ÜMHÜI
10. okla!
kanadai magyar munkás
1900 máj UM 12
II
ff
(Folytatás az 5. oldairől) keveri akkor, amikor az SS-tiszt tíz tarkólövés után leül a zongorához és Beethovent játszik... «*A német — irta Fábry 1938-ban a Koininkbau omnairának és Európának egyformán egy széditő FENT és egy elveszejtő LENT. Se fent és lent kozott nincs összefüggés.*' A kultui-tör-ténelem annji  nagyját szülő német földön mondta Hitlei% hogy: "A humanizmus a butaság és gyávaság keveréke . . . a humanizmus korszaka lejárt." Ezért írhatta Fábry: " (A "fasiszta halál'*> nemcsák zsidókat, lengyeleket, oroszokat, cseheket, szlovákokat, sserbéket, románokat, magyarokat, dánokat, norvégeket, hollandokat, belgákat és franciákat ölt milUó-számra,  de  megölte* megtagadta, kitagadta Schillert, Goethét és Beethovent ís: a ypx h«-mánát'V /
VfINDEZT a fasizmus hirdette és hajtotta •"•Y* végre, és a világ nem felejtetté el. A világ arra is emlékszik, ho^ a nácik, mielőtt masírozni kezdtek, igen sókat fogadkoztak, Ígérgettek, ünnepélyeskedtek, dé amikör biztositéko-kat adtak, akkor köpönyégiik alatt már ott rejtőzött a gyilkos tőr. Há ma ném emelnek szót nyíltan á humanizmus ellen, az csak azért van, mert még nem érzik elég erősnek magukat. De a demokráciát már pocskondiázzák, revanshá-
borura uszitanak, a békéről prédikáló lolltí-pászt(»rt börtönbe vetik, de a háborús bűnösöknek nyugdijat adnak. Filmjeikben, könyveikben a porosz feudalizmust dicsőítik, gyászolják a monarchiát, re^ansista felvonulásaikon a vilmosi kor imperializmusának poros zászlóit viszik vén kezek, de ha nem túlságosan nagy a nyilvánosság, előkerülnek a horogkeresztes rongyok is. A célok nem változtak, az esz közök--sem.//;,.'v;/' ^Z''^;-.^
És tágadni. Tagadni mindent, ami a gyilkos múltra vonatkozik, és ezzel előkészíteni a nem kevésbé véres jövőt. "Minden gyilkosság alapvető rendszabálya: a nyomeltüntetés. És erre a legjobb eszköz a tűz I" — írja Fábry, és hozzá-tehetjük: és a hazugság. A százezernyi holttestet előbb tömegsírba dobták, majd kiásták és elégették, mert "a mindent elemésztő tűz kizár minden tetemnézést*^ — írja Fábry, majd hozzáteszi : "A notórius bűnöző egyetlen kiutat ismer: tagadni, váltig tagadni, körömszakadtáig, a végsőkig. A fasizmus: állami-raisonná emelt kriminalitás az emberséggel szemben. És ma ez a kriminalitás erre a mindenki által megélt és tudott tényre egyszerűen nem emlékszik . . . **
TGY TESZNEK Bonnban is. ÁReichstag gyuj-■■^ togatóít próbálják tisztára mosni, és á nürnbergi perben elitélt náciszörnyetegeket is. Jegyzékek futnak Bonnból a nyugati fővárosok felé, amelyekben kijelentik: a Nürnbergben, 1946-ban elitélt náci főbűnösök á bonni törvények
szerint — nem büntetett előéletű omborok . . Hivatalosan rehabilitálják tehát CSiörInget, Rib! bentropot,Streichert, Fricket, Saiickelt, Scyss-Inquartot; Rosenbcrget^ Kellenbrwnhert, Fmn-kot, Keitelt, Jodit, akiket a népek nevében e|. ítéltek, felakasztottak és elégettek, majd hamvaikat szétszórták Nürnberg utcáin. Rohabili. tációt követelnek á börtönnel sújtott Hess, Rae-der, Funk, Baldiir von Schirach, Speer, Neü-i-ath, Dönitz számára, a Gestapo, az SD ési az SS számára, s valójában Gőbbels és Hitler szá-mára is, akiknek szintéri a nürnbergi vádlottak padján lett volna a helytik.
A fasizálódás a legnyíltabban a nyugat-német területen jelentkezik . . . Fábry felhívása ugy hangzik, mint harcba hívó kürt: ** .. . ai embertelenség ellen csak az egész világot moz. gósitva és szervezetten lehet a szabadságot megvédeni . . . á hatalmi mohóság konoksága ellen már védekezni kell, amikor feltűnnek az első jelek." A nagy tollforgatók oszlopába, a-' kiknek élén a fasiszta pusztitástól annyit szenvedett szovjet népek nagy irói állanak, ismét beállt Fábry Zoltán, s követendő példát ad az írástudóknak. "Einberek^vagyuiikí az értelem, az erkölcs, a humánum és a szpcializmus elkö* telezettjei mond ja Fábry;~^^^g^ ;. ^ ei kell marasztalni most, mindjárt az elején, amikor ime —-mintha misem történt volna —--arcátlanul és ellentmondás nélkül provokálja a folytatást. Állj ellent a kezdetnék, állj ellent a kezdetén!"
