ujmABAt MAGrm mmujks
nem toss Mm90Msm&misA és tm^^sm
« Beké ődöra taiiár jmóndta «z alál^M^ pécá DyeJvmüvelő inmf^Mrancíáii, alu^l t^vbeli kozott« tani. jolt ét tmnUók uámémmmpí feímmíB gydvmüveléss, nyelvttmi H Kelyestmi pn^iémibat
jjíT TUDJUK, az a^él, á munkásosztály tagjai ^..jlöbb a müvélt emlierek zé kerüljenek. Ma még le^ t, de remélhetőleg a kö-IjÖvőben már nem fogunk dní különbséget tenni a fiai és a szellemi dolgozók A fizikai munkások an műveltséget fognak erezni, mint ma az ugyné-zett müveit emberek; az olai tanulók pedig fizikai ankát is tanulnak majd V hogy mire ehégzik az olát, bizonyos mestersé-knek a mesterei is lesz^: k. Ezúttal nagyon mele-udvözlöm a minisztéri-ak azt a határozatát, a-ellyel fölemelte az ovó-nék és a tanitóknak, ta-'Hőknek az iskoláztatás
fűi egyet jelent Azért mondjuk egyes számban a páros testrészeket "es a hozzájuk taitbzó ruhadarabokat —' keztyn, csizma, papiic9 — s magyartalan ezeket többea számba tenni: kezeim, lába^ mi, szemeim, csizmáimig kez-fymm stb. Ezt például jói meg lehet ilyen magyar tör-
Vagy nekik teljes érettsé-keUtenni, és csak azután mesterségüknek a pe^ gógiai részét megtanulnia iát a tanitóknak* ovónőkr k is teljes műveltséggel rendelkeznek, mert nnyen megtörténhetik, gy a tanulók, sőt még a óvodás gyerekek is olyant áésekkel fordulnak hoz-! juk, amelyekre különben in tirdnának vátaszolni.
ittéi-ve a nyelvoktatásra gjegyzem: rendkívül fon-ÉSk tartom, hogy ne rí-: en csak a nyelvtani sza-lyokat tanitsuk. Én ma-39 évig voltam közép-olai tanár, és láttam.hogy tanolók igen nagy érdek* éssel fogadják á nyelvi )ákat,ha bizonyos nyelv-'neti dolgokat is elmon-K nekik. Én Jiemcsak far, hanem latin szakos aí IS voltam. Bár ez ma-ar nyelvművelő kOnferen-azért elmondom,. hogy lauI mikor a deklináció-f Jieg a konjugációkat ta-ottam, elmagyaráztam ta-anyaimnak, hogy nem öt slraació és négy koiijugá-,van, hanem csak egy,.és wlonbségeket a.különbö4 tövek, valamint a raggaU 'összeolvadásuk okozza, ^ten például az ablatívus lutas meg a gerundium Ifrundivum is réme volt a Piskolásoknak. Megma-fáztam nekik, hogy tu-..^en az áblativus^ . jonev es egy melléknévi 'Í^JJeJzos kapcsolata. Te-^ mondjuk Romae captae' |lenti, hogy "a meghó-J.Jf'aJdejében". Ez kérdésre fele-' ^Johatarozó. Vagy pedig gerundiui^ "tan* elmondottam: áá capiendam
hogy
hóditöt-^ll^itandó Rómához"
^agyjar nyelv tanítása nMtt ^ syerekelr.
