195S SZEPTEMBER 4, CSÜTÖRTÖK
KANADAI MAGYAR MÜNKAS
7. OLDAL
^í}í?«*x*^^**^í®^* í**^??* létesült 8.000 eredményeként a népgazdaság a közeljö-ín í^szere. 2—nmlva már ^,000 vőben jelentős mennyiségű "jnüanyagot, halgato tanul majd itt. 8 hírközlési tech-* Szintetikus fonalat és rostot, szihtótíW
őszak alatt ki káju elavúlt^berendezés jelenléte, ami na-alkalmas szén gyon megnehezítette a híradósok munká-;zleteit. ját. Ezenkívül, a hírközlés erősen megron-
tatómunkála-, gálódott a háború utolsó éveiben. A pos-felkutatására ta- és távirőösszekttetés csupán az ország czjánban, a felszabadulása után kezdett gyorsan fei-
íÍ«"^"?"A^*?^^.ÍS?Í"^^ ország- kaucsukot, mosóanyagokat, oldószereket
ban mukodik továbbá egy hírközlési tudo- kap. ^
t™nye"s1n1íh^^^^^^^^ A Szovjetunió segítségével Moldovábaa
iS Skafahn^^^^^ »a»y olajfeldolgozó vegyészetí kombinát
sokbS ™ különböző váró- épül. Kötelékébe tartozik majd szintetikus
A ., kaucsuk-gyár, elektrolitikus marónátron és
u,v..--------,, — -------^^«x.«.. .cj- ...áf iden a multevinél kétszer klórgyár, amelynek műhelyei lesznek mü-
z oi-szág mas lodni. 1957-re a hírközlési üzemek száma i eszközt irányzott elo kapitális épít- anyagok, mérgező vegyszerek és szerves Imu talajszer- és a postavonalak hosszúsága egészbenvé- ^^^esre a Postaügyí Minisztérium vonalán, oldóanyagok előállítására. Ploestiben és tják majd égő- ve ötszörösére növekedett 1949-hez viszo- * * * .Timísoárában űzembehelyezték az első feltévő készleteit, nyitva. A hírközlési dolgozók száma a fel- Románia veqyiÍDarÓnak feilődáse szereléseket mosóanyagok —^szintetikus ^nyzott geolo- szabadulás ota eltelt.évek alatt 70.000-ről r ■^I'*'**^*^ szappan és por előállítására, álatok révén. 250.000-ré növekedett. AZ UTÓBBI évtized folyamán Románia- Szevinestíben gyár épül, amely a leg-6 körzetekben A felszabadulás előtt Kínában a postát ^ ban több vegyiiparí üzemet építettek és közelebbi években jelentősmennyiségü acél- és színes- csupán a jarasí központokig és ritkán a jdtak át rendeltetésének, mint amennyi a közszükségleti cikket fog gyártani, 'e. Ez lehető- körzetekig szállították. Most azonban a ourzso-földesurí rendszer alatt 50 év folya- A Német Demokratikus Kö7táMa«iilff«ya1 OTS fellendité- Postaügyi Minisztérium szervei a járások i^án létesült Ezek közé tartozik az I. V. - Koztáraasággal, -gü ipar és a 96 százalékába és a mezőgazdasági ter- Sztálin vegyészetí kombinát, a »Karbo-melőszövetkezetek 80 százalékába szállít- l^ini* elektrooda és csiszolókő gyár, az ják el a postát. Tízszeresen, vagy még na- »ArdzsesuU cserzőanyag-gyár, antibióti-gyobb mértékben növekedett a postahiva- kum-gyárJassziban, két kísérleti gyár metán kémiai feldolgozására, vegyi műtrágya-gyárak Roznovban és Nevodarban, szódagyár Govorban, stb.
Románia vegyiiparában különleges he-________________........
' a félfeudális most háromszor olcsóbb, mint a felszaba- lyet foglal az olajkémia, amely a kőolaj szállítja több mint 30 oi-szágba.
'mára tipikus dúlás előtt, a táviratok kézbesítésének ide- és természetes gázok kémiai feldolgozása- • • •
ndkivül gyen- je pedig felére csökkent. nak kérdéseivel foglalkozik. E^lc^ <«HA«Sm «#%m«ac tmmw^t
külföldi már- A felszabadulás után a köztársaságban Az olajkémiai dolgozók erőfeszítéseinek reiSOOllieilO TOIITOS ipori
..■ és kulTuralis központ
'sére és az ípa-lyezésére vett zágban.
szeköHetés aságban
talok és hiradókapcsolati pontok száma a Szinyczján-Ujgur -autonóm területen, Cinhájban, Belső-Mongóliában és más nemzeti kisebbségi körzetekben. A táviratozás
Csehszlovákiával és Lengyelországgal való együttműködésben Braíla város körnj'é-kén nagy cellulóz-karton kombinát épül.
