UAÜhUM MAiitAH MUSíUíi
I
n4Sí mS éprm§ A'íq
!• PINTÉR ISTVÁN   «   SZABÓ LASZtd
fegyvertelenül a lkat és a 48 éves
, megjelenik Ko-ális mozgósitasa-riegbízott minísz-IH. M. számú ren-kvédelmi kötele-i Az emberek á^ ilvassák a lepédd-['általános honvé-tai-ancsol minden Itekintet nélkül 14 len épp az á bök-fancsokat á kutya a bujkálás egyre jidéka leleményes f. Már annyi a ka--5 intézmény, mint katonai parancs-jzavar, a jóisten lelyik parancsnok-bk tartoznak, s a í hol székel a pa-tzavarban még az [egy alakulat jegy-Fozik.
és az üldözöttek re az úgynevezett
röviden KISKA. la akarják hurcol-ipiteni, meglóg és Kk KISKA-alaku-[búvóhely . . . . lul két katonatiszt lázba. A tulajdo-laranesnokság ren-
deletét, amellyel a kávéház összes helyiségeit katonai célra igénybe veszik. A tulaj-dönos^megnyugszik, úgysem jár senki kávéházba. Lehúzzák a redőnyt és még aznap 110 főnyi 'katonaság" szállja meg a kávéházat. Valamennyien KISKA karsza-^lagot viselnek. Ahány katona, annyiféle paroli. Baráti hangon beszélnek egymás-isal, nyoma sincs közöttük a katonai fiigge-lemhek. Ugyanis egy szálig szökevények. Mohdani sem kell, hogy a lefoglaló parancs is hamisitvány volt.
Az alakulat a lehető legkényelmesebben berendezkedik á kávéházban. Ki a billi-árdásztálrá, ki a puszta padlóra fékszik le; dé még mindig kellemesebb ez, mint a lövészárokban heverni S hozzákezdenek a "szabályos katonai élethez". Reggelente féísorakoznak, kivonulnak a Vérmezőre csuklózni, majd vissza a redőnyök mögé — "elméleti kiképzésre" . . .
Szépen is halad itt minden, egészen addig, amig az egyik nyilas járőr fel nem figyel rá, hogy a Pozsony-kávéházból gyanús zörejek hallatszanak, s be nem zörget a redőnyön. A. katonák beengedik őket. Az Árpád-sávos karszalagot viselő nyilasok berontanak, de bent is rekednek. U-gyanis á sziökevények addig kínálgatják ő-ket jó borral, amig le nem részegednek. A nyilas testvérek nemsokára keresésükre indulnák. Kinyomozzák, hogy járőrtársaik utoljára a Pozsony-kávéházba mentek be. Nosza, ők is bezörgetnek a redőnyön, be is jutnak a kávéházba, aztán ők is — hasonlóképpen —- ott rekednek . . . Hanem a KISKA "harcosainak" kezd nem tetszeni a
^yarak működnek. Tucatnyi o^oánysnlr
nok'f «í'Sf «-edeti" S hiába ^r^iköd-nek a nydas tábornokok, tisztek, a kato-2!L '^t^^^ fzamra szöknek meg. Huszár Sándor honvédet például Zámbó Lajosa
ívS'-f 121^' ^^^^ ^ csapattestéhez tó^ nyitják. 103-as anyaggyüjtő állomás, tábo-rr postaszam: Z. 479. De nekik eízííkbe
iniZ^^^^^^'^í zűrzavarban a
jo_eg tudja éppen hol levő alakulataikat. A Ket ember hamar megismerkedik egymásai es ^megismerik egymás gondolatait is.
r,^ Nagyfuvaros utca 8-ba, ott házmester Zambó szakaszvezető apja. Ott biz^. tos^enedéket lelnek. S valóban: Rózsási köztisztasági alkaUnazott családja szive^ sen ad lakást Huszár Sándornak..De azután Zambo és Huszár jobbnak látja, hogy tovabballjanak, Pesterzsébetre menjenek; Ott könnyebben el lehet bújni. A Szabó-telepen^^a Hátszeg utca 8. szám alatt Ton-cseff Miklós bolgárkertész szívesen ad menedéket Huszárnak. Ott rejtőzik már Péntek Gusztáv földmunkás, ö is katonaszökevény^ ^Toncseffék bemutatják Huszárnak Schulek András őrmestert. 6 a hadügyminisztériumban teljesit szolgálatot, de unja mar az egészet. Szívesen felajánlja, hogy szabályosan lepecsételt és aláirt szabadságolási űrlapot hoz Huszámak. Meg is hozza, sZámbó szakaszvezető részére is gondoskodik hasonlóról. Huszárnak csak ki kell töltenie az üres blankettát. Hat hétre szabadságolja magát.Addig most már nyugodtan közlekedhet, nagyszerű papírja van, s bejárhat a városba.
