszámított üzleti, profit érdekről van szó. Olcsó municaerot akarták és hozzá fiatalokat, akik bírják majd: a munkairamot. .A több százezernyi munkanélküliek számát akarták sza- . poritani, hogy letörhessék a mankabéreketv Ez inspirálta a kormányt is, a tőkés társaságokat is a »némes« cselekedetre. ^, ■*
Nemcsak.a magyarok esetében ilyen a helyzet. Toborozzák a bevándorlókat Angliábati is, azokat is a kanadai gyöngyélet meséjével csalják lépre. Kijönnek és rövid idő múlva ráébrednek, hogy becsapták őket és aki teheti megy vissza, mert nem tud elhelyezkedni, munkába.' Képzett szakemberek nem kapnak munkát, pedig azok tudnak.angolul, nem ugy mint a magyarok, akiket -azon a címen nem vesznek föl munkába, mert »nem tudnák angolul.« Mintha a kanadai kormány nem tudta " volna előre, hogy ezek a magyarok nem tudnak angolul. És ha egyíknek-másiknak mégis sikerül néhány napig munkába jutni, akkor kiszúrják a szemüket 70, sőt 50 centes órabérrel — mert nem tudnak angolul.
Az említett montreali hírt ném azért tettük szóvá, mintha a segélyádományok csökkenése döntő tényező lenne a kérdésben^ Ez nem jelent semmit, nulla. Elvég- ' re, akik jöttek nem azért jöttek, hogy. hónapokig vagy akárcsak hetekig is, könyöradományokból tengődjenek. Ha a kanadai kormány ember-kupecei csupán néhány használt ruhadarabot, egy parányion harisnyát és láger-lákást-ígértek volna a csalái'd uton kimenekítettek tízezreinek, azok ^kétszer is meggondolták volna a dolgot, .mielőtt Kanada felé vették az! utat. A hazug propaganda azonban jól fizetett munkáról szólt, kényelmes életről', szép modern saját lakásról, saját autóról és mindén más csupa jóról. És mindezekből a valóságban nincs semmi. Az van, amiről egyetlen szót sem szóltak: munkanélküliség.
Felelőtlenség lenne részünkről azt állítani,.hogy az' újonnan jöttek mind munkanélkül vannak, mind nyomorognak. De jelentős részük munkanélkül van, nyomorban van családostól.. És ha a kanadai kormány kihirdetné, hogy akik vissza akarnak térni Magyarországra, jelentkezzenek, visszaszállítja ingyen őket, meglepődne minden vaskalapos, hányan menekülnének a dollárvilágból. .A munkanélküliséggel kapcsolatban 'nem- azért foglalkozunk az ujkanadás magyarok helyzetével, mert az ő ügyük felkarolása" előbbre való lenne a régi kanadásokénál, hanem azért, mert a tőkés-reakciónak a velük szemben tanúsított magatartása, a hazug ígéretek, amelyekkel befonták őket, »menekültek« ügyével való üzérkedés politikai célból és végül a becsapott áldozatok cserbenhagyása, az Ő esetükben legkirívóbb.
A reakció szekerét toló kanadai magyar kolompo-sok a Munkást már meg\ádoíták, hogy az újonnan jöttéket a Magyarországra való visszatérésre csábítgatja; Hazugság. Ezt a hazugságot a kolomposok éppen ugy az ujjúkból szopták, mint annakidején a hazugsághegyeket, amelyekkel idecsalták a tízezreket. A Munkás nem hívta Kanadába egyiket sem, nem küldözgeti vissza sem. Akik ki akaitak jönni, kijöttek, akik vissza akarnak menni, menjenek. Ez mindenkinek a saját ügye. Az pedig, hogy a Munkás a kaíiadai mag>'arság tudomására hozza azokat a visszaéléseket, amelyeket az idecsaltak-Jtal szemben munkaadók és hivatalos szervek elkövet- ^ nck, részünkről kötelességteljesítés. Ez nem uj valami, mert a Munkás ezt teszi fönnállása óta, támogatja, vcdl a munkások érdekeit. Ezt tesszük - akkor, amikor az uj-kjuiadás magyarok védelmében szót criiclünk, mert munkásokról van szó.