W^'^^ «gy keir
4' felkezzel, fclláll-
.érdeklődéssel veszik
^maradványa. Te^ gajdonképpe^ a két tob, két szem, két
Vak Bottyán nem volt vak, csak az egyik szeme hiányzott. Tehát már ót vaknak mondták, pedig csak egyik szeme volt rossz. Mivel .á^ zonban csak félszemű' volt^ már nem \t)l<rmeg a teljes látóképessége. S mivel csak két szemmel lát jól igazáu az- ember, ha hiányzik az é-gyik, vagyis a fele, már ugy érezzük, hogy teljességgel hiányzik az a testsrésze. Ití rá lehet mutatni akkor igen érdekes rokon nyelvi pél-dákia i&. Például a fínnugoí nyelvekben -azt, hogy valaki néma, ugy mondják, hogy-nyelvtelen, ha azt akarják mondani, hogy sükei, azt mondják, hogy fűletlen, pedig a fülé megvan neki^- de hiába, ha nem hall vele. & hiába van nyelve is, há nem tud vele beszélni. Meg vagyok győződve arról, hogy ezek a rendkívül érdekes nyelvi jelenségek érdeklik á tanulókat. Csak rá kell mutatni az egyes nyelvek sajátosságaira, érdekességeire, an'a, amiben eltérnek más nyelvek gondolkozásától. Például az irodalomtörténetben tanulnak a tanulók Palóczi Hoi'váth Ádámnak ötödfélszáz ének cimü gyűjteményéről. Meg vagyok róla győződ\e, hogy a diákok nagy része nem tudja, menynyi az az ötödfélszáz; azt hiszi, hogy öt és fél száz, pedig ez csak négy és fél száz. Itt jól rá lehet mutatni, hogy a fél az ötödik részt jelenti, az ötöd tulajdonképpen a sorszámnévnek az ő-sí alakja. Még azt, hogy másfél vagy harmadfél megérti a gyerek, de ha már azt mondom neki, hogy nyolcadfél, már nem éi*ti. Azt hiszi, hogy nyolc és fél. — Azután például érdekes az ilyen mondat, hogy fejében a kalap. Mindenki tudja, hogy a fej van a kalapban, nem pedig a kalap a fejben. Rámutatunk arra, hogy például az, hogy belcűlötte a fejét á faiba, nem azt jelenti, hogy a feje betörte a falat és belement, így rámutathatunk, hogy milyen az indoeurópai és más népek gondolkozása, és miképíen gondolkodnak a finnugor népek; mert például ez a sajátság megyan a fínn nyelvben is, továbbá mindazokban á nyelvekben, amelyekben megvannak ^a belviszonyragok. — Azután például azt is elmondhatjuk, hogy azt szokták mondani: a vendégek feleségeikkel c-gynU megjelentek. Hat aki jól tud magyarul, az tudja^ hogy mindenkinek csak egy felesége van, de aki nem
nok voltak ott, meit azok-mk Váhh feleségük volt. Persze az Idegen nyeK^öek így mondják, mert ugy gondolkodnak^ hog^r tóbb feleség volt jelen. De a magyar ember tudja, hogy luíiidenr kinek csak egy fei^séf e vaa, tehát fölséges a feleség szót több^ számba tenm^ Emlékszem, hog^ valamelyik történetkönyvben azt
olvastam, hogy t ugy Jirágiá& tatáxiok tar lej^^ nűnt a tököt. De mivel mi tudjuk, hogy minden embernek csak téneti példákkal világítani: í?fj 1^ ^^^.^z^^^^^ Vnir P-;f*,r;;« ^__.,^1^ használunk. A nemet többes
számban mondja, mertó ugy gondolkozik, hogy nem egy fejet vágtak le, hanem több
dJ#siö3r Is 'kei3 mm'\ klsk<> ■ is^-' kódexet. SmOim MOND, ákí a legnagyobb magyar nyelvész volt, megírta' mm^memsT-'. et, ez megjeleli Mixm ká-
valtxaata, is voit, a "Jó gyarsásT^ És SIMONYi halála éta még nem Jelent meg ilyen nyelvhelyességi könyv. Itt van a Kyelvtudomáaiyi Intézet és még nem adott ki ilyen nyelvhelyességi könyvet. Ez az egyik- ~ A máak dolog: a^nyelvet meg kell szerettetni, még pedig a nyelvnek a'tortén&té\ieL Itt megint SIMONYI ZSIG-MONDra hivatkozom, aki ezt megírta **Magyar nyelv"
