komplex ssímbélymia ^ i irtaVeörsi Béla
A FRANCIA forradalóitiá Bastille :
várb,öi*töri megostromlásával kezdő- ■
dött. A magyar fon-adalom kezde- i
tét Táncsics kiszabadítása jelléméz- :
te. Jellemző tehát a békeharcosok j
ostroma a Pentagon, az impérializ- j
mus fellegvára ielléh. ■   ; :
Egy pár adattal Iparkodunk, á ] w a s hingtoni  hadügyminisztérium : Pentagon   épületét megismertetni. : • Ez az ötszögletű építmény (amely- s tői nevét kapta), 1940 elején épült : ^ 583 acre (magyar hóid), egykori 5 mocsáron-Virginia állaniban a Poto- = mac folyónál. Eredetileg 49 millió s dollárba került, (az akkori alacsony s munkabérek mellett) de 21 út, híd 5 . és tízezer ■ autónak elegendő park = . építésével összesen 83 millió dollárt § költöttek az adófizetők centjeiből." r Az épület nagyságát csak úgy tud- 5 . juk elképzeltetni, ha megjegyezzük, = hogy folyosóik 17 mérföld hosszú- 5 ak. Ezen a helyen összpontosították s az Egyesült Államok (és valószínű- 5 leg a világ) leghatalmasabb erőköz- = pontját. Az alkalmazottak, akik a 5 Pentagonban naponta jelentkeznek, = 26.000 főt tesznek ki, ebből 14.200 = . civil. 11.800 katonai személy. Ezen- s líívül van még 2—3.000 más alkal- = mázott, mert az épületben nagy á- = ruház, posta hivatal, fodrász és más 5 száz üzlet is van, amelyek az al- = kalmazottak szükségletét látják el. 5 Nem kell félteni őket, az urak és 5 hölgyek kényelmesén élnek ott. = Az amerikai hadügyminisztérium £ többet költ évente (kb. 50 milliárd = dollái-t) mint az amerikai részvény- s társaságok haszna együttvéve (kb. = $27 milliárd Í961-ben). Most már s 70 milliárdra emelte költségvetését. = A pénz óriási hatalom,   különösen = ha lelkiismeretlen emberek kezében 5 van.   A Pentagon Amerika legna- £ gyobb földbirtokosa:   27.6   millió E acre földdel bír, amelynek papirér- = tekét 38.4 milliárd dollárra becsű- = lik. Az óriási összeg, elköltésének E lehetősége korrupcióra és lelkiisme- E rétien   garázdálkodásra   vezethet. = Clark R. Mollendoi-ff (Pulitzer di- s jas újságíró) "The Pentagon" című E köny\ében 100 oldalon át írja le a s korrupciót, amely éppen a sok pénz s követ kezménii-e   (szenátor,   tábor- £ nok, polgái-mester, stb. részesei en- E nek a korrupciónak). £ A Pentagon rendeléseit nagyrészt £ a Nagy t)zletnek adja ki. Az úgy- = nevezett kis vállalatok alig kapnak = valamit, így a "Big Business" na- £ Kvobb lesz, a kicsiny csak tengődik, = Minthogy   szokássá   vált, hogy. a E nyugdíjazás előtt-álló főtisztek gon- £ (loskodni akarnak kellemes és jól- s jövedelmező igazgatói  állásról,  a £ hadiszállítók és a magasrangú tisz- £ tikár között furcsa házasság jött lét- = le. így érthető, hogy a megrendelé- £ seket nem hirdetett árlejtés  útján E adják ki. hanem annak megkerülé- E sével valamelyik naey cégnek ad- £ ják. Ilyenképen adták ki az összes = metrrendeléseket: 1964-ben 85-a, E lí)6.5-ben 81.6%-a jutott a "Big Bu-sincss"-nek. Sokszor még ha van is hirdetett árlejtés, akkor sem a legolcsóbbnak adják  ki a megrendelést.
^iSSlAEi^LÉlCilÉS
AKANADAI Magyar Munkás é-gyik new yorki hűséges olvasó-= - ja, aki következetesen ellát ér-: dekes new yorki hírekkel és kiad-j ványokkal, elküldte a "Saturday : Review" magazin f. évi szeptem-j ber SO-i számát, amelyben a Los [Angeles Times egykori szerkesztő-1 jé. Ed Ainsworth-"Remembering • Uppie" címen cikkért írt Upton : Sinclair-^ről és kettőjük ellenséges I viszonyáról, amely akkor kezdö-i dött, -amikor Sinclair 1934-ben I megnyerte a demoki'atá párt jelö-í   lését á kormányzói tisztségre.
\ A cikk elolvasása régi emléke-i ket ébresztett bennem, amelyek-: nek leírása valószínűleg érdekelni ; fogja lapunk olvasóit. Amit leírni szándékszom, régen történt. Pontosan 37 évvel ezelőtt ...
