KANADAI MAQY^ MUNKÁS
1&5& ezeptemper i«
KANADAI MAGYAR
MttNKAS
Publiahed wcekly by ThíM^ullan Hungárián Publishing Association.
.   Proprietors, #?.^tafford St., Toronto 3, Ont. ( Szérfeésxtl: Szfike István
ügyvezető: MedgyesI Sándor Megjelenik minden csütörtökön.   . a a
Előfizetési'4r: Kanadában éa külföldön egyformán egtóc é\*ie Í6.00.
,   félévre $3.00. Minden levelet, csekket és Money Ordert küldjük: -KANADAI MAGYAR MJ'NKAS.        15.4. Gen. P.O.. Toront^ Cánadá. — Telefonszám: ^piré 4-6097. — tevéiben küldött pénzekért
' felelősségét nem vállalunk. Printed by: Eveready Printers. Ldmited, Toronto. Ont.
ELSÜLLYESZTEnÉK A MÜNKÁS-FARMÉR il AKCIÖ HATÁROZATI JAVASLATÁT
ilAA IBRÁSSZERtf Flig^
(Folytatás a 3. oldalról) ^ ,
Ami a dolog programrészét illeti, a mult évi winnipegi döntést szintén felnírták.
i ÉrtelmeÜ^n mozgalom
Általában elterjedt ^ífu'ft hit, hogy az uj politikai mozgalom a ní:gybiirzs«aj4Ri.gazdasági és politikai e-gyediiralma ellen fog irányulni. Há az iij politikai mozgalom xj árinak pártja nem foglal állást á monopóliumok elíen, létezésének semmi éi-telmé nem lesz; nem lesz semmi értéke, ami a munkásosztályt illeti.
Tessék elképzelni! A GGF szónokok kijelentették, hogy az uj pártnak össze kell működnie a liberális párttal, noha a liberális párt a monopolkapitalizmus pártja.
Kijelentették továbbá azt is, hogy az állandó államosítás burzsoádemokratikus reformintézkedéseivél szakítani kell. Az uj páit programjában államosítást említeni sem szabad.
A jobboldali CGF-vezetők és szakszervezeti hivatásosok hallani isem akarnak monopolellenes megmozdulásról, még kevésbé olyan politikai mozgalomról, amelynek a Munkás-Haladó Párt (LPP) is részese lehet. Anti-mo-nopólista mozgalmat az LPP nélkül el sem lehet képzelni.
Munkás-former okeiAt!
Nemcsak abban bűnös a CCF-—CLC felső vezető rétege, hogy elsüllyesztette a winnipegi határozati javaslat szövegét és szellemét, hanem abban is, hogy elbarikádozza az útját a munkás-fai-mer politikai mozgalomnak, ami nélkül pedig monopolellenes mozgalomhoz sohasem lehet eljutni. A munkásmozgalom balszárnyának való hátatfodritással magának a tényleges monopolellenes mozgalbmriák fordítanak hátat.
A mimkás-faraier politikai csélekvpegységét azontban meg kéli teremteni á CCF—-CLC vezetőségének minden fondorlata és manőverezése ellenére is.
Nena, engedető meg, hogy a központi bürokraták megfosszák a kanadai muhkásnépet az összefogás lehe-tdségétől. Nem szabad megengedni, hogy az uj politikai mozgalomból kizárhassák a munkásmozgalom fontos egységeit, sem pedig a középosztályt és a farmereket. Ha a jobboldali opportunisták még nem tanultak a történélem leckéiből, rá kell őket döbbenteni aiTa, hogy vörös-falással soha egyetlen győzelmet nem aratott a nép a kizsákmányoló osztály felett,
A tőrt^elem azt miitatja, hogy á vÖröslalás zászlaja i   alatt ámíu^       vereséget szenvednek.
1^^^^^^^^ ^^^^^^^^ ^ T^^
Az irány megváltoztatása még talán nem késő. A CLC következő konvenciója 1960 áprilisában lesz Montreálban, Nagy erőfeszítésekre lesz azonban szükség ad^ dig, hogy visszaállíthassuk a mult évi winnipegi határo-azti javaslat szövegének és szellemének érvényét. Olyan nemzetí összefogási'?, van szükség, amely magában foglal minden munkáspártot és minden szakszervezetet; minden farmerszervezetet és a becsületes értelmiségieket. £gy ilyen mozgalommal kell belépni a kanadai politikai élet szinterére.
