1901 oliUíher tZ
MmABAl MAGYAE MVmáB
Iá KÉTSZÁZ évvel ezelőtt el P Mikes Kelemen (1690--I176Í) alakja, tanítása ma is löo-leeril Híres könyvét, a leveles-IkSnyvet olvasva, mintha egy Iffiaiádi levelezés lapjait forgat-& fizéptevés, kedveskedés ü-irilevéii valami rokon nénének ■ rt tudósításokat hallunk, dwől, egészségről, események-j s jellemekről, nemegyszer Jesés, anekdotás köntösbea. i "A bujdosó magyaroknak a ^ajdosásban is bujdosni kell" — inagy vigasságban csak sóhaj-fe, s olyan jó kedvimk van, y majd meghalunk bünk-l": ilyenféle, szándékosan cif-jott mondatból is megérzi a olvasó, hogy Mikes Kelemen idélyének játéka, nyájaskqdá-% mélyén elfojtott fájdalom^ lappang. Mégis: derűsebbenefe-íeti, forrás tisztaságú elbeszélő jehetség nem volt az 1700-as Bagyar években Mikesnél; antugy senki sem, aki súlyos Inyagl s erkölcsi viszonyok közt íily tisztán tartotta volná még ÍBemberi hűségét a szabadság pméit hordozó személyiség Mnt, akinek erkölcse ily épséglel elégült volna ki az i^az ügy
olgálatában. ' * * «
badságharcban, s még inkább az emigrációban kíteljesülő tártai-ma határozza meg Mikes magatartását, müvének éltetőjét
A birtokos nemes családból szánnazó ifjú 1707-ben került be Rákóczi udvarába, de nem jutott tovább a belső inas, áz úgynevezett "bejáró" tisztjénél. Ud-vari ember lett, de nem udvaronc. Részese volt a szabadságharc eseményeinek és eszményei-
Ászol^latnak a Rákóczi-sza-
nek, de már a hanyatló szakaszban, amikor a mozgaloni népi lendülete már megtört.
ő maga igy vall: "Végtü-e a hazámat elhagytam; az' bizonyos, hogy a szabadságkeresés az elméniben akkor nem volt, és ha eddig tart bujdosásom, az igaz, hogy az uramhoz való vak szeretetem okozta."
Yak szeretete? Talán felnyílt volna a szeme valami olyanra, aminek ismeretében el kellett ítélnie ezt a ragaszkodást? Nem, a keserű izü kijelentés csak azt nyomatékosítja, ami a teljes iga^ág volt: a feltétlen ragaszkodást ahhoz a személyhez, aki mint ember testesítette meg az ő szemében az államférfit, a nemzeti szabadság harcosát, s
Az eszménnyé vált Rákóczi
Mem^ a Mlométerszám a úonto — A WSÍá troazóeye|e Kezdetben 12 napig tart as at a Holdra
joga van hazájára, s aki nem ^'*yitányának főpróbáját Ezt mond le arról, hogy oda Rákóczi a véleménji; többnyire azzal
lassan az igazi hazaszeretet élő, gazdag emberségű szimbólumává nőtt előtte.
MIKES
IRTA: LÉVAI JÓZSEF
oldalán térjen vissza. Csak ez a hites "vak szeretete" a fejedelem iránt ad neki fölénvt a nyo-moruság elviselésére, erőt a becsületnek minden udvari cafrang nélküli megtartására és bátorságot ahhoz, hogy az otthoni életet, müveletlenséget a teljes jogú hazafi tisztánlátásával és használni akaró buzgalmával korholja. Meg gunyoros kedvet az otthoni "rend" bírálatához:
"Tartozunk meghálálni a királynénak hazánkból való kirekesztésünket, nüvel ott az élet fogyatkoztatására több ok vagyon. Itt nincsen bajunk se tiszttartóval, se számvevővel. A perlekedésben a fejünk nem fáj. Kvártélyos nem szorongat..." o « «
támasztották alá, hogy a Vosztok—2 több mint 700.-000 kiíométeres utat hagyott maga mögött a 17 keringés során és a megtett ut éppen fedezte volna a földközelben levő Hold távolságának a kétszeresét. Az ember holdutazásának nyitányáról jogosan beszélünk, mindamellett az érvelés módja helytelen, mert itt nem a kilométerek száma a döntő, sőt, a két szám egyezése is vélet-. len.
