1957 DECEMBEtt 12, CSÜTÖRTÖK
liMiADAl MAGYAR MUNKÁS
MUNKASOK és pamsztok! A tudomány, a technika és á kultúra dolgozói! Valameny-nyí ország jóakaratú emberei!
Mi/a különböző oi^zágok kommunista és •munkáspártjainak képviselői, akik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának megiinnéí^<95ere jöttünk ^^^M hoz-. zátok, józansáierötökhöz, szivetekhez szólun
Még valamennyien frissen emlékezünk a második világháború kegyetlenségeire és sízenve-déseire. Még ném;tűntek el egésze véres nyöimiai^^Öé^ békés váro^ falvak felett máris ott lebeg égy uj, százszorta rombo-> lóbb háború yész^^^^^ ma a vi-
lágon olyan ország, amelyben ^ háború veszélye ne fenyegetné szüntelenül a családi otthonokat, ^nekeseriténé még .az élet örömeit, ne vetne fel aggasztó kérdéseket.
Mi lesz höliiap,- egy hónap muha, egy év múlva? Talán üjra háború tüze pusztítja el házainkat, a mindent megsemmisítő átom- és hidrogénbombák pedig á mi és gyermekeink váratlan halálát okozzák. A két világháborúban a népek már keserű tapasztalatra tettek szert. Az egyszerű emberek,.akik a háború viharában á legnagyobb áldozatokat hozzák, tudják, hogy minden ujabb háború még nagyobb szenvedésekkel jár, égírre több országot tesz tönkre,
•November 28-t számtmJcban hírt közöld tünk arról; hogy 64 kommunista és munkáspárt képviselői nov, 23-á« Moszkvában egy békekiálivámjt tettek közzé a vüág né-p^il^ezMost üt közöljük e Uáltvang teljés szövegéty meUjnek megszerkesztésében és kiadásában résztvettek többeJé között a Magyar Szocialista Munkáspárt és a kanadai Labor-Prog ressziv Párt képviselői is:
a javaslatok, amelyeket ENSZ-b^n, a fegyverkezési hajsza beszüntetésére, az atomhábov ru veszélyének elhárítására, az államok .egymás mellettíljékéa élésére, a közöttük-váló gazdasági együttműködés fejlesztésére terjesztettek elő;>^ai állámok-^^^^k biza-Jom megteremtésének döntő tényezői és megfelelnek valamennyi hep^é^ nek.^ Sok tekintetben e kérdések megoldásától függ á béke; á jövendő heínzédékék sorsa. E javaslatok csak azoknak a tevékeny ellenállá-
miniipn fnvmáiáf n«>. ' V- . ; Sába titköziiek, akiknek érdeke a né^ !^Jl?fa- f ^^aja^ Oroszoi-szag munkásai és pa- feszültség fenntai-tása. : is^tjarLemn partjának vezetésével zászlaíkra X- -c.^—* ^^.v. Írtak a beke jelszávát és mindvégig kitartották mellette. A szovjetország fennállásának 40 eve alatt minden -nép számára megnyitotta az utat a békéhez, s az imperialisták minden ellenállasa dacara békés együttműködésre törekedett más országokkal, függetlenül azok társadalmi rendszerétől.
Az újságok és rádióállomások ezrei próbálják naponta elhitetni az Anaérikai Egyesült Államok, Anglia, "Franciaország, Olaszország és más kapitalista országok hépeiyel, hogy — úgymond a >Világ-konunünizmiUS« veszélyezteti szabadságukat, életmpdjükat és békés életü-
A irartifíiiicfa /.i-o^á^v^i. ^»^í.A^^' Ti.' j I De egyetlen kommunista pártnak, egyetlen
iktől vezeU^ ak?iV^n^hpT.f^^^^^ szocialista OKSzágnak sincs semmiféle oka arra,
iKior vezet\e, aktívan bekapcsolódtak a béke.- hoirv háborút robbant^ion ki katnnai tómal harcba. Ezt a nemes ügyet támogatták a hala- ^^^^^oantson Kr es Katonai táma-
dó emberek világszerte. A béke erőinek azonban nem sikerült megóvni az emberiséget az uj szerencsétlenségtői^---a.-második--világháborutól. Ezek az erők nagyon elégtelenek voltak, a
dást intézzen más oi'szágök ellen, a hogy idegen területeket hódítson meg. A Szovjetunió, a népi Kína maga is óriási földtérülettel és felmérhetetlen természeti kinccsel rendelkezik. EI-gyetíenegy szocialista országban nincs olyan
mind több 03;több embert pusztít el, egyre ve- Szovjetunió pedie ebben az időben a? pe-vp'düli J^^Jf^^S^ szoc . , - ,
ket hagy hátra.
Az első világháborúban, amelyet az imperialista nagyhatalmak idéztek elő, s a német militaristák robbantották pusztult el. Tiz és tízmillió vesztette ei egész ségét, illetve vált nyomorékká. Egész népeket kárhoztatott éhségre és nélkülözésre.
