,4
t'
6. oldal
KANADAI MAGYAR MUNKÁS
1961 június 22
(1«.)
A csata napestig tombolt Babocsa alatt, yáltalkozó szérencséyél.Zrinjnl Miklós négy-Ízben vezette ellentámadására huszárjait. Egy lovat kilőttek alóla, arányskófiumos mentéjét mozsárgolyó fúrta át. Az ide-oda hullámzó harcban Ali nem tudta hasznaim ágyúit Ütegeinek mind a harminc ágyuja ugyanis a Rinnya túlsó partján volt felál-Jitva: Nem tüzelhettek ugy, hogy a saját seregükben is kárt ne tegyenek. Viszont a nádor pattantyus-telepe lőhette a túlsó partot, elég nagy kárt téve emberben, lóban, tevében és ágyúban. Az ágyúgolyók még a beglerbég sátrát is felborították.
Amhát bég nem nagyon bizhatott a győzelemben, mert őrségével elinalt a mocsáron át. Csak az ágyuk mellett hagyta ott a topcsikat. Azoknak meghagyta, hogy ha a nádor serege mégis meghátrálna, lőjjék iti rá minden puskaporukat és golyójukat. A vár ugyanis annyira megrongálódott, hogy azt úgysem tarthatta volna. így viszont beállhatott kétszáz janicsárjával a harcolók közé. De embereinek csak egy-része menekült meg, őmaga is odaveszett a mocsárba.
A derékhadat benyomták a janicsárok, de a balszámyon Zrínyi tartotta magát, így a középen sem nyomulhatott előre a törtök.had anélkül, hogy oldalba ne kapták volna. A jobb szárnyon meg a nádor oldalazta a tatár lovasokat, amig Rüber nehéz véitesei ujból élő nem nyomultak, mint \alami vasfal. Nádasdy tudta, hogy a két szárnyon dől el az ütközet sorsa. Maga előtt :itette az arannyal kihimzett bibor-bái'sony országzászlót, hogy lovasait a végső küzdelemre lelkesítse és amikor a tatá-
-pRANTISEK Krajcir, csehszlovák külke-^ reskedelmi miniszter a Casablancái nemzetközi árumihtavásár alkalmából május 4. és 10. között MohammedDuiri marokkói népgaz daságügyi és pénzügyminiszter vendége volt; Erajcír miniszter látogatását megelőzően MohammedDuiri 1960; szeptemberében Prágában járt és fontos megbeszéléseket folytatott gazdasági, tu-(1 ományos és műszaki * együttműködésről. A tárgyalásokat érré vonatkozó egyezmény megkötésével most fejezték bé Rabatban,
WFk végre meghátráltak, a derékhad mögé a balszárnyra vágtatott egész lovasezredével, hogy a bánt segitse. ^
De erre már nem is volt szükség. Az esthomály beálltával á török sereg visszavo-nult a Rinnya jobbpartjára.
A nádor nem örült a győzelemnek. Tudta, hogy a török hajnalban újra támad, és miután az ő serege is nagy vesztéséget szenvedett. Zrínyivel, Pohlweilerrel es Rü-beiTel együtt elhatározták, hogy még az éjjel i-endezik-csapataik megmaradt részeit és visszavonulnak.
— A célunkat eléltük. Szigetet felmentettük — mondta a haditanácsban. Ha a török visszatér Sziget alá, ezzel a megtépázott sereggel, és ostromágyuk nélkül, nem sokra megy. Ha meg üldözőbe vesz bennünket, annál jobb. Hajnalra elérjük Bérzencét és Csorgót, ott elbánhatunk a harcban és üldözésben kifáradt törökkel..
De azzal nem számolt a nádor, hogy az ő serege is holtfáradt. Kötözték a sok sebesültet, szerte az egész táborban, a lovak is kimerültek a naphosszat tartó tusabán, fel alá \ágtatásban. így már hajnalodni kezdett, mire visszaovnulhattak volna, a szpáhik pedig ujból megkezdték a támadást.
Most Áli ugy állította fel ágyúit, hogy azok a part egész hosszában tüz alá vehették á magyar sereget. A babocsai ágyuk is megszólaltak és Rüber csatarendbe állitott lovasait, meg Lenkovics vajda stájer lovasságát is kereszttűz alá vették.
Demirhám is ujból átúsztatott tatárjaival a folyón, amikor a jobbszámynak meg kellett hátrálnia a kereszttűz miatt. Ebben a válságos helyzetben minden a balszárnyra nehezedett, ahol a szpáhik mögött már a dzsebedzsik is átúsztattak a folyón, vértjeiket, pajzsaikat a túlsó parton hagyva.
Zrínyi, aki tegnap reggeltől estig nyeregben ült, most ismét a helyén volt. Belé^ kergette a szpáhikat és a dzsebedzsiket a török ágyuk tüzébe, balról jobbra nyomva őket. AjmikorFerhát aga észrevette ezt a fordulatot és beszüntette a tüzelést, a nádor egész serege újra csatarendbe állott.;
A beglerbég abbahagyta a támadást. Még üldtözni sem merté a rendben visszavonuló ellenséget, ő is elrendelte a vissza-"vonulást. Mért csak ekkor eszmélt rá,hogy Ali Portugnak volt igaza. Sziget felmentéséért folyt az egész csata.
