4. Mák
Dobi Hf¥ém UtoqmUuimE AMöMen
IRTA ILLÉS SÁNDOR : (M«cy«r NciiiMt» Bpest)
MEGSZOKTUK már* hogy Pálunk megváltoznak a tájak. A Hortobágyon, ahol :(ralaha csak a délibáb festett csalóka képet/ ma rizsföldek, öntözött kukoricatáblák és dus legelök váltakoznak. A szabolcsi homokon tiz és tízezer almafa érleli piros gyümölcsét, a ko-' pár Bugacon uj erdők izmosodó koronájával birkózik a szél.
Most pedig az Alföldön, a homokon kezdődött valami .. .
• Csodálatos ez a vidék, az aranyló homok, amelynek minden időben voltak és vannak szerelmesei.. SsiÓíé-. szek, növénytermelők, agro-nómusok, mérnökök, kulönr külön \ a niagnk területén ine$:álmodnak .vál amit; nagyszerűt, szépet; s aztán munkájúk nyomán egy napon változni kezd a táí termővé válik a futóhomok»-A-hol kopárosok voltak, ott barackosok zöld erdeje vi-. rlt Aztán szőlő, szőlő ezer és tízezer holdon.
Most meg az u j lehetőség : a víz.
Kiderült, hogy kincs van az alföldi homok.alatt. Víz, amelyet egyszerű, furott csokutak segitségével a felszínre lehet hozni. Olyan nagymennyiségű ez a viz, hogy elegendő akár kétszázezer hold öntözésére is. Az idén már négyezer hold földet öntöznek a Duna—Ti-
^ sza közén, jövőre tovább nö-\elik a~csőkutak számát, ötezer holdra terjesztik ki az Öntözést, s ezzel uj élet kezdőd íkv ezen a vidéken.
Évente háromszor terem 1 a föld
Ezt a csírában levő uj é-letet, az országos jelentőséi gü öntözési kísérleteket tekintette meg Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke. Vele volt Oiiiutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Bács megye oi'szággyülési képviselője, továbbá a nnegye vehetői, akiknek kíséretében ^z elnök látogatást tett a csengődi állami gazdaság telepein és a környező termelőszövetkezetekben.
Két esztendővel ezelőtt kezdődtek a kísérletek az uj öntözési módszerrel. Mohácsi Károly, az állami gazdagság igazgatója próbálkozott vele először Csengődön.
Ma már 280 holdon alkalmazzák a gazdaságban.. A •csőkutas    öntözéssel egy köbméter viz 88 fülérbe ke--rül, ami lényegesen olcsóbb •minden más öntözésnél. Ki-•sérletek folynak a szőlő permetező öntözésével  is. A Hannesmannrféle rendszerrel * vízzel együtt a mütrá-li^gyát js^ a szőlőre szólják, s € ;ezáltal holdanként 6^7 má-^s»sá;val több  termést érnek .^L^Az öntözés költsége ez
Ez a homok, ahol most kísérletek folynak, öntözés nélkül semmit sem ér, terméketlen. Ma az egyik telepen már a harmadik termés díszlik. Egy hold őszi kévéinkből 1€9 mázsát takarított tak be« utána silókukoricát vetettek, abból 208 mázsa termett, végül fehér mustár került harmadszor ^ földbe. Ebből 30—40 mázsa termésre számítanak. A háromét hónappal ezelőtt vetett silókukorica egy másik ki-séríetí táblán ember magasságú, s fejlett csöveket hozott.