Sswrkesztői jegyzett
Di$szideii«ek j6f is odliiciic
ANNYI bűnügyi és egyéb, a magyar névre szégyent ho» ző fejlemény után (aminek híre gyorsabban terjed, mint a jő teljesítményeké), jóleső felfrissülést nyújt az ujka* nadás magyarokkal kapcsolatos két legújabb fejlenién^ 1. Rozsnyai Zoltán vezetésé alatt 80 tago fiUlarmo* nikus mag3i^ zen^     alakult ujkanad^okbóv M tifán a torontói jíassev ff^
jqiiiM okt. 1-én fog szerepelj      B^etiioven- 4s egy Schu*
yalamint Bartiók^odál^ 6alái&l
JfjttAmap este « CBC RomanoY-fél^JEthapsod|[-«o-
í (Folytatás á 4. oldalról) iottságokat, hogy wotelje-; seri vezessék a tömegek harcát a termelés növeléséért és 4 gazdaság fejlettjéért, a-mely teljes iramlftal fol az ipar, mezőgazdáság,szál-lítás és kereskedelem területén, és így még ragyogóbb sikerekkel" köszönthessék nemzeti ünnepünk 10. évfordulóját.
í A Kínai Népköztársaság államtanácsának teljes ülése egyhangúlag elfogadta a pártértekezletnek a jelenlegi gazdasági helyzetről a-dott értékelését és javaslatait az 1959. évi népi gazdasági terv fő célkitűzéseinek módosításáról, valamint azt, hogy a mezőgazdaság gyorsabb ütemű gépesítése érdekében létesítsefiek mezőgazdasági gépipari minisztériumot.
Ugyancsak az országos népi gyűlés állandó bizottságának kibővített ülése Csou En-laj miniszterelnök előterjesztésére egyhangúlag jóváhagyta a jelentést és a módosítási tei-vezetet.
Mégis: 1962-es célokéH' ez éven
Hangsúlyoznunk kell: még az 1959. évi célkitüzé-sek módosító csökkentésével is, arról van sző, hogy a ki-nai párt és kormány ez év végére elérni tervezi azokat a nagyobb célkitűzéseket, a-n&elyeket eredetileg a máso>
dik ^ötéves terv, tehát 1962 végére terveztek elérni.
Ennek a fényénél kell a kinai gazdaság "nagy bajai-ról" szóló ellenséges propagandát dajkamesének, hidegháborús porverésnek tekintenünk.
^ Az alábbi, Tibetről szóló jelentés pedig az ottani problémák megvilágításával iiemcsak az ellenséges hazugságokat üti agyon Tibettel kapcsolatosan, hanem betekintést ad ahhoz is,hogy a bűnös mult hagyományaként milyen komplikált kérdésekkel kell a kínai pártnak, kormánynak és híveinek megkűzdeniök.
»     ■ *    , • * ■
A lionesen iéma o tii»eti helyzetről
Sikhace, aug. 2r^. —■ A Tibetben tartózkodó külföldi ujságirócsoportot, köztük Fábián Ferencet, a Népszabadság munkatársát, sikha-ceí látogatásuk során fogadta a pancsen láma, a buddhista világ második főpapja (az elsőt, a dalai lámát a lázadók Indiába hurcolták)
A pancsen láma
és kérdéseikre az alábbi válaszokat adta:
IVíii az oka annak, hogy Sikhace körzete szembehelyezkedett a lázadással?
— Ennek magyarázatát az itteni^főpapbk és hűbér-ui-afeJMé^J^í^etíete adja. Ti-SBét íőrtinete a VII. század óta szorosan összeföiiödott Kína történetével. A kinai nép sokszor hozott véráldozatot, hogy Tibet népe a délről jövő támadásokkal szem^ ben fennmaradjon.
— TibetneR 1951-beri történt békés felszabadítása: Ut tán ezt a tudatot elmélyítettük. A hazafias érzelmű főpapok és arisztokraták a tibeti nép egészével együtt tudják azt is, hogy Tibetnek nemcsak múltja, de jövője is ehálaszthatatlan Kína jövőjétől. Ezért helyezkedtek szembe a főurak és főpapok áz imperialisták és külföldi expanzionisták érdekeit szolgáló hazafíatlan lázadók rétegével.
Mi a vél^nénye arról, hogy a lázadásban sok láma fegjrveresen részt vett?
—: A buddhista vallás a-lapvetÖ vonásai á jóság, á humanizmus és a tisztaság. Buddha tiltja bármilyen é-let kioltását és a fegyverfö-gást. Meggyőződésem, hogy a lázadásban f^szt vett lámák zöme a lázadó főurakkal cimboráló főpapok kényszere alatt fogott fegyvert.