eűnen két kötetben. Az első kiadást az Akadémia adta
fe,;!^ Iu»ar wmé
kafi^aü. :A -Mi^ aJkÉlMdl'
kelMte,^.; .ijgy^;- ik%y-...'sjöb^i*. ^ kellett fmmxm^ és M-Sf^^^?,í?2^f^.?^^iadla egy német ^dó. A
nyelvi kultera megköveteli,
'^r^miEdenM;:: Jól r mag^fraití. :.,Bé;. els^arban;. j®!::: ,foBH--:tudiá/-és :-'isiioi3r vünket a pedagó^isokaaké másodszor az íróknak, harmadszor az u^agirókiia^: Begyedszer a lá^DSóSn^ ,Tehát;: ézekéfe^■4-:i^kon3?v€to igenis ugy kell megir^^s^^ ók is kezükbe v^^gyék éá ól-
vassák.;;íh5t;á^^ké^::^^ gyoö tóntosnafe^ t^^ javaslÓBO, hogy vég3?$k h .rözatbá.- -"''^v,■
Az raber és a gép együttműködnének nagyszerS eredményes
SZOVJET TUDÓSOK MEGFEJTETTÉK
a közép-amerikai maya hieroglifák titkát
tűd jól magyarul, az azt Jn- ^rT^Sé^i^'kjgyózott feléjük, szi, hogy csupa mohamedá-Ige vaiösaggai KJgyt««
1511. A SPANYOL hódítók Ad^ tiUákon levő támaszpontjáról u| hajóraj indult felfedező útra. Kedvező szelek feszitették a vi^ tcH'Iákat, és néhány nap mulvst, a Mexikói-öböl déli részén, Yu-catán-félsziget keleti esuesánál^ a Catoche>foknál, a meredek partnak szegezett ágyuk védelmében, partraszálltak Francisco Hemandez de Cordova zsákmányra éhes marialócaL Őfelsége Katolikus Ferdinánd spanyol király nevében elfoglalták és a korona birtokaihoz csatolták az ismeretien: földet^
KvecálkóatI bosszút Ü! A yucatáni fél^geten, a mayák ősi földjén nem meztelen, primitív, vad törzseket találtak, mint nÖiány esztendővel előbb, kóditásűk első szakaszában; az Antillákon, hanem nagymövelt--ségü, kulturált n^ket, naelyek a^Önyörüen díszített köépölé-tekben laktak. Monumentális templomaikban áldoztak vérszomjasnak képzelt isteneiknek^ és itt hallgatták azokat a baljós valláM történeteket, melyek vég-zetíik gyors beteljesedéséhez vezettek.
A Yucatan-félsziget őslakói jól ismerték a csillagos eget Vallási életükben nagy szerepet játszottak az égi testek. Főiste-nük: UitzilapochtU —-a Nap
Megadták magukat sorsuknak:
Kiirtottak egy őJsi civilizációt
Francisco Hemandez^ de Cor-? dova kegyetlqikedése valóságos udvariassági látogatás számbai ment a Yucatan-félszigeten ahhoz a szörnyű vérengzéshez ké' pest, melyet syole esztendővel később Ferdinando Cortez vitt véghez. A hódítók most Conzu-mel , mellett szálltak partra. Nagy meglepetésükre szolgált^ hogy egy i^olo Aguilar nevü spanyol honfitársukkal találkoztak, ö a nyolc esztendővel azelőtti események után maradt ott; és megtanulta a mayák nyelvét. A mindennapi életben használatc^ szavakról spanyol— maj^a szótárt állított össze. £b-
valószinüséget keUett volna vé» gigpróbální. Ilyen feladat elvég* zésére ma még nincsenek megfe-lelcf kibernetikai számológépeink. A kérdést le keUett egyszer
volt hitük szerint a világ teremtője. Éhségének csillapitására minden hajnalban felfalja a csillagokat Jó étvágyát legtovább Tlanizcalpantecutli — a világosodás házának ura —' az esthajnalcsillag kerüli el. A Hold, Cinteotl Itzlácolíuhqui — görbe obszidiánkés — olykor gyorsan, muló sikereket ér el vele szemben. Ilyenkor a Nap eltűnik az égről néhány percre, de rövidesen újra felragyog és boldogan ontja sugarait naert népe biztosítja a rendszeres emberáldozatot
A halványképu Kvecalkoatl-ról, a szél istenéről azt hirdették a papok, hogy fiait egykor a tengereken tuhra üldözték el, de száműzetésük nem tart örökké, az utódok a tengeren repülve, kígyókon ülve térnek'majd vissza és a bosszú szörnjü lesz!
