12. OLDAL
KANADAI MAGYAR MUNKiS
1958 . JüNnJS 19, CSüTö^^
"" ■ ■- ' ------"'' ■- ........ '■ ■—' .......' " '"__
KANADAI MAOyAR
MUNKÁS
Published weekly by The Canadlan Hungárián Publlahing Aasociatíon, Proprietors, 24 Wellington Street West, Toronto 1, Ont ^ Szerkeszti: Szffike István Ügyvexettf: MedgyesI Sándor Megjelenik minden csUtfirtökön. Előfizetési ár: Kanadában és külföldön egyformán egész évre $e.(H).
félévre Í3.00. Minden levelet csekket és Money Ordert küldjük: KANADAI MAGYAR MUNKÁS, Box 154, Gen, P.O., Toronto, Ont, Canada. — Telefonszám: EMpire 4-6097. — Levélben küldött pénzekért
felelősséget nem vállalunk. Printed by: Everéady Printers, Limited, Toronto. Ont .
HARMINCADIK jubileumi
• a
én
.VASÁRNAP, június 22-én, Niagara Fallson a_ Petőfiparkban megtartandó központi-kerületi piknikünket 30. jubileumi évünk kezdetének jelöltük ki. S amiiit évfordulónk (pontosan: július 16) közeledik, sok egyéb között különösen két súlyos felelősség az, amit nemcsak lapunk belső és külső munkásainak, hanem egész tái>o-runknak világosan kell látaiia:
1. A vagy lOO.OÖO-re nőtt kanadai magyarságnak mi vagyunk az egyetlen lapja, amely az atomháború "megakadályozásért, a nukleáris és általános leszerelésért, a két táborra oszlott világ békés egymás mellett éléséért és együttműködéséért harcol.
Ez a legfőbb kanadai és magyar, a mindenekfelett-álló emberi érdek.
A 100.000-es kanadai magyarság túlnyomó többségének — régebbieknek és ujabbaknak, bármely szervezethez és felekezethez tartozóknak is — ez a legfőbb érdéke. Mert csak ez biztosithatja az életet; mert csak ez adhat alkalmat tömegesen és egyénileg a jövő megoldásához; mert csak ez nyithat utat a kereskedelem kiterjesztése, piacok és munkaalkalmak biztositásához, minden ország és az egész emberiség békés és biztos haladásához.
Ebből következik az a legfontosabb feladatunk,hogy néhányak elkülönítési, szembeállitási és hazaáruló hidegháborús kalandorpolitikájával szemben: a kanadai magyarság minden régi cs ujabb rétegét megértő és kitartó igyekezettel toborozzuk a békeküzdelem oldalára.
2. Minden jel arra mutat, hogy bizonyos idényi fellendülés dacára a nyár folyamán, a gazdasági helyzet további rosszabbodása várható Kanadában cs az egész Nyugaton. Hisz még a külkereskedelem és nagy közmunkák fellendülése sem változtatná meg a helyzetet máról holnapra, márpedig egyelőre semmi komolyabb jel nincs a kereskedelem és közmunkák jelentős fellendülésére.
Számolnunk kell tehát azzal, hogj' 100.000-es magyarságunk gazdasági helyzete is súlyosbodni fog. Régi és ujabb magyarságunk egyaránt komoly veszélyek előtt áll ezen a téren is.
A kanadai életbe már jobban beleilleszkedett és a háborús és háboruutáni pix)speritás révén némileg magasabb életszinvonalat szerzett régebbi tömegeinknek is komoly hai-cban kell összefogniok a kanadai dolgozók minden rétegével a megszerették meg\'édéséért. De még ezeknél is súlyosabb helyzetben vannak azok az ujabb magyar tízezrek, akik fiatalon, sokan közülök családdal, de minden nélkül cseppentek bele a kanadai életbe akkor, amikor a gazdasági helyzet itt már romlani kezdett.
Régebbi tömegeink is hasonló helyzetbe jutottak az 1920-as években történt ideérkezésük után rövidesen, ők is fiatalon, esetleg kevesebb családdal. S éppen az 1929 őszén bekövetkezett nagy gazdasági összeroppanás előszelét érezve történt az, hogy a kezdeti szervezkedés nyomán 1929 iulius 16-án megjelentették önvédelmi és harci fegyverüket, a K. M. Munkást!
A közelmúltban idekerült ujabb magyar tízezrek a-zonban, egyrészt kétségtelenül rosszabb helyzetbe kerültek, mint a régiek, mert olyan helyzetből kerültek ide, melyben már elfelejtették a munkanélküliség átkát és a komoly társadalmi biztosítás és má« előnyök hiányát; sok közöttük a fiatal családos is; sokan közülük máris Vancouvertől Halifaxig rójják az ezermérfoldeket — keresve azt, amit elvesztettek és amit itt lelketlenül csak ígértek nekik.
