10. oldal
KANADAI MAGYAR MUNKÁS
Magyar küiciŐ!ltjbe$z^^ a mcinkáHéWiefc tüntetéséről
Egy különös szerelvény ^ érkezett ápriHs 23-án reggel a kanadai politikai főváros Ottawa vasúti pályaud-'varára.
' A szerelvény 1000 munkanélkülit hozott a fővárosba az ország ipari központjaiból, a munkanélküli száz-• ezrek képviseletében. ' Az érkezés utátt-fegyelmezett sorokban plakáterdő alatt, hangosan kifejezést adva kívánságuknak "We Want Jobsl", (munkát követélünk) jelszóval elindultunk a Coliseumhoz, ahol e-' zen a napon a National u^n-employment Lobby Commit-tee (országos munkanélküli " parlamentáris bizottság) székelt.
Az ezer főnyi delegáció a két mérföldnyi utat fotóriporterek kíséretében tette meg. Az ottawai polgárokat gúnyos -csasztuskák a kor-' mánjrról és munkát követelő kiáltások ébresztették fel, "mintegy , figyelmeztetésül, hogy "itt van az ébredés ideje!" és rázzuk le magunkról a munkanélküliséget.
A coliseumban meleg kávé és harapnivaló várta az . óriási delegációt.
A reggeli órákLan megválasztottuk azt a 30 tagu bizottságot, amely követelé-. sünkkel a képviselőházba vonult. Reggel 9 órakor -, Stanley Thomley vezetése a-latt, a Windsor városból jött küldöttség külön autóbuszán indult a parlamentbe, aho Michael Stan* munkaügyi és Walker közmunkaügyi miniszter, valamint a kereskedelmi és egészségügyi miniszter fogadta a küldöttséget, amely beavujtotta a kanadai munkanélküliek nevében a N.U.L.C. által meg-. szerkesztett előterjesztést.
A "Submission" tartalma kivonatosan a következő volt:
1. Altalános kép a munka-. nélküliségről, számokkal i-gazolva a veszély nagysá-.gát, igy például azt, hogy 719 ezerre énielkedett a munkanélküliek száma.
2. Tervek a kormány ítészére a munkanélküliség megoldására, u, m, olcsó kölcsönök'nyújtása az iparilag elmaradott oi-szágok részére, hogy a kanadai, áru-feleslegeket felvásárolhassák; külkereskedelem és a hazai ipar kifejlesztése stb.
3. Közmunkák beinditá'ii, iskolák, kórházak, ország-
épitése és olcsó'
utak stb.
bérletü lakások építése.
4. A munkanélküli segély emelése és a munkanélküliség egész idejére való kiter^ jesztése. Fizesse a kormány a munkanélküliek lakbérét és ruházati kiadásait. Vegye át a kormány a városoktól és községektől a közsegélyezési kiadások fedezését. Továbbképzés és szakmai oktatás a munkanélkülieknek.
5. Általános segélyezési ü-gyek. Minimum órabér. Szar badságolási pénz. .Nyugdíj, Ne fenyegessék deportálással a munkanélküli ujkanadásokat.
Az előterjesztést a kormány tudomásul vette. Starr miniszter ür- megjegyezte: "Jobban megfogalmazott tervet ez ügyben még nem láttam, de megvalósítására nincs pénz". Hozzátehette volna: "mert kell a fegyverkezésre".
A fogadás második szakaszában eszmecserét folytattak a kormány tagjai a delegációval. Walker közmunkaügyi miniszter munkát kínált fel a delegáció vezető tagjainak. Ezt a burkolt tár madást visszautasították azzal, hogy "mi minden kanadai munkanélkülinek követelünk munkát".
Közben a Coliseumban felsorakozott a tüntetők serege és elindult a parlamenthez. Az időjárás kedvezett. A reggeli ború után ránk tekintett a Nap, meleg tavaszi sugaraival. A bátor harcosok első fecskékként jelentek meg a fővárosban, hogy követeljék a munkanélküliség átkának elhárítását
"We Want Jobs!" (munkát akarunk. Megható volt, amikor egy gitáros járókelő beállt a sorokba és gitárja dallamával kisérte a munkanélküliek indulóit. Megérkezés után 2
oran
át tüntettünk a képviselőház előtt. Lelkes tüntetésünktő'
a
mö-magam-
visszhangzottak a parlamenti épületek vén falai.
"Vajon mit gondolnak hatalom urai a falak gött?" kérdeztem tói.
