N
SZ. HRUSCSOV szovjet miniszterelnök, az amerikai látogatása alkalmával,, szepteni-ber 21-én San Franciscóban, beszélgetése volt amerikai szakszervezeti vezetőkkel azoknak a kezdeményezésére. Amerikai részről a beszélgetésben részt vett:
y, Carey, az AFL—CIO alelnöke (az elektromos és rádióipiari ázakiszei^izet elnölce); Reoliier, az AFL----CK) álehiöke (a gépkocsi^ és repülőipari szakszervezet elnöke) ;O.Knig^ ;(áz olajipari szakszervezet elnöke) ;K. Feller (a söripari szakszervezet eltíöke); E. Rieve (a textilipari szakszervezet elmkö); Carran (az országos tengerészszak^zervézet elnöke.); P. Pbilipps (a piipiripári szákszervezet elnöke), továbbá J. Wéaver (a yillamosipaii szakszervezetrészéről).
A több mint hái-omórás^ időnkent élés jellegű beszélgetés a neihzétköizi helyzet, továbbá á szovjet-amerikai viszony egyes kérdéseit érintette. ■ .
Az ermoi^d^li^ ors^^
A SZAKSZERVEZETI vezetők kérésére Hrus-^ csov először az ENSz-hez bei^ujtött általános és teljes leszerelési javaslatról, majd az el-mai-adött országoí; mégsegitésérői beszélt. Elmondta, hogy a Szovjetnniő gazdasági és szaksegítséget nyújt indiának, az arab országoknak és az afrikai országoknak is. "Ismeretes, mondotta, h^gy a Szcwjetunió baráti segítségben részesiti Kambodzsát, Burmát, Ceylont, Jement, Etiópiát és nM^soirszágókat.^*
Reuther itt közbeszólva azzal vádolta a Szovjetuniót, hogy ezt a segítségnyújtást önző célokra, a hidegháború célja,ira használja fel.
Hruscsov visszaverte a támadást. Ezt mondta : "ön rossz helyre^céloz nyilaival. Á Szovjetunió nem zsákmányolt és^ ma sem zsákmányol Ki senkit. Barátként nyüjt segítségét az elmaradott országoknak, riém köti segítségnyújtását semmiféle potítikai feltételhez. így például több ezer tonna gabonát kiildtüiikJemerinék, pedig ott nincs szociahsfea rendszer, hanem királyság van. Talán ez önző célokból: tiyujtott segítség ? Hol Itt részünkről az önzés> Ebből iiém vágunk zsebre semmiféle nyereséget. Mi jó baráthoz lUoen cselekedtünk. '
Viszont nézzék meg, hogyan járnak el az im-Penalisták. Az ameríkai monopóliumok kiaknázzak az elmaradott országok líincseit és nagy nyereségeket zsebelnek be ebből.
Anglia, Franciaország és a többi kapitalista oíszag szintén foglalkozik ilyesmivel. Nem le-neine-e, hogy ezek az országok az igy szerzett nyereségekből najgyobb^arányií segítséget nyujt-f,^^?« az elmai-adott országoknak? A Szovjet-jmio tett ilyen javaslatot az Egyesült Nemze-leK bzei-vezetében. A Szovjetunió a kölcsönös eíonyok alapján kereskedik minden országgal.
Reuther nem tudott semmit se szembeállítani ttruscsov él-veivel, ezérthíitelen igy kiáltott lei: önök kizsákmányolják Kelet-Németor-tlfi Í^Pet." Ez a kijelentés még Reuther kar-ta^aiban is mosolyt keltett.
_ wi-uscsov igy válaszolt:
delmi célokra nem negyven, hanem 25 milliárd dollárt költünk, ha az önök pénzében számolunk. Másodszor: amikor olyan kijelentést hal« lok öntől, hogy a szovjet javaslat pusztán propaganda, akkor engem á volt bányászt, szánalom fog el ön iránt. Azt mondják, hogy Ön a munkásosztály szülöttje. Mégis, ön ugy beszél, mint a kapitalisták képviselője. Azt értem, ha Hearst közöl ilyesmiket sajtójában. De ha eze-két egy amerikai szakszervezeti vezető megismétli, akkor sajnálkozom amiatt, hogy menynyire lezüllesztettek önöket a monopolisták;"
Reuther azonban tovább hajtogatta a reakciós propagandának a szovjet javaslatokat eU ferdítő állitásáit. Kijelentette például, hogy a szovjet leszerelési tei*vben nírics szó ellenőrzésről.
