EANüPüt Máavm mmmm
A DBRECENI KISZALUSRÖL
S2^n€m ly^lottalkatemmlazoit mindvégig sok mamdtkzt az eimenyt, amit tőkm líSi kivándorfásöm előtt, a magyarban az urak ellen. U Horthy-ország megtega-íMig mindig vágytam látnií Debrecen, a magjar kálvi- dott. az uj pgyarorszá^^^ fei tortéi^lmi^Várost, a-lnimus lelke, az akkori ha- ajándékba J««Phattem. Rég melyrdS^ mint protestáns di- ladás és műveltség központ- nem látott kedves barátként ^ olv sokat hallottam és a- ja örök befolyást gyakorolt beszélgetett f], velem Deb-mit r^la tanultam, egy kevés.a nemzet életére. (Nem tar-^recen varos elöljárósága ab-abból meg is maradt emlé-4om véletlennek, hogy Péter ban a díszteremben, amely
János volt ref. püspökben, a mai helyettes külügyminiszterben ennek a befolyásnak x^n folytatása.)
kezetemben
Mivel a Magyarok Világszövetsége igaz ma^ar vendégszeretetében kételkedni egy percre sem vt>lt okom, báton megkérdeztem — már elfelejtettem, Beöthy Ottó főtitkártr vagy helyettesét Stauber Istvánt, vagy táján Nyarait — lehetséges lenne-e a rendelkezésemre álló roppant rö^d idő dacára is kiutaznom Debrecen-■ be? ■
F e 1 j e g yzéseim szerint március 14-én szálltam ki Debrecenbe kedves uj barátommal Nyaraival, Réggel indultunk repülőgépen, s ennek köszönhetem, hogy a várost egész nap tanulmányozhattam, csodálhattam, ifjúkori álmaimat megvaló-sithattam: megláthattam azt a várost, amelyben a magyar történelem oly sok viharmagva kelt ki. Tudtam a történelemből, hogy a magyar nép független állami é-lete iránt sok harc indult ki Debrecenből, hogy önálló lehessen a magyar nemzet és hogy a saját célja felé Ön-rendelkezve menetelhessen a saját vezetése alatt, nehogy elmaradjon Európától. A magyar nemzet urai persze nem engedték Magyarországot az európai haladás útjára lépni. Nálunk minden ellenkezőleg alakult. A magyar nép haladó erejét a-zonban nem sikerült az uri ármánynak megsemmisíteni, de ami másutt érvényesülhetett, az Magyarországon késett. A renaissance szele é-rezhető volt nálunk is. Á magyar nép is akart érvén3rt szerezni az emberi jogoknak és követelt szellemi szabadságjogokat, müveit irányt, a magyar nép jó érdekei irányát, hogy ■fejlődhessék ákadáljiialanul ugyy ahogy azt megkövetelte á kor szelleme. Az áruló magyar urak miatt azonban százados küzdelem ellenére sem léphetett a magyar nép a haladó európai népek so-^ rába.
Azokban az időkben, amikor a reformáció ütéseket mért a pápai hatalomra, de Magyarországot az árulás földrajzilag is darabokra tépte, Debrecen már harcolt
Felejthetetlen
Megilletődve^ érzelmekben elmélyülve szivtam magamba Debrecen történelmi levegőjét. Debreceni élményem felejthetetlen.
Elsőnek a dicső város^ a felszabadult és most szocialista Debrecen közigazgatási központjába, a Városi Tanácsházba mentem. A mü-* yészies fenköltséggel és pompás Összhangban épült Tanácsházáról méltóképen szakember beszélhet. Nem vagyok építészmérnök. Az épületről tehát csak ennyit.
Az a megtiszteltetésjhogy a 'i'anácsházán a város kormányának á vendége voltam, a kanadai magyarságnak szól. A város vezétősé^ ge, élén Bonta polgármesterrel a kanadai magyarság jó egészségéré és az én szerencsés visszaérkezésemre emelte poharát a kölcsönös köszöntőnkön abban az épületrészbén, ahol 1849-ben Kossuth Lajos lakott és dol-goz'^tt. (Akkor a magyar
töriénelmi jelentőségű megbeszéléseknek és diplomáciai fogadásoknak volt színhelye. Mint tudjuk, a felszabadulás után itt dolgozott a Nemzeti Bizottság.
