1959 december 3
kanadai magyar munkás
AMULT hetekben a BsTgá-Kongóval határos és belga ovámság alatt lévő Ruanda Urundiban kiújult a független-séiret követelő Bahutu törzs es ősi elnyomója, a feudális Vatuci törzs közötti régi harc. a belga gyarmattartók, a-kik alatt Belga-Kongóban is reng a föld, Ruanda Urundiban a két törzs ellentéteinek szításával igyekeznek megőrizni kizsákmányoló "gyámsági" uralmukat,
Riionda Urundi
Ruanda Urundi az egyen-litői AfriJíában Belgium cyámsági területe, Belga-Kongó, Uganda és,Tai^a-nyika között fekszik, délnyugaton a Tanganyika-tó határalja. Területe 54 ezer négyzetkilométer, lakossága 45 milló, közigazgatási központja Usumbura város. Magas hegyvidék, éghajlata forró. Növényzete a terület nagy részén hegyi rét, a he-0ek nyugati lejtőin 1200 méter magasságig trópusi erdő.
Ruanda Urundi lakosságának életszínvonala rendki-vül alacsony, minden évben sok munkás vándorol ki idénymunkára: mezőgazdasági idénymunkások az u-gandai ültetvényekre, \ala-mint erőszakkal toborzott munkások a katangai és kongói ércbányákba.
Ruanda Urundi agrárország. Mezőgazdaságában nagyrészt fennmaradtak a törzsi és feudális rend maradványai, A bennszülött lakosságtól a légjobb földeket elvették a külföldi vállalatok az ültetvények és a bányakoncessziók számára. Feldolgozóipar alig van. Élő állatot, bői-t, kávét, gyapotot, ón- és wolframércet és aranyat exportálnak. Vasút nincs, az autóutak hossza több mint 2000 kilométer.
Ruanda Urundi területén legalább a XVH^ századig visszamenőleg állam léte-
zett. Az első európai utazók ben Ruanda és Urujidi feudális államokat találták ott, íöldmuveíéssel és állattenyésztéssel, mesterséges öntözés is volt. Fejlett volt a fém- és fafeldolgozás, a fonás és más iparágak.
Ruanda Urundi uralmáért Belgium, Anglia és Németország harcolt, a németek győztek. Németország 1889-ben megalakitotta a "Német Kelet-Afrika" protektorátust, amelyhez később Ruanda "Urundit is csatolták. 1919-ben a versailles-i békeszerződés alapján Belgiumnak adták át Ruanda Urundit és 1922-ben megerősítetr ték Belgium tulajdonát azzal, hogy Ruanda Urundit mandátumos területévé nyil-vánitották. 1945-ben az ENSz Belgium gyámsági területének ismerte el Ruanda Urundit.
A Szovjetunió, India és Indonézia az ENSz gyámsági tanácsában több izben rámutattak, hogy a belga kormány nem tartja be kötelezettségeit, amiket a gyámsággal magára vállalt.
KOVÁCS Eszti, a Magyar Rádió gyermekkórusának tagja és kiváló iskolai tanuló. Képűnkön a "mű-vésznő"-t felvétel közben látjuk a Hanglemezgyártó Vállalat stúdiójában.
Az iskolai mynkaföiltó^
ügy a Kossúlli részére is
Lótogossuk a síulő-tonitói gyűléseket
Mi a Colombo-terv ?
A COLOMBO-tervet angol kezdeményezésre 1950-ben dolgozták ki a dél- és délkelet-ázsiai országok gazdasági együttműködésére. A terv 1951-ben lépett életbe és a szerződés megkötésének színhelyéről, Ceylon fővárosáról nevezték el Colombo-
aXIX. század második felé- tervnek. Hat évre kötötték.
Sárköz, Magyarország, 1929; Hamilton, Kanada, 1959
MRS. STEVE KRANYáK küldte be a K. M. Munkáshoz
Ha jó e kis igazi wrs. Tegyék bele az újságba; Ha nem jó, kérem, dobják be Ott a szemetes kosárba.
Mert én Petőfi nem vagyok. Kitűnően nem irhatok.
nem könyvből lett kiszedve.
így búcsúztam szüleimtől. Meg édes testvéreimtől, * * * Am de a sors nem így hozta. Harminc év telt el azóta: Hintaszékem még most sincsen. Dollárt nektek még nem küldtem.
V - —-- ---- i%;uM.
Lsai ahogy most jut esssmbe. Hintaszékben ülés helyett.
«'kor én még otthon voltam, ^zidemtöl igy búcsúztam: Jfíen veled édes anyám, Teveled is édes apám.
Jaj, sokat dolgozni kellett. Mert dollárok csak ágy jönnek.
