«. OtDAL
EAWÁPAi IIAGYAB MUNKA3
AZ ÖKTóBBR-novettiberi ellenforradalmi eseményekből számos tanulságot kell léyomiúipiki ha nein á-karjuk, hogy mégegarszer hasonld megrázkódtatások érjék hazánkat. Egyetlen becsületes mafisraiíé^ sem kívánja vissza a tőkések, földesurakba kizsákmányolók uralmát. Mégis hogiraii törtéhhétett ass, höigy népi demokráciáhk: tizehkéttédik évében olyaft ellenforradalom robbanhatott ki, amely a régi rend
visiszáállitásái tűzte Mcéluir^^^^^^^^^: Ézáz ellenforradalom az ^^^^0^^
tályharcból fakadt■ A régi kizísák-mányoló öjsztályök íházá^^^ ; di képviselői, támogatói, a: felszá^ bádulásühk Óta hém á^ák fél a harcot. Mindig harcoltak a népuralom ellen és mindén törekvésük az volt; hogy visszaállitsák a r^^ got.^;;v;-:^
Nálunk a felszabadulás után nagyon, keztyüs kézzel bántak á régi r^nd kép\isélőivel és támogatóival. Ez abból eredt, hogy^az ország dol-,gozó népe nem fegyveres harc árán szerezte meg a szabadságot — "fia-
jaemja:szovjet hadsereg hozta meg vére hullásával. Az olyan oi^zágok-ban^Jnint a Szovjetunió, Kína, Ju-
♦ goszlávia -r^ a régi rendszert a munkások, parasztok fegyveres seregé döntötte meg. Harcuk során nem kiméiték a burzsoáziát, a föV desűrakat és támogatóikat. így a szocializmust építő munkájuk során nem sok gondjuk volt a régi uralkodó osztályok maradványaival. ^
Mi a Horthy-rendszertől nemcsak gazdaságilag^elmaradt országot Örököltünk, hanem ennek a rendszemek hü támogatóit is, a volt főszolgabírókat, főjegyzőket, uri birtokosokat, horthysta katonatiszt-tekét, csendőröket. Az országban maradt a tőkések jelentős része —-hiszen 1948-ban és utána államosítottuk a nagy és kisüzemeket. És itt maradtak a kulákok. A Horthy-fasizmusnak ezek a biztos táma-
szai szinte teljesen átmentették magukat,, itt él közöttünk nagyrészük még ma is« ■ '
A:^ régi rend képviselői a fordu^ lat éve előtt, de főleg utána, igyekeztél^^ mondhatjuk iiem kis sikerrel -r- beférkőzni az^ állami vállalatokhoz, a minisztériumokba és egj^néb t*zető liBl:^ekrév Az^ fonttdalöm -leverésé után-1^^^ niég;> boigy aj^ áruló,- külföldre szökött^ :*vitéz^ Király aélá. Gömbös Xlyülá rokona tábornoki rangig ^i* hette á íni riéphádserégiinkbén. M»-lét^í í P^l ezredes többiszörös bér-háztulajdonos völfc Más kápitalis^^^ elemek és köízsvetlen hozzátartozó-jkíis sorra lepleződtek le; októberben, noiíénaberben a' vezető helyeken, amikör ^kimutatták foguk fehérjét; ^miondváni hogy >most érkezett el a ibi világunk.* ^ -
Milyen volt az arculatuk ezeknek az embéreki^ék ? Olyanok voltak, mint a kaméleon, amelyik a környezet színét veszi fel mindig, hogy'fel ne ismerjék. Ilyenek ők is* A személyi kultusz idején á leghangosabbak voltak a dicshimnuszok zéngésében. Mikor látták,hpgy éz a nap leáldoz és a párt feltárja á gazdasági és politikai élet hibáit — ők voltak -a hibák legkeményebb ostorozol. Ujbó^a leghangosabbak, az igazi népbarátok álaí-cában tetszelegtek. Nyílt uszításba kezdtek s terjesztették az imperialista rádiók rágalmait. Tiízelték a népet.. Magukat ugy tüntették fel, hogy ők azok, akik a XX. kongresz-szus, az ország demokratizálásának harcosai Az osztályharc nagyon bonyolult lett. Mikor az osztályharc feg3rveres harcba csapott át októberben és a börtönből kiszabadult bűnözők éa beugratott fiatalok gyilkolni kezdték a kommunistákat, haladó gondolkozású embereket a tőkések," a horthysta katonatisztek, csendőrök, uri birtokosok s volt kegyelmes urak és kulákok e^ része megjejent a parlamentben, a falusi tanácsházaknál
s követelték vissza a föld€t,^z öze-meket, felélesztették a réj^ri burzsoá pártokat.
