KAIÍA»iU lEAISirAft Mtim^
HRUSCSOV ÉS KADAR
a mossekvai magyar kiállításon
"Maoyararnéf bénuilaMMi «{H m|cl amhof cn ersiágokot, . melyek feiiettebbnek hitték nagiikat" _
KÉT HÉTTEL a moszk\ai magyar ipari kiáUitás a Corkij'parkban történt megnyitása után, Nsrildt» Ss. Hruscsov szovjet párttitkár és miniszterelnök és Kádár János magyar párttitkár aug. 30-án megtekintették, a magyar kiáUitást Velük -volt Hruscsov felesége, Íl3^-ika Petrovna, Kádár jánös* né, valamint Hruscsov kosi báláit halt fiának özvegyé, Jelena Hruscsova; és Hruscsov lánya, Rada, és unokája, Júlia 'S.
A kiállítás megtekintésé-ben segédkezett JRévcsz Géza nagykövet, Droppa Gusztáv külkereskedelmi, miniszterhelyettes, Greincr Sándor I^ereskedelmi főtanácsos és Knstőf László, a kiállítás igazgatója.
Az "okos gépek
"A három és félórás látogatás alatt Hruscsov számos elismerő észrevételt tett a különböző pavilonokban. A szerszámgépeknél és* műszeripari termékeknél kül.ö-nösen á Pál-féle légpárnás k<tezörü tetszett meg neki, amikor a Kossuth-dijas Pál József feltaláló is bemutatta a köszörű működését
— Okos gép, nem is beszélve a feltalálójáról — tréfálkozott Hruscsov, ismételten kezelve a kiváló magyar munkással.
"A nők éimo"
A könnyüijpari pa\iIonban á sok szép bútort és ruházati cikket csak futólag áttekintve, Hruscsov azonnal kijelentette: — Ez a pavilon a nők álma!
. Nyina Petrovna asszony turmix gép készítményét megkóstolva igen jóízű italnak találtar Hadának az átalakítható bútorok, tetszettek. A kunmadaras! csipkeverő Váradi Margit munkája mindegyiküknek tetszett, 8. Hiniscsov Váradi' Margitnak gi-atulálva toondta Kádároknak; — Ilyen-ügyes kezeket kívánok a miniszterelnöknek. Hogy mindig találják meg a cselekvés fonalát.
^ Megcsodálták Kovács Margit kerámiai müveit. Tamás Andrásné kalocsai pingáló asszonynál Hruscsov megjegyezte: — Már á ruhája is beUlik. kiállitási tárgjmak.
büfében lakmároztak, majd a munkh teremti meg az a-
a büfé feletti teraszon Lakatos Sándor népi zenekara vidám muzsikája fogadta ő-ket. Itt aztán Hruscsov,majd Kádár is nyilatkozott az újságíróknak. Hruscsov, a kiállítás részeinek értékelésé után, egyebek között' kijelentette: ,
— A szodlaUzmus kimeríthetetlen lehetőségiét tár fel a .munkások, a. parasztok* a mnszaki és egyéb értelmiségiek^ «lőtt. Ezért meggyőződésem, hogy ^ro-. sodni fog Magyaáx>rszágön a szocialista életÍForma, fejlődni fog a kiiltura és a technika, s, MékgyarorszSíg _ hamu-latba^ ejti majd azokat az országokat, . amelyek: fejlettebbnek hitték magukat.
Az egj'énileg gazdálkodó pai'ásztokkal kapcsolatban megjegyezte: — Tüi'élem-mel Icell bánni v^elűk. Minden gynmőlcs a maga idején érik be. De a történelem kérlelhetetlen haladása odavezet, hogy az uj, a haladóbb győz..
Elvünk és célunk
A szocialista haladásról szólva kiemelte, hogy csak
nyagí és a kulturális javakat, s szélhámosoknak bélyegezte a mások munkáján élősködni akarókat.
— A mi elvünk: "Aki nem dolgozik, ne is egyék'* . Nagyon ésszerű és okos elv.
" A.marxí-lenínl eszmékbén való egységről szólva megjegyezte: — Célunk: előrehaladni a kommunizmus felé. A - kommunizmus győzedelmeskedik, akárhogyan is küzdjenek -ellene; akármi-Ij-^en koholmányokkal is próbálják ezt megakadályozni.
val tfúH »y«kit h«iiM radjoa m páciMuit
Az etiiök kérdéM as a-merikai nép dol^r*. vissíoat szovjet részről ***M9rii, szívélyes viszonyt óhajtunk az amerikai nepper*.