Hruscsov igy válaszolt: — Miéii; van az, hogy ön ilyen jól ismeri Dulles érveit és ilyen rosz-szul ismeri a szovjet álláspontot? Mi helyeseljük a mindénre kitei^edő ellenőrzést, de hogyan kell ezt megszei-vezni? Az Egyesült Államok azt javasolja, hogy előszíör vezessük be az ellenőrzést, és csak aztán tárgyaljunk a leszerelésről. Viszont a mai helyzetben, amikor az Egyesült Államok katonai - támaszpontokkal vesz bennünket körül, ellenőrzés leszerelés nélkül csak katonai hírszerzést jelenthet. Mi viszont azt javasoljuk, hogy az ellenőrzést szakaszonként szervezzük meg, annak arányában, ahogyan a leszerelés megvalósul.
•— De hiszen mí egyenlő ellenőrzést javasolunk az Egyesült Államok és a Szovjetunió számára "—• mondta Reuther.
Nem, nem egyenlőek a feltételek — \á-
laszolta Hruscsov. — Amerikai katonai támaszpontok vannak határaink körül, szovjet támaszpont pedig nincs az amerikai kontinensen. Hogy éreznék magukat, ha szovjet katonai támaszpontok lennének Mexikóban és Kanada* ban?
Ki gátolja önöket ebben? Csináljanak
ilyen támaszpontokat! — vágott közbe Éeuther testvére. Ezt a pi-oyokációs megjegyzést viharos felháborodással fogadták a jelenlevők. Hinia* csov Reuther testvére felé fordulva igy szólt:
"Nem szégyelli magát, hogy ön, a munkásosztály képviselője, ilyeneket ejt ki a száján V*
Etoregyórtoft provokéeios kérdések
•pEUTHER, az AFL—CIO alelnöke ü^etlenül más témára igyekezett terelni a beszélgetést, arra hivatkozott, hogy már késő van és hogy a "miniszterelnök nr fáradt".
Hruscsov eiTe azt felelte, hogy nem lehet bolhamódra ugrálni témáról témára. "Mit akarnak, komoly beszélgetést vagy talán valami
Conterbury érseke:
HRUSCSOV MINDEN KERESZTYÉN
irnH?fi honnan veszi? Önt láz gyíitrí, nyu-Tilnl ^^S. Ki bizta meg önt, hogy a német S^^'^^r^ beszéljen. Miért próbál állandóan te L ^^1^!^ .^^^'^'^en beszélni? önt elkényeztet-íryeiífíi? í?f"^»^fny. hogy sok ország függ az E-kS A^"^<>^tól és^ kénytélen tőié segítséget álS^ ^i^'?^\^hsta öi-sz^^
kalaw Mi nem emelünk alázatosan
toe^A í,"",??^ előtt. Ajszovjet rubel nem hajolt fog ^^^^ai* előtt, ma sem hajol meg és nem is
^^ÓMlom fog^ el Ön iránt
E^F^^ Wa a leszerelés kérdése került szó-vezptri ^^^*her és néhány niás szakszfei-vezeti Icezdfn ? ^^,^^ciős sajtónak azokat az állításait leszer!i/"^f^'^®*°^' hogjr az általános és teljes eandn «'I .t^^et a Szovjetunió csupán propa-WgyaLí?^?^^' *«^jeszté^^^^^ a Szovjetunió 8Ulf á n ^ költ fegyverkezésre, mint az Egj-e-••Pi^.^-í^^^^^'»kent 40 ^loszor IS --.válaszolta Hruscsov — mi vé-
T ONDON — Dr. Geoffrey Fisher, a canterbu-ry-i érsek, az Egyházak Brit Tanácsának itteni ülésén a leszerelés vitatása közben a következőket mondotta:
— Meg vagyok lepődve, hogy egy keresztyén testület sem tett semmi észrevételt Hruscsov ur lefegyverzési nyilatkozatáról, amit Amerikában tett.
_ Egy keresztyén sem terjeszthetett volna
elő ennél jobb tervet. Ö teljes lefegyverzésre és egész ellenőrzésre szólitott. Én hálás vagyok, hogy államférfiaink azt mondták, hogy nagy tisztelettel fogadták azt és ki fogják vizsgálni.
— Még egy keresztyén testület sem lépett elő ezé mondva: "Nos, végre valaki kimondta azt, amiért évek óla. minden keresztyén imádkozott __a teljes leszerelést és teljes ellenőrzést.
_Még most sem tudom, miért ttem mondta
ezt senki. Nem olvashatta volna fel az iget az Uj Testamentumból sem.
mást? Először az egyik kérdést kenték el, aztán a másikat, most pedig a harmadikra akarnak átugrani. A leszerelés a kérdések kérdése,, a legfontosabb kérdés. Azt akarjuk, hogy helyesen értsék meg álláspontunkat, s ezért: laposan el szeretném magyarázni."
