6. OLDAL
KANADAI MAGYAR MUNKÁS
1958 JÚNIUS íd, CSÜTÖRTÖK
A KANADAI Országos Kiállítás (CNE) torontói helyszínén, az Automotiv épületben, a mult hét elején háromnapos Kanadai Országos üzleti Bemutató volt 110 kanadai, 3 amerikai és 2 anpfliai cég részvételével. A lapokban, rádión és televízión, képekben és szövegben igyekeztek népszerűsíteni az eseményt, nem éppen mindig a legreálisabban.
Például a Globe and Mail többek közt így firlamorizálta az iigyet: »GÉPEK VÁLTJÁK FEL AZ EMBÖREKETa — »Ha «z üzleti élet továbbra is igy fog előrehaladni, mint most, az alkalmazottak csak pihenni, mennek a munkába. Mé^ a kávészünet is automatizálva van.«
Szó, ami szó: nagy technikai előrehala-. dás van — még sokkal több, mint ameny-nyit a gyakorlatban alkalmaznak.
Azonban amennyit alkalmaznak, már abból is nyilvánvaló, hogy az automatizálás tőkés viszonyok között — ha a munkafeltételeket és lehetőségeket (rövidebb munkaidőre nagyobb bér, kiszélesített külkereskedelem, stb.) nenii változtatják meg — nemcsak a munka fizikai megkönnyítésével jár, hanem az alkalmazottak Gharlie Chaplin >Modem idők«-jében szenilélhető idegőrlő gépesítésével, sőt fizikai és szellemi munkások nagy tömegeit egyenesen az utcára billenti ki!
A tudomány és technika tőkés haladása igy nagyobb tennelékenységet és nagyobb profitot eredményez egyfelől nagyobb bizonytalanságot és nyomort másfelől.
A munkások és általában a dolgozó nép érdekeit védő bizonyos munkakörülményi és társadalmi intézkedésekkel ezt a visz-szásságot, egyre élesedőbb ellrtitétet lehet ugyan csökkenteni, de teljes és végleges megoldást csak a szocializmusra való átté-rSs hozhat, mert csak abban lehet a termelőerők növekedése és a termelési viszonyok közötti fokozódó ellentmondást megoldani.
Ha az automatizáláshoz az átomizálást is hozzávesszük, akkor a helyzet még ijesztőbb — a rendszerváltozás még követelőbb.
YEGYÜNK egy gyakorlati példát a hely-' zet megvilágítására. Ma már szélesebb-körü használat küszöbén állunk az úgynevezett elektronikus számológépekkel, amelyeket némi hasonlóság alapján elektronikus agynak is neveznek.
Egyszerű számológépeket kisebb irodákon is láthatunk ma már bőségesen. Csaknem minden üzletben használnak egyszerű összeadó gépet a vásárolt áruk árának összegezéséhez.
Ezekkel szemben az elektronikus számológépek rendkívül bonyolultak és rendkívüli, laikusok előtt szinte hihetetlen mennyiségű és minőségű munka elvégzésére képesek. Ugy egyszerűbb, mint elektronikus számológépeket is láthattunk a multheti említett kiállításon. Mindenki láthatta a mult márciusi országos választáson a televizión azt az e^ész nagy termet betöltő elektronikus számológépet, amellyel a szavazatok arányát számították ki pillanatok alatt.
Az ujabb elektix)nikus számológépek sokkal kisebbek és még sojkkal nagyobb teljesítményűek^ lesznek, többek között könyveket fordíthatnak le velük egyik nyelvről a másikra, nyelvészek tizezreinél gyorsabban 1
A továbbiakban Németi László kolozsvári tudományos kutatónak a KORUNK 1957. decemberi számában megjelent hosz-szabb tanulmányából fogunk idézni érdekes tudnivalókat és kilátásokat, anélkül, hogy az elektronikus számológépek na-g3ron bonyolult felépítésére és működési elvére részletesebben kitérnénk.
AZ ELEKTRONIKUS számológép a Jclen-^ kori technika és tudomány egyik legérdekesebb és rendkívül fontos eredménye. Alig mult el 10 év az elsö elektronikus számológép megépítése óta és máris több iBzer ilyen gép működik a világon, s ujabbi néhány ezer van készülőben.
Induljunk ki az úgynevezett ké»l szi-molőcipekbő], amelyeket sokan ismernek. E iépek a négy alapműveletet — Összeadás, kivonáa, ezorzáa. osztás — végzik el, elég bonyolult mechanizmus, fogaskerekek, emelők segítségével. Ezek kis elekt-mnotor segítségével is működhetnek. I-lycn k^ülekcket 50 éve g>ártanak és szé-
lesköi^ alkalmazást liyertek.^ /
Az elektronikai •zámológepek alapjában Ugyancsák a négy alapmüveietet végzik el, csakhogy összehasonlithatallanul gyorsabban. Míg egy kézi számológépnek egy bizonyos összeadás elvégzéséhez, mondjuk, egy másodperc kell, addig az elektronikus számológép ugyanezen idő a-latt több ezer műveletet végez el.
