^ BELfUiADIBorb* fejezeteket közdit Edvard
Kardelj uj katiyi^ébdlr AIDelr A tzocializmus é^t a liáboru nagyigényű címet viseli. Még nincs fcezíínkben a könyv teljes fordítása, de már az első fejezetek elolvasása után is látjuk, hogy itt neiíi a szocializmus és t háború kérdésének vizsgálatáról van szó. Ez a szóban forgó kérdésben elfoglalt jugoszláv revizionista álláspont apológiája.
Kardelj ezúttal a kinaí kommunistákkal folytatott vitát választotta ürügyül revizionista né-
metieijük a cikket.
^.afl 2A számában m
J^^í, 4^rzanv^n és V. Kofionov ^ szeréi xismm A rmztonisiak legújabb felfedezéser ctmu - imeriáHzxmaví^^
mélyek «ztib|ekt^aká^^ rak. Ezek a háborok az íplftatását ^ 4^ etóvíszbn^ a szocialista országok politikájának helyességét ^^^^^f^^^^^ Illetően. S Kardelj is erre tesz erőfeszítéseket, ^"^zasök az K«np«^^
" nyárnak változásai voltak, s csupán arra zettek, hogy a fókéinrllag^ az^^
uroDaiia tel- u i. v -----' x^- mak két csoportosulásaiba szalc^t^^
ölteni, s igyekszik ugy beállítani magát mint- nílf * Í^B^"*^ elhárítása De egyszersmind az volt hogy háborúk törtek ki az ilyen cso-ha a marxiíta--leníniáa tani^s tiSágáT óv- ^ manipula;ciót hajt végre,. hogy Portosulások között, s az egész világot a hábo-
ná. De már könyvének első fejezetei sem^hagy- Lntóstrfdktl^^^^^ nak kétséget afelől, hogy a jugoszláv teoretikus '^^^'^ta^ felvetésébe
Kardélj azzal követi el a fő elméleti vétkét,
éppen ellentétes célt követ. Legfőként arra törekszik, hogy tisztára mossa az amerikai im-T)erializmus agresszív politikáját, elrejtse a népeket fenyegető háború valóságos forrását, s
ru örvényébe taszították.
Természetesen akkor is voltak olyan erok, amelyek harcoltak a háború ellen. Mindenkor a nemzetközi munkásosztály dicsőséges hagyo^
hogy amjkor elemzi a háború problémáját, a ---------------^___«»«.^
háborúkat nem hozza kapcsolatban az osztály- Jnánya volt a békeharc. De akkor még gyen« harccal, nem akarja látni, hogy a háboi-u a po- e^k voltak ezek az erők. Amikor az imperia-
egyúttal árnyékot vessí*n a béke fenntartása- íítJkafolj'tatása erőszakos eszközökkel. Törté- lizmus még az egyetlen világrendszer volt, a
ban döntő szerepet játszó szocialista országok ^elmileg kikei-ülhetétlen-e a háború? "Elvont munkásosztály és más imperialistaellenés érők
és kommunista pártok politikájára. értelemben ^válaszol erre a kérdésre Kardelj toltak abban a helyzetben, hogy félszáz
F7 lcé«57tPt benniíirket an-ji hn<rv s^i aí^íc^ » háború sohasem volt teljesen, végzetsze- tolhassák a hóditó háborúkat. Ilyen körűimé^
könvvS^ta^s^^^^^ rüeh kikerülhetetlen. Mindig az ei-őviszonyok- ?yek között Lenin azt mondta, hogy nem vet-
vilpmpnvtííket ' megmondjuk Jól függött." Már ebből a válaszból is látható, Sietünk véget az imperialista hábwunak, ha
'^'^ ^ hogy Kardelj eltért a marxista—leninista elmé- szuronyunkat a földbe szúrjuk. Azt tanította,
A KOMMUNISTA és munkáspártok a népek lettől a háború kérdésében. hogy pacifista fecsegesse! nem lehet elhárítani
^hatalmas békemozgalmának élén haladnak. A marxista--leninsták abból indulnak ki^ Következetesen leleplezik a béke ellenségeinek hogy a háború a politika folytatása más, még-bünös tevékenységük igazolására szolgáló szo- pedig erőszakos eszközökkel. A háború — tör-fisztikáját. Nem csoda, ha azuj háború hi vei ténelmí kategória, összefüggésben van az osz-éppen a kommunisták ellen irányítják propa- tályok és az államok antagonisztikus ellent-gandagépezetük fő tüzét.. Az imperialista ag- mondásaival. Ezért a háború valamennyi ki-resszorok, ujságir^elédjeikkel együtt minden- zsákmányoló társadalmi-gazdasági alakulat élnél jobban szeretnék háziig színben feltüntetni maradhátátlan kisérőtái*sa. _ a szocialista tábort, kiforgatni politikáját, "ag- Lenin hangsúlyozta, hogy a kommunisták né-resszornak beállítani a mi táborunkat, és alá- zőpontja a hábonit illetően elvileg más, mint a asm azt a nagy megbecsülést és bizalmat, ame- burzsoá pacifistáké és az anarchistáké. Mi, lyet minden ország széles néptömegei táplál- kommunisták — hangoztatta Lenin — az utób-
az imperialista háborúkat. Bámutatott, hogy az imperialista háborúnak csak a polgárháborúval, a háborúból való forradalmi kiutat választva, lehet véget vetni.
