S961 oktőbef 12
IRTA: OSZENDE AFANA, aki idáig Kamerun képyiselő^^ és
Slflb'- Í-^J?^^ szplidarílási szervezetének allando titkárságában és a Kameruni Népek Szövetsége nevü párt központi bizottságának tagja.
aZ alábbi Közleményt — amely a Za A Rubezsom cimCi, heti szovjet külföldi sajtószemle 1961. június 3-i számában jelent meg 1-két körülmény teszi újra aktuálissá: az e-gyík az, hogy most október 1-én az 1919-ben Kamerun német gyarmatból hasított brit és francia "gyámsági" területekből létre jött az uj Kamerun Szövetségi Köztársaság a brit és francia imperialisták bábáskodása alatt; a másik az, hogy november 3^^^^ ^ "VÖRÖS KÉZ- fő célja az" afrikai népek hogy a Kameruni Népek Szövetsége elnökét, az -^nemzeti felszabadító harcának elfoítá^a « Sai-ázsiai szolidantás^egyik kiváló^harco- evégből vezetőik fiákíTiiSSsSE^ü! sát imperialista ügynökök meggyilkolták. «kc ^
Bármilyen aljas is maga a tény, mégis: nem nehéz megértem, hogy á 'hatalmuk sorvádásá-
"^«?r?."í* ^^^^M főügyésze kijelentette,hogy a Voros Kez' a francia hadügyminisztérium, mai együttműködve, got annak ut^itására kö-veti el bűncselekményeit. A 0er Spiegel cimü nyugatnémet hetUap 'logy Adenauer és de Gaulle tárgyalt a 'Voi-os Kez" tevékenységéről. Von Schulen-berg, az Adenauer-kormány államminisztere meg világosabban fejezte ki magát. A parlamentben aiTa az interpellációra, hogy a kormány milyen intézkedéseket szándékszik tenni a 'Vörös Kéz" bűnös tevékenységének megakadályozására, így válaszolt: "e kérdést illetően a szövetségi kormány álláspontja szorosan összefügg a francia kormányéval . . . "
ban szenvedő imperialisták egy kongói Lumum-bát, egy kamerum'Moumiét és más'függetlenségi harcosoké meggyilkoltatnak; sokan viszont megdöbbentőnek, sőt hihetlennek és érthetetlennek tartják á Brit líemzetközösségén belül működő uj Ghána sajtójának azt a vád-Ját, hogy az imperialistákat hűségesen kiszolgáló Dag Hammarskjöidpt, avolt ENSz-főtit-káit a brit imperialisták gyilkoltatták meg. Sokan persze nem látják azt, ho^y Hammarskjöl-döt a kongói nép és á világ békeerőinek harca
végülis oda szorította, hogy kénytelen volt a . ..aKn r- -i ott- t^- » . .
szakadár Csőmbe és a Katanga tartományban 7,^^^^^ 1957 korul a Voros Kez" ismet igen magukat makacsul tartó imperialista fehér bé- i^f^^ tevékenységbe kezdett. Gaztettei közül rencek ellen határozottabban fellépni; ez pe- felsorolunk néhányat: 1958 szeptembereben digaz egész Kongónak, herine a leggazdagabb Bonnban fényes nappal meggyilkoltak AitA-Katanga tartománynak az elvesztését, sőt a algériai ^megbi^^^
nos célok elérése érdekében a "Vörös Kéz" semmiféle eszköztől sem riad vissza: méreg, f ozvetlén közelről való lövés, postai csomagban küldött pokolgép, robbantás, és igy tovább . . . A gyilkosoknak ez a szei-vezete 1952 körül alakult meg Tuniszban. Tevékenységét Ferhat Ha-sed kiváló tunéziai vezető meggyilkolásával kezdte. Az ezt kíJvető években, amikor a tunéziai nép függetlenségi mozgalma nagy arányokat öltött, megsokszorozódtak a terrorszervezet által elkövetett bűncselekmények. A "Vörös Kéz" csupán 1952-b3n 72 tunéziai szabadságharcost gyilkolt meg!