Ezt a hatalmas eredménjrt a mozgó mechanizmusok elkerülésével, ezeknek elektronikus elemekkel: rádiólámpákkal, kondenzátorokkal való helyettesitésével érték el. Ez enkívül: automatikusan működnek. Perforált papírszalagok vagy magnetofonszalagok segítségével vezetik be a gépbe a kiszámítandó probléma kiinduló adatait, valamint azokat a jeleket, amelyek az előre megállapított sorrendben^ elvégzendő számítási müveleteket jelzik és meghatározzák. Ezt a -jelzéssörozatbt, amely ténylegesen az egész gép működését vezérli, programnak nevezik és minden egyes problémára különlegesen képzett matematikus kollektíva állítja össze.
Az elektronikus számológépeket elsősorban a tudomány és a technika különböző területein alkalmazzák, nagy tömegű számitások elvégzésére.'Ezek a számitások, ha egyáltalán elvégezték őket, hatalmas munkaráfordítást jelentettek és nagyon sokáig tartottak. Ezt megoldják most az elekti-onikus számológépek, mert egyetlen ilyen berendezés több tízezer, sőt százezer számolót pótol!
ASZOVJETUNIÓ Tudományos Akadémiájának »BESM« jelű gépje niásod-percenként 7—8000 müveletet végez!
Az egyik philadelphiai bank többezer kliens részére mindössze néhány nap alatt készíti el az évzáró mérleget elektronikus
«épek váltíok fel oii; embei^'^
számológép segítségével. Egy ilyen gép 400—500 tisztviselőt helyettesit éS egy
7000 főnyi létszámú gyár teljes bérszámfejtését félóra alatt elvégzi! Azonkívül a könyvelést, raktárnyilvántartást stb. is vezeti, természetesen sokkal jobban, mint az a mai módszerekkel lehetséges (például a vállalat nyersmérlegét minden nap él tudja készíteni). Ez az expeditív működés sokkal tökéletesebb vállalati vezetést biztosit, mint a jelenlegi nyilvántartási eljárások, amelyek csak utólagos analízist tesznek lehetővé.
A Szovjetunióban a Nemzetközi Geofizikai Év alkalmából elkészített uj csillagászati katalógusokban 700 kisbolygó pályaelemeit számították ki elektronikus szá-. mológépek segítségével. Ez a munka néhány hét alatt készült el, egyébként évtizedeket vett volna igénybe!
A nemrégen üzembehelyezett kujbisevi erőmű fővezetékének tervezésénél olyan mennyiségű számítást kellett végezni,hogy 100 kalkulátor ^2 évig dolgozott volna rajta. Az elektronikus számológép ezt a inun--kát néhány óra alatt végezte el!
A Szovjetunió egyik tartományának geodéziai felmérésénél elméletileg igen egyszerű probléma merült fel, megoldása-, ra csak egy elsőfokú egyenletrendszert kellett megoldani s ezt az általános iskola
hetedik osztályáb ban ég^ kis baj: egyenletből állott lent tartalmazott, szerint ehhez min tet kellett volna é mólóból álló cso-vólna, hogy dolg tett »BESM« gép (-diócsövet tartalmaz alalt oldotta mgUl
Ugyancsak a >B" mitotta egy nagy
lönböző változatát, zatát előzőleg egy tor-csoport kezdte kát néhány hónap mert befejezése bizonyult.
Az időjárás rövi tását az elméleti megoldotta az u egyenleteinek fel zonban abban áll, renciál-egyenletek njáségü számítási napi idő kisz' igénybe, s igy a nek nem sok h? légiforgalom és a ronikus számolói
Barátságunkban fejlik a szeren
AZ ALFÖLD térségein, a hortobágyi ^ pusztán régtől fogva szállt szájrólszájra a legenda Leninről, arról az Emberről, aki szétosztotta a földet a szegényparasztok között.
A magyar parasztok századok óta sínylődtek a földbirtokosok elviselhetetlen igája alatt, nyomorúságban tengették életüket. A nagy paraszthadvezetők, a szabadságért és a földért harcolók,Dózsa György, Mészáros Lőrinc, Balogh István és uaások felejthetetlen alakjai nem tűntek el a néptömegek emlékezetéből. Hiszen éppen ők vezették harcba a magyar parasztokat a földbirtokosi rabság ellen, a földért, az emberi életért . , .De ez a harc nem hozta meg az óhajtott eredményeket. A föld soha azelőtt nem volt a dolgozó tulajdona, azé a dolgozóé, aki látástól vakulásig görnyesztette hátát a.földbirtokos földjein.
