MIM. A MfiYHATJILOM
Jóxúá koM^^ Dulíesék Irészü/Ő ú/abí merényleje eWen.
s egjr régi esztefeiiség es igazságManság megsiünfeíéséérf
EM 'IPJHAWUK,^^^ e sorok napvilágot ^ A^lobe vezércikke
•'■^ látnak, hatalmi őrültek és kőkörszakba illő
idióták nem-e tekarjáké^^ dögletes A KONZERVATÍVOK szócsöve,
felhőjével a bekérés Jialadas erőmek aug. 21- ^ Globe and MaíI yr.uUh Jí'v^a én az ENSz-ben es Genfben aratott két na
, , --------a torontői
va*. , ..^7^.^'^^ multheti keddi és szerdai
pőzelniével megnyitott kilátá^^^^^ o1TJ?L';Í"^^^^^^^ hogy ai béke es haladás, valamint a józan ész sze igv szól • ^ vezerciKK eiso re-
erői nem engedik ezt és nyitva tartják a meg- a nvn«a+í i , t... .
riyitott kilátásokat. , vJ'i^^^rfir:^'^^^^^^^
^ . xr- . ^. . , y¥ ~~ teremtett villongási poíítok a Közei-Ke-
Amikor az uj Kína jogosan birtokába akar- léten mar két nagyobb válságot termeltek ki a
ja venni azt a kinai részt/ amelyet a rothadt világnak abban a részében. T/ibb is fog jönni.
mult undok maradványai amerikai dollármilli- Ugyanez áll a Távol-Keleten is, ahol a nyugati _____ ________
segítségével riiég a felszabadulás után 10 politika, nevezetesen az Egyesült Államok po* hathatós kinai kormány eli
vei is bitorolnak, a hatalom maroknyi jenki litikája, megteremtette azt, ami talán a legrosz- tagadása magában is elég
ók
évvel
őrültjei H-bomba bevetésével merik fenyegetni a 600-milliós Kinát és a világot!
Hogy a béke és haladás erői mellett, a józanabb ész más^: körökben is hangot kér, arra több kanadai fórumot és lapot is idézhetnénk. A sok közül csak kettőt választunk ki; a Toronto Daily Star aug. 26-i és a Globe and Mail aug. 26 27-i vezércikkét..
A T. D, Star vezércikke
A LIBERÁLISOK lápja »Feszültség a Kelelen«
^ címen az alábbiakban foglalkozik az egész yilágot feszültségben tartó kérdéssel:
Az Egyesült Államoknak $100,000.000-ba kerül évente katonai és gazdasági segélyben Csang Káj-sek kormányát FpíTnózán fenntartani. Ez a kiadás nem elegendő egyedül arra, hogy Csang erőd-szigeteit a kommunista invázió ellen biztosítsa; az az amerikai légierőre és 7. flottára van bízva.
Ez a katonai kiterjesztése Washington ama mostanában üjramegerősitett politikájának, hogy megtagadja Vörös Kina elismerését és ellenzi annak az Egyesült Nemzetekbe való be-Jépését.Csang pénzelésének gazdasági kihatásai szintén lényegesek.Amoj kikötőjét nem használhatja az anyaföld kormánya és Fucsien tartomány kifejlesztése is halasztást szenved. Az amerikai magatartás dacára, várható,
amit az ország évszázadokon át ismeitv és min* dén jel arra mutat, hogy igy is lesz sok eljö-yendő éven át.
Csang iránt semmi rokonszenv nincs Kínán belül. Miért is volna? Az ő 22-évi hatalmát nagybani korrupció, féktelen infláció, szaka-datlan polgárháború, idegen invázió és ineg-szállás, a nemzeti szerencsétlenség és megszégyenítés csaknem szakadatlan menete jelezte* A kínaiak nem akarják öt látni ^mégkévés-bé: segíteni — visszatérni,
így ő és mondvacsinált kormánya aszalódik Formózán. Csapatai elöregednek, és ott nincsen * pótlás számukra -—kivéve annyiban, amennyiben a kétes lojalitásu formózai ifjúságot be lehet toborozni hadseregébe. Csang maga is tuI van a 70-en. Mikor meghal, ki fogja átvenni tőle? És mi célból?
. A nyugati politikák, ebben az esetben, a szó szoros értelmében észszerütlenek. A valódi,
elismerésének a meg-rossz. De azt álli-
szabb villongási pont az összes között. Ez Kína tani, minden ünnepélyességgel, hogy egy klikk-ugynevezett nacionalista kormánya, amely ott rezsim, mely egy kis szigeten rothad, az iga-
kotlik Formóza szigetén, szemben és kihívóan a közeli anyaföldön szilárdan megalapozott kommunista kormánnyal.