De nem szívesen teszi. Minden ut ujabb
emui megyei m^m^mm-^ ■xmSá-tm':
imuGgmk. A cyljbsok pmkáásmsú éb m-«ámkí'sd máigaiják ^ktsL Eg0^ tez«-e^k. KeUen « földn^ollotti csolber cegüxé-^ére Vetnék. Egy ByEas odaiignk és fölemelt a rei^oíveréL A viUam*m továkh megy^ Csilíisjg^légébe reroiredovések úöráuinek* Mi, utaeok szótlanul, dermedteii nézMnk egymá&rsk.'*
(Folytatá.*:ia koietkezik)
MOLDVAI műanyag-szövőgyár. Románia* melimek azelőtt minden vegyiterméket importálnia kellett, most a hazai szükséglet kielégítése mellett 30 országba ^exportál vegsritermékeketé
n^egpróbáltatás: szörnyű, miket lát az em-
bei- Egyik élményét Huszár Sándor így ir-    llOináll-CsehSlIOValc egyeimény
ja le:
"Pesterzsébetre \nsz a villamos. Este 8
miLÚKESANEMZETISEGIKE
Ició kívánságainak {zet. Nem véletlen, foiTadalom idején területi kérdése-|a belső ellenforra-milyen volt a vi-[szomszédai között hogyan rendez-pzmus építése so-eialista államok a szellemében ren-
Jntjából az a fon-ir dolgozó szabad szomszédokkal fndó, kölcsönös tá-szocializmust. A. szocializmus felel
vont le Kádár Já-p8. február 25-én [mr Népköztársa-irsaság közötti vi-
liacsak alárendelt F dolgozó Magyar-Plhet a Román Nép. [on. Ha Magyaror-pekedik az ellenemberek rabokká gKoztársaságban a pok maradtak vol-' N bennünket, akik pgban élünk, azok-[asuakiiak a sorsa, 'í;ek? Természete-ét. De nemcsak az ' ME^^hszlovák és a '•Ml azt mondjuk: ."^iepkóztársaság, és iPlsSztái-saság is .., laz, hogy eljussunk a szocialista tái-sá-
. a *minden ma-Payaval. A gyilkos patának. Ezt bébi-"ídalom is. Mi azt
akarjuk, hogy minden becsületes magyar . dolgozó szabadon éljen, de szabadság néphatalom nélkül nincs, és nincs nemzeti kultúra sem.""
Az ellenség és a revizionisták alaposan kihasználják, hogy 1918 előtt Magyarországhoz tartozott, gazdaságilag nagyon fontos területek most nem tartoznak hazánkhoz. Különösképpen nyersanyag-szegénységünket használják ki reakciós céljaikra.
Hogy a gazdaságilag fontos területek kérdését a nacionalisták kihasználják, az természetes. Hogy e területeknek 1918 e-lótti Magyarországhoz tartozása nem maradt nyom nélkül népünk különböző rétegeiben, azt a nacionalizmus elleni harcunkban természetesen szintén számításba kell vennünk. A nacionalista csökevények mélyen gyökereznek.
De — és ez a fő kérdés — jobban élt-e a magyar nép a "szentístvám" határok" között a kapitalisták és földesurak uralma a-latt, amikor a munkanélküliség állandó réme fenyegette a munkásokat és az értelmiségiek jó részét is? Az éhbérek és a 3 millió koldus idején, amikor másfel millio magyar kénytelen volt kivándorolni hazájából? Gazdagabb lenne-e álmagyar nép, jobban élhetne-e a magyar nép, ha. megvolnának a "szentistváni határok", de a termelőeszközök, a föld, a gyárak, bankok stb. a kapitalisták és a földbirtokosok kezében volnának? Mert ez a lényeg!
Vajon a munkások visszaadnák-e a gyárakat, bankokat, a termelőeszközöket a határok megváltoztatásáért? A dolgozó paraszt, akit a népi demokrácia juttatott földhöz, határkügazitás ellenében vissza-adná-e a kapott földet? Vagyis: a munkás és paraszt élfogadná-e a kapitalizmus visz-szaállitását, a kapitalistákat és a földesurakat a határok kiigazítása elleneben, mert igenis erről van szó.
u Kádár lános. Szilá«i népi hatalom: «isg^«» MAgyarorszés. Kossuth Könyvlnadó 1958- 370-^/i-
Aki azt javasolja, hogy a nyersanyagokért borítsuk fel a szocialista államok belső rendjét és nyugalmát, állítsuk egymással és magunkkal szembe a szocialista államokat, amelyek az 1956. évi magyar ellenforradalom idején a legönzetlenebb testvéri segítséget nyújtották nekünk a nép ellenségei\el szemben vívott harcunkban; aki akár nyersanyaghiányunkra váló hivatkozással a szocialista tábor egysége ellen tör, áz az imperialistáknak a kapitalizmus visszaállitására irányuló törekvéseit segíti. Márpedig nyilvánvaló, hogy a szocialista társadalmi rendszer, a béke és a szocializmus építése fontosabb minden határkérdésnél. Aki azt javasolja, hogy veszélyeztessük a szocializmus ügyét, az elsősorban népünk ellensége.