A Miska gyerek a sövénynél foglalatoskodott egy udvarszélen legelésző birkával, amelynek gyapja beleragadt a sövény tö-
viseibe, amikor a kutyák éktelen ugatásba kezdtek. Miska tudta jól, hogy igy csak akkor ugat a két kuvasz meg a komondor, amikor messziről jött ember szagát érzik. A láncukat is annyira zörgették, mintha el akarnák tépni. A jámbor birka bégetni kezdett ijedtében és mégjobban belégu-bancolődott a tüskesövénybe.
— Mi ez a nagy haddelhadd? — kiáltott le Mara a tornácról.
Miska nem látott ki a magas sövényen, a kapuhoz kellett futnia.
— Csak egy szamaras emberféle — kiáltott :;el a tornácra.
Akkorra már az emberféle meg iá állott szamarával a kapu előtt. Annyira elvadultan, hogy még csavargó koldusnak is alig nézhette volna valaki.
Az ut porától szürke haja gubancos csomókban hullott a vállára, bajuszával ösz-szenőtt bozontos szakálla mellét verte. Ingének és gatyájának szennyed maradék rongyai alig fedték naptól, esőtől és széltől barnára cserzett bőrét, ráncos arcából is csak két szürke szénié világított elő. Jobbjával a szamár kötőfékét rángatta, baljában \álláravetett bunkósvégü fustélyt tartott. A szamár hátán, általvető hevederen két zsák, mindegyikben egy-egy gyermek sivalkodott á mérges kutyaugatásra.
— Hát maga miféle? —^ kérdezte Miska. ;
— Ember vónék, ha'lehetne.
— Azt látom, ha jól m.egnézem. De ezeket a sivalkodó porontyokat hun szedte?
— Onokáim az istenadták. Három napja nem ettek. Fejhetnél nékik égy kis kecsketejet, nékem is kérhetnél anyádtól falás-ka kenyeret.- • -■       \ :: ' '■■y'i'^'J:;':--:^^
Akkorra már Mara is   odaért. Látta,, hogy szél fuj ja az öreg lukas tárísizniyáját> koldusok zászlaját Hallotta különiÖs?béw: szédéből,hogy igen messzi vidékről j'öhét.
^ Kend miért kódul eire?
•—.Nem kódulök^ csakvkérek. Ha xnég-szánod az árvát az is jó, ha nemi, elveszünk éhen, nékem már mindegy; : •>
Mara kiment az útra, hogy meifnézzé a kicsinyeket Az egyik lehetett egyeszten-
dős, a másik « csatakos az uti 25egzugos csaton A kicsit öünd A másikat 1 az öregnek alig
— Ezt a'csací aztán jöjjek veli a tornácra se esi
Megmosdatta j is öntött egy veá
— Itt a válynj Majd küldök M akad, megfódor
, Az öreg
SZi
IRTAI
(
® A azigetvári költői elbeszél' alábbi részlet
Fegyvert s vitézt Ki meg metter Ama nagy Sziú' Azkinek Európai
Musa! te, ki nm Viseled koszorúi Hanem iényés Van kötve kon '
Te, ki szűz anya Azki örökkehyá, Ügy rtüntiskm Szentséges kiinni
^A^i péhnámiiak Árról,kiiiái Megvetvén világot, kiért éi szeni¥
Engedd tneg^bm Bővüljön jó Mie^
Mssék pogány ' Soha meg nem i
A BARDEJOVI 180 ágyas körszerii egész-^ sé|fügyi; félszereléssel berendezett uj kórházat átadták rérideltetésénék, ámély 20 millió korona befelctetéssel épült és a harraadi k öté\ es tervben feitöző és tubei^ kulózis osztállyal bővül.
AZ ORSZÁG felszabadulásának 16. év-fordulója alkalmával a bratislávai Szlovák Nemzeti Színház előadást rendezett. M. Fiser rendezésében "Smetana Libuse'* című operáját adták elő.
AZ IDÉN 300 handlo\ai bányászgyermek tog piónivtáborban üdülni. Áz tízemi szakszervezet már gondoskodott a pioriir-vezetőkről és nevelőkről. ^
A
Z IDEI stráznicei ének- és tánc iiépi ünnepségek június 23-án kezdődnek. Az ünnepségek keretében az ország kiváló é-nek- és táncegyüttesei a Csehszlovák Kommunista Párt 40. évfordulója alkalmából gazdag műsort adiiak.
CZLOVÁKIA szénbányászai május elsejé-r tői szép eredményeket emeli el a szén-fejtesben. Vállalták azt hogy áz év végéig 22.600 tonna szenet és lignitet fejlenek terven felül.