Amikor más afrikai xiépek, s különösen az algériai nép harca döntő szakaszába lépett
szomszédos még-^armati birtokok elvesztésének a meggyorsulását is kilátásba helyezte az imperialisták számáráé
A kameruni Oszende Afana alábbi, mult ju-
megölték G. Luschertet, akit azzal gyanúsítottak, hogy fegyvert szállít az algériai forradalmároknak* 1959 májusában Párizsban meggyilkolták Houla Aoudia francia ügyvédet, algériai hazafiak védőjét. Brüsszelben meggyilkolták
niusi írása is segit az imperialista gyilkosok ku- Léopold professzort oly módon, hogy Genfből lisszatitkaiba kissé betekinteni. pokolgépes csomagot küldtek címére. 1958 és
1960 között a "Vörös Kéz" tizenhat bűncselekményt követett el Nyugat-Európában, ezeknek felét Nyugat-Németországban, főként az amérí-kaiak megszállta részében ...
A Földközi-tengeren a "Víirös Kéz" felrobbantott több mint 10 hajót, amelyekét azzal gyanúsított, hogy fegyvert szállítanak az algériai felszabadító hadseregnek.
S
mCSODA IS hát tulajdonképpen a gyilkos.
akinek neve Betchel? A vizsgálóbíró nyilatkozata szerint Betchel a francia hadsereg volt tisztje, Genfben élő újságíró, aki ott az ujság-iiás leple alatt kémkedéssel foglalkozott.
Az.utóbbi időben Betchel egy genfi amerikai hírügynökség munkatársa volt.
A Journal de Genéve 1961. januári számában ismerteti Betchel önéletrajzának néhány mozzanatát. Betchel kijelenti magáról, hogy "különböző eljárásokkal/tud gyilkolni, egyebek kö-Ziött vivótőrrel, lőfegyverrel és más olyan módszerekkel, amelyek semmiféle nyomot sem hagynak" , . .
Betchel tehát maga mutatkozik be hivatalos gyilkosként. Moumié 1960 augusztusában ismerkedett meg vele Accrában. Mint a nyomozás kiderítette, 1960. október 15-én együtt ebédeltek. Másnap Betchel elutazott Genfből. A genfi lakásán végzett házkutatás igen gazdag eredménnyel járt: zakóján tallium-méreg nyomai ; francia félhivatalos szervektől kapott jelentős összegekről szóló fizetési okmányok, gondosan felvett helyszínrajzok; végül, egy szokatlan bélyegalbum, amelybe á bélyegek közé fényképeket ragasztgattak, többek közt Mou-míénak és a terroristák más áldozatainak fényképeit.
1960. NOVEMBER 3-án Genfben meggyilkol-ták Kamerun és egész Afrika egyik legkiválóbb fiát, Dr. Félix-Roland Moumiét, a Kameruni Népek Szövetsége nevű párt elnökét, az afrikai-ázsiai szolidaritási mozgalom egyik élharcosát. . '
A gaztett mélységesen felháborította az e-gész világot. Ennek a fáradhatatlan harcosnak az élete mintegy tükörként mutatja az afrikai népek igazi szabadságra, egységre és a^ többi
és
MA MÁR TELJESEN nyilvánvaló, hogy a "Vö-rös Kéz" csaknem egész Nyugat-Európára és jónéhány afrikai országra kiterjesztette hálózatát.
néppel való barátságra irányuló törekvését. ' ^ __^, «
A n • . m. . T. -r ^ . t . "-i. i.^ Ml a magyarázata annak, hogy ez a buncse-
A Guineai Távirati Iroda joggal minősítette lekmény-kombinát reális, félelmes erővé valha-
Mouraie meggyilkolását egész Afrika elleni me- ^^^9 Csakis az, hogy az imperialista korma-
renyletnek. Igen hamar köztudomásúvá váltak nyok, elsősorban Franciaország, Nyugat-Német-
bizonyos tények, aníelyek fényt derítettek a ország és az Egyesült Államok kormánya tá-
í^Ikosság körülményéire. e tények közé tartó- moffatja ezt a szervezetet. Heinz Wolf, a Maj-
zik pienischer vizsgálóbíró 1960. november 29- ^ ^ en kiadott közleménye. A svájci jogász kijelenti: "Félix Moumié 1960 októberében politikai Küldetéssel érkezett Genfbe, egyebek közt a-zert hogy felhívja á figyelmet haz;ája jelenlegi helyzetére .. .Minden jel arra enged kö-
í«{¥fz.tetni, hogy a kameruni vezetőt az általa mtmüftsii^tt l^nptt mee
betöltött szerep miatt ölték meg.^^ MEM MINDENKIT lepett meg
A BETCHEL-ügyben a svájci hatóságok áltál ^.megindított bírósági eljárás kimenetele iránt rendkívül nagy érdeklődést tanúsítanak az afrikai hazafiak és sok európai demokrata is. Ez a per- fényt vethet a nyugateurópai országokban elkövetett számos, eddig még ki nem derített bűncselekményre.