Láttam a \x>lt megyeházát, amelynek a helyén az egykori Fehér Ló fogadóban Wesselénjri Miklós báró Nemzeti Játékszini Társasága megrendezte az első magyar szinélőadást. Hires ez a hely arról is, hogy fellépett itt Déiyné 1836-ban, Arany János 1843—44-ben, 1849-ben Jókai Mórné (Laborfalvi Róza) és 1867-ben Petőfi Zoltán.
Feltekintettem a felszabadulás utáni Debrecen 5 emeletes Irodaházára, amit az l950-es évek szigorával építettek, kizárólag gyakorlati megfontolások szem-előtt tartásával. Erről a hatalmas épületről nem be-
BAUUt A főutca, eia jobbra a Y«-r o s h ázávAl, hátul balra a Nagy Temp. lommal.
szélnek büszkeséggel a debreceniek és zord szavakkal közlik a látogatóval, hogy gyors építkezési láztól hajtva — jellegtelen, úgyszólván minden díszítőelem nélküli, két hatalmas tömbből álló, rideg hatású építészeti alkotás .V. "
A Nagytemplom
Igazat adok a debrecenieknek abban, hogy a református Nagytemplom hatását elviszi az idegen az ország határain tul, hogy "nemes és monumentális alakja maradandó nyomot hagy mind a benszülött, mind az idegen emlékezetében."
A baloldali toronyban levő 56 mázsás Rákóczi harangját I. Rákóczi György öntetté a 30 éves háborúban zsákmányolt ágyúgolyókból, ötezer férőhelyével az ország legnagyobb református temploma.
A Nag^e m p 1 ö m b a n mondta ki az országgyűlés két háza 1848-ban a Habsburg-ház trónvesztését, Magyarország függetlenségét. Itt rendezték 1849 április
KÉPTELEN a kapitalizmus munkába álli- képtelen munkát biztosítani a bérmunká-teni teljes J;emelŐkéj^^ A kapitaliz- soknak, senki sem rója meg. A kápitálíz-
kat az állam nyakára küldik. Közpéhzekr bői etetik őket.
Rosszabbodik a munkások helyzete a kapitalizmusban. Nem javul a farmerek és
mus mint társadalmi, rendszer kiélte magát. Életképességét apasztják a benne halmozódó megoldhatatlan ellentétek. Haldoklik a modem kapitalizmus. Reménytelenül kiöregedett.
14-én az ünnepi országgyfl. lést és itt tari:ották meg az Ideiglenes Nemzeti Kor. mány meé:alakulása 10 éves évfordulójára összehívott országgyűlés ünnepi tilésé^ 1954 decemberében.
Emlékművek
Mindenki tudja, hogy a káposzta a gyö- értelmiségiek helyzete sem. Nő a panaszó-
kerén rothad, ha időben le nem vágják, sok száma, hangosabb lesz áz elégedetlen-
Meg érvényesebb ez a kapitalizmusra néz- ség szava. Nyugtalan a lakosság.
^^*A u ^ . , _ ^ „ Békéről beszélnek a kapitalista kormá-A mult század második feleben, amikor íiyok, amíg valójában felfokozzák a hábo-a kizsákmányoló kapitalizmus virágzott a rus kiadásokat és gyorsítják a fegyvérke-nyugati \ilágban, nem volt szüksége álla- zési versenyt. Támadó jellegű katonai csórni támogatásra. ^ portokba tömörülnek. Hangoztatják, hogy Akkor azt mondták, hogy az államnak a kapitalista állani demokratikus és sza-csak az éjjeli őr szerepét kell játszania a bad; elhallgatják, hogy csak a gazdagok kapitalizmus működése felett, de nem sza- részére demokratikus és szabad. A dolgo-bad beavatkoznia a kapitalizmus gazdái- zó nép részére semmit sem jelent a kapí-kodásába. talista demokrácia és szabadság. Ezért Ma már más a helyzet. Egészen más. '^^szti el hitét a nép a kapitalista jelsza-Nincs olyan ország, amelyben a monopol- vakban.
kapitalizmus megélhet az állam emlői nél- Bizony nem rózsás a kapitalizmus jövő-
küL Szükség van a monopolkapitalizmus Je. Halálvergődését senki sem irigyli tőle.
