6. oldal
KANADAl'^MAGYAB MUNKáS
1961 szeptember 14
(25.)
Gáspár egyetlen barátjáról, a remetéről beszélt, László meg Török Bálint udvaráréi és mesteréről, Tinódi Sebestyém*őL
^ Elvinnél egyszer hozzá ? — kérdezte egyizben Gáspár.
— Boldogan. De nem könnyű rátalálni. Kapott egy szép házat Kassán, nagy jó* akarójától, Czeczey Lénárt főkapitánytól. De abban csak felesége él két fíával, patikusmesterséget folytat, Sebestyén meg mindég uton, a várakat és táborhelyeket jáija. Hiába, vándormadár, egy-egy napra, ha hazavetődik, Mindent akar tudni, maga szemével látni, hogy megénekelje krónikás énekeiben. Jártam vele én is. Alig M-olt három napja, hogy Ali basa eltakarodott seregével Eger alól, mi már'bent voltunk a várban^ Négy éve ennek, Sebestyén magától Dobótól tudott meg mindent, meg vicekapitányától MekcseytőL De beszélt a katonákkal, még az asszonynéppel is, akik ott verekedtek a bástyákon a törökkel. Sebestyén igy jegyzett fel sorjában mindent, mei-t a színtiszta igazságot akarta csak megírni krónikás énekeiben.
— Hallottam őket táborhelyeken, amint a hegedősök mondták lantpengetés közben, a katonák meg vélük danolták.
Már a nyelvehegyén volt, hogy ő is ir vei-seket, de aztán mégis elhallgatta.
.— Akkor hát megígéred, hogy elviszel Sebestyénhez? ' '
— Készséggel. Majd csak ráakadunk valahol.
Az őrtoronyban megszólalt a kürtjel. Tudatta a kapuőrséggel, hogy a töltésen lo-VíVíisapat közeledik. A kapuőrség kürtje
— Menjünk fel a toronyba, nézzük meg, mifélék — indítványozta Gáspár.
Igaz, hogy már elég bizonytalanul állott
a lábán, de azért felbotorkáltak valahogy a meredek csigalépcsőn.
— Foglyokat hoznak —• mondta a látó. így nevezték azokat a válogatottan éles-
szemü katonákat, akiket őrségre rendeltek a toronyba.
Aa alkonyfényben messzire el lehetett látni az őszi tájban. A vizesárok és a mocsár vize rőt fényben ragyogott, mint a rubint. A töltést, meg a falun^keresztüKe-zetö országutat rózsásra festette az alkony-fény.- , \
Az erdők sötét sávja határolta a tarlót, meg a szőlősdombok tarka színfoltjait. Az égbolton halványlila felhők rétegeződtek, mintha el akarnák fátyolozni a lemenő nap véi-vöríis izzását.
A lovascsapat közeledett. Most már ki lehetett venni a \árbeli darabontok sötétzöld mentéjét, vörös nadrágját, sárga csizmáját is a fehér, fekete, szürke és barna lovak sötétkék nyeregtakarói felett, meg á közrefogott török rabok rikitóan tarka ru-. házatát.
A várbeliek összecsődültek a falakon, bástyákon és á két várudvaron, fogolynéz-ni. Ez is mulatság volt a nagy egyhangú-. Ságban, hiszen Gsáktomya fogoly^ töröknél másmilyet sohaséni látott. . l^;
Amikor a csapat bekocogott a várudvarra, László és Gáspár is odalent volt, :
— Nini, hisz ez Kruchínal — kiáltott fel Gáspár.
László is megismerte a félmeztelen embert, aki egy cigányleánnyal és két másik levetkeztetett rabbal együtt a török foglyokkal volt egyazon hosszú kötélre fogva. A portya nem ért rá arra, hogy útközben kivallassa, kik és mifélék, ez a \áma^ és a porkoláb dolga. De Futtaky máris in-,
tézkedett, hogy oldják-fel a négy kereszr tény rabot arról a kötélről, amely a nyolc török rabhoz fűzte őket.
Kruchinának első dolga volt, hogy jól képenvágja a dzsebedzsit.
— Nesze kontyos, ez a tiéd! És nesze meg nesze! ^ . -
Ezzel még kétszer arculvágta; ami a török számára mindennél súlyosabb megaláztatást jelentett.
— Most pedig ide a gyűrűmmel, te zseb-
ügy húzta le a dzsebedzsi ujjáról a maga feketeköves gyűrűjét, hogy a niásik a-rany pecsétgyűrű is lejött.vele. Megnézte.
— Igen? Erdődy dm^r is kellett neked? • jjjgggéí ''''"'"^ V--,^--*
Ez még egy pofont jelentett. Aztán az egyik tatárhoz ugrottJés lehúzta róla a maga zekéjét. Ugy rú^ hasba, hogy ^ tatár elhemperedett. - '
A másikról meg a Csizmáját húzta le. A v^zetéklovak iszákjából még á süvegét, tarsolyát, mentéjét is előkanyarította és igy visszaállítván kruchínai mivoltát, a bánné után. kérdezősködött.
