1961 augusztus 3
KANADAI MAGYAR MUNKÁS
3. oldal
HALÁLÁNAK 125. lYFORDütOJARA
1792 ÁPRILIS 25-én Dietrich ítrasbourgi polgármester 1 estélyen fölszólította Rouget de Lisle-t: írjon lel-kesitő dalt az öt napja hadi-állapotban levő rajnai sereg számára. A muzsak koreben itthonos mérnökkari kapitány az álla alá kapta hegedűjét, s másnapra már készen volt a halhatatlan mu, a Marseillaise.
Ez a számtalanszor meg-iii és legendásan kiszínezett jelenet mélyen beivódott a líöztudatba, ■ s romantikájár val csaknem teljesen eltá-iai-ta a Marseillaise költőijének igazi alakját, életét^ iholott az ,al.maga cifrázat-lan valóságában még éi'de-jkésébb, miíi'tha csak egyetlen patetikus mozzanatát is-neijük. ^-i
Rouge I)eLisle 1760 május lO-cn született egy pro-testóns vid;ékí ügyvéd csa-ádjából. ' F^'ainciaórszáéban
Motestánsnák íenrií égy ki-kii lázadás vagy legalábbis mdhagyás, az ifjú Roiiget eLísIe pályája azonban na--[gyon is szabályszerűen alá.t Hit: 16 éves korában béíép ^ méziéresi katonaiskolába's [8 év mulvá: mint hadnagy erül ki onnét. Harci dicső-ég: helyett,' ügy látszik' in-ább művészi babérokat iáit, versírással, dalokkal, zinpádi müvekkel prqbál-x>zik, s irodalmi kiserlétéi-ől a forradalom sem vonja 1. 1791-bén Bayard lóyag-nl ii-t darabját mutatják e. Nem éppen fón-adalmi éma.
JEgyáltalán, Rouget -de isle — ínint a francia kom-iiunista párt folyóiratában 'ersén megállapítja igen ávol állt attól, hogy «szwíé-ívi forradalmárnak számítgassuk. Erre maga a Már^ leiDaise is bizonyíték.—-
Az 1792-ben kinyilvánít ott hadüzenetet he\es vita iozte meg Franciaország-an. A háböi-ut Ausztria elén a girondi párt követelte j.ieghangosabban, zsíros ha-hszallitásokat és a baloldá-1 politikusok elnémitását remeivé. Háborúra spekulált a ■Jijaty fö, azzal a titkos gon-oiattal, hogy seregeinek ors veresége Után az idegen uralkodó segítségével l^^zaszerezheti korlátlan vsait. Csak RobespíeiTG és ^ehanyhive tiltakozott a há. ^p^ellen, mert előbb a foiv |oalom belső ellenségeivel ;»^ant leszámolni. (A kato-^Í^^Mlasok későbbi soroza-l^teljes mértékben Robes^ '«re-t Igazolta.) .
A sanda politikai célokért kirobbantott tagadhatatlanul lelkesedést keltett a nép körében, mely a forradalom egy helyben topogásának végét várta a hadjárattól és Rouget DeLísle ennék a népi szilajságnak vált — Vic-tor Hugó szavával — "zengő  visszhangjává". Tulajdonképpen nem tett mást, mint \érsbe foglalta azokat a gondolatokat, amelyek a határszéli lakosságot a hadra készülődés izgalmas napjaiban foglalkoztatták, azokat a szavakat, amelyeket a város   politikai klubjának határozataiban, falragasza-ín ,  olvashatott. Ezekben gyakran fordultak elő ilyen felkiáltások:   "Aux armes citoyens!" "L'étandard de la guerre est déployé!" "Mar-chons! Soyons libres ..." A dal elso sorának szavait szinte készen kapta DeLísle: strásbpürgi önkéntesek csapata az "Enfantes de la pat-rié ■', hevet yisélte (parancsnoka pedig nem más, mint a harci éhek mégirásárá buzdító polgármester fist.)
Vannak, akik a Marseíl-szöyegének szerzőségét elvitatják DeLisIetől, azonban kellŐ alap nélkül. A polgármester feleségé, akinek nágyoh   megtetszett a dal ("jobb, mint Gluck"), a zenei rész megalkotásának dicsőségéből    követelt részt magának:   egyik levelében azt írja, hogy ő végezte el a hangszerelést.  Ujabb kutatások kimutatták,  hogy a szerző a dallam első felét egy divatos operából, Dalay-rac   "Sargines"-jából merítette, (á Marseillaise egyik kiadása valóban "a SaTgines nótájái-a"   felii'attál jelent még), és fölkutatták azokat az Alsace-í népdalokat is, a-melyek alkaimasint hatottak a 'dallam kialakulására. Hogy a Marseillaise gyújtó muzsikája a kortársak számára ismerős elemeket hor-
dozott, talán segítette elter-jedésétí; - azt á . :csödas2erü hátast, :,á^élye't."a , föírongó utcákon- és: a. csatatereken kiváltott,' csak a köítŐMh létének és a nép forradalmi hitének páratlanul szerencsés összetalálkozása magyarázhatja meg, de mindig marad benne valami titokzatos és megrenditö.