Évszázadok multak el igy. És a magyar nép történetében 1919-ben először kaptak földet a paraszt dolgozók a munkásosztály kezéből, amely megdöntötte a kizsákmányolás igáját. A parasztok azonban akkor sem bírták felhasználni a forradalom vívmányait. Nem sokáig élvezték szabad munkájukat a földjeiken. Néhány hónap multával újból elrabolták földjeiket, és a földbirtokosok igája még kegyetlenebb lett.
Még 25 nehéz esztendő múlott el. Elér-
Jugoszlávia gépkocsiipara
GÉPKpCSIIPAR — Jugoszlávia iparának uj ágazata. Jelenleg a gépkocsi-gvárak Mariborban és Pribojban teherautókat és autóbuszokat, a kragujeváci >Crvena zasztava« gyár személyautókat, a >Tomosz€ gyár Kopárban motorkerékpárokat gyárt.
Jugoszláviában a mult évben 8458 teherautót és autóbuszt gyártottak, vagyis 693 géppel többet, mint 1956-ban. Ugyanakkor 3088 személyautót gyártottak, s ennek keretében a kragujeváci »Crvcna zasz-tavac gyárban 2978 autó készült a »Fiat< olasz konszern engedélye alapján. 13.060 motorkerékpárt gyártottak, mig egy éwel ezelőtt mindössze 3421 készült.
Az ötéves távlati terv clöirányozza.hogy 1961-bcn 6000 teherautót, 6000 személyautót, 725 autóbuszt és 30.000 motorkerékpárt fognak gyártani az országban^
IRTA: PÁRTOS LÁSZLÓ
kezett az 1945-ös év. Nagy változások éve volt ez népem életében, öröm és reménység lángolt a magyar dolgozók szemében, amikor a Magyarországot a fasiszta pestistől ' megszabadító szovjet harcosokkal találkoztak. Magyarország munkásai és parasztjai tudták, hogy a Szovjet Hadsereg nem a magyar nemzet ellenségeként nyomult magyar földre, hanem mint barát és felszabadító.
MAGYAR NÉP a fasiszta reakciótól történt megszabadulása után a maga kezébe vette saját sorsát és felállította a népi demokrácia rendjét.
Eljött, ime, az idő, amikor beteljesedett a magyar paraszt százados álma a földről. A föld ezúttal véglegesen és visszavonhatatlanul a földműves-dolgozók tulajdonába ment át, A magyar paraszt szivének a szegényparasztoknak földet osztó, nagy Leninről szóló, kedves és drága legendája valóra vált ... A magyar parasztok soha el nem felejtik, hogy ezt, az ő vérükkel és verejtékükkel áztatott földet csak iazután kapták meg, miután az orosz nép fiai, a nagy Lenin fiai felszabaditották országukat,
EzidőtŐl fogva Magyarország és a Szovjetunió között örök időkre baráti és testvéri együttműködés viszonylata következett el. A Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság egyenlőjogu tagjai a szocialista tábor népei hatalmas családjának.
A magyar és szovjet nép közti barátság és együttműködés napról-napra erősbödik a társadalmi, gazdasági és kulturális élet minden területén. A szovjet emberek szívesen nyújtanak segítséget magyar barátaiknak, átadják nekik a szocialista építkezésben szerzett gazdag tapasztalataikat Járt Magyarországon a kohóipari -szovjet szakemberek egy csoportja Bardin akadémikussal az élén. Pável Bikov szovjet esztergályos, aki a munka uj, haladó módszereit dolgozta ki, átadta tapasztalatait a magyar munkásoknak, Zsuravlyev öntő megtanította a magyar munkásokat a gyors fcmöntésre, A Magyar Népköztái^a-ságba utazott Dubjágá textilmunkásnő, a-ki megtanította a magyar szövőmunkásokat a sokgépen dolgozás rendszerére a textiliparban, Ananycva fonómunkásnő éö sok máa kiváló szovjet munkás, mérnök, tudós, tcchnikua, akik átadták gazdag munkata-
pasztalataikat.
1956 ŐSZÉN lázadás lever rek önzetlen, tes a magyar népn goz óinak adott tevékeny részt v ipari és élelmisz Népköztársaságba, lalátokban készít
A magyar Fo Kormány nagyra .házati dolgozók mennyiségű öltoz gyar gyermekek köztársaság Orsz: 1958 áprilisában ság díszoklevelei szamu gyár munL ganovot, A. Mi vát, a gyár igaz
A Szovjetunió bi országai önze tásának eredme vid idő alatt le b hézségeket, mely ellenforradalnu csak helyreálli 1955-ös ipari t társaság ipara 1'
AZ ELLENI után én « híVt kadaUan kvi^ mokrádla tai
élet© bbtlo«tt»