KANADAI MAGYAR
__ Authorized aa Second Claea Mail, Post Office Department, Ottawa, Oot,
)|. XXXn. évf., No.:42. szám
Toronto, Ont, 1961 május 18 Ara 10 cent
HALADilS glZTOSlrüSM
HN, KENNEDY amerikai elnök mái (keddi) Ottawa érkezésével kapcsolatosan, washingtoni hirek napok azt terjesztik, hogy az elnöknek De Gaulle francia ökkel Párizsba, május 31—június 2 között tervezett ta-kozása után Kennedy továbbutaísik, valószinüleg Bécs-, hogy ott Hruscsov szovjet miniszterelnökkel találkoz-Ennek alátámasztásáTa^
in
^ebek között, azt is f elhozd (k, hogy- ma, kedden dél* Éítt, Kennedy kanadai látó^ Itásra indulása előtt, Mén-íov szovjet nagykövetet radta az elnök. I Kennedy ottawai látoga-^ 'ía nyugtalansággál tölti «l lanadai közvélemény nagy ízét, mivel e látogatás ak-; k történik, amikor a hi-|gháború folytatásában so-jzatos kudarcokat' szeWe-J |tt Washington - kétségbe-lett erőfeszitéseket* tesz-|övetségesei , felsorakozta-íra Kuba és általában La-i-Amerika ellen; a lábszi általában délkelétázsiat
támaszpontjai megtartásához, , a, lehetetlen' berlini és általában néihet helyzet állandósításához, a kongói és általában afrikai függetlenségi mozgalmak feítartóz-tatásáhóz.
Ottawát — éi Kanadát Kennedyék mindezekhez meg akarják nyergelni, s
Diefenbakerék ingatagsága és kétértelmű kijelentései nyilván joggal.töltik- el: félelemmel a kanadaiak-többségét, :mert ilyen irányzat a-világ" és beripj Kanada biztonságát, is vés-íélye^iteM,' nemzetgazdaságát további romlás felé Bodoijíi <— íügget-
lénségériek további megnyirbálásával. '
ENFBEN a 14-hatalmi laoszi konferencia pénteki meg-zdeset az; amerikai, delegáció először a laoszi tűzszü-ít bizonytalanságával",.majd azon a cimen huzta-von-» hogy kik képviseljék Laoszt. Végre áz elnökségben lé-özo\jetumó és Anglia a laoszi tűzszünet bizonyossága a laoszi hármas képviselet alapján hétfőn este elrendél-
\ hogy kedden él kell^-7r-t-z-ttt^—ttt-^
ízdeni a konferenciát La- saban elsőrendű segítséget |z Jövőjét illetően. : . -
ÍEltekintve attól, hogy ide-[lenes és közbeeső hálöga-' teok még esetleg történhet-a konferenciát megkez íttnek. tekinthetjük. . (Győzött tehát a^ békesze 6to erőknek az á követeié-^ nogy Laoszban vessenek l-get meg az Eisenhower-: wmany beavatkozásának ^edmenyeként és közvetlen f?^¥seyel kirobbantott "garhaborunak, s tárgyások segítségével teremtse-olyan kormányt, amely Pai az ország függetlenségi es semlegességét. ' ^ : d-ífJ^^alóasztalhoz kény^ r!?!^® ^ ^^oszi semleges-r? ellenségeit az a. tény, miz ellenforradalmi la-^ ^? amerikai ágyuk,
ffr!??'^ egyéb, had' ^'szerelések ^bősége, ameri-
JZ^^^ ellenére — kato-^^^toi-pant és politi-Q\ teljesen elszigetelő-^- A laoszi nép és haza-
íapást^'^P? sulyoá i C A ^'^^^ ^ Nosavan-l^onn Oum-klikk csapatái-
^\^imiások iéérehozá-
nyújtott a.nemzetközi értekezletet kezdeményező Kambodzsa, az é kezdeményezést támogató Szovjetunió, Kína és mindazok a békeszerető országok, amelyek-következetésen kiállanak a laoszi béke és semlegesség megteremtéséért. Ennek az állhatatos, harcnak a következménye, hogy az amerikai impei^ializnius, mely a közelmúltban többször is közvetlen fegyveres intervencióvá fenyegetett Laoszban, most tárgyalásokra kényszerül.
Éppeii hét éve ugyancsak Genfben egy nemzetközi értekezlet már hozott megfelelő határozatokat az indokínai,' benne a laoszi békéről, függetlenségről és semlegességről. Ezeket a határozatokat azonban az Egyesült Államok a dél-vietnami uralkodó klikk é_s. bizonyos aoszi reakciós erők segítségével felrúgta, a régi gyarmatosítók helyére behatolva láborus tűzfészket teremtett Indokinában.
