uár 26
19&7 január 26
KANADAI MAGYAK MUNKÁS
3. oldat
11
irodájá-z előzé-
)
icsolatos re.
'OSSAG 7 Mooa
aló jogú-ígszünte-ok meg. ►s próba, gos elöi KüIÖPfl. unkások esek so. ú elsők.
thetés
tés költ-ónap alon)
I
les er-in for-ítés el-
ták el-t meg--sllenes tlenek sziin-gyár-
meg-sopor-dig ó-kinisz-latko-ry ve
Mao
Mao meg ielek-
délyt :láto-vele, es a
ZT MONDJA a hivatalos tóegállápitás, hogy az első kanadai inagyar települők a k<«ifedei*áció után 20 évvel jelentek meg ország különbi^ző részein, de a történészek dnak korábban érkezett magyarokról is» akik-la történészkészségfi Szőke István* lapunk el-ínyt szetkeáztője számtalanszor irt ebben a pban. A szétszórtságban éljf^ kanadai magyar sebbség történetének megírása ismét napi-ndre került most, amikor a Kossuth Betegse-lyző Egylet is készül a kanadai centenárium günneplésérel Nem könnyű dologra vállal-zik most az á két. kanadai magyar —- Duró-cz András és dr.Meister János — akik a kádat magyarok történetét rövid füzetbe készül-k tömőriteni^ mert az első kanadai maíryar [evándorlók közöl éppen ugy, mint a későbbiek [őzül nem egy feláldozta magyar mivoltát a, lé-mes^zünt magyarnak lenni, hogy megél-n. Pontosan csak azokról á kanadai ma-arokról tudhatunk, akik a magyarság fenn-aradásáról itt sem mondtak. le> hanem már 80 vei ezelőtt igyekeztek állandó jellegű magyar bet kialakitani Kanadában, a magyarságot fi-kailafir és szellemileg egArmán meg akar-k erősiteni.
Nehezíteni fogja Meister és Durovecz munká-at továbbá az a tény is, hogy a magyarság o-an országból jött, amelynek népe 1000 éves ultja során más népekkel ^történt többszöri ke-eredésen ment át. A magyai* népet ellenségei kszor szétverték, elüldözték, helyüket más né-ík foglalták el. Vegyes házasságok által is ke-eredett a magyar más népekkel, a magyar ha-rokön belül élő sZlávokkál, románokkal, né-etekkel, zsidókkal stb. Ennélfogva nem kjöny-megállapítani ki a valódi magyar. Vannak [anadában 80 éve magvarok, és magyarok: zláv, német, román, szerb, horvát stb. szárma- _ ásu magyarok, s ezen magyarok nagyobb reze sohasem ^lagyarositotta meg nevét. Vannak iszont magyar neviet viselő kanadaiak, akiknek z anyanyelve nem magyar. És a vegyes nem-etiségi háttéren kivül azt sem hagyhatjuk fi-yelmen kivül, hogy vegyes a kanadai magyar isebbség társadalmi gredetét és foglalkozásbe-i hátterét tekintve is. ilyenformán a magyarság Jokerének keresése — mint mondtam — ne-léz dolog, szakmai feladat.
o
e
an
\
üni-
rica az In-
and bá-
ely-
nai ror-illó ze-
or-
UGY MAGYAR települések a nyugati tarto-nányokban löttek létre, Winnipegen, Kiplingen Békevár), Whitewoodon, Yorktonban, Waka-v'on, Leasken. Canorán, Saskatoonban, Ravmon-on, Lethbridsren, Táberen, Medicine Hatén, Calgaryban, Esterházyn stb. Kisebb magyar csb-J )ortok sok más helyeken. 1888 és 1914 között. m <elet-Kana:dában, kivált Ontario tartományban, ijfíÉ két világháború között majdnem minden iparvárosban százával, sőt ezrével honosodtak meg á,5^a^yarok, s ezek száma jelenték#»nyennöveke-lett a nyugati farmvidékekről és Magyarország-í ól érkezőkkel.
3 Magyarországról az elnyomó földesúri és fél-asiszta rendszer miatt vándoroltak ki honfitár-V^iamk, Nyugat-Kanadából Kelet-Kanadába a Jj-faiTnerek kizsákmáuyolts.ága és a háboini alatti f*'i^ u^^áni gvors iparosodás követkéztébe'n jöttek I: j L"^^^^i*ok és nem mapvarok najry csapatai. A j i, öldmüvelő lakosságról Magyarországon is, Ka-^^^dában is megfeledkezett az uralkodó társaialmi osztály. A monarchia Magyarországának 19.500.000 lakosából 2,500.000 kisemmizett em-öer vándorolt ki Amerikába és Kanadába.