És mintha csak a papi jövendölés vált volna valóra. A ten-szülöttek sohasem láttak még o-lyan hatalmas hajókat, melyektel a spanyolok partra szálltak, aztán az előttük ismeretlen lovakon ölő sápadt arcúak sere-
ben a szótárban a maya szavakat spanyol fonetikával irta^ át Talán ez volt az egyetlen kulturális szempontokból értékes tevékenység, ami a spanyolok újvilági tevékenységéből napjainkig megmaradt mert az őslakosságot kiirtották, mindazt, a-mi az ősi amerikai kultúrára emlékeztetett és mozdítható volt, hajóra rakták és hazaszál-
lították. Alig maradt műemlék, ami eredeti helyén elkerülte volna vadállati rombolásukat
Pedig az emberiség kultúrtörténete számára felbecsülhetetlen emlékek voltak ezek, hiszen alig négyszáz esztendővel ezelőtt ősi nagyszerűségében maradt meg egy olyan civilizáció, mely a vas használatáig el sem jutott és mely megőrizte azokat az esz-
rüsiteni.
Az írásjelek megfejtésének során a szovjet tudósoknak sikerült korlátozniuk az egyes ér> telemlehetőségek számát Feltűnt hogy ugy a maya, taxát a spanyol írásmód szerint egyes jelek azonos százalékarányban jelennek meg. Feltételezték, hogy ezek a gyakran ismétlődő hieroglifák néhány gyakran használt névmást és névelőt jelenthetnek. £!zek kihagj'ásával máris jelentősen megcsappantak a jelentési lehetőségek.
A továbbiak során minden maya hieroglifa éppen ugy, mint minden l^tü az ábécénkből, egy-
egy számjelet kapott; a spanyol maya szótá~ minden szavát
átírták számcsoportok formájá> Irain, aztán^ különféle csoportosít tások szerint kisebb szótárrészegeket alkottak. Például külön csoportot képeztek az égitestek, a madarak éd más állatok, va-amint a vallási tárgyak felte-
méket és módszereket, melyek a mi földünkön hét-nyolcezer évvel ezelőtt már megsemmisültek.,' ■
Egymilliárd számítás — két nap Néhány romépületr néhány faragott kő és néhány élénk színekkel megfestett állatbőr maradt csupán az utókorra, mely a maya világ kultúrájára írásban is emlékeztet A tudósok évtizedek óta hasztalanul próbálkoztak az írás megfejtésével, mely a hasonló civilizációk megértéséhez is segítséget nyújthatna.
Hosszú évek kitartó, aprólékos munkája után a Szovjet Tudományos Akadémia szibériai tagozata megoldotta a maya írások titkát A megoldás alapját a spanyol—maya Bzótár alkotta és a rendelkezésére álló maya írások hieroglifáL Ha minden jel, minden jelentési lehetcbiégét lerögzítették volna, egy 30a számjegyű, számmal kifejezhető
hető neveiből.
Szakmai nyelven szólva, az e-ektrónikus számológépet beprogramozták ugy, hogy a gép a még megmaradt, viszonylag nem sok ellenőrzést, különböző próbák módszerével oldja meg. Ez "a viszonylag nem sok kifejezés" mintegy egymilliárd számítási müveletet jelentett A gép hamarosan megoldotta a feladatát és amit a tudósok hada évtizedeken át nem tudott elvégezni, két nap alatt teljesítette.
AZ' emberiség kultúrtörténete a maya hieroglifák megfejtésével ujabb értékekkel gyarapodott Az anyag teljes feldolgozása elé nagy érdeklődéssel te-kmt a tudományos világ.
Veres Pál
Nem vall a gépgyár
Ottawa — Tagadta a kormánynak adott jelentésében Massey—-Ferguson - fele mezőgazdasági gépgyán hogy a magas profit miatt magasak a mezőgazdasági gépek árai. A kormány abbeli kérelmére, hogy vallja be a gépgyár a termelési költségeid és tiszta hasznát, nem volt hajlandó érdemi választ adni.