Hamar vége lett a hamis >szabadságharco3€ ünnepléseknek és hidegháborús szerepeltetéseknek. Az ő nagy-t^bségük az, akikről az idecsábitó hatósági ügynökségek is a legjobban megfeledkeztek.
Másrészt, ezek az ujak szerencsésebbek, mint a régiek voltak: ha nem is hibátlan körülmények között, de jnégia megismerkedtek egy egészségesebb, emberségesebb társadalommal; itt már egy közel aO-éves Munkásra ée ortaiágos magyar baladó szervezetre támaszkodlhat-aak 3 estekkel együtt részeseivé Válhatnak annak a ha-tmlmas haladó mozgalomnak, melynek ma már egy több mint máafélmilliós szakszervezeti mozgalom a gerince.
Hinde9 kanadai magyarnak saját legnagyobb érdeke a kanadai békcmozgalomba és a gazdasági válság ellen kÜEdő haladó mozgalomba való bekapcsolódása; a-
A VARSÓI szerződéshez tartozó országok —r ujabb hadérőcsökkentés elhatározása (lásd az 5. old.) a .NATO-országokkal való megnemtámadási szerződés felkínálása, középeurópai atommentes zóna és csúcstalálkozó támagotása mellett -r- a következőkben cáfolják május 24-i moszkvai nyilatkozatukban a nyugati ellenséges propagandát: -
»A NATO szervezői és a iiyugati hatalmak hozzájuk csatlakozó tömbjei egyre fokozódó háborús előkészületeiket éS; más országok belügyeibe való beavatkozásukat »a nemzetközi kommunizmus veszélyének* hamis ürügyével próbálják leplezni. Akár a Bundeswehr atomfelfégyyerzéséről, a Libanon ügyeibe történő fegyveres beavatkozás előkészi-téséről, amerikai rakétafelszereléseknek idegen országokban való elhelyezéséről, a katonai célú költségvetési kiadások növeléséről, az a-tom- és hidrogénbombákkal
ellátott amerikai repülőgépek Szovjetunió határai felé való iráiiyitásáról/ vágy á rienazetközi kereskedelem korlátozásáról van szó, mindén esetben^ezt áz egyáltalán nem uj fogást alkalmazzák.
Ki ne emlékeznék rá, hogy a hitleri Németország is a kommunizmus »veszé-lye« elleni harc zászlaja a-latt készitette elő: a második világháborút? : A mult háborúban; milUök és milliók fizettek; életükkel azért, mert hittek ^ hazug propa-igandának. Fel sem tételezhető, hogy a népek ne vonták volna le e tragikus leckék tanulságait, és a saját tapasztalatukból ínég nem tanulták volna, hogy felismerjék, honnét fenyeget ^valójában á háború veszélye.
A varsói szerződés államainak és az ázsiai szocialista országoknak nincs és nem is lehet okuk rá, líogy más országokat megtámadjanak, és idegen földeket hódítsanak. A Szovjetunió, a Kinai Néplíöztársaság, az
C. EATON és HRUSCSOV
levélválfása
CYRUS Eaton clevelandi, de kanadai származású iparmágnás kezdeményezésére a kanadai Lac Benuportban 1958 márc. 31 és ápr. 11 között tartották az atomtudósok második pugwashi értekezletét, melyen Ausztrália, Anglia, Dánia, India, Kanada, a Kinai Népköztársaság, a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nyugat-Németország és Japán neves tudósai vettek részt.
EATON LEVELE
Eaton ápr. 11-én levelet irt Hruscsovhoz, a Szovjetunió miniszterelnökéhez, mely igy szólt:
>Kedves Hruscsov ur! Van szerencsém csatlakozni Lord Russellnak és a második pugwashi értekezlet munkájában részt vevő tudósoknak mellékelt leveléhez. Mély érdeklődéssel követtem az értekezlet kezdeményezését és örömmel segítettem a szervezési ügyekben. Ugy vélem, hogy az értekezlet vitája hasznos lehet és előmozdíthatja azoknak az igen fontos problémáknak a megoldását, amelyek jelenleg a világ államférfiai előtt állnak, őszinte tisztelettel CjTus Eaton.«
HRUSCSOV VÁLASZA
A Szovjetunió washingtoni nagykövetsége jun. 4-én átnyújtotta Eatonnak Hruscsov következő válaszát:
>Tisztclt Eaton url K/i-
szőnöm önnek a levelét és az atomtudósoknak áprilisban Kanadában az ön tevékeny segítségével és közreműködésével tartott második pugwashi nemzetközi értekezletén elhangzott fő beszámolóikat, amelyeket a levélhez mellékelt.