Dobi István nagy érdeklődéssel tekintette meg a kísérleteket. A megye vezetői Kelmondották, hogy a kutatási céból furt kutak mintegy 2000 holdon teszik lehetővé a termelőszövetkezetek földjein az öntözést. Ezen a ho-nnokós :yídéken a ciőkutas öntözési lehetőség valóságos forradalmat jelent a^ mezőgazdasági termelésben. Kutakat ysL termelőszövetkezetek saját erőből is fúrhatnak, olcsó költséggél, s a szivattyú meghajtásához e-legendő egy Jtraktor, A csővezeték  sem   drága, mü-
anyi^l    kHzúH. tjiiió«,'el85 éxben bebizonyították,
könnyű, exáitai szer^léae is egyszerű. Kutatásokra as Országos Via^igyi fdigazga iáság 2.5 mill^forint hitelt btxtositott €2^ évre Bács me^ gyének. E kutatások legfőbb feladata, hogy pontosan felmérje, meddig.terjed a talaj alatti \fzréteg, a hol lehet ujabb csőkutakat fumi.
A ftsovvCkcaoti vagyoik ás a tenroscs
A csengődi állami gazdaság megtekintése után Dobi István és Ortűtay Gyula ellátogatott Fülöpszállásia, a-hol hosszasan elbeszélgettek a község termelőszövetkezeti vezetőivel. A baráti beszélgetés során kifiefjtette Dobi István, hogy á szövetkezetek megszilárdítása jórészt attól függ, bele tud-e a tagság illeszkedni az uj é-letbe, a közösségi életformába. Tanácsokat adott a szövetkezeti elnököknek, hogyan kovácsolják össze a tagságot. Nagyon fontos, hogy mindenki magáénak é-rezze a szövetkezeti vagyont. A közgyjiléseken ezt állandóan napirenden kell tartani. A legapróbbnak látszó problémákat is-tárgyalják meg a tagsággal, így e-rősödik beniHlit^az a tudat, logy a szövetkezet vagyona, szocialista tulajdon a sajátjuk is, felelősek érte, s annak megőrzése^ gyarapítása elsőrendű, érdekük.
A fülöpszállási Öt terme-őszövetkezet, közöttük az uj szövetkezetek is, már az
hogy magasabb terroésered menyeket tehet eléroi a kö-zös nagy táblákon. A nagyüzemi «as&dálkodás fölényit bizonyítják, hogy búzából 13 mázsát takarítottak be az egyéniek 8 mázsás termésé-\€Í szemben.
Dobi István figyelmeztette a szövetkezetek vezetőit arra is, hogy milyen fontos a reális tervezés. —Sok szövetkezet öt-hat forinttal többet tervez egy munkaegységre, mint amennyit el tud érni. Ez helytelen dolog és rossz hatással van az emberekre. Tervezzenek reálisan, legyenek őszinték, nézzenek szembe a valóságieral.
Késő este volt már, amikor Dobi István elbúcsúzott fü?<»pszállásiaktól. Csendes eső áztatta a földeket.
Jöhetett volna egy héttel előbb ez az eső — kesergett Kis Gyula, a Kossuth Tsz elnöke. — Akkor több kukoricát törnénk az idén.
de így is meglesz a huszonöt—harminc mázsa ...
Kagyazemi sz^őteleintést!
Másnap az elnök és kísérete meglatogs^ a kiskö-^ i-ösi József Attila Termelőszövetkezetet. A szövetkezet tíz esztendővel ezelőtt alakult, de még most is sok nehézséggel küzd. Mi ennék az oka?
— Nyolc elnökünk yólt tiz év alatt f— adták meg a kérdésre a választ a tagok.
A szövetkezet terméseredményei kiválóak \oltak, de
nem t»áták kihasziiáljii * uwfpm adta lehitősig^; ket. Nam voK meg az 0*2. szefi^ás, n«m törödUk u tags^ nevelésévél sem.
felajánlotta a csengődi üll&J mi gazdaaág támogatását. A szövetkezet földje kiválóan alkalmas kertészkedésre, ozt kellene tovább fejleszteni az állami gazdaság segítségé-veK A másik fontos és sür-
• ^ nagyüzemi szőlőtelepítés. Sok még az egyéni szőlősgazda Kiskörösön. EaekÖt csak ugy lehet megnyerni, ha példát mutat a szövetkezet a szőlőmüvelésben is, ha látják a még kívülállók, mennyível köny-nyebb ós kifizetőbb minden munka, a szőlőtermelés is a közősben.