A  NITRAI járás földmtivesszövetkezetei colul tíiBték ki, hogv minden rendelke-T-ésökre álló vetőgéppel legalább 120 hek-rlr kukorícát vetnek el négyzetesen. A ver-síínyben a lehótai szöveticezet vezet: *
Í5
KLADNÓI városi színház fennállásának 45. é\^fordulóját ünnepli. Exen idő a-Ip^if a színház mindig a kladnói dolgozók oldalán állt és hozzájái-ult a kladiiói kultúra haladó jellegének !dalákítáí^4}lH>ií,«. -
(Folytatás a mult számból)
Á *^HARMÁDIK ÜT^^^^ NEMZETI FÜGGETLENSÉG .
^A NEMZETI BURZSOÁZIA ingadozó osz-"^'tály. Tái-sadalmi és gazdasági kötöttségeitől, a belső osztályviszonyoktól és a nemzetközi os?tályharctól függ demokratizmusának -~ vagy antidemokratizmUsá-nak -T- méitéke. Énnek és áz egyes orszá-. gok különböző társadalmi — gazdasági feltételeinek megfelelően a nemzeti demokratikus kormány nagyon sokféle lehet. Kubában, ahol már eléggé elterjedték á kapitalista viszonyok és ma a miinkásosz-tállyal szövetséges parasztság komoly befolyást gyakorol az államhatalomra, nemzeti demokratikus kormány van, amelynek osztálytartalma: a munkások és parasztok demokratikus diktatúrája. Más a helyzet Guineában, ahol alig van munkásosztály, uralkodóak á feudalizmus előtti társadalmi formák, s ahol á belső osztályharc nagyon csekély feszültséget okoz. Ismét más Indiában, ahol erős burzsoázia uralkodik, a néptömegek zömét kirekesztik az állami politika meghatározásából, antikommunistabelpolitikát folytatnak, de nem fosztják meg a kommunista pártöt legalitásától, s következetesen védelmezik az ország függetlenségét Ettől is különbözik az E-gy^sült Arab Köztársaság állama, amelv csak nemzeti) dé nem nevezhető demohra-tilaisnak. A jtemzéti demokmtikus kor-mánj' számos lényeges vonását tehát a belső és a nemzetlvözi osztályharc alakítja ki. De mindegyikül?, sőt a nem-demokratilíus, csupán nemzeti kormányok is, következetesen vagy ingadozva, de harcölm kényszerülnek az imperializmus ellen: a szocializmus Szövetségesei ők.   : ,
Az természetesen nem közömbös, hogy egy szövetséges mennyire állhatatos, miben és meddig lehet rá számitaniV A nemzeti burzsoázia viszonya a demokratizmus-hozvkölcsönhatásban áll á külpolitikájával is. Az uj független államok nag3;Téiszémá az/"el nem kölélézetts<sg^', a <%annadii^ nt" politikáját követik. Ez belpoíitikáfcan számtalan árnyalatot jelenthet; a ném^zb-ciahsta népi politikától a harCós antikommunizmusig: Az '*él nem kötelezettség'Vhi-j^i abból indulnak ki, hogy a Harínadílc Viíag országai maradjanak kivül a hideg-i háborún,. a két ellentétes világrendszer harcán, sőt: használják ki ezt a harcot manőverezésre, esetleg a két ellenfél közti ' feszültségre alapozzák nenázetítüggetlen-segük biztonságát is. ^
_ Ami az *'elr nem kötelezett'^ öyszág^lt belpolitikáját illeti, az belső ügy: ebbe^ vegsö^sorpn saját népük mondja ki á döntő szot bar-a döntést befolyásolja a két yiíagxendszer nemzetközi küzdeímének a-jakulása is. Ami azonban a külpolitikát iK Jeti, ott a harmadikütás politika- alapvető cmellentmondásba keveredik. SékoüTÖuré; Guinea ^miniszterelnöke legutóbbi jugösis-layiai látogatásakor egyik beszédében kereken kimondta -—és nem véletlen, Itögy^ éppen ebben az országban mondta kí-^, iiogj^ami az impemlizihüs elleiíi^^^^^^^^^ zeti:ftiggetlerisegért folyó harcot illeti^ ott nem lehet szó ."el nem kötelezéttségrőr'. Az^imperializmus most sehol sem folytat ■ nabprut szocialista ország ellen, de egész
IRTA
« Ez a rfnd budapesti^ " lomtudoináii azámábímiíí
nacionalizmusul rős a faji tjssze.
zsiai, latinamé" " felfogásuk szen paktál testvei|
nemzeti függ^! pérializmus e|
egyenlő távwsi országóktól IS, maktólisW függetlenségi
A sze-
KÜLÖN t - fejteni, náíí
-közi helj^ef problémájaDSS
szágokbanvl^ a probléma ne^
ra jellemző
Ismeretes, ^ ziseg nep zétet ellenk^ hogy a nemze^ ne bontsair
szolidantasafj^«í A nemzetig, nak olyan peW"
iCYí