KANADAI MAGYAE UüHKÁé
ond:
Ü R I
iüet,
í ■
•jljgjr iuiv«iw» fia megunom magamat: magam is így ííek!
De i^^
los lúesélté kockaember/ ioaintha észre öevefíevölná Zoltánt^ harsogó, minden szóba; béiécaikk lüz ajtóban deni: agyonvert --rá yót a jó^ szaladok kir szolgálni; tártja másik a kalapot, oszt elbámészkodott s az örejBr Piroska tartja á riiárkát fieki. Igy tartja a markát, hogy tegye mán bele a kalapot s oda se néz. Én nieg azt mondom csendeöen a másiknak: >K;őpj belé (á markába)«. De a
.kiáltottak rá s ■getéten s vé-iszivárgott a j velük bőgte
Piroska tanár nr m^hallotta, merfcjneB^ füle volt a azt mondja: »kÖp8z az anyád pofájábac, , - ^ -
Nincs a világon m^g.egy nép, amelynél a humanista iskola ezt a briliáns nevelési eredményt érte volna fel, mint a magyarnál. Tanárja^ tanítványa egyforma kedv^es^ vastag, paraszt.: Hol jár: ezeknek az életé« Jől az az.absztrakt, élettelen, ködös tudomány, amit ott kellett tanulniok az iskola-foan 6 aminek még a címeit is elfelejtették már. Hogy mit ért ez íiz egész tanítás? Ez csak arra volt jó, hogy elfelejthessék^ mint valamit, anúhez a kerek világon semmi köztik nincs. ' /
Megbotíott a fakó síomatam iába,. Sokat lestalaU a nagy Hortobigyba. Hortobágyi csaplárosné iaem báanyat SzáztaUéros kendőt vitt a nyakába.' '
Ez egy olyan nóta, hogy ha valaki nem bír. a mámorával, ebben kibeszélheti a mondanivalóját, mert az első sort egy hangon kell duruzsolni, csak az utolsó szóta-
fónattal Jó-töltésén, oda-egy évtíze-; a körtjjréken. látták.: Patay ur it: és igen jével, de :, magtárak, ilc ií megnyer-Uhm Budapes-az ő szabadgazdálkodik in békességes iszületett el-laragu ember, hordpz magá-
ban, vélt és való 'sérelmeket. Belékerült a tagositósba, rosszabb földet kapott a régi jó hefyébe, elég sok perpatvar kerekedett körülötte.' A falu némelyik vezető. ember révei pedig kiváltképp össze szokta akasztani á bajuszt. De amikor Pataií' Tibor ur á fíérnáa; töltásén sétált, s á garadnaí »njünkástánácsban« Porubjánszky Gyula kulák, Tóth Sándor csendőr, Kovaliczky P^r^plébáiípsvitte a szót, á mi Ács Feren-ciink -ákasz^tóf ára volt szánva, mert kiosztotta az ^ak földjét, mert hi^e á népi de-moki^éiánák, mert sérelmeire" ném az uri pereputtytol, nem régi főjegyzőktől, nem pálinkás butykosból táplálkozó fasiszta tökfiíkóktól, hanem a szocialista rendszertől kér és vár orvoslást. S ezt hittel hiszi, mondva mondja, nem szégyelli senki előtt megvallani. ^
TSJE FEIiEJTSüK, emlékezzünk! Nem jó-•*-^tékohy homály a feledés, hanem szür-
ke lepel ellenségeink számára! Emlékezzünk, hogy mennyi jderék, jóravaló elvtársunkat, igaz emberünket tettek" halálli&-tára az ellenforradalom banditái. Még azt sem lehet rájuk fogni, hogy váloifátósak voltak. Az 'encsi járásban, a Hernád völgyében is egyszerű munkásemberek, szö^ vetkezeti tagok, egyéni parasztok, munkások és parasztok közül választott tanácselnökök, pártmunkások, agronómusok, fej-kendős^/ísaládanyák, párttagok és párton-kivüliek kerültek halállistáikra, s ha egy kis idejük-is marad, ma, ki tudja, hány gyászoló siratná övéit! Emlékezzünk rá, hogy gazságáíkat a mi nemzetiszínű zászlónk alatt, a mi Himnuszunkat énekelve, az emberi szabadságeszményekről szája3-kodvá, \merika és a müveit Nyugat lelkes éljenzése közepette követték el l Emlékezzünk erre még sokáig, hogy szabadok és emberek maradhassunk.