és ^összeforrassza a nemzetet és á török után kikergesse a német királyt is. . Debrecen harcolt önzetlen hős! magyarságért, a magyar nyelv tisztaságáért, u-3^ és papok erkölcstelensége ellen, a köznyomor ellen él a harcok maidnemhogy győzedelmeskedtek, mert a icálviiiismiiS vezetésével 50 eiiiEtenil^ .alatt l^aovar hi-tft^Jett^ aehusft*. üj hm
^»0atta a
. Melitta JuhássE P^er felfo-
"Mindazonáltal képtelen a kapitalizmus "4gÍdettf amelT'elveSf ^^^^
felhasználni temeiaképeisgéKc egemét, gét. HmmVIéJbínhiL^n^^
nem képea kikerülni a gazdaSgi vlkágo: CTetlenked k a klS kat, kin<» vonagláíait, amik egyre riirüb- mepnenteSi '
y^^^'A kapitálisa renW te«. i, I'SMa' t'^a^Xdf^^Tsf?
tének azervei elvesztették íletkép^gU. mégU össSSt. A ISndííM^
H. a ..bszolír.Urt* «„d.zeri,en egy «r K^r^. ^l^^'^'k^^^^^'- "l^fí^ «
Megszentelt terület az e-1 gész város. Tele van magyar honméntők, írók, költők és más nemzeti nagyságok em« lékműi;^vel, közöttük a felszabadító szovjet hősök emlékművével. Felsorolásukra egyetlen beszámoló kereté* ben sor nem kerülhet. (Ké» rek mindén hazalátogatót, ne mulassza el megtekinteni Debrecen magasztos emlékműveit.)
Hogy a város engem érdeklő í^irténelmi helyeit a rerideíkezésemre álló egy nap alatt megtekinthessem, volt szivés a Városi Tanács | mellém rendelni fiatal ii-gyészét, a volt munkást, aki ma a jogi doktor, a város egyik autójával. így kerülhettem a Déri Múzeumba, ahol kísérőm lett a múzeum egy fiatal tudós régésze, a-kinek a segítségével megé^^ tettem többek között a Hortobágyon folyt régi gazdálkodás emlékeit meg a természettudómányi gyűjteményeket, á magyar festészet megrendítően fenséges remekeit; Elmerültem a mu-zeüniAessége, a Munkácsy-terembén élhéljrezett í/ccc homo" csodás festmény tanulmányozásában.
Láttam az éremtárt, & kínai, japán, egyiptomi gyűjtemény páratlan gazdagságát.
Sajnálni fogom mindaddig, amíg ismét Debrecenbe
nena utazhatok, hogy tsj- -konai Vitéz Mihály varost hosszabb ideig nem tanul- | mányózhattam.
Sajnálom azt is, hogy <i«J: receni beszámolóm nem iJ-het hosszabb, hogy elmond-
hatnám, mit láttam a
receni Tudományegyeteni^ és miről beszélgettem ott például a harihadik eves angol szakos lányokkal, aRiK nek a beszélgetés elején nem árultam el, hogy »»» gyárul is beszélek.
Remélem hamarosan oj; léphetek ismét a nagykij&f jedésü és szépséges par»^" épült melegvizű gyo«g. dőkbe vagy a nyiltten uszodába, hogy azután ifinp.S vezhessem a történelnu Arany Bika szálló vendég szeretetét _ . ^
A viszontlátásra DeW«^
cen!