— Szüreten vannak — mondta Futtaky. — Hát ez a cigánylány kiféle?
Zeli villogó szemekkel mérte végig a vámagyotl , . - -
— Aztán miért, vagy ilyen dűh^s, lel-
kem, galámbocsk ' — Mer á devp rok kísábádítottá
— Hát az mért
— Há mer é Mos -meg megin
A várbeliek a káromkodta ma
— Dikkendáre, szí, poma nikel
— Mit karaty
— Dicsirem nagyon síp —
Kruchína int hogy volna vala ja. Lementek a volt.
— Megvan a china.
— Tudom. 131 Találkoztam vele Azt mondta, ho lukba bújtál is.
— Hát onnan talán. De a bel ha ezek a várba nak ránk a be odakerülök. Az félszigetre, azzal tem a zekémet. ^ — Akkor add
A
Csehsslovák filmek külföldöii
CSEHSZLOVÁK filmművészet augusztus hó folyamán több nemzetközi filmversenyen vett részt. Igy például a velencei XXII. nemzetközi filmfesztiválon Václav Krska: Ahol nap süt a folyókra cimü filmjét, az edinburghi filmfesztiválon Krej-cik: Magasabb szempont' cimü filmjét, Monti'eálban Jiri Weiss: Romeo, Júlia és a sötétség cimü filmjét mutatták be.
JÖVŐ ÉVBEN Osti-ava eg3ik elővárosában kezdetét veszi egy pavilon-tipusu iskola építése, amely egésznapi ellátást nyújt a diákoknak. Az iskolában lesznek tantermek, klubhelyiségek, műhelyek, egészség-^ ügyi és kulturális központ.
« 4t « '
A SABINOVI Konezrvgyár az idei bősé-ges zöldség- és gyümölcstermésből augusztus l-ig 25 vagon kompótot készített. Az idény alatt vagy 110 vagonnal fog feldolgozni.
T^EGINDÜLT Csehszlovákia legnagyobb hőerőművének építése Kelet-Szlovákiában, Vojany község közelében. A hőerőmű a harmadik ötéves terv végére készül el.
41 # «
A TRSTENÁI szövetkezetben (tmavai já-** rás) teljesen gépesítették a nyári munkálatokat. A nagy gabonatáblákon a rendre vágás után -kombájnnal csépelték a gabonát, préselték és kazlakba hordták a szalmát.
« « <»
A BRATISLAVAI Leningradská utcai mo-^ torkerékpár-szalonban naponta körülbélül 50 motorkerékpárt vásárolnak. Újfajta gépek is kerültek a piacra CZ 250 jelzéssel. A Jáwákhoz képest nagyobb a te)jesitményük, két lóerővel erősebb a motorjuk.
nflZ UJ. ISKOLÁT építettek az ostravai Magasépitészetí Vállalat dolgozói. Már etöi*e gondoskodtak arról, hogy idejében elkészüljenek mind és szeptember 1-én a diákok igénybe vehessék.
♦ 4t *
nr^BB MILLI6 korona befektetéssel épül Novy Borban egy uj, modem üvegipari kombinát.
(Folytvas a mult számból)
pICHMANN ÉS TÁRSAI nemcsak gyilkp-^ sok voltak, hanem rablók is. A "végleges megoldás" keretében hatalmas értékeket harácsoltak össze. Eichmann alantasai propagandát folytattak, hogy a "munkatelepekre" igyekvő deportáltak minél több élteket vigyenek magukkal^ Amikor egy transzpoi*t megérkezett Auschwitzba, a pályaudvaron halmokban álltak a halálraítéltek csomagjai. A szerencsétleneket meztelenre vetkőztették, majd csíkos rongyokba öltöztették, a nők haját levágták és a ruhákkal együtt Németországba küldték. Vonatszámra. Ami pedig á nemesfémeket, valutákat illeti, már á nürnbergi perben kiderült, hogy,a Német Birodalmi Bank folyószámláira az SS óriási mennyiségű valutát, aranyat fizetett be.. Ennek egy részét külföldön, elsősorban Svájcban értékesítették. Csupán az állami pénzverdének több mint 100.000 kiló aranyat és ezüstöt adtak át. A deportáltak aranyfogait kitörték. Schwerín-Krosigh náci pénzügyminiszter azt vallotta, hogy csupán ebből 35 tonna arany jutott á Birodalmi Bank birtokába. A deportáltak kirablása révén becslés szerint tízmilliárd dollárt harácsoltak össze a hitleristák.