V Wálter Reuther ennek ellenére sürgősen ru« jabb kérdéseket^kart bedobni s e célból Rieve* nek adta át a ázót. Rieve egyszerre töbh kérdést tett fel: Állami tulajdon a kapitalista és a szocialista országokban, demokrácia és dik ta* tura, a sajtó és a rádió ellenőrzése, tájékoztató anyagok cseréje stb.S közben még egyszer mégismételte a Szovjetühió és a sz^^^^ szagok elle& irányuló ismert rágalmazó kirohanásokat. Már a kérdések me^ogalmazásából látszott, hoíry Rieve igen homályosan és ferdén képzeli el a szovjet valóságot,
Walter Reuther figyelte, hogyaii "dobja be** Rieve az előre elkészitétt-forgatókönyv szerint a kérdésekét és jegyzetébe tekintve odaszólt Riévéüek, hogy még az egypártrendszeiTŐl is érdeklődnie kell. De Rieve erre csak legyintett.
Hruscsov azt válaszolta, hogy Rieve kérdéseit a Szovjetunióban alapfokú politikai szemináriumokon tárgyalják.
En-e Reuther, hogy kiélezze a beszélgetést^ még egy kérdést tett fel: "Feltétlenül megköveteli-e az állami tulajdón rendszeré a demokráciát kizáró diktatui-át?"
Miközben Hruscsov Rieve kérdésére válaszolva jellemezte a. szocialista állami tulajdon és a tőkés állami tulajdon közti különbséget és elmondta, hogy a szocialista országökbáii a tei** melőeszközök az egész nép kezében vannak, a tőkés országokban pedig az államosítás a burzsoázia, mint uralkodó osztály kezében hagyja a termelőeszközöket, Reuther hírtelen megjegyezte, hogy "a szocializmus legfelsőbb fokát Izraelben érték el", ^hol állítólag a szakszervezetek kezében van az ipar 60 százaléka ( ?!).
Arra a kérdésre, hogy kié a hatálom Izraelben, Reuther nem tudott értelmesen válaszolni. Hruscsov, elmagyarázta, hogy minden társadalmi rendszer legfontosabb jellemvonása: .Vajon a munkásosztályé, a dolgozóké vagy pedig a kizsákmányoló osztályoké a hatalom ?
Ha a nép van hatalmon, akkor á termelőesz-kiözök szocialista tulajdonban vannak, ha pedig az államosítás kapitalista hátalmi rendszerben történik, akkor más az.eset, A kommunisták a munkásosztály diktatúrája mellett foglalnák állást, s csak ugy lehet sikeresen építeni a szocializmust, ha a dolgozók veszik át a hatalmat. A munkásosztály diktatúrája nemcsak hogy nem zárja ki a demokráciát, hanem megteremti az igazi deníokrácia fejlődésénék.valameny nyi feltételét. Sőt, a munkásosztály diktatúrája á demokrácia legmagasabb formája. .
Reuther ismét megjegyezte, hogy "a miniszterelnök ur, úgy látszik, elfáradt" s ezért gyorsabban kell feltenni a kérdéseket. :
Hruscsov erre gúnyosan igy válaszolt: "Mi az? Talán nincs elég erejük, hogy'velem mérkőzzenek ? Én formában vagyok! Amíg csak élek, nem fáradok belé a munkásosztály céljaiért vívott harcba. Ha akarják, beszélgessünk komolyan, senki sem korlátozza időnket."
yifa a szoksiervezetek felodotoirél
/^JARRAN, a tengerészszakszervezet elnöke ^ vette át a szót és elmondta; hogy a mindennapi életből szeretne egy kérdést feltenni. "A harmincas években jártam a Szovjetunióban, amikor önök gépeket vásároltak tőlünk, örülünk a Szovjetunió műszaki haladásának. Most azt' szeretném tudm*, fejlődni fog-e a szovjet ipar műszaki fejlődésével együtt a kollektív szerződések rendszere, megkapják-e a munkások a sztrájkjogot? Hogyan védik a.szakszervezetek a dolgozók érdekeit?"
Értem a kérdést — mondotta Hruscsov — s tetszik nekem, hogy ön osztályérzésekkel veti fel a szakszervezeti munka problémáit. De ugy; tűnik, hogy ön egyáltalán nem látja tisztán a szocialista állam belső viszonyait, a munkásosztály helyzetét, a szakszervezetek szerepét, ön mindent a szokványos amerikai mértékkel
mér, v■.-.^.^> v% •"V''V.:;;f;;">''^ r -i"^^"- ■':U.
(Folytatásai a, következői szánabari) .