— Én persze legjobban azt szeretném, ha az elnök Araerikában a leghaladóbb ember, vagyis kommunista lenne. Hiszen a kommunisták ismerik a társadalom fejlődésének töi-vényeit Ugy látszik, hogy ma még nem éi-tek meg ennek feltételei, de holnap vagy néhány év múlva —- ki tudja hány év muIva — ez elkerülhetetlenül bekövetkezik, mert a kommunizmusé a jövő. — mondta befejezésül Hruscsov.
Kádár beszéde
az
Két esizmo e9y pár
Aztán az ameríkai választási kampányról,Nixon kommunistaellen ességéről viccelődve szólva és K^nnedyt is a monopoltőke szolgájának mondva, ezzel az orosz k»öz-mondással váltott ki derültséget: "Két csizma — egy pár". S függetlenül attól, hogy ki lesz a következő a-merikai elnök: — Feltartóz-hatatlanul folytatódni fog a szocializmus fejlődése, gondoskodunk róla, hogy Nixon konúnunistaellenes jóslatai-
Ezután Kádár szólt egybegyűltekhez:
— Csak dicsérni tudom a kiállítás vezetőit, szervező^ it, minden magyar dolgozóját ^ mondotta —, mert. örvendetes, milyen szemlélte-; tőén, ízlésesen, áttekinthető-: en és szépen tudták megmutatni, hogy a magyar ézo-cíalista ipar is képes vala4 mire, szégyenkezés nélkül állhat a szocialista országok sorában, s égyet-mást a nyugati kapitalistáknak is megmutathat.
Hruscsov itt tréfásan félbeszakította Kádár' János szavait: — Nem kell szerénykedniük. Nemcsak e-gyet-mást, hanem az egész
Á nllÁRTÉLYI művésztele-pen 'Hódmezővásárhely közelében. Palalqr József festőművész tiszai tájat fest.
kiállítást is megmutathatják.
— Nekem mínt
"Ax ügynöke lesxek*'
" A.Z élelmiszeripari - .pavilonban nagyon megtetszett Hruscsovnak a barónififeldolgozó berendezés: — Én lesz^ az ön ilgyimké, hogy a Sznvjetunió ^ minél -több llíyvk herettjAczést rendelj«u
mondotta Szántó György főosztályvezetőnek, aki a berendezés működését elmagyarázta.
Megtekintették azután a gará^safelszéreléseket, az
Politikai goidoságfon (éS)
A IL világháború utáni válság
(II,) kat.
A MÁSODIK világháború a szovjet nép hő- kwíllít/uf^vf tv^^^^^
S'^Xi^loXn'^i!^^^^^^^^ kTtoS^'uni^^^ t'^ í
g^TziS%ldí?í^t^^^ t^i^i^t^li^or?ői
.^"n"'l'.l»^^^ ''''^ hez!'aS'az^^^^^^^^
sen szétzúzták a fasiszta államokat következtetésre jutnak, hogy nem lehet to-
A szovjetállam — az imperialisták ama vább a régi módon élni.