A régi vezetés megbocsáthatatlan bűne, hogy az- osztályellenség fogalmát leszűkítette a kulákokra és nem lAozgósitotta a dolgozókat a városi hnrzsoázU éa táínögatóik' elleni haröira. Eheiyel* »az osztályharc, állandó élesedéaérőU vallott helytelen elméiét gyakpirlataként a törvénytelenségek egész éorpsüatát. követték el. Ugyanakkor nem folytattak Jiartbt« Nagy Imre ciíoport-jáhöz tartozó ^ideológusoknak* az osztályharc lanyhulásáról szóló ^ elmélete ellen. Ennek elhanyagolása a -gyakorlatbán az osztályellenség elleni harc, az ébei*ség csökkenéséhez yézététt. A hadserégbe, a rendőrség vezetésébe is könnyebben beépülhették az ellenséges elemek és a legválságosabb időben az ellenforradalmárok oldalára álltak.
Mi-kf akarjuk javítani a hibákat. Ezért helytelenítjük, hogy iálún a módosabb középparasztokat a kulákok közé sorolták. Á kulákoknák-szánt ütések igy a középjparasztok egy részét is érték, s ez sokat ártott a középpárasztsággal A;aló szövetségnek. Az osztályharcnak ilyen torz alkalmazását nem engedhetjük meg többet.
~ Az. október-novemberi ellenforradalmi események során az-emberek megmutatták, melyik oldalon állnak. A burzsoázia, a kulákok, s támogatóik már a véres események első napjaiban talpra ugiottak, szervezkedtek, benyomulták a >for-radalmí bizottságókba*, munkástanácsokba, élére álltak a rémhírterjesztésnek, a szovjet emlékművek ledöntésének, a termelőszövetkezetek szétverésének, a térrorhadjára-toknak. A munkáshatalom jogos,, önvédelmi harcából fakad, hogy mindazok, akik kezet emeltek a népi demokráciára, gyilkoltak, izgattak, lázítottak — elnyerjék méltó büntetésüket.
Pártunknak, koi-mányu'nkhak
1957 AyCUJSgTO3 22, CSÜTdKTdK
nem érdeke áz os^tál^hard élcsitái Bé, dé h» kell, ketiiény kézzel lí Búit ini^idazokra* akik á proletáS diktatúrát bármilyeii módon gyen' giténi ál<^dák.í IPávölról sem hatjuk ihagünkát abban a tévhit bén, hogy miu<^n fegyveres erővíj
leverték az ^Uehforradálniat, moa már »kitört« az'dsztálybéke és a rí
gi rendszer, bivein^ marai,
nak. Míg osztályok vannak és ás
! V országban ía; szocialista gazdásáJ
mellett kiisáruterméléft is mij
lesz kapitalistád körhyésseí, addií
lesz ósztályfiarc is l Hogy^^ é milyet,
éles lesz, az nagy mértékben a néúí
Hatalom erősségétől és a nemzetk%
zí helyzet alakulásától függ. A
lu szocialista^ átalakítása is éles osí*
tályharc köasep'étte fog végbementi
ni és ez ya falun osztályellenség
megtörését: gazdáisági és politikai
harcot jelent.