Következésképpen a marxista—leninisták mindig meghatározott "történelmi dátummal** — a Jcizsákmányoló osztályok megsemmisítésével, a szocializmus, megteremtésével és fejlődésével — hozták összefüggésbe á háborúk elhárításának lehetőségét. Az SZKP XX. kongresz-szüsának nagy jelentőségét az adja meg, hogy a marxizmus-leninizmus tanításától vezérei-
nak a szocialista országok, a kommunista pár- biaktól abban különbözünk, hogy "felismerjük t«tve, alkotó szellemben merte fel a világon ki-
tokirant. . a háborúk és az országon belül folyó osztály- f ^Jír o ^^^^y^f^onyt, amelyet az^ jellemez,
harc elkerülhetetlen összefüggését, tudjuk, í ^SL^cctnf a? ^
hogy a háborúkat az osztályok megszüntetése. IS^ÍgPlí?^!^^^ ^Í^^
ésl szocializmus megvalósítása nélkül lehetet- ^fS^^fe^^
len megszüntetni és azt valljuk, hogy a polgár- ^^^^^M^M^^^mm^
eKe. csempésszenek a munkásmozgalomba, háborúk, wyis az e^^^ uTa^v^n^i^^
elyeknek csupán a kommunizmus ellenségei nyomó optaly ... ellen viselt haboruijogosak, ^„j^ / uj táSSm^dlág^^^^^
-oí«ának. . Set2f i^^^^^^^ ^ A ^iSmus'^t^^^^^^
Muvei. 21. Szikra, 1951. áOl. old.) e^eztéthetétíenáza^ssziv politika es^ a
MÁSKÉNT NÉZI A problémát Kardelj. Nem ditó háború. S a hatalmas szocialista tábornak lát elkerülhetetlen összefüggést a habom,
Kardelj a kommunistaellenes hadjárat sugal-mazóinak segítségére siet uj könyvével. Könyve revizionista kísérlet arra, hogy a "baloldali-sá,?" ellen,folytatott.harc örve alatt, olyan nézeteket csempésszenek a munkásmozgalomba, amelyeknek tapsolnának
Miért jelent meg éppen most Edvard Kardelj
"müve"?
Ma roppant felelősségteljes szakaszba lépett
a szociaK 01^^^^^^^ s az osztályok és az osztályharc között, és azt listák megfékezésére. Az erőviszonyok megyál-
munkásn;í^fái,r Tr^^^'f>^-A^^^^ állifia hn<rv a háború és a béke kérdését min- tqzasarol beszelve, nem szabad mellőzni e tör-
Nem ok nélkül teszi. Neki ugyanis az a véleménye, hogy nemcsak az imperializmus, hanem a szociálisa országok természetében is benne
szövetnek, hogy visszatérítsék az~ emberiséget a ru elkerülhetetlen — Írja ha a béke erői ^'«"^'"»» » "a"oru szerzője éppen ezi teszi, jhide^áboru" legrosszabb időszakába. Az E- í»^ságosan gyengék ahh^ S*Í5fx1Sí V^^ON MIÉRT kertíU meg Kardelj olyan áll-gyesult Államok kormánya meghiúsította a pá- lyozzak kitörését.^ Viszont ki lehet l«»szobolm V hatatosan, hogy a háboni elhárítására csak rizsi csúcstalálkozót. Provokációk segítségével a háborút, ha a beke erm hatalmasabbak a ha- ^^^^^ „y^j^ íeáli! lehetőség^ amfkor Ikiáakult Komoly nemzetközi k bora eroinel. , . ^ „ és megszilárdult a szocialista világrendszer.
előidézni. Szabotálják a leszerelést. Erőltetik a Egyenesen azt akarja elhitetni, hogy Marx...............