Ez azonban még nem volt minden. Gö-ringnek 1938-ban — saját vallomása szerint — sok pénzre volt szükségé a háborús előkészületek folytatására. Ezért Eichman-nék tárgyalásokat kezdtek Prágában és Bécsben a "nem árja bankárokkal és gyártulajdonosokkal". Aki lefizette a kiszabott valutadijat, illetve átadta részvényéit, vállalatait, az útlevelet kapott. Aki nem volt elég gazdag, és nem fizetett, azt később koncentrációs táborba küldték, majd a gázkamrákba : . . Megszabadult a haláltábortól a többi között a bécsi Rotschild-család is, miután átadta Eichmannak a yit-kovicei fegyvergyár részvényeit. A nácik tehát szögre akasztották fajvédő tantéte-leiket, a gazdagok pedig, mint mindig, most is elsősorban saját bőrüket akarták menteni. Igy történt évekkel később is a Kasztner—Brandt—Hünmler — Eichmann tárgyalások idején. A második nagyszabású embervásár 1940—-él-ben zajlott le és körülbelül egymillió ember Madagaszkárba szállításáról szólt. Eíchmannék ugy számították, hogy ha minden jól megy, ötmíl-liard dollárnyi valutához jutnak. A tárgyalások azonban^ megszakadtak, mert HiUer orvul megrohanta a Szovjetuniót, és Ehchmannt hazahívtak. A rabló megtette kötelességet, luost a gyilkos lépett a no-rondra. Meg kellett szervezni a világtorté-
ÜlS
Széljegyzefe
nelem legnagyobb tömeggyilkosságát * * .
Az emberéletekkel űzött cserekereskedelem azonban ebbien a szakaszban sem szünetelt. 1944. március 19-én íSchmann, Kurt A. Becher SS-Obersturmhannführer-rel együtt, "magas gazdasági megbízatással" érkezett Budapestre. Hetekig tartó viták után megállapodás jött létre, amely szerint a Weiss Manfréd—^Chörin—^Kom-feld iparmágnás csoport,vaIamint a Mauth-ner-család iparvállalatai 25 évre a Her-mann Göríng Werke tulajdonába mennek át. Ennek fejében e családok -tagját, 42 személyt, akik magukkal vihették -aranjru-kat és ékszereiket, maguk a nácik szállították -r- igen előzékenyen -—autón Bécsig, onnan a Lufthansa egyik gépével Zü-richig. De mi történt közben a deportálásra ítélt en^berek százezreivel? 1944. májusától június 7-ig 128 szerelvényén - egy-egy lelakatolt vagonban 90 emberrel 370.000 magyarországi deportáltat indított ,el Auschwitzba^ a biztos halál fele. Eichmann gyorsan dolgozott. Amíg az iparbárókkal tái^yalt, megszervezte azok depor-tálásátí akik nem tudtak fizetni. -
Á hitlerista kormány 1944 nyarán mindent elkövetett, hogy erőszakkal, cselfogassal, zsarolással valutához, aranyhoz jusson. A Birodalmi Bank, á gazdasági szervek, áz SS és a Wehrmacht, valamint Himmler személyes megbízottai mindenfélé tárgyaltak, s közben saját zsebüket is teletömték az összerabolt javakká- Görögországban lengyel földet adtak el az "áttelepülőknek", azután a föídvásárlókat Auschwitzba küldték. Lengyelországban
volna el tulajdonosaik. Ugyanakkor azonban a hitleristák egyre nehezebben boldogultak a semleges onszágokban. Nem kap-t^.arut, meg ha arannyal fizettek is. A nacik megpróbáltak tehát közvetlenül árut szerezni. JHsősorban ott, ahol még volt mi-vel *fízetniök". A deportáltak Tagy a deportálandó tömegek életével . . . Kasztner Kezso kolozsvári újságíró és ügyvéd és Joel kereskedő előzetes tárgyalásokat folyattak a náci kémszervezet budapesti vezetőivel, jmajd az Eichmann-kommandó bsztjeiveL Egy napon E5chmann: magához mvatta Brandtot és a következő ajánla-
IRTA
® Megjeleni a folyóirat ezén
tot tette neki: zsidót kiszáíliü tonna teát, 800 szappant, lO^ez framot és más pok .. ."W , nak, hogy fagya gépkocsikról Tani
melyeket a kelei
nálni . . . Igy majd a tárgya Brandta cserele .. tanbulba, az aiig ben Kasztner isT bóhszó semlehe nak hadianyagotj
EIGHMANN _^ pénzt akarti Kásztnerrel, iog
mitott értékíair vételezettekkel
azután Eichffl^ nek adott inegc tatására, megpe
sitással, hogy *. csőlátót, ^eám és őszén SíajcöS szervezetekkel,
vezettekercfí;^ Becher jóv
gét, és Loi*7' nuvallomasaval
is került borío^
pedett le, — a deportaití»a
nagy termé^^
egyike a var^.
ügyi áUamtdfi^
nácik érkez|e magyar vez^ és magasiaDga
ték, perbefííj felmentették.