Ha od'adjuk egészséget. Akkor is szűken számítva. Mennyi jár nekünk naponta. un mnc/ . J^CTt az urak nagyon tudják,
J^ost nagyon messze megyek, jj^ * kell zsarolni a munkást. ^e^zn^em nt lesz veletek. értsétek meg hát testvérek.
Én
T!^onom sok jóságtokat ^nem íáradozástokat. v^'sszajövök mm sokára, «f sírjatok hát hiába, ío testvérek. Isten áldjon, írok nektek Kanadából. M ''Í'""2'anJ szüleimtől, edes testvéreimtől.
Ne
^'Tassatok engemet, ^'^ífanadáfca megyek, Z ^ ott minden,
^majd ülök hintaszékben, ^l^^ok rrektek is sok dollárt.
Értsétek meg
Kanadában nincs gyöngyélet.
Harminc éve, hogy itt lakom, Hintaszéket nem használom. Egészségem mái elfogyott. Azért még mindig dolgozok. Kanada szép, gazdag ország. De nem adnak ingyen dollárt. Értsétek meg hát testvérek, Kanadában nincs gyöngyélet. ♦ * *
Ugy szeretnék hazamenni. De abból már nem lesz semmi. Hiába is mennék haza.
^ffiJ'eíei: sok szép ruhát. Szüleim már lent a sírba*. Sok 'f^/^ ^'^'^ö* *aza.
""^^'^ok dollárral megrakva:
keJi '° nekünk, fesz iá búzakenyerünk.
Egészségem elvesztettem. Már csak várom pihenésem. Sárközi temető helyett, Hamiltoniban pihenek. Sírom messze lesz tőletek. Testvérim, kit úgy szeretek.
majd 1955-ben érvényességét kiterjesztették 1961. jun. 30-ig. Most tanácskoztak sorsáról, s meghosszabbítását helyezték kilátásba.
A Colombo-terv tagjai: Anglia, Ausztrália, Brit-BoiTieó, Burma, Ceylon, Dél-Vietnam, a Fülöp-szigetek, India, Indonézia, Japán, Kanada, Kambodzsa, Laosz, Malájföld, Nepál, Pakisztán, Thaiföld és Ujzéland. Az Amerikai Egyesült Államok is képviselteti magát a szervezetben.
A Colombo-terv nek a hivatalos fogalmazás szerint az lenne a célja, hogy a tagállamok gazdaságfejlesztését összehangolja. Közös központi fejlesztési terve a-zonban nincs,k<9zponti pénzalappal sem rendelkezik. A hangoztatott elv az, hogy a tei-vben résztvevő erősebb országok "segitik" a gyengébben fejletteket. Főleg hiteleket nyújtanak, amelyek feltételei között többnyire meghatározzák, hogy mit kell vásárolni és honnan. Eddig Anglia fektette be a legtöbb tőkét a terv tagállamaiba és az angol tőkések szállították a legtöbb árut. Jelentősebb hitelt nyújtott az amerikai befolyás alatt álló nemzetközi újjáépítési bank is. így a terv elsősorban az angol és részben az amerikai tőke kivitelét, fokozott behatolását van hivatva biztosítani a gyengébben fejlett orezágokban. A gyengébbek általában elégedetlenek a tei-wel: sokat igér, keveset ad, és nem ugy, ahogy a gyengébbek szüksége kívánja.
Torontóy Ont.—•
TUDOM, hogy Torontóban van néhány fiatal magyar a-nya, de valószínűleg más "városokban, sőt vidéken is vannak fiatal magyar anyák — remélhetően apák is —-, akik rendszeresen vagy olykorolykor eljárnak az iskolákba a szülök és tanítók gyűléseire (Home and School As-sociations).
Akiknek több gyermekük két vagy több iskolába jár, azoknak alkalmuk van arra, hogy két vagy több iskola szülő-tanítói gyűléseire eljárjanak. Ezek a gyűlések 1—2 hónaponként szoktak lenni, így nem vesznek sok időt igénybe. (Persze, pl. nekem 3 iskoláról van szó és így egyik vagy másik néha elmarad.)
Ezenkívül az elemi iskolában szoktak nyitott estét (open night) is rendezni, a-mikor a szülők ellátogathatnak az iskolába, hogy gyermekeik munkáját - közvetlenül a tanteremben is megtekintsék és a tanítókkal esetleg a ^ermekek tanulási problémáit megbeszéljék.