A kanadai bevándorlási hatóságok szerint az ?lso magyar település Manitoba tartomány Min-fíedosa vidékén létesült. Neve Hunsvalley (Hu-lok völgye) volt, amelyet egy Dőiy Géza nevü imerikai ügynök kezdeményezett az Egyesült Államok keleti részein élő bányászok és gyáripari munkások részére. Amerikából az ingve-nes föld vonzotta az első telepeseket DŐry Gé-7-a után Eszterházy Pál vezetett 50 családot \vugat-Kanadába.Ézek a csábítóan szép Qu/Ap-Pelle völgyben honosodtak meg. A Qu'Appelle Vaiiey magyarlakta helyei: Esterházy, Kaposvár es Whitewood lettek. A roppant hosszú és
dermesztő tél, a semmit vagy igen keveset jövedelmező ingyenes földből (homestead) kiábrándulva, a legtöbb első telepes yisszavándorolt az Egyesült Államokba. Helyüket később uj magyarországi bevándorlók foglalták el.
AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ UTÁN kivándorló vagyontalan, földnélküli, majdnem koldus magyarok bus seregeinek gyüjtőállomása Winmpeg \olt. Innen szórták őket szét a végtelen síkságok gabonatermesztő vidékeire, ahol munkaerejükre sók esetben ingyen sem volt szükség. £z a tény volt sok kanadai magyar életének sokszor döntő fontosságú minősége. A kanadai farm vidékekén nem találta meg a magyar a hazai tanyavilágof. Itt az ő eddigi életétől egészen független élettel találkozott és az amerikai lét kanadai méreteit megismerni évekre volt sziik-sége. Nagy hátrányára volt az is; fiogy a magyar üi^nökök é» papok a kanadai lét félismerését nem segítették elő. ők közvetve vagy közvetlen kiárusitói voltak szerencsétlen Jboréfitár-saiknakr A kis darab kanadai magyarságokból, településekből, egyházakból, szervezetekből az ügynökök magukat akarták boldogítani. Ez a körülmeny gyorsította a magyarok közt az osztálytudatra ébredést
Szorgalmasan látogatták az ügynökök, Horthy ügyp,ökei is, Saskatchewanban azokat a helyeket, ahol megeredt a magyar élet; Békevárt, Otthont, Halmokot, Saltjcoatsot. Lestöckot, Co-lonsayt, Plunkettet, Wakawot, Middle Lakét, St. Benedictet. St Brieuxt, Leofnardot, Laké Leno-ret és minden más helyet, ahova magyarok sodródtak. Havasz László ref. püspök is megjelent a kanadai magyarok között, de őt többnyire csak azok a magyarok érdekelték, akikről W. G. Smith professzor azt ii-ta "Studies m Gana-dian Immigration" c. könyvében, ho^y földbirtokosok lettek, gyermekeiket iskoláztatják, értelmiségi életpályákra küldik.
A kanadai előkelőségeket is csak azok a magyarok érdekelték, akiknek sikerült az első világháború alatt felvert búzaárak révén lábrakapni. A módos magyar farmereket dicsőitette üdvözlő szónoklatában James G. Gardiner sas-katchewani miniszterelnök, amikor 1925-ben Stockholm megalapításának 25. évfordulóját ünnepelte a magyarság,
© o o
NEM AKARTA VAGY NEM TUDTA meglátni Ravasz püspök, hogy a kanadai földbirtokos és a hazai között ég és föld a különbség. Saskatchewanban ezer holdra volt és van szüksége annak, aki ugy akar élni mint élt az egykori magyar 100 holdas. Gardiner dicséretét persze megérdemelte a saskatchewani magyar "földbirtokos", mert vérével, verejtékével tisztította meg földjét fától, cserjétől és kövektől egy olyan ég a-latt, amelynek légköréhez hozzászokva nem volt. Méltán dicsérte a miniszterelnök ur a magyar ember törvénytisztelő jellemét is, de amikor arra emlékeztette a 25 éves magyar kolóniát, hogy egy brit nemzet törvényei alatt él, a leggazdagabb magyar telenesnek is meg kellett értenie, hogy idesrenben él, másodrangú, alárendelt kanadai. Ezt a tényt a magyar farmernál csak a szolga magyar értette meg jobban, kivált ha ancrolnak dolísrozott.
Az első telepeseket bizony az ág is húzta, rovar és szúnyog mai-ta, szörnyű hideg dermesztette, de sokszor az kinozta a legborzalmasabban, hogy nem tud angolul. A tövis, a fagv a husát-csontját marcangolta, a nvehismeret hiánya pedig a lelkét, de a szülőföldién talpalatt-nyi földhöz sem jutó, földet szerető magyar, véré árán is meg akart maradni itt kapott föM-jén, hosy valahogyan valóra váltsa a szülőföldjén szövögetett álmait, a saját széiüskertiét, bútorát, saját földjén saját lovát, gazdasági felszerelését. Magyar valóságot akart teremteni Kanadában, egy kis darab szülőföldet, amit magáénak mondhat.