Délután megint megeredt az eső, mintha a tei-mészet az urakkal együtt megelégelte volna a hangos tüntetést. Vagy talán a Nap a-kaii; elbújni szégyenében, ilyen események láttán. Kanada szégyene ez á nagyarányú munkanélküliség. Az eső a parlament épü-
ELŐPIZiTÉSI SZELVÉNY
KANADAI MAtJYAR MUNKÁS Box 154, Gen. P. O., Toronto, Ont.
Előfizetési ár Kanadába évi $7.00, Egyesült Államokba es más külföldi országokba évi $8.00
Mellékelek $.
«-t előfizetésre.
Név . Cím . Város
Tartomány
CÍMVÁLTOZÁS ESETÉN OKVETLEN TÖLTSE KI ! Régi címem volt:
Utca, P. O. Box vagy.R. R.______
Város
Tartomány
léteibe ^ líQitptta ;a tüntetődet; ]m mé^ihl hhbpovimk sikerült bejutnia a kepvise-; lőház .üléstermébe, ahol a kbrmáiiy és a képviselők tárgyalják az ország ügyeit. A miniszterelnök meglepően nyugtalan volt* amikor meglátta a tüntetőket a karzaton. Éppen Chevrier liberális képviselő szónokolt és a képviselő urak "hosszú munkaideje" ellen tiltakozott.
A délután másik részét a felvonulók a parlament másik részében töltötték el, a-hol a CCF (szociáldemokrata) és a.liberális képviselőkkel tárgyaltak.
A CCF parlamenti mezére Hazen Argue élesen bírálta a konzervatív kormányt a munkanélküliségért. Többek között ezeket mondta: "Há munkanélküliséget említjük, a miniszterelnök állandóan talál kifogást. Kifogásai között a pénzhiányt emlegeti a legtöbbször. Ugyanakkor ezermillíót könnyen kidob a kormány hidegháborús célokra."
Beszélt a CCF vezére a mezőgazdaság válságáról is, minthogy ő maga is farmer volt. Azután gratulált a tüntetőknek a síkeres felvonur lásért.
Utána a liberális Paul Martin képviselő, egykori e-gészségügyi miniszter szólt a delegátuisokhoz. Kijelentette, hogy "aki nem dolgozik az rab, s a munkanélküliek rabigában szenvednek. Mr. Martin szerint 800,000 munkás keres munkát Kanadában. Statisztikai adatokra hivatkozott.
A delegátusok kérdéseire M. Cáron képviselő francia nyelven válaszölt.
Nehéz helyzetben voltak a liberális képviselők a kérdések kereszttüzében, mert a munkanélküliség az ő kormányzatuk alatt kezdődött. Ma ellenzékiek, de a felelősség őket is terheli, mert ők a konzervatívokkal együtt a monopóliumok érdekeit képviselik.
A parlamenti tapasztalatok után visszatértünk a Co-liseumba. Vacsora után a vezetők kiértékelték a felvonulás eredményét. Stanley Thomley a tüntetés legfőbb vezetője megelégedéssel nyilatkozott a demonstrációról és kijelentette, hogy "ez csak kezdet volt, s ha.a kormány nem cselekszik, a jövőben sokkal többen vonulunk fel ellene."
Megdicsérte Thornley a tanúsított összefogást, azt, hogy solíféle nemzetiségű munkanélküli munkás jött harcba, közöttük sok firan-cia-kanadai és olasz.
A munkanélküliek fegyel-
J 7
válaszolt a szérVézWt
Tisztelt szerkesztő munkástársak I
Egy Pandúr István nevi ujkanadás az itteni (Weh land, Ont.) napilapban panaszkodott amiatt, hogy a szakszervezetünk szót emelt a kormánynál Kennedy amerikai elnök részéről támoga-r tott Kuba-ellenes fegyveres akció ellen. Ez a Pandúr, a-kit szakszervezeti gyűléseken sohasem lehet látni, állította levelében, hogy szakszervezeti vezetőség tagság tudta nélkül védte Kubát az amerikai imperializmus bandita támadása ellen és azzal a váddal is fellépett szakszervezetünk ellen, amelynek ö is tagja, hogy az oroszok magyarországi beavatkozása . ellen nem tiltakoztunk. .
Pandúr panaszára a szakszervezet nevében az alábbi válasz jelent meg az itteni napisajtóban Nelson LaMon-tagne vezető aláírásával:
"A *Tribune'-nak adott nyilatkozatában Pandúr Ist-váu; Welland Junction-i la-kos,aki tagja a United Elect-rical Workers Union helyi Page-Hersey-féle csőgyári tagozátunknak,biráIja szak-^ szervezetünk országos vezetőségét azért, mert távirat-^ bah megvádolta az Egyesült Államokat hitszegéssel, abbeli számos ígéretének meg-másításával, miszerint nincsenek Kuba ellen támadó szándékai.