Az értekezlet megnyitása tehát még nem azonos magával á laoszi békével. Továbbra is világosan fennáll: a Jíioszi béke inegtérenitese-(Folytatáaa a 2. oldalon^
Diéfcnbakerik minden'jeL szerint amerikai atom-feie-; ket akarnak szerezni a Bo-^ maro-rakéták számára. Ez-; zel szemben a kanadai nagy-, többség véleményét jól képviseli a Toronto Daily Stí* lapunk ezen oldalán. ismer-: tetett vezércikke.
Kennedyék egyik-fő célja n3^tván az, hogy Kanadát felsorakoztassák — akár "e gyes szemfényvesztő "etí-jedmények" árán is -r Kii-)a és Latin-Amerika ellen, az uj Kennedy-doktrina jár-szalagján. Ezt elsősorban Cahadának az Ameriksú Al-amok Szervezetébe való hd-vonássar akarják elérni. Ez--zel szemben jellemző az,, hogy még, a-töri .Globe aild Mail is- ismételten vezéreik--kileg kijeiertette, hogy Kanadának a Washington bajaiba és kétes értékű vállal? ko'zásaiba Való ilyén bevonása egyáltalán nem felelne meg Kanada érdekeinek. '
Kanadának a legfontö-* sabb szerepe most éppen az lenne, hogy Kennedyéknek határcHBOtt nem-et mondva^ segítsen lefékezni Wáshing toiínak azt a politikája^ amely veszélyezteti a békéá egymás mellett élést, a nemzetközi feszültségi kérdések sikeres tárgyalásos riiegoldá^ sát, a leszerejés megvalósítását és ezeken át olyan á&f mokratikus nemzetközi e-gyüttmüködés kifejlesztését, amely egyedül nyújthat megoldást Kanada és a világ problémáira.
Mindezt veszélyezteti Washington hidegháborús és provokativ imperialista poli tikájának váló további be« kódolás • Ottawa részéről, s teljesen ellentétben vari Diefenbakeréknak azzal á demagóg propagandájával is, hogy "a prosperitás már itt van a sarkon"! így csak természetes, hogy Diefenba-kerék reakciósán falazó to-jástá^cával és szemfényvesztésnek szánt demagógiájával szemben, a kanadai munkásság, farmerság és közép rétegek figyelme egyre inkább az Uj Párt kiaU-kitása körüli karcra terelődik, mert csak abban látnak reményt arra, hogy Kanada politikáját. határozottan a béke és haladás útjára lé lessen terelni — ugy a nemzetközi, mint a kanadai sok szorító probléma sikeres
Atil A BÍKEPHnilT!
— síirget a T; Daily Sf ar
A TORONTO Daily Star május íl-én eísö t^'zérdkkének címében hirdeti: "Petíció á nukleáris fegyverek ellm"; s aztán á szövegben kijelenti: **Ex megérdemli mindazoknak a kanadaiaknak a támogatását, akik azt óliajtják. hogy országuk vezetést adjon a békéért." ^
A vezércikk kimondja, hogy a Bomarc-^rakéták amikre most atomfejeket akar Ottawa beszerezni — 'hasznavehetetlenek interkontinentális rak«fák elleii''. Ramutaty^hogy nem^csupán "ÍCanad'a saját bőrének á megmentéséről" van szq, mert: "Felfegyverezve vagy leszerel^ ve, semlegesén vagy lekötdiezve, ez >z ország élváriiatja^ hofi^ égsr, az EgyesiUt Államok és a Szóvjetumó közötti nukleáris háborúban elpusztítják."
"A mi nyilvánv«iló érdékünk.azt kogyinindent'mei-*tS»in^mit, egy megtehet egy általános
i^lageps megakulályozásá^ állapítja még,a ^r. **Há? Kanada barráfele nukreárís fegyvert fogad el, bánfli célra , á nukleáris fegyverek más országokra \aló kiterjesztése ellen való.felszólalása '*kétszinü és nevetséges leinne'% márpedig a nukleáris fegyverek^ elterjesztése' "olyan irányzat,- amellyel mindenáron szembe kell helsrezk^ni".