Jó lenne, ha az iskolákat látogató magyar szülők a külíönböző városokban időről-időre összejönnének, e-setleg — ha főleg anyákról van szó — a helyi Kossuth-fíók női csoportjának gyü-
legídősebb lányommal volt mostanában. A felső-közép* iskolában vizsgákra készültek és sok szülő panaszko* dott egymásnak, ho^ a lányok betegek és még enni sem tudnak a sok tanulástól. Az egyik anyával vásárlás közben egy üzletben talál-koztara, s panaszkodott, hogy most hirtelenében túlságosan szorítják a lányokat a tanulással az iskolában, "pedig" — mondotta — "az oroszokat úgysem lehet egy év alatt utóiérni"!
Máskülönben felkértek, hogy ennél az osztálynál legyet "osztály-anya", ami a szülő-tanitói gyűlések meg-szei*vezésével és egyebekkel van kapcsolatban.
A középső lányom alsó-középiskolájánál is voltak érdekes tapasztalatok.
Hormos hosioii
RÉGI SZÉP moQvar szokós o NÉVNAPI
feücöszönfés!
KÖNNYEBBEN eszünkbe jutnak rokonaink, barátaink névnapjai, ha mindéi) héten megtekintjük itt: mi lyen névnapok következnek (magyarországi naptár sze rínt) a közeljövőben? Dec. 10 Cs Judit
11 P Árpád
12 Sz Gabriella
13 V Luca
14 H Szilárdka
15 K Valér, Johanna
16 Sz Etelka
lésein, és beszámolnának tapasztalataikról. Lényegében szervezeti és közügy ez, még a gyermektelenek szempontjából is, mert hiszen a közoktatás mellett az adóűgy-gyel, a helyi, tartományi és országos közigazgatással is kapcsolatban van.
* * ' ■* .
Topasztolotok
Most a kanadai közoktatásról, de talán az egész "nyugati világban" is, sok és élénk vita folyik (újságokban, rádióban, TV-n, szülőtanítói közösségekben, stb.), különösen a szputnyik nagy szenzációja óta. És sok értékes tapasztalatot lehet szerezni az iskolákban és a szülők körében is.
A legkisebb lányom nagy-sietve jött a múltkoriban haza az iskolából és azonnal hozzáfogott a házi feladathoz, mert — azt mondja a tanító sürgette őket, hogy "erősebben kell tanulni, mert utói kell érni az oroszokat" !
A tény azonban az, hogy a 3. és 4. osztály náluk ösz-sze van vetve, és a szülő-tanitói gyűlésen igen dicsérték e kettős osztály előnyeit. Én ezzel szemben kételyemet fejeztem ki és azt mondtam, hogy az bizonyára csak a tanterem- és tanítóhiány jtni-att van így és ez szerinitem nem előnyös a gyermekek tanulására.
Ebből vita keletkeeztt és el lett határozva, hogy egy napon meghívják a kettős osztályba járó jgyennekek szülőit, nézzék íriég, hogyan megy tanítás áz ilyen osztályban.
Másik tapasztalatom a
Ugy gondolom, hogy ezek az iskolai ősszej«övetelek három szempontból is hasznosak a felnőttek részére.
Előszöris, ha a gyermekek tanulásával törődünk, akkor sokmindennel újra ismerősök lehetünk, amiket már vagy elfelejtettünk vagy nem is tudtunk; de ugyanakkor kifogásolni valót is találhatunk, például azt, hogy a vallásos tanítás egyes részeit kezdik vissza be-be-lopkodní, különösen az elemi osztályokba.
Másodszor: közelebbről megismerkedünk az egész iskolázás menetével és anyagával, s ezzel segítséget nyújthatunk gyei-mekeínk tanulásához és neveléséhez, segítséget és támogatást a tanítóknak is, hogy érezzék, hogy munkájukat becsülik a szülők és esetleges változások bevezetésénél vagy más intézkedéseknél van kikre támaszkodniok.
Harmadszor: ha közelebbről megismerkedünk az iskolai ügyekkel és általában a közoktatás problémáival, akkor jobban tudjuk azt is, hogy kit érdemes jelölni és az iskolaszékbe beválasztani.
Egyszóval, a mi gyermekeink neveléséről, művelődéséről és jövőjéről, no meg aztán a mi adópénzünk helyes, jól gyümölcsöző felhasználásáról van szó, és ez minden figyelmet és törődést megérdemel.
Ugy gonáolom, hogy e-gyebek közt ilyen irányú munkával és megbeszélésekkél segíthetnénk a saját szervezeti életűnket is bővíteni és színesíteni, a Kossuth Egylet nagyonis egyhangú és leszűkített "öreges" életét a mai idők követelményeinek megfelelően kiemelni, változatosabbá tenni, a felnőtt fiatalokkal (azokon át az ifjúsággal és gyermekekkel) és az egész kanadai élettel szorosabb kapcsolatba hozni.
És ezzel is segíthetnénk a szervezetünk egyéb tevékenységeit is fellendíteni és kiszélesíteni.
Illés Bálintné