Nyérsanyaghiánsrunknak és az ebből fakadó nehézségeknek nem az irredentizmus az ellenszere, hanem az együttműködés, az e«vyre jízorosabb együttműködés a szocialista országok között. Minél szorosabb az együttműködés és a barátság, annál kisebbek anyagi gondjaink. *A szocialista gazdasági együttműködés rendszerének fejlődésével csökkennek, majd) megszűnnek a gazdasági nehézségek^*, és annál kevésbé játszik szerepét a határkérdés is, amely végül is a kommunizmus megvalósítása u-tán nem lesz többé probléma.
Nyuliunk a kérdéshez még egy másik oldalról is.
gUKARESTBEN tárgyalás folyt a Román Népköztái'saság és a Csehszlovák Szocialista Népköztársaság közötti 1961~~ 1965.. évi kereskedelmi <:és fizetési egyezményre vonatkozóan. A tárgyalások a kölcsönös egyetértés és a barátság légkörében folytak le.
Az aláirt egyezmény, amelynek alapján kiszélesitik az árucserét, a két ország gazdasági egybttmtíködésének fejlődéséről tanúskodik. Az 19^6—1960. időszakhoz viszonyítva, az uj egyezmény az árucsere több mint kétszeres növekedését irányozza elő, ami a két ország gazdasági fejlődését, kölcsönös gazdasági kapcsolatainak szakadatlan erősödését jelenti.
* « 4>
A BOTOSANI Állami Filhannónia nagy-sikerű hangversenyt adott a D.^á Vat-rán üdülő dolgozóknak Ruha István^ hegedűművész közreműködésével.
pElSőBÁNYÁN befejezték és átadták a használatnak az uj ivóvíz vezetéket. A vizet hegyi forrásokból fogják fel és juttatják a vezetéken keresztül a városba.
GALACI hajógyárban vizrebocsátották az 59-ik ezer tonnás kőolajtankhajót. A hajó husz nappal a kitűzött határidő e-lőtt készült el.
12 Ezt máris bizonyítják a baráti szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval kötött szer-zöaések. A Szovjetunió — és a többi testvéri állam is — elsősorban nyersanyagot felszerelésekét és o-lyan árukat száUit nekUnk, amelyekben hiányunk van; mi viszont munkaigényes termékeket szállítunk nekik. Jő példa a gazdasági együttmiUtödésre x o a t\t a «_____oq ^
a TiszavJdéki Vegyi Kombinát is. A vegyiipart lege- A NAGYVÁRADI AugUSZtUS 23 téren , e-lönyösebb földgáz-bázisra építeni. Nekünk azonban   -TX J2 UJ tÖmbház mellett megkezd-
kevés a hazai földgázunk. A román kormánnyal kö- . . -    - . . ......
tött megállapodás szerint a Tiszavidéki Vegyi Kombinát a romániai, kissármási földgáz-bázisra épUl feL A földgáz 400 km-es csővezetéken jut el az üzembe. A szakmunkások, műszakiak stb. előzetes
kiképzése részben Romániában, Csehszlovákiában s , - ,
SomS\ "^SS^^u^f^^^. A TEMESVÁRI Electromotor í^ár mfisza-B'tkarest meUett épült, a Bíagyar és a lUmián Nép- rk irodáján immár 282 ujításí javasla-köztársaság közös vállalkozásában. - - • * "
Igen nagy jelentőségű a KGST 1958 májusi érte-kédete, amely megkezdte a távlatt tervek összehangolását.
: = (Folytatjuk)
A SZIGETI Unitatea kötöttáru gyárban ^ megkezdték az 1961. évi modellek mintakollekciójának előkészítését. Július közepéig 15 uj modell tervét dolgozták ki.
ték további 3 négyemeletes tömbház alapozását. Az épitőtelep dolgozói lelkesen keltek versenyre, hogy mielőbb átadhassák rendeltetésének a 300 uj lakást.
tot jegyeztek be az idén. Az elfogadott es a termelésben alkalmazott iijitások kb. 650.000 lej megtakarítást eredményeznek évente a gyárnak.
r
t
1#