LESZ-E ORSZÁGOS
(Folytatás a 3. oldalról) sát dolgozta bé a CGF ezen a konvención. KommUnísta-ellenesség leple alatt hátba-szurták az egységét követelő javaslatok tárgyalását.
Nem nehéz a CCF magatartásának okát látni, A CCF-nolítíkusok vezetése a-latt álló Steel Workers Union szeretné eltakarítani az útból a Mine, Mill and Smel-ter Workers szakszervezetet, hogy annak tagságát a saját fennhatósága alá vonhatná, tagsági díjaikat átvehetné és a Mine-Míll tagság jelenlegi magas órabéreit a kanadai kapitalisták nagy tetszésére leszoríthatná a Steel Workera Union tagjainak bérszíntjére.
Hogy a vasasok reakciós vezetősége ellenzi az egyetemes szakszervezeti egységet, azt maga Claude Jodo-in, CLG-eIn»ök is bevallotta a konvencióelőtti sajtókonferencián.
Kijelentette a CCF-ista Cotterill. hogy a vezetése a-latt levő vasas szakszei've-zet (Steel Workers Union) mindent el fog követni, hogy a Mine-Míll szakszervezetet Összetörje,
Erkölcstelenek
Jellemző az ilyen emberek erkölcsére, hogy tiltakoznak, ha valaki veszélyezteti az ő vezetésükre hallgató szakszervezeteket. U-gyanakkor nyíltan hadat ü-zennek mások vezetését követő szakszer\ezeteknek.
Nagy dírrel-durral beszéltek arról, hogy nem szabad felvenni a CLC kötelékébe semmiféle olyan szak-szervezetet, amely bűnös más szakszervezetek razziá-zásában. Élénken vitatták, nem kellene-e kizárni . a Teamster's Union-t, mivel az állítólag á sajái vezetése a-lá kívánja vonni á vasúti hivatalnokok ázakszervezetét.
Felsorakoztak az egyetemes jícanadai szakszervezeti egység követelése ellen az olyan hírhedt jobboldali fejesek, mint például Hall és Mahoney.
Megértené az ember őket, há minden fajta *^raíd" kritikusai lennének. Elvi gerinc azonban nincs a hátukban. Csak olyan "raid" ellenségei, amit nem ők vezetnek le mások szakszervezete meghódítása céljából. Ha a "raid" (rajtaütés) ellenük irányul, nagyon méltatlankodnak. Ilyenkor megkövetelik : foglaljon állást a **raid" ellen az Összkanadai szakszervezeti mozgalom.
Hall ur már régen elfelejtette, hogy az- ő vezetése a-latt álló szakszei*\ezet törte össze az állam, a rendőrség és csendőrség segítsége elnyerésével a Canadian Seamen's Union-t. AitóI van itt szó, hogy a "raid" joga gyakorlását maguknak a-karják kisajátítani.
Vannak köztük aztán a-lyanok, akik ugy vélik, hogy helytelen a "raid" a CLC vezetése alatt működő szak-
szervezetek   ellen, de na-' gyon igazolt a "raid", ha az a   CLC   kötelékén kívüli szakszei*vezetek   ellen irányul.   , .'■
Ezek az emberek a kettős erkölcsösség apostolai. Képtelenek belátni, hogy a szakszervezetek egymás elleni harcának minden fajtája káros.
ELŐFIZETÉSI SZELVÉNY
KANADAI MAGYAR MUNKÁS $6.00.
Box 154. Gen. P. 0 Toronto, Ont. Előfizetési árt Kanadában és külföldre egész évre Mellékelek $.......«..-...,.-......™-t előfizetésre
Név Cím . Város
Tartomány
címváltozás esetén okvetlen Töltse ki \
Régi címem volt:
utca, P. o, Box vagy R. R__________________
▼áros
Tartomány
Kapitalisták bérencei
Számos felső szakszervezeti vezető nyíltan ís hirdeti a kapitalista felfogást, miszerint egy nagyon elhatalmasodó, egységes szakszervezeti mozgalom veszéljrt jelent az országra. Ezek e-gyütt vallják a tőkésekkel, hogy minél jobban, fel lesz darabolva a szakszervezeti mozgalom, annál jobb.
Nem könnyű megérteni, miképen lehet megtűrni az ilyen vezetőket a szakszervezetek élén és a CCF pártban és még kevésbé érthető, miért ne\ezik magukat az efféle emberek szocialistának.
Ha azzal áltatiák magukat a CLC vezetői, hogy a montreali konvención olcsó csalásaikkal győzelmet a-rattak, nagyon tévednek. Nem arattak győzelmet.