számítása ellenere, hogy a Szovjetumó a háború következményeként, amely a
me^emmisul vagy meggyengül — meg e- forradalmi mozgalom hatalmas arányú fel-í
rosebben került ki a háborúból, nemzetko- lendülésére vezetett. Közép- és Délkelet-
*^^*.*?r''Í^^t"^5Í:i4'"^f ^'-^ yilaghabo- Ezek a kapitalista rendszerről levált ál-
ru után megkezdődött a kapitahzmus al- i^mok a tőkés fejlődés különböző fokain
talanosyaságának 2, szakasza, amely e álló burzsoá országok voltak. Volt köztük
válság további elmélyülhet jelent,. olyan fejlett oi-szág, mint CsXzIovákia
A kapitalizmus általános válságának es olyan elmaradott ország, mint Albánia,
második szakaszára jellemző fo vonások: Gazdaságilag valamennyien a külföldi tő-
1. számos európai és ázsiai ország leválása kétől függtek, s legtöbbjükre súlyos teher-
a kapitalista rendszerről és a szocialista ként a hűbéri csökevények terpeszkedtek
Adlággazdasági rendszer kialakulása; 2. '
ae.imperializmus gyarmati rendszerét suj- Átalakulás
tó válság erős kiszélesedése, se rendszer A közép- és délkelet-európai országok-
Sfr^dszlrlah^^ ktí&ő ""^ ^ '^^^^ agresszorok lltLuelglS-
wiisia reiuiszer ^aiameni^i neiso es Kuiso sa nyomán az ezeken az országokon belül
ellentmondásának kiéleződése jut kifeje- fennálló ellentétek a végsőkig kSődtek
A^eptömegek a münkásösztá^^^^^
A szocialista ^lágrendszer Yf \ fasiszta a^sszoixOc élléní harc Ut^
* * • * ' ' *i . Jára leptek, leráztak magukról a reakdi-
^ A >s,szta temadás veresege fes?aba- os rendszerek igáját és saját kezükbe vet-
ditotta a forradalmi és nemzeti fe^szaba- tek a hatalmat. Ilyenformán ezek az ^
ditó mozgalmak erort. a tobb ewópai és szagok népi demokratikus köztáreaság<df^^
ázsiai oi-szagbau a népi demokratikus for- ká alakultak át ~ a«í»«K«K
radalom győzelmére vezetett . ^ A népi demokratikus államok gyökeres
A lemnizmus tanítása szerint a szocia- társadalmi és gazdasági mialmláííSS
lista vil^tradalom fejlődésé a történet hajtottak végrels á sJcíató^S^
mi tejlod^ törvényszerűségénél fogva ugy jara léptek. A világimpénálízmuJk^^
- . , » . .^^^y végbe, Jiogy az egyes országok for- \eresége, a béke és a demokrácia táhnr?
Mutóhimpk B, dömperek es'íadalmi uton leválnak a kapitalista rend- nak kimagasló síkére volt a német nén dt
«:;iiie»őga2dasági gépek ki-,szerről. mokratikus erőinek segítségével a NémS^
A népi demokratikus forradalom győzel- Demokratikus Köztársaság meí^lak«láÍA
me számára a kedvező feltételiét az te- amely támasza a néiSS^^^^^i^
rémtette meg, h^nf a Szovjetumó a máso- mokratikus M hék^szétm^M
dik^. világháborúban sz^ertea íasisztá- megteretóté^ért folörta^
liiiiKi^^iliiÉwi
magyarnak, nem illik többet mondanom.— válaszolta u-gyancsák tréfásan Kádár elvtárs, majd Jgy folytatta:
— 'Nekünk, magyaroknak, mindig: jólesik hallanunk, amikor egyszerű szovjet emberek; szovjet elvtársaink, elismerő hangon szólnak a magyar nép eredményeiről. Ebben a hangban \alahogy az is benne van, hogy
a szovjet elvtársaktól kapott segítsé^r nem volt hiábavaló,, hogy az áldozat, a kiontott vér^ amellyel segítették a magyar nép hai> cá^ iparának fejlesztését, kezdi meghozni eredményeit.
Hruscsov ismét közbeszólt: — A segítség önmagában még nem minden. Meg kell „tudni választani azt, akinek segítséget nyújtunk, hogy e segítséget fel is tudja használni.
Némelyek azt mondják, hogy a magyarok soviniszták — folytatta Kádár János. — Ez. nem igaz. A magyar munkásosztály internacionalista. A magyar népben ott él az internacionalizmus eszméje, s van benne nemzeti büszkeség is; mi büszkék vagyunk rá,hogy megállhatunk a szovjet elvtársak, a többi testvéri nép előtt, hogy élni tudunk a testvéri segítséggel.
— Minden törekvésünk az, hogy uj. eredményeink szülessenek. Jelenleg olyan a helyzet nálunk* hogy a párt, .a néptömegek, a dolgozók és n kormány teljes egyetértéshen dolgoznak. Ott vagyunk a mun; k á s o s z t ály. nonzetközi frontján, s mhrel céljaink-. ,tól nm tágitnnk, nagyszerű eredményeket .érünk el* ^ — A kiállítás megtekintése után a látogatókak az a benyomásuk, hogy'Magyarországon-már most is jól lehet élni. Még egy pár évig dolgozunk,- s^ nagyszerűen fog élhl a magyar nép. Hruscsov ismét tréfálkoz-(Folytatása a 16. oldalon)