Rohamosan fejlődik Románia vegyiipara, össztermelésének tömege 1957-ben 8-szorosára niövekedett 1938-hoz viszonjrit-va. Románia vegyészeti árukat importáló országból olyan országgá vált, amely most vegyiiparí termékek több mint 83 fajtáját
il termelhet, salgótarjáni és S'gj'ürüs fonó- müut építése.
a budápest—tatabányai dönteni a »szabad« népeket.
A ^- , ^ T ENGYELORSZAG déli részében terül el
--, ^ . , -„ . j , ~i m disszidáltak nagy százaléka — főleg »^ Felső-Szilé7ifl_fonto<? inari és kultii.
a Német De- . A belk^^^^^^^^ ^J^^?^}-^ olyanok is, akif rális^^tttT^
érkeznek. . lió forintot fordit a Gólya Áruház üzembe- otthon élvezték a rendszer dőn^it ~ áz heneeíelt á^^^^^ Tépeket és vegyii^^^^^^ am végi-ehaj- helyezésére. Budapesten tobb mint hatvan amerikai reakciósokkal tartanak. Itt van Sket száHit Len^^^^^ épek beszerzé- tejcsárda épül Növekszik a belkereskede- például az egyik szabolcsi nyomda volt Verának ffe^^^^^^^ jtároló tankok lem raktárépitkezése is. ^ igazgatója. Mint mondja, első dolga-volt Szüézia fő S
é válik, hogy A felemelt beruházásokból jelentős ösz- érdemrendjét a WC-be dobni. Kommuniz- bányászok JelSf 2 5-S több kősS napi 150-200 szeggel részesednek a tanác5ok is. Terven mus — hazugság — mondja. Persze önál- terSek ki mint a h^^^^^^ lithassunk Bu- felül még 350 lakás építésének mpgkezdé- jó nyomdaüzeme van, igy érthető színe- ^^^^^""^^ ^'^^ ^ naboru előtti idODen. napi 300 ezer sét biztosítja a beruházási összeg felemé- változása. (De vajon honnan volt pénze a és szállithas- lése. Békéscsaba vizmüépitésére, Ajka ke- nyomdához ?) Itt van B. ur is — a Nép-
1 a nag>'kani- nyérgyár létesítésére. Pápa, Kecskemét, bolt Vállalat egykori igazgatója — aki- „c.v^^v.*..«»m ^^.^^
rgjár bővítése, Székesfehérvár szálloda tervezésére, illet- nek szavajárása volt otthon a dolgozókat nek alkalmazása biztositia
A haboru utáni evekben itt űzembehelyezték hat nagy kőszénbányát és sok bányát rekonstruáltak; jelenleg uj bányák é-pülnek.
Szilézia iparának második fontos ága a vas- és acélkohászat. A sziléziai kohásza-
A kőszéntermelés növekedését főleg a földalatti munkálatok széleskörű gépesítése, uj bányák űzembehelyezése, a széntermelés hatékonyabb, korszerű módszerei-
év-től kezdő- ven felül, ez évben még 53 tanterem léteévi halhús sitését fejezik be állami erőből, é. A jó szőlő- A Gazdasági Bizottság 489.1 millió fo-
?jL^??t^^^Jf^ a vállalati és 30 millió fo- ÖV néhányfontís taTuTságoTTzért'sz'érét- ti gyárak jelenleg háromszor több acélt és
á l'^^lt'^flTJll^^^^^^^^^ itJáll nék aláhu^zni. Az eg>^ik: Lfeledkezzünk nyersvasat olvasztanak, mint a háború e-
Summás János leveléből sok tanulság leszűrhető minden kommentálás nélkül is.
áll rendelke- keretét i=- » Magyar Beruházási B^^^ ellenforradalomról sike-
600 lóerős é. Lte^S^tttz'é^e 'olL"g"S m ^Henére. sem. Még ma. is vannak el-
es öt 424-es millió forintos keretét 280 millió forintra
ul a hatvan-— felemelheti.
icsi disszídensekről
lenséges és téves nézetek dolgozóink fejében. Ezek egyrészét a különböző nyugati hírforrások és a disszidensek levelei
lőtt.
Szélesen kifejlődtek a népgazdaság más ágai is.