Van^e faljari má kulákkérdést Igen, van! Továbbra ié ;:kulákriaft kell tekinteni azt", aki állandó jeC léggel, rendszeresen folytatott, vagy folytat kizsákmányolást, aW állandóan és rendszeresen jöved mének nagyobb részét elsősorban nem saj át munkaj ából, hanem ide^ gen munkaerő alkalmazása révén és sokszor nem •termelő munka, ha« nem spekuláció utjátt biztosítja. Né? pi demokráciánk a;;kulákoknafc iij módot ad árraVhógl^ termeljenek, Dé keményen megköveteli tőlükáí^ lampolgári. kötelezettségük pontóí teljesítését is és á törvény szigora* val fellép mindén bomlasztó mun^ kájukkal szembén. Még kell gátoU-ni a kulákok'at és e^éb burzsoái ellenséges, horthysta elemeket ab* ban, hogy: i)olitikái tevékenységet folytassanak. N^m engedhetjük meg, hogy bárhol iés bármilyen poj litíkal hatalommal járó tisztségéi viseljenek, s ha az ellenforradaloni idején különböző posztokat elfog* laltak, eV kell távolitanir őket.
Az. osztályellenség^ elleni hára ném csupán rendőrségi, karhatalmi feladat. Több ennél. A dolgozó «ép
harca mindazok ellen, akik a régi világot szeretnék visszaállitani. Ok» tóberrnovemberben megismertük 6< ket, céljaikat. Lentink éberek velük szemben. ^ i
A LEGUR CSODAVILÁGA
Érdékes szbvietlcutofasoic o mesterséges bolygó útjának
előkészítésére
A SZOVJET kormány határozata folytán a jelenlegi nemzetközi geofizikai évben íölrepitik a mesterséges hpl-dat« A sajtó azonban már közölt jelentéséket azokról a kísérletekről, amelyeket a szovjet tudósok ezzel kapcsolatban 1951 óta végeztek. ~ V
»Tarackok« lövik ki A műszereket
Vajon • milyen technikai eszközöket használnak a szovjet geofizikusok a nagy magasságok kutatására ? A rakéta hindui ütJára. A ^nagy magasságban uralkodó légritka térbe érve kezdi kilökni.az alkatrészeinek a-nyagában 3»feloldott< gázo-kat Emiatt magán a rakétán nem helyezhetők el azok a műszerek, amelyekkel például a levegő összetételét és hőmérsékletét kell megállar pitani. így nagyon sok lenne.* hiba. Az atmoszférákat a rakéta érintésé nélkül >tíaztán« keir viúgálni. Eminek érdekében a rakéta két oldalán különleges >taracT kokatc helyeznek el, áme-
nek ki. Á kilőtt 2 méter magas, 40 centiméter széles hengerben mérőműszereket, tárolóelemeket, ■ millí-. és mikroaraperméröket, páncélkazettás fényképezőgépet helyeznék el, A fényképezőgépre azért van szükség, hogy rö^iténi tudják a jnü^ szerek ívdatait A szállítókészülékben van az úgynevezett program-mechanizmus is, amely a műszereket, az órákat és a motort be-, illetve kikapcsolja. Mindezt a szállitókészülék légmentesen elzárt alsó részében találjuk.
Akol > fu«t nian tud smibe kap««xkodm«
A szállitókészülék felső részé nyitott üzt ugy szerkesztették meg, hogy a le-\^gő szabadon érintkezzék a műszerekkel. Ezen a részen 600-^000 köbcentiméter térfogatú • üvegballonok vannak, amelyekkel levegő-mintákat vesznek, és mano-méterek,^ amelyekkel a légnyomást mérik. Az üvegbai-Ionokból még a földön eltávolítják -a levegőt Rajtuk
lyek kellő ma|^ii^ágb|in sa- meghatározott magasságban Játos axállitókészűliketlő^'önműködően kinyilik «gy
közönséges csap, Áz atmoszféra felső rétegeiben a levegő igen ritka, ezért a ballonban elenyészően csekély mennyiségű levegő kerül.De ezek a .>morzsák<j is elegendőek a színkép-elemzéshez.