1930 TAVASZÁN híre jött, hogy Károlyi Mihály az Anti-fasiszta Világ-Liga alelnöke, a szervezet képviseletében Amerikába érkezett, hogy előadásokban hívja fel az amerikai nép figyelmét a fasizmus fenyegető veszedelmére.
Abban az. időben Los Angelesben a "NYUGAT" hetilapszerkesztője voltam. Elhatároztam, hogy Károlyit meghívom Kaliforniába. Ugy éreztem, hogy a 12 és 16 oldalon megjelenő NYUGAT, amelynek 3.500 olvasója volt, elég erős és befolyásos ahhoz, hogy a Csendes óceán partján fekvő két nagy kaliforniai város, Los Angeles és San Fi-ancisco magyarságának egy-egy népgyűlését sikerrel megrendezze, amelynek fő szónoka, természetesen, Károlyi lenne. Érintkezésbe léptem a los angelesi City Club vezetőségével, ahonnan arra a kérdésre, hogy érdekelné-e a tagságot egy Károlyi-előadás, lelkes IGEN választ kaptam. Beszéltem egy altadenai jómódú asszonnyal, aki minden haladó megmozdulás lelkes híve és bőkezű anyagi támogatója volt és aki garantálta, hogy házának terjedelmes előcsarnokába száz hallgatót toboroz össze, ha Károlyi ideérkezik és hajlandó nála előadást tartani.
A NYUGAT san franciscoi képviselőjétől is biztató választ kaptam arra a kérdésre, lenne-e sikere egy Károlyi-népgyülésnek. Los Angelesben a magyarság minden árnyalatát magába foglaló Károlyi Nagybizottság állt a mozgalom mögé. így felfegyverzetten, a biztató előkészületek ismertetésével megírtam a meghívó levelet, a-melyre Károlyitól kedvező válasz jött.
Károlyi 1930 tavaszán, amerikai titkárának, Gellért Húgónak, az ismert kiváló művésznek a társaságában érkezett Los Angelesbe. A vasútállomástól az Ambassador szállodáig a polgármester által kirendelt rendőri kíséret vezette, miután a várakozók meghallgatták a polgármester üdvözlő szavait. A szállodában a NYUGAT ha.sábja-
£ in megjelent hirdetések ellenében £   az "elnöki lakosztály" várta Káro-
A legveszedelmesebb azonban az, s
Jjoíry hatalmas katonai hadi ipar- £
'> ock szövetkezik a kongresszus re- =
akciós oldalával. Ennek, az lehet a E
következménye,   hogy 'megakadá- £
'yozzák a becsületes békét, fokoz- g
7ak és kihúzzák a háborúkat, ami n
^■eRzetes lehet: elp^pörheti a de- |
5^okraciát és katonai uralom kerül- E
net Amerika élére. £
lyit és titkárát. A következő vasárnapra behirdetett népgyűlésen a helybeli és köniyékbeli magyarok százai előtt, Gellért és e sorok írójának bevezető beszéde utan, Károlyi nagyhatású előadásban ismertette jövetelének célját. Sem azelőtt, sem azóta ilyen sikeres népgyűlés nem volt Los Angelesben. Akik ott megjelentek, lelkesen ünnepelték, — akik élnek, még^ ma sem felejtették el, — Karolyit
írja e. h. neuwald
és jövőbe látó, fontos mondanivalóját.
A City Club-ban, zsúfolásig megtelt teremben nagy sikeiTel tartotta előadását Károlyi. Az altadenai ház" hatalmas előcsarnokában, á jómódúak városáiíak több, mint száz lakója talán először hallott arról a veszedelemről, amelynek fenyegető közeledtét látnöki szemmel és megrázó sza\'akkal ismertette Károlyi. (Az előadás u-tán a vendéglátó háziasszony köszönő szavakkal és egy boríték átadásával búcsúzott Károlyitól, aki másnap örömmel újságolta, hogy az Antifasiszta Világ-Liga pénztára 2.000 .dollárral n,övekedett, a-mit hazaérkeztekor a borítékban talált.)
ELÉRKEZETT a pénteki nap, amikor San Fi'anciscoba kellett utaznunk, hogy a következő vasárnapra hirdetett gyűlésen beszéljen Károlyi. Ezen a reggel jókor jelentkeztem az Ambassador elnöki lakosztályában, neho^ lekésstik a 8 órakor induló repülőgépet. Károlyi és Gellért mellett egy hanna-dik ember sürgött-forgott, csomagolt és buzdította sietésre a vendégeket. A hannadik Upton Sinclair volt, "Uppie", aki iCárolyit munkásságáért nagyra becsülte és los angelesi tartózkodása idején árnyékként kísérte.