Sziléziában nagy kulturális átalakulás megy végbe. A háború előtt ebben a nagy
em tudott hin- kanélküli.) »Én magam is vezető állásban
en az ország- voltam otthon, itt: szemetes, vasúti pálya- ken itteni hozzátartozóik levelei, ha a va-
nelyzeten és munkás, favágó, utépitő, kőműves segéd- lóságot helyesen tükröznék. Az olyan re-
tovább ve- munkás, mosogató, újságos voltara már.< negátok, hazaárulók, mint amilyenekről
Most, hat hónapja munkanélküli csavargó Summás János ír, nem érdemelnek, csak
vagyok, úgynevezett »hobo«. Pedig nem megvetést.
is táplálják, akiknek egyrésze becsületes, JPan körzetben nem volt egyetlenegy fois-jószándéku, de az akkori októberi zavaros kola sem. Jelenleg Sziléziában 9 főiskola légkört vitték magukkal. Sok dologban nyilt meg. Jejentosen kibővült a szinhá-már kinyílt a szemük a kapitalizmus korbácsütései nyomán, de még nem látnak mindent tisztán. Sokat segíthetnének eze-
zak, klubok, művelődési házak, mozik,
könyvtárak hálózata.
• « •
Uj állattenyészfési gépállomások Mongóliában
AZ UTÓBBI két hónap alatt Mongóliá-^ ban 15 uj állattenyésztési gépállomást
vjgyaz:
, itt nem fenékig tejfel az élet, de erre — raszt hatalomra, mert a legkisebb még- alakitáaa terén; támaszát képezik a mü-
atam el, mert őszintén bevallva — nem számitottam egyszeri megingás végzetes lehet. Ameri- szaki haladásnak az állattenyésztésben éa
^os Q sorokat, mégsem. ka teljes erővel fegyverkezik. Ez ellen a földmüvelésben.
' vajon csaló- _vr: uu-i ]r\vo7oto utf_kérdi ke- szocialista tábornak még több munkára és A Mongol Népköztársaság népgazdasárra, hogy ha- „ -011 eoDOi a Kuezeio uu. Y^"*5 szüksége. A Szovjetunió ereje- gának és kultúrájának fejlesztését célzó ' í'^tja, hogy Summás János. Meg is fele erre a • [iff^lnck. A józan elemek mondják is, hároméves terv (1958—1960) előirányoz-íménycm — tőkések által irányított, nyugati kozvele- j^^^y „j háború már nem mentesiti az za az állattenyésztési gépállomások szá-mény hangján: — >Háboru! Ha nem lesz amerikai kontinenst.* Ehhez még csak any- mának 58-ra való emelését. 1960-ra a szö-^pgenben hon- háború, a munkanélküliség növekszik és a ' nyit tennék hozzá, hogy okultunk az ellen- vetkezeti egyesülésekben több mint 1.000 Icnni.Mert helyzet napról-napra rosszabbodik, mert forradalomból. A hatalmat mégegyszer traktor és többezer más mezőgazdasági 'e további ré- — amint mondják itt — az európai hábo- nem veszik ki a kezünkből. Ez nem szó- gép fog dolgozni. A korszerű technika al-ru idején lasszóval kellett fogni az cmbe- lam, hanem erős elhatározás és ragaszko- kalmazása segít az egyesüléseknek a szüz-^y^^ otthonról '•eket munkára és annyit kcrcshcttck,_a- dás több millió dolgozó szivében. földek termővétételébcn takarmánybázis
tthoniak ára- ^^^^^^yit cntctck akarják
Vn^lJí * -V A tőkés tulajdonban lévő újságok tele van- legyőzni a isyugatoi:, nancm gazaí«agi uozo agau, 1
inial T^^^" nak a háború elkerülhetetlenségéről szó- versenyben, békésen cpmas mellett élve. pcdettiMÍgrc.
Útfenntartó
báS"^ S''ú^,Thrrmo&^rS^"; ;:í.-^v^n^n^i^to^m.rra.U<,^. ííS^ me<rtennékcnyit6>ét. ^''^ mun- n kommunisták rabszolgaságba akarják béke megvédhető. Z. A, meatcrségca megtermékenyítését
kctí rcakcióc, a különféle szekták hívei az egé.^z világ Bzázmilliós tömegei és fog- «ck szamára 5.130 tonna szénát; yiljamoa
.^•^'» " . ------------ nnk össze a béke védelmében. nyjrógépekkel megnyírtak 18.000 juhot és
....... * ..... j^QQQ . állatállomány