"Pandúr ur nyilatkozata ezt mondja:
"Miért van az, hogy amikor a mi világrészünk védelmében hangzik el szó, a IJE szakszervezet tiltakozik? Sohasem látjuk, hogy Krushchev vagy Castro ellen tiltakozna a szakszervezet.
"A UE vezetősége a mi pénzünket használja táviratokra. Szeretném tudni,hogy a tagság többsége véleményét fej ezik-e ki vagy csak a sajátjukat?
'Azt is szeretném tudni, hogy a munkásokért dolgozunk-e vagy kommunista u-ralomért?
"Beszéltem Mr. John Tru-fállal, mondja meg nekem, mi a szakszeiwezet állásfoglalása az Egyesült Államokat és Kubát illetően. Trufal azt váIa,szolta, hogy a központi táviratot nem ő, hanem a központ küldte, tehát kérdésem megválaszolására j
központ illetékes,
Nyilvános választ í' Mr. Jacksonközpo^itie tol, a béke megmentését karja vagy a mi öldalJ gyöngitését?"
mezett delegációja éjjel 11 órakor kiinduló különvonaton hagyta el Ottawát.
S. Kovach
Nelson LaMont^á? sza a továbbiakbanáfe kező í
"Pandúr István kellene járni a gyííL,. hogy meggyőződhessél jon a tagság érzelmét leményét tükrözi-e^ szakszervezetünk om \'agy helyi elvi állásfo sa. Ha eljönne á gyül-meglátná azt is, ho^^ günk nem fél felszólal leményét kimondani U a vezetőség sürgeti a got a felszólalásra.1 jainkon ott áll legtöb hogy hívjuk a tagokat!
lésekre, hogy ott mon meg véleményüket. | déktalan hamisság azt tani, hogy valamely ii§ nem szabad a tagsá] véleményét szabadon vánitani.
"A legutóbbi szerdai ésünkre sem taitottá nesnek eljönni Pindur logy az országos és kotmányunkra támaszkoi elmondta volna a vél nyét. '
"Pandúr ur teljesen zug módon utalt Ma, szagra és mi értesültünk la, hogy tudatosan h ja az eseményeket a nak adott nyilatkozatábi
"A sajtótól váltuk v el, hogy a tényeknek fli felelően adjon le k-f ményt, hiszen éppen ebbf lapban jelent meg 19561 vember 6-án 120 deli sunk határozati java amely a fegyveres harc szüntetését és a szovjet patok visszavonását kövíl te Magyarországon. ^ "Akkori határozatunk! v.^tílte minden állami ségjogainak és függetlöi gének, teljes önrendeik jogának tiszteletben t^i sát, be nem avatkozó hogy minden nagy es szaggal a teljes egyen] Ság elvei alapján banjanf Érdemesnek, tartom"' említeni, hogy Pandúr ti válasszal nem bekuii újra irt panaszlevelet a: lyi lapnak. Nincs bel. godva ez a megtévedte , a kubai nép győzelmébe, várható tőle, hogy madja majd az am kormányt Castro gyo miatt. . ,t r t
Welland,
á
Május 4. számimkban Szentíványi Béláról meg. jelent nekrológiánk után kaptuk kézhez Dominik Sándor alábbi gyászjelentését. — Szerk.
SZmríViNYIB barátja es a munkásosztály magara falisi öntudatos ré-szenek jelentékeny számú tagsága^ és itteni rokonsága kísérte ki utolsó útjára.
-Béla barátunknak és tag. tarsuhlmak 1926.ban kény-sWette^kezébe a v^^ botot a Horthy-rendszer. A-
zon remények közepette búcsúzott, el az óhazában hát-ráhagyott feleségétől, kisgyermekeitől és özvegy é-desanyjától, valamint a még akkor életben levő testvéreitol, hogy itt a messze idegenben; biztoöabb anyagi ta-. lajon tud majd jobb jövőt é-piteni. Fiatalos elképzeléseiben^ családjának álmodott szebb életet. Nagy csalódásai halmazai alá kellett temetnie szép elképzeléseit, fajdalommal tapasztalta é-vefcen át, hogy sen^ magának «
tudja a boldogabb küzdeni, ínei-t a 20-a& kilátástalanságát teto^ SO-as nyomorevek, kanadai nép "ehes o nak" nevezett.
Kanadába érkezé^,'^ hónapra maghalt lei majd 4 év utan az ea ja. így maradt va« vánlBéla barátunk^ fia. Ezt a fájdalmat iS rig szenvedte.^ , Harminc eves « jött . Miskolcról, né«T évet töltött^* Fafi^on! Hányt-vet^-során felismerte zetét és a legnagy^^ ki