Megismerkedvén az értekezlet érdekes anyagaival, szeretném hangsúlyozni, hogy nagy fontosságú a különböző nemzetközi tudósok erőfeszítése, amely az emberiséget fenyegető, szörnyű atomháborus veszély elhárítására irányul. A tudósok illetékes véleménye korunknak eiTŐl az alapvető problémájáról kétségtelenül rendkívül értékes az egyes országok kónnányai számára.
Szeretném itt megállapítani, hogy a szovjet kormány a világ sorsáért érzett felelősségének tudatában az atomháborus veszély kiküszöbölésére és a béke meg-sziálrdítására törekedve, elhatározta, hogy ezen az u-ton az első gyakorlati lépésként egyoldalúan megszüntet mindenfajta atomfegy-verkisérletet abban a reményben, hogy a többi, a-tomfegyverrel rendelkező állam is követi ezt a példát. Sajnos, a többi hatalom nem csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez. Szeretném hasgsulyozni
zonban lapunknak es a régebbi haladóknak spedáUs kö-teUsseguk IS, hogy ax ujabbaknak a bekapcsolódását elősegítsük, azzal lapunkat és haladó szervezetünket, a-zon át az általános kanadai béke- és haladó mozgalmat 18 erősítsük.
Amíg cg3T*észt fel kell újítanunk abheli követelésünket, hogy * vi8szavág>-ó ezreket azállitsa a kormány visz-sza, másfelől éppúgy emberi és haladó kötelességünk hop az egyelőre vagy végleg ittmaradókat segítsük bele ?„wLH*'''*^^*^Í'^,' «"^<í»y<>í ö3szcf0KT,'a legjobban tudjuk védelmezni jelenlegi közvetlen érdekeinket éa biztosítani mindnyájunk jobb holnapját,
l.m,iít!^^Jtn ^HT^^-"]^ vállalásával bizakodva kezdhetjük meg^ 80 jubileumi évünket a 100.000-nyi magyarságunk legjobban felfogott érdekében.
egész szocialista tábor mérhetetlen földterületekkel és kimeilthététlen - természeti .kincsekkél rendelkezik^ De a szocialista országok leg. főbb kincsé az ember, a kizsákmányolástól megszabadult és a társadalmi haladás utján járó népek kimeríthet tétlen alkotó éréje. Ezekben" az országokban nem lehet a lakosságnak olyan csoportja vagy rétege, amelynek ía há-ború érdeké ;Jehné, tnert e< zekbéh az'országokban ^ hatalom a inu és á
parasztoké, akik níihden háborúban á legnagyobb áldó: zatokát hozzák. A munkások és parasztok előteremtik maguknak az összes szükséges anyagi javakat, s a máséra nem áhítoznak.
Országaink népéi minden erejüket árrá áldozzák,hogy megteremtsék az uj társadalmi rendet, amely általános jólétet biztosít, és a legteljesebben, sokoldalúan kibontakoztatja az ember szellíBmi képességeit. Ehhez mindenekelőtt, szilárd és tartós békére van szükségük. Éppen ezért semmi sincs távolabb az igazságtól, mint az az állítás, hogy a szocialista országok bárkit is fenyegethetnek vagy. másokra rá akarják erőszakolni életmódjukat.
A varsói szerződés tagállamainak nincs mit félniök a nemzetközi feszültség enyhülésétől. Ezeket az államokat nem ^ >hidegháboru< légköre, nem az a háborús lázállapot egyesíti,amelyben a háborús készülődések hivei szeretnék tartani a világot, hanem egybekovácsolja őket az eszmék és a célok közössége az uj, szocialista társadalom felépítésében és a népek közötti béke megszilárdításában. A nemzetközi helyzet megjavulásától azok félnek, akik nem akarják megkockáztatni, hogy elvesztik a fegyverkezési hajsza révén az adófizetők zsebéből kilopott mesébe illő profitjukat és akik síkra-szállnak a katonai csoportosulások fenntartásáért, amelyeknek létezése teljesen indokolatlan és felesleges lenne, ha enyhülne a feszültség, növekednék az államok közötti bizalom és megszűnnék a hidegháború.*
azt a fontos szerepet ís, a-melyet személyesen ön tölt be a világ tudósai erőfeszítéseinek segítésében, az a-tomveszély ellen vívott harcukban és az országaink közötti kölcsön^ös megértés és bizalom megteremtésében, őszinte tisztelettel: N. Hrus-
CS0V.4C
EATON: MEGHAT . . •
Cyrus Eaton a" Hruscsov-tól kapott levél után kijelentette :
— Mélyen meghat, hogy Hruscsov miniszterelnök ur válaszolt nekem és teljesen egyetért a ncrnzetközi tudóscsoport érveivel. Minden tudós elismerte, hogy a világ két legnagyobb hatalmának véget kell vetnie a fokozódó bizalmatlanságnak és tervet kell kidolgoznia annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a védtelen nők és gyermekek százmillióinaK tcljes megnemminüíése.