TORONTO -^J"    ^kÍMÚnmk ellen
iUKUX^ lü — Az.ossz-szakszei-vezeti tanács (Toronto and
District Labor Council) tiltakozott a Bell Telephoné Co.
mtarendszerenek eltervezett változtatása ellen, amelv vejreredmfnvhíXM Wi<n<rifon.; ___.l   tiV 1
lentette ki egyszer a porosz uralkodó. "A Marseillaise százezer önkéntest adott Franciaoi-szágnak" -r- mondotta Lazare Carnot, "Megnyertem a csatát; a Marseillaise és én vezettük a sereget" — irta Konventnak az egyik katonai parancsnok. Följegyezték Petőfi is hivatkozott rá —r hogy egy tábornok tetemes erősítést, vagy a Marseillaise uj kiadását kérte szorongatott helyzetében.
DeLísle alkalmi dala, melynek megírásakor a szerző inkább egy katonai szemlét, mint Valmy" és Jemap-pes tömegröhámait képzelhette maga elé, csak ugy futhatta be szédületes, történelmi pályaivét, hogy előbb mintegy megszéntelődött a forradalmi . harcok tűzkeresztségében. A Sti*asböurg-í
Kcincidcii szlávok követelése
Toronto A kanadai s^.Iáv szervezetek itt székelő központi vezetősége sajtónyilatkozatot adott ki, sürgetve a nemet militaristák megfékezését. Hivatkozik a sajtónyilatkozat arra, hogy a szláv népek áldoztak legtöbbet a második világháborúban, ők biztosították a szövetségesek győzelmét^ joggal védekeznek tehát az ellen, hogv a nyugati militaristák uj háborút robbanthassanak ki.'Követelik a kanadai szláv szervezetek a berlini kérdés tárgyalás utján való megoldását.
fCisórték «i helyi tGcposflifof
Sudbury — Az ércbányászok és kohászok szakszéiv
lis reakciósok.
.     . Ssciboféliák kereskédéliiiiliifeef
Toronto— Mivel az itteni hajózási rakodóválláíatók , ,j .„ . , > ^^^^ hajlandók a világ minden részében általánosságban dalt a Marseille-v polgarcsa- elfogadott munkásfelvételi feltételeket a rakodómunkások patok \ittek diadalra,   ok szakszervezete kívánsága szerint érvényesíteni, ami miatt
sztrájk tört ki, sokat vesztett a kanadai kereskedeíénív mert a külföldi tengerjáró hajók elkerülik kikötőnket és Amerikában teszik partra szállítmányukat.
K
Nincs mihez njriilni
Alvin Hamilton földművelésügyi miniszter szerint ez! év középén 500,000.000 bushél lesz a kanadai gabo-nafeíesleg.
W. C: McNamara, a Cana-dian Whéat Board elnöke viszont jelentette, hogy ez; a gabonamennyiség nincs a farraerek birtokában, mert kereskedelmi csatoniákba
A szárazságverte farmemihez
^.Amikor tehát Rouget De reknék   tehát niö^s mihez inagát á^^^^h amikor vető- és ta-
|»fatott Dietnchék bízta-a girondiak szelle-■^eben cselekedett es dalai
l^^eg harci éneke'^Xíimét
t^^J^"^^^^ a ^rondi & fejezte M:
J^^rol nem szólt.Szán-íivUatkn; szerző későbbi ríSnpíf^ "megerősíti ezt.
semmit sem von I nem értékéből,
Rouget de.
"szmte ihlet szülötte, levelek a betakaritásra.
kármánymagi'a lesz szüksé-
Indul a dohányszedés ^ bellu. Önt. —-A forró napok és á kiadós csapadék helyrehozták a hűvös és kései tavasz okozta visszaesést. Hivatalos szakvélemény szerint gazdag tei-més betakarítását kezdték meg a dohánytermesztők és napszámosaik. Augusztus 10-re már teljes lendülettel fog folvni a dohánylevelek sze-tiése. Más években persze korábban is érettek voltak a
városuk forradalmi bahkestt-jén hallották egy Moiitpel-lier-i küldöttől^ de olvashatták szövegét Dietrich újságjában is.   A Marseillés-iak A rajnai hadsereg harci é-neké"-nek általánosabb, nemzeti érvényű cimet adtak:   "Frontkatonák harci dala", de nem a határra vonultak vele, hanem Párizsba, a király megdöntésére, mert 1792 nyarán már ez volt á légfőbb fróritfeladat. A főváros július 30-án hallottá tőlük először az izgatott és izgató dallamot, s a-mikor augusztus 10-én a tömeg rohamra indult a Bourbonok palotája- ellen, már minden ajkon a Marseilles-í dal, a MARSEILLAISE harsogott. Néhány hónappal keletkezése után, a nép Rouget de Lisle katonai indulóját a maga foiTadalmi riadójává sajátította ki.