Folifílcoi ^oicUiságfaii ÍMI
A IL világháború utáni válság
III.
te a népi demokratikus forradalom kibon-^
IJENIN megállapítása szerint a kapitalíz- Í^Í^SL^ff     .^^^^ t
miis Pjrvi^Tilőtlí^n feilődése      a ténv hnev «i«n«asosztaly   vezetésevei megvalósított
TfeJlf^^tőktL^^^^^ ^s'líáXtk'*^^^^^^^
tekintetben elmaradott, gyengén lejfótt or- SS^^!«^?t«Lfí ?.^i;í^Í^^^ ^
szagok vannak, továbbá az   imperialista SXJS^^f tóÍLfS^l^^^ '^^fj^^'
^al-mati elnyomás fennállása — a külön- ff               Í*'^'^^ szamukra es leheto-
böző oi-szágok foiTadalmi mozgalmának J^l^'JiTo.^ffr* v'^*^-'^?^^^ ^
jellegét illetően elkeiülhetetlenné teszi a ^lH^Z't.^^í^''^ szövetkezetesítése
lényeges különbségeket. Mivelazonban a ^^^P^*" gyorsan fejlesszek gazdasagukat,
tőkés világrendszer egészében megérett a ^^f^ ^^SY toi-tenelmi változásokra ve-
szocíalista forradalomra és a kapitalíz- ^fetett Ázsiában, ahol a :^öldkerekség la-
musból a szocializmusba való átmenetre, kossaganak tobb mint a fele él. E válto-
a gyengén fejlett oi-szágok forradalmi nemzeti felszabadító mozgalma és a fejlett országok proletariátusának forradalmi mozgalma az imperializmus ellen irányuló harc egységes áradatává egyesül, a proletariátus által vezetett burzsoá demokratikus forradalom proletáiforradá-lommá fejlődhet.
A gyarmatok és a függő országok népeinek nemzeti felszabadító-harcában, az imperialisták ama számításai ellenére, hogy r még jobban leigázhatják ezeket a
zások között első helyen áll a Kmai Kommunista Párt vezette nagy kínai népnek az imperializmus és a belföldi feudális reakció egyesült erői fölött aratott győzelme. A kínai népi forradalom a világ legnagyobb félgyarmati országában vetett véget a feudális kizsákmányolók és a külföldi imperialisták uralmának.
A kínai forradalom győzelme az orosz-oi-szági Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a Szovjetuniónak a második vi-lágháboiniban aratott győzelme után a leg-
népeket—- ujabb hatalmas fellendülés kö- nagyobb történelmi esemény, s az impe-
vetkezétt be. Ennek eredményeként több "a"z«ius egész rendszerére mért hatalmas
keletázsiai oi-szág levált a kapitalista rend- csapás volt.
szeri*ől, s megalakult a Kínai Népköztár- A kapitalista rendszenől levált orszá-^ság, a Koreai Népi Demokratikus Köz- gök a Szovjetunió köré tömörültek s meg-társaság és a Vietnami Demokratikus Köz- teremtették a hatalmas szocialista világtársaság. Már régebben — 1921-ben — le- rendszert. A szocialista tábor országáím-vált a kapitalista rendszerről Mongólia, vjd idő alatt megszei-vezték a kölcsönös Szakított Kuba az imperialista hatalmak- testvéri segítségen alapuló szoros gazdakai és sorra szabadulnak fel az -afrikai ál- sági együttműködést. A régi, tőkés "világ-lamok. Irak is elszakadt az imperialisták- piac mellett uj világpiac keletkezett* a tél. Független lett Ceylon és Laosz. szocialista országok világpiaca, amely A kapitalista i-endszen-ől levált ázsiai p^'s fejlődésnek indult A szocialista tá^ oi:sKágok a föiTadalom előtt elmaradott o?™z tartozó országok termelésének vál-agrárországok, az impeiialista nagyhatal- savmentes fejlődése és szakadatián növe-mak — Japán, Anglia, Franciaország, az ?f°*f« következtében *z a piac állandóan
Egyesűit Államok — gyarmatai vagy félgyarmatai voltak. Gazdaságuk félfeudális, gyarmati Cvagy félgyarmati) jellegű, iparuk rendkívül fejletlen, ,s jobbára a köl-
bővül.