Hofváth József
lávHla kft mint valami vadmadár bm #g alatt ' ~, . ^ , i ^
Senki aem vette ^re^ vagy ngy tetl« mintha nem vette volna észre a Zoltán Je-könnölt arcát. ^
S Zoltán leült köztük, mintha itt kezdte volna 8 velük dalolt, a velük nevetett a azt gondolta: »
' —4 Ezér érdemes. /
Hozzáfogott, pótolni á mulaaztáfit a mikor féltéherre itta magát; beszélgetni is' kezdett.. . , . -
^ Her az ember nem ís tudja ininiek él — mondta hangosan Borbély, pxofésszöxw. nák, talán a legbizalmasabbnak; aki Bo« zikáról is tud. Tanította egy.ideigi akivet jól el szokott tudni besisélgetni. — Gsall él az ember. Há végig gondolok a? élet^ men? * é * Felnőttem a tanyán, ott azeret« tem lenni legjobban, volt egy Flóbert-jpua^ kain, az volt a barátom, a a legnagyobl|)f örömem* bá Jól tftlált lövéssel madarat lőbi tém. .£n már sokszor gon4oltam rá, hog^ minek lőjjük le a^ szegéxicf mádarak<^t,a állatokat. Csak ^zert, mert mi vagyunk as erősebbek^ okosabbak. Gyerek nem gondol rá: Felülni egy jó lóra s.vágtatni, Mikor á ló hátán ülök; ngy érzem,:,mintha méfirfi6t| volná bennem az állati li^enu Hi^ nuu gam' is ló lettem volna vagy madár,\At^ szállani a pusztán. Csudálatos az^ A szél az embernek a szemébe vág a érzi az emn ber az izmait. ,. ,
Elhallgatott fl| ^esak nézte ezt a társasa* got^ Meredten *s káprázó szemmel nézte. . Mi van- áz ö leikében. Semmi. Nagy tt« resség. S itt körülötte mégis xnintha csak Valami lázálom volna, pezseg az élét. \
A nehéztporbon
— .-^»
;ioi
ántó dobper-öiratta közepette ENSZ, ugyne\'e-íogialkozó ötös tmelynek.össze-Imeg öamagu-tele van ellent-„jel, a lep-^ iskolapéldáival, irról az egyéb-% felsorakozik magunkat ;3 Telük r— erre — mindöaz-
,nek in. pont-tíkútti nem ter-: rétívcvoit is
&6val — állítja 23-áii egy csomó smiuSn kellőmagát, raegle-van a kezében "a ravaszt.
• • •
aeiü válasznalc megdönthetetlen Möimi sem tör-vüaszt is adha-ötös bizott-
nek vissza, ha Washington U-Jiak 100 millió í pénzen felf őr-Jenek az erre mögötti orszá-az »Amerikai vü szervezetet, i menekültet yen céllal, ar-amü íolyóirat arra. ho-ítndizcrbc bc-
Jttl é» hadi-Wl^lő&bözőbb
mikor ezek.
« nem cmlé-'nasebbckkel
IS. A muIt év nyarán n3rugatról jött léggömbök-lepték el az országot — a kémekről, diverzánsokról nem is szólva— s a felkelésre uszító röpcédulák ezreit .szórták el országunkban. S mindehhez London, meg a Szabad Európa Rádió szolgáltatta' a »kisérőzenét.« Nem gondolják Andersen urék, hogy s ostobaságra vall nem látni az összefüggést e cáfolhatatlan tények, s a magyarországi »spöntán« felkelés-között? , .
S vajon nem szükségszerűen vezetett-e októfber 23^oz az a harc, melynek részvevői, belekapaszkodva az akkori párt- és államvezetés ténylegesen megleyő hibáiba, az »igazsag<, az »igazmondásc zászlaja alatt ideológiailag előkészítették az ellenforradalmat? S vajon a Petőfi-kör vitái, a-melyeket maga Nagy Ferenc is >világra-szóló esemény c-nek nevez a Látóhatár 1956 junius-juliusí számában, nem jánil-tak-e hozzá október 23-hoz? Ha Andersen urék mégerőltetik magukat, nyilván eszükbe jut, hogy éppen a Petőfi-kör emlékezetes >ujsá^ró-vitáján« röppent fel először a jelszó, hogy 1956 után következzék ismét-1848! Magyarán szólva: népi demokrácia helyett ~ polgári demokrácia!