^inclair, a Pulitzer-díj nyertese, 79 könyv és sok száz röpirat írója, akinek műveit több nyelvi'e, több példányban fordították, mint bármelyik amerikai íróét, — úgy szorgoskodott Károlyi körül, mintha az inasa lett volna. Csomagoltj rendezkedett, sürgetett. Károlyi nyugodtsága  mellett szembetűnő
JVe sírj. Ne még! Nem jött el ideje. Ne számláljad még a halottakat. J/lég sok halott lesz. Ma még ölni kell. És sírni csak a győzőnek szabad.
Ha tudod már, hogy mi maradt meg. Fájlalhatod majd^ ami elveszett. Ha bö bánatú dús emlékek kertje Virul a sívó sivatag felett.
Talán ríkat még őszi hárfa is S lesz zokogó dal méla éjjelen. Ma dögvész jár. Az emberiség gennye Fakad fel és elönt förtelem.
Maszkot szivedre mérges métely ellen! Mert könnyes lágyba könnyebben ragad. Ne jajszóra, vezényszóra figyelj most! Siratni az fog, aki megmarad.
És majd a győztes, árva maradék Ha eltaposta mérges férget, S mint nehéz vértet nehéz harc után, Szívéről is lehántja majd a kérget, -
S diadalünnep szentelt csendje száll A megborzadva elnémult világra, Akkor fakad fel mélység mélyiből özönvizkönnyek forró,, áradása.
V
S ha maradt még írmagja a gonoszoknak, , Melyet az irtó fegyver meg nem ölhet. Ez a rettentő sírás fogja végül Tisztára mosni a fertőzött földet.
BALÁZS BÉLA (1942)
volt ennek a szerény embernek az idegessége, mert — akárcsak jómagam, — ő is aggódott, hogy le-késstík a repülőgépet. Abban az időben naponta csak egy, vagy két repülőgép közlekedett Los Angeles és San Frahcisqo között, nem úgy mint mosti amikor minden órában el lehet fogni égy nagy repülőgépet. Sinclairnak, az ő segítse* gének és" az ő szakadatlan sürgetésének köszönhettük^ hogy a nyugodt Károlyi idejében elkészült^ elfogyasztotta a szobájába hozott reggelit és hogy á várakozó automobil valamennyiünket idejében vitt ki az alhambrai kis repülötér-
Az akkori méretek szerint "nagy" repülőgépen hárman elhelyezkedtünk. Sinclair bekísért a repülőgépbe és csak akkor búcsúzott el tőlünk, amikor saját szemévei meggyőződött, hogy mind a hárman elfoglaltuk üléseinket és a csomagjaink is a repülőgépen voltak. A gép összes, üléséit elfoglalták az utasok, számszerint tizenketten —• amikor "Uppie" megnyugodva köszönt el tőlünk és sok szerencsét kívánva távozott . . ,
★       ★ ^
A SAN FRANCISCOI magyar népgyűlés minden tekintetben sikeres volt. Az épület kisterméből a gyűlés megkezdése előtt fél órával a legnagyobb terembe vonult át a közönség, mert a kisterem gyoi'san szűknek bizonyult. Itt is Gellért és e sorok írójának bevezető beszédét követte Károlyi meggyőző erejű előadása. Megismételhetem, a-mit a los angelesi népgyűlésről mondtam; a környékbeli magyarok sokáig emlékezetükbe zárták Károlyit és a mondanivalóját. San Franciscóban is ez volt a legnagyobb magyar népgyűlés, amelyet ott valaha tartottak. Azóta sem volt ahhoz hasonló.
New Yorkba érkezése után, pontosan május 24-én Károlyi levelet intézett hozzám, amelynek befejező szakasza így szólt:
"Amidőn US-ből való távozásom alkalmával ezúttal is búcsúzok Los Angeles magyar prol^társágától, arra kérem ő-ket, hogy keménységgel, bátorsággal, és avval a lelkesedéssel harcoljanak a Fasizmus ellen, a-mellyeí ottlétemkor találkoztam. E harcban pedig őrizzék meg úgy a Fasiszták, mint a szocialista jelszavak mögé bújt szo-ciálfasiszták elleni harci frontot."
A levél szövege annak idején megjelent a NYUGAT-ban, amelynek bekötött példányait jelenleg a Icgújabbkori múzeum őrzi Budapesten. Megjelent továbbá a "Károlyi Mihály Válogatott írásai" című kétkötetes munkában, amely 1964-ben, a Gondolat Könyvkiadó kiadásában jelent meg.
UGY ÉRZEM, hogy e visszaemlékezéssel adósságot róttam le Upton Sinclair-rel szemben, akinek szerénységénél csak írás-készsége nagyobb és aki 88 éves korában a közeli Monrovia-ból nemrégen költözött születésének vidékére, Bal-timore-ba.
E vi.sszaemlékezés négy szereplője közül csupán Károlyi Mihály távozott az élők sorából, de emléke élni fojpr, amíg igaz magyarok élnek szülőföldünkön és — Amerikában.