^^T!íl%^n^^^^Uir .rr*. rr.^ Ai^.'i u hatalom a munkások ós parasztok kezcben vanV
idéztek elő s a német ^.áf n^it SfJ^?Í?.f .t!^^^ u-F "í^"^^" ^^ik a legnagyobb áldozatokat hozták minden
k ki tfzmillió embeí \^hJ^^ri^J% h^fl^'^Fl^lT"' ^ ^^^^l^MÍ' P^ff háborúban. Vajon akarhatnak ők egy uj hábo-
az erőviszonyok a világon.
A Nagy Októberi Forradalom szülte szov-
lom felépítése, ahol biztosítva lesz az általános jólét, minden nép felvirágzása, á nemzetek kö-
legkövetkezetesebb ellenségei a háborúnak/a legkitartóbb harcosai a-békének.
A második világháborúban, amelynek fő kez- etoi^záf^ma már nem áll egyedül és nincs el- f,^^en tár^daíom felépSé^^^^^
deményezője^a német fasizmus volt, nem csak szigetelve. A fasizmus fölötti győzelme után vírszS^ük édi^^^^
hatalmas hadseregek, nemcsak felfegyverzett létrejött a hatalmas szocialista világrendszer, szükségük. Éppen ezért a kommunisták a frontok sodródtak bele a háború forgatagába, amelyhez csaknem egymilliárd ember tartozik. A repülőgépekről leszórt bombák védtelen vá- A Szovjetunióval vállvetve küzd a békéért, a rosokat rombolták, békés polgárok ezreit és nemzetközi együttműködésért, a különböző társzázezreit ölték, meg, a hitleristák börtöneiben, sadalmi-^endszerek-békésnegymás mellett élé-gázkamráiban pedig férfiak, nők és gyermekek séért a másik szocialista nagyhatalom, a népi milliói pusztultak el. A pusztítás, a halál szol- Kína. Ugyanilyen békés célok vezérlik az ösz-^ gálatára óriási anyagi eszközöket használtak szes európai és ázsiai népi demokratikus orszá-fel, amelyeket több ezer viruló város építésére, gokat.
egész népek élelmezésére és felruháztatására A Szovjetunió és más szocialista országok
' lehetett volna forditani. A második \ilághábo- iparának, tudományának és technikájának ed-
ru több mint 30 millió ember életébe került, a dig nem látott fejlődése a békét szolgálja és
sebesültek és hadirokkantak millióit nem is szá- erős gátja a háború kirobbantásának.
mitva. Az a két atombomba pedig, amelyet a háború ntolsó napjaibán a védtelen japán vá-
A szocialista országok egyetlenegy népre sem akarják ráerőszakolni társadalmi és politikai rendszerüket. Ezek az országok szilárdan meg \^nnak győződve arról, hogy a szocializmus győzelme elkerülhetetlen, de azt is tudják, hogy a szocializmust nem lehet exportálni, mert a szocializmus minden egyes országban elsősorban a munkásosztály és valamennyi haladó erő belső harcának az eredménye kell hogy legyen. Éppen ezért a szocialista' országoktól távol áll az, hogy más országok belü-
világ szinterén még egy uj erő jelent meg: . Síéibe avatkozzanak az októberi forradalom felébresztette a gyar- El t^lf^l/lfJ^t,'^^^^
rosokra esett, méirríutatta, hogy a tömeges em- mati népeket, amelyek már lerázták, illetve le- ^tS'kbe^z'S^az éífel^ések^t^hát \o^^ bergyilkolás milyen kézzelfogható veszély az rázzák az évszázados függőség igáját, ame- ^I^ZtJÍII»1^ emberiség ellen. ^ ' lyek békében akarnak élni és nem tűrik, hogy Nem szükséges tudósnak lenni és nincs szük- imperialista erők belügyeikbe beavatkozzanak, ség költői fantáziára jsem ahhoz, hogy meg- Ezek a népek, hogy felszámolják az elmara-mondjuk: a következő háború —ha a népek dottságot és nyomort, a béke és a semlegesség megengedik — felülmúlná mindazt, arait az politikáját, az ismert »öt alapelv* — a területi emberiség eddig elszenvedett. Európa és Ame- sérthetetlenség és a szuverenitás kölcsönös tisz-rika, Ázsia, Afrika és Ausztrália lakosai tud- teletben tartása, a meg nem támadás,^ az egy-ják: az ember a természet oly nagy erőit sza- más belügyeibe való be nem avatkozás, az .e-baditotta íel, s olyan hatalmas eszközökkel gyenlőség és kölcsönös előnyök, a békés egy-rendelkezík, amelyek romboló hatása a földke- más mellett élés — politikáját folytatják. ., ' ■ " ' ' " Nem csak a szocialista országok nepei, de a
Kelet népei sem akarják a háborút: A nyugati
cialista országok veszélyeztetik a békét, mert állítólag rá akarják erőszakolni rendszerüket másokra — nem egyebek, mint kísérletek a békeszerető emberek félrevezetésére.