Ez volt a magyar homesteader élete évtizedekig. Csupa vágy, csupa terv volt az élete a-mig keményen dolgozott- A kényelmes családi farm, a rádió, a könyv, képek a falon és a rozzant autó, a T Model Ford, majd csak azután jött, s mire felnőttek gyermekei, a település, a
kolönizálás beteljesedett. Gyermekei kanadai iskolare'ndszerben természetesen angolul tanultak, angol lapokat és katalógusokat fürkésztek, angol rádióadásokat hallgattak és a kanadai üzleti szellem szele csapta meg őket. Uj tényszö-vedék vegyült ezzel a kanadai magyar életbe, amit nem mindenki tud vagy akar megérteni a régikanadások közül.
A KANADAI MAGYAR SORS alakulásában ha-táricövet jelentett az első világháború kitörése, mert -az megállitottaá kivándorlást. A német imperializmus véreséire következményeképpen megkisebbült és mégL jobban elszegényedett a magjLar nép, s mivel az uralko<]ó osztály a nemzeti jövedelemből továbbra is kitagadta a népet, a kivándorlás ismét nagy hullámokat vert. Dr. Prohászka íiájos "A vándor és a bujdosó" c. könjrvében megrajzolt magyar kép színei ismét meitelevenedtek. A magyar munkás és paraszt életét még céltalanabbá, hontalanabbá, vándorabbá és bujdosóbbá tette a magyar nagyúri osztály. Uj magyar ezreket verték ki hazájukból az összetört magyar milliókból. A magyar un bitangság. megcsonkította az országot, leverte a nép fori'adalmát. Szegény magyar Iné-pünk szerencséjére a kanadai nép megnyitotta országa kapuit a kivert magyarok előtt. De persze szüksége is volt Kanadának sziegény parasztokra, szolgálatkész bevándorlókra, olcsó emberi munkaerőre.
A két világháború között gátlás nélkül jöhetett Kanadába a magyar földmunkás, a magyar proletámő cselédnek. A magyar ipari proletár is parasztos szolga képében jött Kanadába. Az iskolázott magyar proletárok Is, akik közül néhányan már Magyarországon tanultak meg angolul.
A háború után bevándorolt magyar ezrek között már alig volt Írástudatlan. Ezeket a ma-gyár ezreket már nehezebb volt visszatartani az iparvárosokba özönléstől és nehezebb volt őket a nyerészkedő ügynökök csapdáiba vezetni, de a kanadai kapitalista demokrácia természetét is alaposan megismerték a 30-as évek alatt. Ekkor igen sok magyar tért volna vissza szülőföldjére, ha arra pénze akadt volna. .
A második világháború megváltott bennün-. ket a nyomortól, s a katonai szolgálatra nem jelentkező vagy arra alkalmatlannak talált magyarok és nem magyar bevándorlók egy töredékének utja megnyílott a meggazdagodás felé is. A háború alatt megerősödött szakszervezeti mozgalom elkeseredett harcai révén több gazdáságidemokráciához jutott a kanadai munkásosztály. Ebbe a tatarozott demokráciába jöttek az 66-os magyarok.
® © o
ALBERTA TARTOMÁNYBAN 1920 előtt kevés magvar volt. Albertában nem alkottak farmkolóniákat a magyarok, hanem bányákba és a cu-korrépafiöldekre, s onnan őszre a cukorgyárakba mentek. Mind a két munkaterületen keményen megdolgoztak, sztrájkokban sok magyar lett élharcos.
A British Land Settlement Corporation megkísérelt két magyar faiTnkolőniát létesíteni. E-gyet Manvílle, egyet Vermíllion vidékén. Mind a kettő széthullott jövedelem hiányában 5 évig 'tartó magyar szenvedés után. Innen kerültek a magyarok British Columbiába először. Az Oka-nagan Valley-ben síkeresen folytatnak ma^a-rok, közöttük Kossuth Betegsegéíyző Egyletünk ' tagjai, olvasóink ts, sikeres gyümölcstermesztést saját parcelláikon. Találhatók magyarok a kö-' vetkező helyeken: Armstrong, Vemon, Kelow-na, Penticton, Peachjand, Osovoos. (Ez utóbbi helyen magyarországi ízű szőlőt ettem 1960 őszén.)
Saskatchewanban 1936-ban a még kapható földeket magyarok foglalták el Leask, Aldína, Norbury, Spiritwood és Rabbit Laké vidékén, és Rothermere vidékén uj magyar kolónia alakult.
A második világháború alatt széthullásnak indultak a nyugati magyar farmtelepülések. Az idősebbek közül is sokan csatlakoztak a városokba költöző fiatalokhoz és sohasem tértek ' (Folytatása a 6. oldalon)