Nem állították le az egyetemes szakszei'vezetí egj'ség felé törő mozgalmat. Az esrységet követelő mozgalom döngetni focrja ezután még nagyobb erővel a reakciós vezetés kapuit.
^ Kénsrtelen lesz. a munkásság egyesülni a monopolkapitalizmus fokozódó támadásai ellen. A boldogulás e-o^yetlén utja az egyesülés. Ráfizet a szakszervezeti mozgalom az egység hiányára. Az eeryre gazdasrodó és egyre fékeveszj:ettebben fosztoorató monopolisták ellen kénjiielen lesz a kanadai munkásság egységesen felzárkózni. ^ .
Lesz, mert lennie kell országos munkásegj'-ségnek.
m
A MA LEGNAGYOBB hazudó gépezete a Szabad Európa Rádió. , Mindinkább megtalálni már a nyugati országokban is a józanabb hangot, a Szabad Európa a-zónban válogatott módszereível változatlanul végig-hazudja a világot.
De ha csak hazudna! Megszoktuk tőle, hogy iga-azt még véletlenül sem mond (ellenkező esetben a kenyéradó elkergetné munkatársait), tehát nem lep még. Azért hozták létre, a-zért ölik bele a milliókat, hogy a kapitalizmus "civilizációját" népszerűsítse a szocialista országok népei é-lőtt. s átkozza a mi eredményeinket. Végeredményben érthető: csak nem bolond.
BARTA József
Barta bácsi tagtársunk és jó barátunk hirtelen halállal távozott az élők sorából. Született 1884-ben Jablonka községben.
Mint sok más magyar, ö is jobb hazát keresett, hogy
családjának szebb jövőt biztosítson. 1926-ban jött Kanadába. Saskatchewan tartomány fővárosában, Reginában telepedett meg. Két évvel később megérkezett a családja is. Bekövetkezett á nagy depresszió és egész családjával közsegélyen élt.
Az ínséges 30-as évek megtanították a munkásokat szervezkedni. Barta József szervezett munkás lett. Tagja lett a Független Betegsegély ző Szövetség Kossuth-tag-ozatának és 1930 óta é-nitője volt a munkásmozgalomnak.
Halálát szivbénulás okozta. Temetőbe április 22-én kisértük ki. Vallásos búcsúztatót az Egyesitett Egyház lelkésze Rev. Bishoü mondott. Magyarul Kovács Sándor bácsi mondott gyászbeszédet.
Gyászolja Barta József tagtársunkát felesége, fia József, leánya Ilonka, két u-nokája és egy dédunokája, rokonsága és sok jó barátja.
Embertársait megbecsülő és szerető ember volt Barta bácsi. Ezért \ olt az, hogy u-tolsó útjára hosszú autósor vitt« a gyászoló sereget.
Hálás a család mindazok iránt, akik kedves halottunkat életében szeretettel vették köiiil és a család gyászában osztoztak.
S. J.,
Regina, Sask.
hogy annak az országnak életképességét bizonyítsa, melyben a nép van hatalmon . . . ?
Szóval ezt megszoktuk tőle.
De hogy olyan keservesen sírjon, mint egyik adásában, az már meglepő. No, a célja itt sem okoz meglepetést, csak az elszólása. Ahogy ismerem kenyéradóit, s ha észre\ ették, valaki kikapja a munkakönyvét.
Azon siránkozott egyik este, hogy a nyugati határunk nem átjáróház. Mert hogy miért is van ott felgereblyézve a határ? "Nekünk ez, ez a határsáv fáj nagyon ^ . . " — mondja a kommentátor, maj d meg is indokolja, hogy miért olyan fájdalmas: "elzárják a lehetőséget, hogy mi a szabad világban élők megismerjük, mi a helyzet a vasfüggöny mögött . . . "
No-no, tisztelt uraim. Hát miért akarnak önök éppen a határsávon hozzánk jönni? Miért nem jönnek útlevéllel Hegyeshalmon keresztül? Ha nem untatom a tisztelt társaságot, elmondom e-gyik gyerekkori esetemet: Éhes voltam, mert nekünk nem adatott meg az önök "jó világában", hogy dúskáljunk a húsban, tejben, gyümölcsben. Pénz sem volt a háznál, ennivaló sem. Bemásztam a kerítésen a földesúr gyümölcsöskertjébe, hogy legalább 4—5 szem barackot szakítsak, hiszen, mondom, nagyon éhes voltam. Aztán alig léptem kettőt a kerítéstől, botütést e-reztem a fenekemen. Sza; ladni akartam, de már késő volt. A földesúr kamasz-fia
nyakon ragadott.
Valószínűnek tartottam, hogy ha a kapun megyek be, nem történik semmi baj.Leg-feljebb szemrehányást tesznek, hogy merek urak portájára lépni. Botot, reme-lém^ nem kaptám volna.
l^s urak! Ha valaki az
ablakon mászik be az ember
lakásába, az  vagy tolvaj,
vagy gyújtogató. Különben
azT ajtón kopogtatna. Nem-,j
de, uraim? ^.
Varga Tibor