"Minél több nemzetnék meglennének azok, annál nehezebb leimé leszerelési megegyezést elérni, és aninál nagyobb lenne a veszélye annak, hogy bármiféle háború hukleans háborúvá válna", mutat rá a Star. - - • -
: yégül a vezércikk a Sugárzási Kockázatok Ellenőrzésének. Kanadai Bizottsága (CCCRH) által, terjesztett "No nuclear weapons for Ganádaf'lciihü pétició becsületes és komoly szándéka mellett érvel azzal, hogy "ez élet sok ágához tartozó kiyáló kanadaiak támogatják. Nem különcök vágy. felforgatók által kiagyalt húzás áz,. hanem felelős törekvés egy:súlyos tév-lépés megakadályozására; arra, hogy or^águnk kezét szabadon tartsuk a békéért való munkához."
Majd Kanada ezen, egyik, legnagyobb napilapjának ja, vezércikke ezzel a bátorító felhívással végződik:, "A Star olvasóit, akik .egyetértenek ezzel a céllal, meghívjuk, hogy Írják alá a petíciót, 'amikor eléjük. terjesztik azt. Példányokat be lehet szerezni WA. 2-8251 telefonszám utján,, vagy a.következő cimre inra: CCCRH, 329 Bloor St. W., Toronto 5." ,
- Kétségtelen, hogy a Starnak ez a nagyszerű állásfoglalása — közvetlenül és közvetve — százezreket fog arra ösztönözni és felbátorítani, hogy a nukleárís tilalom petícióját aláirjákr -
A Star kiállása áz'idők jele, szemben Harkness hadügyminiszternek a békemozgalom ellen az év elején tett bujtogatásával, amit országszerte ,szél«s körben elitéltek, és szemben a kormánynak azzal á kisér'letézésével, hogy Kanadát méginkább. Washington, atomdiploiháciás és atomfegyverkezési járszalagjához, a pökhendi, és. veszett uj Kennédy-dóktrínáHoz-kiössé, ' ■ ■
Folyfcntéciik cis árulók értekesiete. de
GIZENGANEM ALKUSZIK
A KASZAVUBÜ - Mobutu "kóiígói áruló klikk értekezlete, mely áprílis 24-én nyilt meg Coquilhatville-ben, tovább folyik. Csőmbe katan-gai diktátor és. "külügyminisztere", Kimba internálását . elrendelték. ugyan (lásd a 12. oldalon), dé az értor kezlet Bomboko, a Kaszavu-bu-féle kormány, "külügyminisztere", szerínt "még mindig ném végezte el feladatát".
megoldása érdekében.
Antoine Gizenga, a törvényes kongói kormány vezetője kijelentette: "Egyedül mi vagyunk azok Kongóbán, akik valóban tisztelik áz ENSz-t és akik azt akarják, hogy az ENSz hatóságai teljesítsék a Biztonsági Tanács által rájuk bizott feladatot." Ez pedig a beavatkozó imperialisták és' zsoldosaik kitakarítása Kongóból.
"Kongó egyetlen törvényes szervének mi a parla-t mentet tartjuk--hangsúlyozta Gizenga —, amelyet 1960 júniusában a nép választott meg. Csak a parlament tudja biztosítani a törvényes és demokratikus .hatalmat, és kormányunk csak parlamenti képviselőknek • akik egy semleges helyen az ENSz védelme • alatt ösz-szegyűlhetnek —• adhatja át megbízatását." Gizenga hozzáfűzte, hogy
ők ' törvénjrtelen érőkkel nem alkusznak.^ "Hozzájártí-lurik az olyan tárjgryal4sok-hoz, amelyek (lélja KongÓ politikái életében a legteljesebb törvényesség helyreállítása — mondotta. — EJl a-karjuk kerülni a testvérgyilkos háborút, mert meggyőződésűnk, hogy álláspontunk igazságossága, jogosultságunk, \'alamint programunknak a kongói nép többsége által való támogatása t>iztositja szániunkra a sikert, a békéhez vezető u-ton."
Angolában és 'offhon*
ANGOLA nyugatafríkai portugál gyarmaton számos helyen támadásban vannak a szabadságharcosok, a gyarmatosítók megtorlása e-lől sók nép Kongóba menekül át. Lisszabonban 68 neves kíözéleti személység ellenzéki programot tett közzé. Ebben élesen megbélyegzik a fasiszta Salazar-kor-mány brutális gyarmati politikáját, a diplomáciai kap- _ csőlátók rendezését követelik a független afríkai államokkal,. Portugáliában demokráciát, a Szovjetunióvá! diplomáciai kapcsolatokat, Indiával pedig a goai' kérdésben tárgyalásokat követelnek.
t 'Mm
í5®
v5 i'í*
, Mii J V ^*
> It
■ír ,li
1 ^ V f i^'Si^
.1
á m-i mA>'*^'-
ÍM