—;- A rabszolgatartó urak terriiészéteséri tit k'o 11á k, 5gy á lázadással céljuk a rabszolgaság tartósítása, és azt hangoztatták, hogy á nemzet és a vallás védelmé^ ben a kínaiak és a konunu-nisták ellen szent háború szükséges. Sok lámát megzavart ez a hazugság és azt hitték, hogy válóbari jó ü-gyet szolgálnák. Ezekét iá félrevezetett papokat őszinte sajnálat illeti. Azok viszont, akik tudatosari fogtak fegyvert és másokat is lázadásra kényszeritettek, saját magukat Buddha törvényein ki\'ül helyezték és kiközíosítették magukat a hithű lámák sorából.
Van^   -tudomása nrii
hogy egyes kolostorokbari lazadas^felotl h gyükoltájÍ |neg.emberelcet?
]t||etkezmenye, hogy á fi:' lostorok js nagy földgazdí. sagok birtokosai lettek E," gyes elvetemült lámák' hfi, berurak módjára bántak jobbagyaikkal es rabszolga-ikkal.   Ütötték, megcsonki.
S9\'?eg is gyilkolták okét. Gtaztetteiket súlyosbít.' ja, hogy azokat a vallás ne-' vében követték el.
Ugy gondolom, e bűnök megszűntetésén tul á bűnök okait is meg kell szün-tetni. Meg kell a kolostoro-kát szabadítani a földesurak tevékenységétől és vissza kell állítani az egyházi élet teljes tisztaságát. A tibeti nép mélységesen elitéli a vallás nevében folytatott go^ noszságokat, de mély vallásos hite most sem gyengébb, mint ezer évvel ezelőtt, E-zért csak helyeselni tudom a központi koi*mány politikáját, mely biztosit ja^^ a kolostorok és lámák teljes anya-gi függetlenségét, azok vé-delmét^ és lehetővé teszi, hógy csak Buddha szolgálatának éljenek.
az  autonóm Tibet bizottságának izoitt   elnökét, kérjük^ tájékoztatást a de« reformok mene*
A lázadás felszámolás sá után legfontosabb felada* tunk, hogy növeljük a nép pplitíkai öntudatát. Széles-körű neyelőmiinkával tudatosítani akarjuk a népben, hogy eddigi elmaradottság gáriák, rengeteg szenvedésének oka a régi társadalmi rend, s felemelkedésének és boldogulásának egyedüli biztosítéka az üj társadalmi rend felépítése. A lázadás xitán politikai hangulat a riiürikának igen ked\ező, és á riép körében- egyre erőteljesebb a demokratikus ^re; formok végrehajtása iránti törekvés.
^ A demokratikus refor-iriokat"Tibet hazafias aiísz-tökráciája és főpapsága is támogatja. De azt akarjuk.
rozatan az Ecseri Lakodalmast mutatták be ujkanadá-sofc, A tobbi között jó^ volt régebbi ismerősünket, a két-segtelenul csiszolt" Marczi Erzsébetet Üyen yonatkozás-ban latnunk.
,, A láthatóan hirtelenében összekapott együttes és lot^LtL'^I^K^^^ií^^*^"^^^^^^^ tartahni, mint formai v2^^i?*?—?^ >oven hagy ugyan helyet kritikára, de kétségtelenül jo magyar vonatkozású próbálkozás volt
laíLL-iiS- ^aT^*^'¥ ? torontói Eossuth-fiók In^^t^ Ady-efiguttesének fcljesitményeíre gondo-lunk, aimak aéhány fiu- és leánytáricosa ^a CBC^udió felszerelésével, megféle 6 vez^^el, kellő elŐkészSel
hogy áz egyetértésen tul » reformok aktív végrehajtója legyén. Azt akarjuk, hogy Tibet egysége érdekében a demokratikus reformok alulról jövő követelés és felülről jövő szándék találkozásának eredménye legyen. ^ Ezután szándékozunk végrehajtani á földreformot. A lázadó hűbérurak es Ko-lostorok földjét az allam^elkobozta. A lázadásban reszt nem vett arisztokratek ^ kolostorok földjét pedig. »| állam megvásárolja. Tide^ földje igy a tíbeü nep birt^ kába kerül. Ezek alawan érnek meg majd a fel^^^ lek, hogy Tibet a Kínai Nep^ köztársaság önálló autonóm területe legyen.
Hogyan látja Tibet Jovo
Jét?
— Tibet demokratikusra
formók utján elérkezel
szocializmushoz. A Komni
nistá párt segitségeveta^P a sok évszázados elmara
dotteágból és felzárk6z*5
nai nagy hazánk, a. ^ Népköztársaság tobbiB^ hez. Boldogságához^^ ^ gos jövöjéhez nem yez^^ ^s^t, csak a szociali?ö»^.