Tehát számos ujabb wszágnak a kamta-hsta rendszerről való leválása követklzté-^'gjfjott és sikeresen fejlődik a SZO-
földi tőke kézében volt. A japán imperia-  CIAUSTA    VILAOGAZDi|3ÁGI H^m-
^^-esetbendSa fortnl^ a 4öbb-;listáknak a második vilá^áboiníban el- SZ^.
Dobi^stván azt kérte: ugy gazdálkodjanak,  hogy minél töhb i>arasztöt megnyerjenek a szövetkezeti eszmének. Az^ elnök megtekintette a szövetkezet baromfí-ífarmját, majd a kertészetbe ment, ahol hosss^ásan beszélgetett .á kertészeti brigád tagjaival, s-a bolgár származású brigádvefz^tővel, aki elmondta,   milyen távlata nyílnak meg a iszövetkezeí előtt a csőkutas öntözesséli A vendégek megízlelték a szövetkezet messze ' ken  ismprt  ízletes goi-og-dinnyéjét, majd rövid látogatást tettek Kiskörösön a most megnyílt Petőfi-fürdőben. Délután került sor az izsáki látogatásra,
Gépek á szőlőben
^ Áz Alföldön százezer hóid homoki szőlő díszlik. Az drsz^ szőlőtermésének egyharmadát. ez a homok adja: A szőlők túlnyomó többségét azonban kisüzemi módon művelik. Egy hold -szőló megművelése ^ 140—• 150 munl^napot igényel.
Az izsáki állami gazda-sádgban Ballá Antal igazgató és munkatársai tervet készítettek : hogyan lehetne a meglevő gépekkel, kisebb-na^obb átalafeitásukkal a régi telepítésű szőlőket is nagyüzemi müvelésbe vonnia .
Ezeket a ^ kísérleteket tekintette  meg Dobi István. Bemutattak az állami gazdaságban az újfajta szőlo-müvelő gépeket, a házilag készített permetezőgépet, a-meiyet lóvontatással is használhatnak. Az állami ^az-^ságban már elérték, hogy &z uj módszerekkel egy hoM szőlő megművelése nem igenyel . többet 70, napnál. Ha kiirtják  a gjomtalamtast, kapa helyett Simazint nasz; náinak; akkor a munkaidő még^^ ennek is több mint a felére, 3a napra csökken.
Itt az-ut mellett három
esztendővel, ezelőtt semmi sem volt! ■—mutatja az igazító a vendégeknefe A látvány most lenyűgöző. Hatalmas almáskeii a homokon! Törpe Jonathaa almaÉák ezrei, águk lekötve, földJhöz cövekelve —. ^ ipy befoIyá.soliák a rügykeP-zödést —. fölöttük a szivárványos színben forgó vizsu garak, A csőkutas öntözés.
--Látom, sokan vannaR
itt. akik nümon szeretik^zj a homokot^—^ mondta Isbtám s később, az allaou «aidasá«r klubiában is erről toívt a szó amikor kiert
iétteiméft értéke pedig hégy>.szenvedett veresége és az egész kapitális- Ez ujabb csaoás vnlt «^ ;«»wa,.;«v^ T ,YÍ, * 5««o«7te esíer forint ./ta rendszer meggyengülje megkönnyítet-  rendszerre. ^