A nacionalista >kormány« teljesen mestei-sé-ges. Egy megvert hadseregből áll, melyet ki-
lene éve kiűztek az anyaföldről. Az Egyesült Ját. Államok flottája által védve és az Egyesült Ál- ^ lamok kormánya busás adományaival (egy milliárd dollár a kilenc év alatt) pénzelve, ennek a hadseregnek a vezetője, Csang Káj-sek fővezér, nemcsak azt követeli, ho^y az ő rezsimje legyen az igazi és egyedüli Kma, hanem azzal is fenyegetődzik, hogy visszahódítja az anyaföldet.
Ilyen helyzet olyanfajta erőszakosságot hiv és szít, amilyen a mult hétvégen történt, amikor az anyaföldí kommunista haderők bombardi-rozták a nacionalisták által tartott Kimoj és Kis Kimoj szigeteket. Kína kommunista kormánya azzal érvelhet, hogy Csang haderői veszélyeztetik biztonságát. Megtámadhatja Ki-mojt, vagy Macut, vagy akár magát Foimó-zát is, azon az ürügyen, hogy megakadályozza Csángót és embereit abban, hogy inváziót indítsanak az anyaföld ellen.
A nyugati hatalmak a dolgokat rosszabbá teszik — nagyon sokkal rosszabbá — azzal.
zí konnánya Kínának és az egyedüli joga van annak a hatalmas nemzetnek a nevében beszélni, merő ostobaság. Olyan ^ az, mintha daccból a Szovjetunió ellen, mi valami száműzött, agg nagyherceget éltetnénk, mint Oroszország cár-
hogy támogatják Csang nevetséges és vesze-. . delmes követeléseit. Az USA, Kanada és má-
hogy Kina a- következő évtizeden belül a világ sok elfogadják az ö klikk-rezsimjét, mint Kína egyik vezető ipari országává válik. A kínaiak igazi és egyedüli kormányát. Britannia és má-
A politikában, mint minden másban, semmi, csak szerencsétlenség szái'mazhat a valóság kikerüléséből, — fejezi be a Globe.
Kína és az ENSz széke
X^ASNAP a tóri Globe ugyancsak az első ol-dalon »A formózai ostobaság — Il« címmel így folytatta Kína helyzetének elemzését: Mikor az Egyesült Nemzeteket felállították 1945-ben, ugy fogták fel, hogy a világbéke megőrzésének a fő terhe az öt nagyhatalomra — az Egyesült Államok, Britannia, Franciaország, Oroszország és Kína — fog hárulni. E-zeknek, következésképpen, állandó széket adtak a Biztonsági Tanácsban, joggal arra, hogy megvétózzák annak bármely cselekvését, kivéve a tisztán ügyviteli kérdéseket. Kína székét, mintahogy akkor eléggé méltányos volt, Csang Káj-sek kormányának adták, mely akkor — többé-kevésbé — uralta az országot.
Azonban négy évvel később, ezt a rezsimet legyőzték, hitelét vesztette, kiűzték az anyaföldről Formózába — csekély kilátással arra, hogy valaha is visszatérhetne. Ma egyáltalán
szemében az amerikai politika provokáló és agresszív — bizonyság arra, hogy az Egyesült Államok arra számít, hogy az uj kinai rezsimet erőszakkal elpusztítja. Senki se csodálkozzon rajta, hogy a kínaiak szorongatják és — végül-Is — megkísérlik, hogy Amerika szövetségese, Csang Káj-sek bukását végrehajtsák. Kimoj bombákkal és lövedékekkel való ve- mágábavonja Kínát, az Egj-esült Államokat és
Igazi es egyeauii Kormányai. x>ruaiinia es ma- „_" : i^iiófáo ninr^ a viq«;7atér^«iérP Métris , sok, míg elismerik Peking kommunista korma- /hÍ^ n?í?f l^\llll%^^^r.i
nyit, mégis megengedik az Egyesült Nem- f/f u^ff^fifA*
zetek üfi^^eiben például — a formózai kor- ^^..^^^^1?.?^.,."^^ J
e-
ommunís-
„ 4. 1 ii^r ;k«« *.«i^.í„i o ^^wv^x^o; i^^.. '-ö*^ hatalmat nyertek Kínában,. mostanáig, a-Sflnvn.lP^Í «%oai?^ '"ií^or azoknak teljes, kihivatlan uralmuk van
^1 .-^V^iSí' iHJ^Su^^^^ székét, azt a széket, amelyet a kínai nemzet-rezsim kozott a feszültséget. li<z a leszultseg x ' 4.„.j.^*V„i, *JL^ irxTo- xt:^*.__
olyan háborúhoz vezethetf mely közvetlenül "^P"^^ tartottak fenn, az ENSz Bizton-
retése annak a szilárduló kommunista irányelv- Oroszországot. A dolgokat nem szabad semminek a fejleménye, amely először egy szorosabb vei sem tovább ebben a veszedelmes állapotbelpolitikai vonalban jutott kifejezésre, ame- ban hagyni. ^ , ... j lyet aztán Titonak, mint eltérőnek a támadása A kommunista konnany raostmar szilárdan követett. Mao elnök azzal a gondolattal kacér- meg van alapozva egész Kína ellenőrzésében, kodik, hogy ha nukleáris háboini törne ki, a Uralma egyetemesen el van ismerve, barátok
kommunista tömb megsemmisítés nélkül szerezne győzelmet a Nyugat felett.