A közeljövőben a szovjet geofizikusok az atmoszféra gáz- és jonösszetételének e-lemzésére uj módszert, rádiófrekvenciás tömegszin-képmérőt alkalmaznak. Ezzel lehetővé válik a légmín-tavétel jelenlegi bonyolult módszerének kiküszöbölése. Az a helyzet ugyanis, hogy 100 kilométer felett üvegballonokba nem lehet levegőmintát venni, A lei'egő ebben a magasságban túlságosan, ritka. Csak olyan nagy üvegballohokat lehetne haszonnal alkalmazni, amelyek nem fémek el sem a szállitókészülékben, sem a rakétán. A rádiófreks-enciás tömegszinképmérő ji^iszont e-gészen kis készülék, s bármely magasságban jól alkalmazható. A szállitókészűlé-ken elhelyezve állandóan és önműködően méri a levegő összetételét s ezt rádió ut-
ján közli a Földdel, A szovjet kutatók egysze-
rű, s ugyanakkor érdekes módszert alkalmaztak a nagy magasságokban ural^ kodó szelek sebességének és irányának meghatározására. Ebben az esetbén • a rakétára szerelt tarackok nem szállitókészüléket, hanem 15 kilós füstpafrpnoTcat lőnek ki. A patronok robbantását ugy időzítik, hogy a mesterséges füstfelhők, egyszerre több magasságbari jelenjenek meg. A füstfelhőket fí^ nőin műszerekkel^ úgynevezett »fobteodolitokkal« figyelik, így határozzák megr a -felhő mozgásának sebességét és irányát 80 kilométeres magasság felett azonban á levegő már annyira ritka, hogy a füst nem tud >mibe kapaszkodni* s' zuhanni kezd. Jtt a felhő már nem alkalmas a megfigyelésre.
Ezüstös felhők 80 kilométer magason
A mesterséges felhők segítségével a tudósoknak sikerült bizonyos képet kap-niok a 80 kilométernél ala^ csonyabban elhelyezkedő levegőrétegek mozgásáról. Sikerült megállapitaníok,hogy nagy magasságokban a szélsebesség gyakran és hirtelen változik. A 80 kilométer az atmoszférában sajátos »mér-foldkőnck* számit Az atmoszféra levegőjének csaknem egés* tömege, 99,6 szá-
zaléka - 80 kilométer alatt összpontosuliv Ebben a ma*' gasságban ezüstös felhík képződnek. Amikor a raká^ ta a magasba emelkedik, a hőmérséklet eleinte mínusí 50 fokra csökken, 20—3Q kilométeices magasságon még mindig ez a hőmérsék* let tirálkbdik: Ezután a ho^ ^érő 0 fok fölé emelkedik, majd a 80 kilométeres ma* gasságban ismét mínusz 2u fokra zuhan.'
Az időjárásfőzd »k<myka«
A gazdag kísérleti anyag lehetővé teszi a szovjet tö* dósoknak, hogy biztosan jfr löljékmégi a további kutatások irányát. A geofizikai év so^án széleskörűen megindult ár levégőteiiger tam»' mányozása. A legl^ülönbo' zőbb módszerekkel egészen ezer kiloihéteréa magasságig végeznek majd ^kutatásokw. Ez gyakorlatilag azt jelentt hogy a földünlcet leörülveví egész atmoszférát, annai mindeír rétegét kutatni W ják. A levegőtenger, ameg bolygónkat körülveszi, lOW -1100 kilométer »mély«. 3
bár az emberek az ^^/^ »fenekén« élnek, nemsokára megtudhatják, ^ni történik * »feUizinen«; ott'ahol a kozmikus ür kezdődik. Ez^ef fontos, im^;«l ebben a hábanc >fŐzik« ^ főW ^ hajIaUtéilidAlál^t