A BÉKÉT CSAK azzal a feltétellel lehet mcg-őrizni, ha mindenki, akinek .kedves a béke, egyesíti erőfeszítéseit, nagyobb éberséget tanúsít a háborús uszítók mesterkedésével szemben, mélyen átérzi, hogy szent kötelessége fokozni a harcot a békéért, amelyet ma is veszély fenyeget.
----------- -, . , , ^ ' 1 '4. A világ néptömegeinek jólétéért, minden nép
kapitalista oi-szagok nepei, amelyeket mar ket haladásáért és boldog jövőjéért harcolva fordu-izben sújtott a háború, szinten nem akarjak a junk:
a férfiakhoz és nőkhöz, a munkásokhoz és parasztokhoz, a tudomány és művészet dolgozóihoz, a tanítókhoz és alkalmazottakhoz, az ifjúsághoz,
a kisiparosokhoz, Jciskereskedőkhöz és ipari vállalkozókhoz, ^
a szocialistákhoz, demokratákhoz és liberálisokhoz,
minden emberhez, függetlenül politikai és vallási meggyőződésétől, . mindazokhoz, akik szeretik hazájukat, mindazokhoz, akik nem akarnak háboiut, a világ minden jóakaratú emberéhez. Mindannyiatokat arra hívunk fel: követeljétek a fegyverkezési hajsza bcszün-
rtiíh^Tíi"*"^" KijeienrjuK: a nauüru ^'^^7 :^"f "ír'ivvcVét Eiryes kapitalista államok kor- tetését, mert ez napról napra fokozza a hábo-
rú hettien, a háborút meg lehet akadályozni, ^^f'}}":}^^^^^^ ^ különösen az ameri- rus veszélyt és a fegyverkezés terhe rátok, a
a beket meg lehet védeni és tartóssá lehet tcn- "^^^^^^^^^^^^ visszautasítanak munka embereire nehezedik a legnagyobb mér-
mindcn olyan javaslatot, amely a leszerelésre, tékbcn; , .
minuLii uijc*.. j ^ , ..-1—«^ követeljétek, hogy tiltsák meg az atom- éa
hídrogénfe^verek gyártását és alkalmazását,
rekség bárrailyen i-észét sújthatja. Egy uj háborúban nem lesz olyan hely, ahol az ember nyugodtan, biztonságban lehetne. Az atom-, hidrogén- és rakétaháboru tüze elémq minden népet , ^ cs felbecsülhetetlen károkat okozna, veszélyez- háborút, sot gyűlölik azt. tetné az emberiség több nemzedékét. tjATALMASAK a béke erői. Meg tudják aka-.fgyszerü emberei, függetlenül nem- ti dályozni a háborút, meg tudják őrizni a bé-~" " vallásuktól jy^ j^i^ kommunisták kötelességünknek
ember, aki a szovjet mestei-séges holdak Ki- feníegi" fegyverkezési hajszán hallatlanul meg-
iovese révén egyhamar elérheti a csillagokat — ^azd/iirodott kapitalista monopóliumok azok, a-
ez az ember vajon ne tudná elkerülni a habo- ^giy^knek érdeke a háború és amelyek háborút es megakadályozni a saját pusztulását^^^/^ ábrándoznak. A monopóliumoknak hatal-
}M, A KOMMUNISTA és munkáspártok kép- mas profitot ^[^^t^sit^ó fegy^^^^ l%"o\lo!ók
rujhetetlen, a háborút meg lehet akadályozni, sagi ^ különösen az ameri-
a bekét meg lehet védeni és tartóssá lehet tcn- manykorei, a kapitalista e Különösen az a^^^^^
Annak az országnak a fővárosában jöttünk J^fí'o, amely 40 évvel ezelőtt uj korszakot nyi-fott az emberiség történetében. 1917-ben, a történelem során először, orosz földön győzött a ...
fezocmlista forradalom. A dolgozók vették kc- országok fogadása megszilárdította
^í'kbe a hatahnat éá'Azt a célt tűzték maguk J^^^i^^^'i,^^|/^^ökkeXtte volna áz uj hábó-ole hogy mcgsemnaiaiUk az elnyomás, vala-^'nt embernek «mber általi kizsákmányolása
a nukleáris fegyverek betiltására, valamint az uj háború megakadályozására irányul. Az 1>. gycfíült Nemzetek Szervezetében a békeszerető nLáíTok számos értékes javaslatot tepcsztei.
amelyek elfogadása, megszilárdította békét, csökkentette volna az uj háború veszélyét. Senki sem tagadhatja, hogy azok
s első lépesként haladéktalanul szüntessék be e fegyverekkel való kísérleteket,
követeljétek, hogy vessenek véget annak a * politikának, mely arra irányul, hogy katonai (Folytatása a 10. oldalon)