Ilyen körülmények között ostobaság feltételezni, hogy a Kimoj elleni támadás csak egy másik kommunista húzás a feszültség növelésére. Komoly szándék van emügött; ha az amerikai légierő vagy flotta belekeveredne, elré-ynitö következményekkel kell szembenézni. A Nyugatnak hatalmában van, hogy nyomást gyakoroljon az amerikai távolkeleti politika o-lyan megváltoztatásáért, hogy a kommunista országokkal való versenyt háború nélküli eszközökkel folytassák. Az amerikai politika ellenkezik a világ szükségével — ami, ha őrkö-dőeii is, megegyezések és megértések után való őszinte kutatás, amelyek lehetővé teszik a kommunista és nem-kommunista világ számára, hogy egymásmelleit békében létezzenek, — fejezi be vezércikkét a Star.
Ugyanaznap, a következő, »Kan«da nincs b«lcvonvai« cimü rövidebb vezércikkében a Star hivatkozik Smith külügyminiszternek ilycncr-telmü kijelentésére és hozzáfűzi: »Arra kérni Kanadaiakat, hogy haljanak meg ebben az üg>'-oen. o.stobaság lennc.c Smith kijelentésének ó-vatos nyelvezetére utalva, megjegyzi a Star: jKiíméljük, mégis, hogy magán nézetünket az Wosült Államoknak világosan és hangsutyo-'^ottan fejezték ki.c Majd igy végzi:
>Kanada politikáját tisztázni lehetne, ha Ic-nz.ikndnánk az Egyesült Államok járszalagjá-roi a távolkelct! politikát illetően cs clhatároz-cgy«zcr»mindenkorni, hogy diplomáciai elismerésben részesítjük Pekinget.*
és ellenségek által egyaránt, hogy a legerősebb,
600 MILLIÓ KÖZBESZÓL
Ázsiáról, Kínáról beszélnek «x urak?
Jó lesz, ha bennünket is cszrevesznek I •
sági Tanácsában. A valódi Kína, a valódi kínai kormány, mégcsak nem is egyszerű ENSz-tag.
Azzal érvelnek, hogy ha Kína székét a Biztonsági Tanácsban elvennék Csang Káj-sek mesterséges felségétől, és odaadnák Mao Ce-tung valódi Kínájának, a kommunistáknak akkor két tagjuk lenne a Biztonsági Tanácsban, holott most csak egy van nekik. Mindaddig, a-mig a vétó-jog fennáll, mit határoz az? Egyetlen szavazat, mintahogy láttuk, mikor a Biztonsági Tanács a közelkeleti válságot próbálta megoldani a mult hónapban, megtehet minden kárt, amit megtenni lehetséges- És az mindig lehetséges, mivel kommunista Oroszország és kommunista Kína egyáltalán nem azonos ikrek, hog>' az egyik esetleg használja vétó-jogát a másikkal szemben.
Bizonyos, hogy nagy ostobaság a nagyhatalmi széket, a nagj'hatalmi vétó-jogot a Csang rezsim kezében hagyni. Mert az a rezsim nagyon érdekelve van a Kelet és Nyugat közötti bajokban. Formózán az csak ugy élhet meg, ha amerikai katonai védelmet és gazdasági segítséget kap: és minél rosszabb viszony van az Egyesült Á lamok és kommunista Kína között, annál valószínűbben többet kap mind a kettőből. Továbbá, egyetlen reménye, hog>' ujralé-tcflítse magát Kínában, «ak- világháborún keresztül van. Bármely nagyobb válságban várni lehet, hogy minden befolyását felhasználja a Biztonsági Tanácsban, beleértve a vétót is,hogy növelje a feszültséget és elbuktasson bármi c-gyczkedcsi mozdulatot.
Micsoda Kína? Mi egy nagyhatalom? Mikor a kommunista kínai kormány a Csang klikk-rezsimje által tartott partmenti szigeteket bom-bardirozza, lényegében válaszokat követel e-zekre a kérdésekre. Meglehetősen brutálisan tanácsolja (van-e bármi más módja rá?) a nyugati országoknak, hogy amikor azt állitják, hogy Formóza Kína, amikor azt állítják, hogy (Folytatása a 12. oldalon)