Joggal irta hát a londoni Times október 14-én: »Kelct-Earőpában a szabadság szeliexnerldsert. A megmozdalás nem mindig ^olt meghatározott formát, de bíráló jellegű és kétségbe vonja a népi dempkrá-ciák alapelveit . . . « Finoman, tapintató*, san kifejezve, illatosított fogalmazásban ilyen volt a helyzet október előtt. Valójában asronban hónapokon át olyan méretű uszítás, lázítás folyt a párt és a népi demokratikus rendszer ellen, hogy annak szükségszerűen -fegyveres ellenforradalmi felkeléssel kellett végződnie. Az írószövetség — mint valami pók a* hálójával tervszerűen szőtte be az cgcaz országot lázító gyűléseivel. Gondoljunk csak a hírhedt kaposvári vitd-cstrc; vagy emlékezzünk arra a gyalázatosságra, ami Győrben történt október 18-án, Haj Gy«U Pe-töfiwköri ankétján, ahol egyesek már nyíl-
tan követelték a szovjet hadsereg kivonulását . . •
A helyzetet csak; élezte, hogy a^ írók és újságírók egy csoportja mindent megragadott, hogy propagálja a »forradálomc ész'-méjét. Hogy ez mennyire igy volt, azt maga Déry Tibor ismeri el, az Irodalmi Újság 1956. november 2-i, ellenforradalmi szár mában. »Amikor az elso puskalövés eK hangzott, kiszaladt fejemből vér: ezért te is felelős vagy. Beszéltél, lázitottál,faogy fogsz elszámolni a halottakkal. Minden elhangzott puskalövés után félig eszelősen azt éreztem, hogy én nyomtam meg a ravaszt • . . Barátaim, vállalom a felelősséget . . . « Aztán siránjcozik, hogy tíz esztendő alatt kilopták lába alól az országot és vigasztalásul a következőket írja: ^ * . • egy ^mentségünk van, magyar íróknak: ha későn is, de mindenkinél koráb* ban kezdtük a nyilt harcot'. • • <
És sorolhatnánk tovább a tényeket, adatokat arról, hogy október 23-át igenis előkészítették, megszervezték, határon, belül és határon tuI. Méghozzá nagyon is alaposan ! Erre vall az a tény is, hogy a felfegyverzett banditák egyidőben indítottak támadást minden fontos kulcspont ellen —-rádió, Szabad Nép-székház, telefonközpont, TEFU-telepek, fegyverráktárak, lőterek stb. Dyen pontos, alapos imunkára-c a szervezetlen tömeg képtelen. És ezt az ötös bizottság tagjai is jól tudják, csak nem merték bevallani olyan njáltan, mint például a Daily Mail tudósítója,. aki igy ir: »Az eknolt napokban együtt ebédeltem azokkal az emberekkel, akik egy e-' gesz éven át dolgoztak az e héten Ira^b-bant felkelés előkészitésén.«
OEFEJEZÉSÜL csak annyit: aki még ma-napság is elhiszi, hogy a magyarországi, október-novemberi események szemer zctlenül, mindenféle előkészítés nélkül kö^ vetkeztek bc< az vagy politikai analfabéta, vagy az ENSZ öttagú, >magyar kérdésesei foglalkozó különbizottságának a tagja.
. S^^tei János
NEHÉZIPARI Minisztérium gyárainak és iizemeíiiek több mint 90 százaléka megteremtette vállalati alapját. Ez a kiemelkedő eredmény azoknak a sikereknek köszönhető, amelyeket az év első 8 hónapjában termelési tervük teljesítése terén elértek. Vállalati alapjuk összesen csakneni 30 millió lej. ;
Ebben a legszebb eredményeket az ara-nyósgyéresi »Sodronyiparc, a színajai il. C. Frimu*, a bukaresti »Timpuri Noí* és más vállalatok érték él.. A vállalati. alap jóriiészét a dolgozók jutalmazására, munkáslakások, klubok, különféle társadalmí-kultüráiis létesítmények építésére, az ét* kezdei élelmezés megjavítására és jobb munkakörülmények biztosítására fordították.
14 szqiifiári folu
A SZATMÁR rajonban 14 falu teljesen a szövetkezeti termelés útjára lépett. Legutóbb a pácafaluí mezőgazdasági társulás közgyűlése vette fel tagjai közé az utolsó egyénileg dolgozó parasztokat. E-zentul. 200 parasztcsalád fog dolgozni a társulás közös földjén. Ugyancsak legutóbb lépett a szövetkezeti termelés útjára Szatmárhegy és Réztelek. .
• • • •
Harcban a földdel
MAGYVARAD tartományi néptanácsa je-lenti, hogy a Margitta rajoni néptanácsnak féléve a szántóterület kiszélesítésére, a terméketlen vagy alig termő földek feljavítására tett országos versenyrehívása , Nagyvárad tartományban visszhangra talált. A tartományban 25 munkatelep létesült A dolgozó parasztok ezrei jelentkeztek munkára, hogy csatomázással, töltéskészítéssel, eddig terméketlen földeket adjanak át a mezőgazdaságnak. Egyedül a szentjobi munkálatoknál több mint öÖO dolgozó, idős és ifjú, férfi és nő vett részt , •
Margittá rajonban, ahol tavaly 450 hektárt vontak be termés alá és 800 hektárt ánnentésítettek, ezéven ujabb 800 hektárt vontak be termás alá és 600 hektárt ár-mentesitettek. Székelyhíd, rajonban 1600 hektárt javították fel.* Nagyvárad tartományban eddig 8873 hektárt változtattak termékennyé.