Nyugatnémet Bundeswehr felélesztését és fel- és Engels nem hozták összefüggésbe a háborúk
szerelését tömegpusztító fegyverekkel. Az E- elhárításának lehetőségét a szocializmusba \a- ______________
gyesült Államok katonai szerződést erőszakolt ló átmenettel. Azt állítja, hogj- a tudományos rejijk a háború.
Japánra a nép akarata ellenére. Az amerikai kommunizmus megalapozói, előre látva, hogy kérdésben kiváltkénnpn vilÁtrnaan
eljöhet az az idő, amikor a háború mar nem , .^T .? u v !i i^ Kiváltképpen világosan
fesz kikerülhetetlen, azt a lehetőséget "nem Játszik, hogy Kardelj szakított a mar^
St^^^nmíféle konkrét történelílr dátum- ^^^"^m^^m^m^^^^m^^ hoz, hanem csupán a társadalmi fejlődés egyes, az emberek cselekedeteit meghatározó anyagi, valamint eszmei-politikai tényeínek megérésé-
hez'^■.^,/^/^>::^^:^Cv^:-;;v:^^^ Marx—Engels és Lenin azopban min
nep _______________________________________
szoldateszkának szándékában áll -felújítani az atomfegyver-kísérleteket. Mindez aiTa vall, fogy az imperialisták nem mondanak le baljóslatú tei-veik-ről.
, Csakhogy embergyűlölő terveik megvalósításának útját állja a szocializmus hatalmas világrendszere, Ázsia, Afrika és Latin-Amerika fia-
^al és a tőkéaorazácrftt sT^élPs néntömeeeivel ugyanúgy, mint a megelőző kizsákmányoló te
en-ől a revizionistáról, s igazi mivoltában mutatkozik előttünk.
A juj^oszláv revizionizmus apostola hangoskodva kijelenti, hogy a marxizmus n^galapitói a szocializmus valamely országban bekövetke* ző győzelmét nem tekintették a háború abszo« lut akadályának. Hajmeresztőén hangzik, d«
Tt'.s^^'^^s^^^.^^j^ ^'^mmj^^^^ ^^^í^^^ht'^S''^^^'^^
ytzZ>^ ^ t.xi>™ é üói'o Ar/5vi«!7.niivának sem- ennelfojTva a jugoszláv revizionisták "a szocia-
zet. A Szovjetunió és a tev3ceny békés külpoli-nkat folytató többi szocialista ország, vala-fm a világ minden kommunista pártja vezető szerepet játszik a békének és a népek biztonsagának megóvásáért folytatott nemes harcban. A kommunista és munkáspártok bukaresti ta-{g*^SKozása hangsúlyozta, hoíö^ a kommunis-«K elsőrendű feladata marad a békeharc. A naboru és a béke kérdéséről szóló marxista— jeninista tételek, az SZKP XX. és XXI. kong-
között a háború és á béke erőviszonyának semmiféle változása nem semmisítheti meg a hábo-nit A mai-xizmus—leninizmus megalapozói az antagonisztikus osztályok megsemnusitésével és a szocializmus megteremtésével hozták összefüggésbe a háboriik megszüntetését.
Kardelj az érőviszonyokból vezeti le a háborúk kikerülhetetlenségét, s gondosan homály-
ennélfogva a jugoszláv revizionisták "a szocialista hegemónizmus" koholmányából, azon ál* Utasokból künduiva, hogy a "szocialista tömb^ ben", akárcsak az imperialista tömbben, meg* van a többi ország feletti uralomra való törekvés, most odaljrukadtak ki, hogy a háború esetleges kirobbantásáért a szocialista államokra háritják a felelősséget.
A Pentagonban, a NATO-vezérkarokban ülő militaristák lázasan keresnek valamilyen igá-
ba burkolja, miiyen korban, milyen erőviszo-
^"fT^^^^^^^BÍé^ Ibbaft k'oSaf aliikorTl^p^^^^^ zplást azon általuk terjesztett kohohnányofo,
amelvef ^^H^^Shl^^^^^ muV?sltltlarvíl^^^ volt és megint más hogy bűnös mesterkedéseik "védelmi" jellegű-
l amelyek j$zermt korunkban eiejei lenei. mus us^juiuau____^ , , o 4r«^i-h»n á« ao-^t* van a^JiiroMy »^í,tir mt^rt » «Tn^fftií«.
íri?':^^* szeretnék ezt az éleá fegyvert, kéte- ereje telje v^Ket szeretnének elhihtehi a népek szivében szocialista
világrendszer.
(Folytatása a következő számban)