A szerző nem értett egyet a történelerimek és müve sorsának ezzel a fordulatával. Augusztus 10-ét a katasztrófa napjának mondotta s megtagadta az esküt a köztársasági kormánytól. E-miatt elbocsátották a hadseregből. DeLísle egy ideig Vidéken lappangott, majd hamis iratokkal, álnéven valialt katonai szolgálatot. 1793 decemberében így is u-tólérté a letartóztatás! parancs. S míg a mezítlábas forradalmi seregek az ő dalával rohantak véres diadalokra a sáros rajnai mező-k.ön, Rouget de Lisle a Saint-Gei-main-en-Laye-í börtönben a guillotine fenyegetése
^^M^ c"Sások ör- A d^hónymmka aufomatízMása
v^nv&kéí^ m^^^^^ Delhi — Hírei szerint legalább 400 módos dohány-
íoS annak ^ JéSk,famer vásárolt egy uj találmányt: levélkötöző gépet. Ez mefy isidben majd vei-ssel két jól fizetett munkást .tep 400 uj gep
hódol a visszaültetett király tehát 800 munkásti^ veszi el a nyari keresetet. Készülőben előtt' De nem mosolyog rá van eg>' másik ujgep is. amely oriasi mennyiségű dohány-eioti. i/e iiem levelet fog egyszene szántam, "flue-cure" modszeirel.
Ez az uj találmány is sok munkást fog feleslegessé tépni.
^uebeici erdomunkosdk h&rG&
Sattmaur— 600 sztrájkoló fakitermelő munkás megszállta a "Dam C" és "Regal" nevü munkástábort és követelik a tartományi kormánytól hogy az alapórabért 90 centről $l-ra javítsa. Az erdőtulajdonosok és papirgyáro-sok kívánságára á sztrájkot törvénytelennek nyilvánította a kormány.
iérfciyltás kérházi munkásdkncik
Vancouver kórházi munkás
és alkalmazott 5 cent órabér javítást kapott. Uj szerzödér sük 18 hónapig lesz érvényben.
Az irédai itiiinkások jövője
San Francisco^—^ Dr. Ida R. Hoos tudományos kutatása során megállápitotta, hogy a korszerű elektronikus irodagépek és műszerek alkalmazása következtében e-gyetleri ittéhi érdekeltség elbocsáthatott 286 tisztviselőt. Amikor pedig a gépesítés befejeződik, további 982 fehérgallérost meneszthet.
Börfönbe vele
Regina —^ Az üzleti munkások szakszen ezetéiiek (Retail, Wholesale and Department Store Union) itteni tagozata követeli az Army g«id Navy Department Store igazgatója, A. W. Ghádwiclí, börtönbe vetését. Az igazgató a munkaügyi minisztérium utasítását is figyelmen kívül hagyva, mégtagadta az általa is aláírt szerződés értelmében a szakszei-vezeti tagsági dijak munkabérből való levonását és a szákszei-vezeti kasszába való befizetését. A munkaügj'i minisztérium a szakszervezet panaszát jogosnaktalálta.
A &M mM ém bészno
Oshawa—-A Generál Motors 1960. évi termelésében minden munkás titán $6046 profitot vágott zsebre. Az E-. gyesült Államokban a GM mult évi pi-ofitja $2.038,000.000 volt. (A Ford profitjából minden munkásra $5858 esik.) A GM ugy szabja meg az autóárakat, hogy befektetéseire 180 napi tei-melés után 20%-os profitot nyerjen. A többi autógyárak pedig á GM-árakat használják méi*vadóul. Vi-lágos, hogy a munkabérek nem folyá.soIják be az árakat.
az uralkodói kegy; Rouget de Lisle Párizs egyik leg-nyomoiniságosabb neg>^ede-ben    tengődik, Béranger
Szepf emberben vissza
Az €>shawai GM-ígazgatóság jelentette, hogy szeptem-
*rvnit adománvokat száma-        Az oshawai uai-igazgaiosag jeieiueii^, iiu^y f^^vy^"*-fr A jSifonadalomj bérbenhónapokra elbocsátott lí.OOO (Folytatása a 11. oldalon) i munkás 80'Jí*-át.
5, 1-
i4i