A küszöbönálló Betchel-per kétségkívül rávilágít majd a francia kormány számos, kulisz-szák mögötti cselekedetére; sok nyugati megfigyelőnek ugyanis már jó ideje az a véleménye, hogy a "Vörös Kéz" egyszerűen a francia "2-iéme Bureau" megtorló szerve. A francia és a nyugatnémet hatóságok ezért fáradoznak oly nagyon annak megakadályozásán, hogy Bet-chelt kiadják a svájci hatóságoknak, s ezért igyekeznek — amennyire csak lehet — fátyolt borítani véres tettére.
Szíriának E-Elkerülhetet-
es ügynökeik-erre yonatkozoan a hamis hl-
fek egész légióját röpítéttéfc világgá. De^ az Igazságot nem lehet eltitköliii. Csakis az imperialisták és lakájaik gyilkblhato a kamerám nep hősies elléiríállásáhákégjHk szervezőjét, a szabadságért kiizdő Afrika egyik veze-jojet. Halála előtt maga Möümiéá "Vörös Kéz" lerrorszervezetét vádolta azzálvhoiy "^aí megmérgezte őt.
A "VöRöS KÉZ" nevü terrorszervezetben: fa-. siszta — főként ftancia fasiszta — szervezetek egyesültek. Az illegális szervezet létezé-^^^{^zokból a fenyegető levelekből tudunk, S"^yfket "Vörös Kéz" aláiráss.al . küldözget S;^?^^zo személyeknek, valamint az általa el-yof-- ír^^^cselekményekből. A szervezet ve-^roje Marcel Mercier, a fráncia hadsereg ezredese a "Fegyver és lőszer" nevü kémszolgá-»|^olt fónökej t952^ben_ Mercier a berni fran-
pjának
megrongálása. . ^-i ' -a
A két ország lakossága három es fel eve üdvözölte a létrehozott, egyesülést, az Egyesült Arab Köztársaságot, mert abban a nepi erők
növekedését látta. - . . i> 1.
Az egyesülés mindenek fölött az inipenalista hatalmak fenyegetése elleni iiepi felzárkózást ielentette a lakosság szemében. ^
Az egyesülés idején kapott a munkásosztály demokratikus engedményeket, mert az imperialista hatalmakkal szembeni akkön fegyveres ellenállásban kénytelen volt a kormány a nep-re támaszkodni. A függetlenségéért harcoló nép természetesen sokkal több demokratikus engedmény elérésére törekedett. ^ . .
S aktivan támogatta, Egyiptomot az im-TiPríalisták 1956. évi támadása visszaverésében. Hét ország közö^^ barátságos viszony pedig
"^Í^Í^SSe^ l^ét ország közös^I^ tiPtffel a Bagdadi Paktum ellen, vagyis Angba ^l4lMzép-keleti hadi_tómaszp^^^^^^^^ el-
állt Sziria
keleti határán. Irak akkor szentül hitt a Bagdadi Paktumban. Az északi határon Törökország fenyegette, mint a szentségtelen bagdadi katonai szövetkezés hive.
Sziria Í955-ben lépett a belügyi függetlenség útjára, véget vetve a franciabarát diktatúrának. Ezzel a nemzeti függetlenség jövője biztosítottnak látszott.
HÁROM ÉV ALATT — 1955-től 1957-ig — meglepő haladást tanúsított Szíria: megújhodott a parlamenti élet, uj életre keltek a szakszervezetek szabadságuk visszanyerésével és az állam felvette a barátságos kapcsolatok szálait a szocialista államokkal. A kommunista párt nyilvánosan működött.
A bagdadi hatalmak ezt nem tűrhették éi 1957-ben megkezdték provokációikat Sziria e-szaki határszélein, ahol amerikai tisztek vezetése alatt török csapatokat vezényeltek készenlétbe.
Egyik összeesküvés a másikat.követte az a!-kotmányos kormány ellen. Valamennyit lelép-
Az imperializmus áskálódása és fenyegetése miatt 1957 novemberében határozati javaslato^: szavazott meg a szíriai képviselőház, miszermt Szíria csatlakozni kivan Egyiptomhoz. _
örömmel fogadta a szinai nep ezt a dontest* (Folytatása a 10. oldalon) •