A felvilágosodás műveltsége éppencsak megérintette Mikes lelkét, a benne eredettől fogva élő józan ésszerűséget; érzelmileg és hűségileg azonban senki nem volt nagyobb nála a XVIII. század magyar írói közül.
meiiil hallgatom tenger mormolását^
mgiítbahja ielett iutá szél zúgását,
meiüí, egyedül
jhujáosók közül,
§igy Tőrökországban; -
Éíú itt nem lebeg sírjában nyugovó óca nagy lelke, az egét csapkodd l^^í^r haragjában!
fmk a iákról az öszi levelek, P iire,kit arra kergetmk a szelek m vidékre száll a mgS madárka m Törökországból;
|Na merre menjek, hát én merre szálljak, mk szögletébe a széles világnak ím hazámból?
mieté mutat egy halovány csillag, flhrcek fején hókorona csillog {^''etcek aljában -
pompában m feselnek. . . -m leié mutat, hol minden virágon
f^fPAlangóként elsS ifjúságom
lepkédnek! -
Ah! mért nem szállhatok hozzád, szülőlöldem.
Mikor minden bokrod régi ismerősem!
Mért vagy szolgaságban,
Gyászos rabigában,
Oly hosszú időkig!?
Ha feléd indulok, lelkem visszatartja
Az édes szabadság büvös-bájos karja.
Vissza mind a sirig.
Itt eszem kenyerét a török császárnak, Ablakomra titkos poroszlók nem járnak Éjjeli setétben, Hallgatni beszédem Beárulás végett . . .
Magános fa vagyok, melyre villám szakad. Melyet vihar tördel, de legalább szabad Levegővel élhet.
S egyedül hallgatom tencr r-vmolását. Tenger habja felett futó szil zúgását, Egyedül, egyedül A bujdosók közül. Nagy Törökországban, Körülöttem lebeg sírjában nyugovó Rákóczi nagy lelke, az eget csapkodó Tenger haragjában.
(1848)
Nem lehet "toronyiránt"
A Hold felé ellipszis-pályán indított rakéta a legkevesebb üzemanyagot igénylő pálya esetén körülbelül 450 ezer kilométert tesz meg a Holdig, más szóval, az űrhajókat nem lehet "toronyiránt vagy légvonalban" indítani, mint a földi repülésben, így az oda-vissza ut máris 900 ezer kilométerre Piövekszik. És a másik jelen tős különbség: a Vosztok—2 pontosan az első kozmikus (kör) sebességgel repült, a-mi éppen nyolc kilométer másodpercenként. A Hol< megközelítéséhez pedig 11 km másodperc sebességet kell elérni. Nézzük meg- a Hold eléréséhez szükséges utazási időt. Az 1959. jaiiuár 2-án felbocsátott első Lunyi-kot, a naprendszer első mesterséges kisbolygóját a második kozmikus sebességnél is gyorsabban: 11.3 km/mp sebességgel indtották, igy 34 óra alatt érte el legnagyobb hodközelségét (5000 km).
ott-tartózkodásra szánt idő. Nagyobb sebességű — még az első Lunsiknál is gyorsabb — űrhajókkal az uta-
zási idő kétszer 25 órára is csökkenthető a távolabbi jövőben. Kezdetben azonban 12 nap körüli időt igényel egy holdutazás.
Csökkenő sebesség
károk (van-e másféle?), magzatelhajtó orvosok, püspök, aki megáldja a kizsákmányolókat, házasságtörés, "koldus-gyár" — ez Brecht szatírájának világa.
Njrugat-Németországban még megpróbálhatják a haladó irányzat megbénítását, azonban az igazság áttör minden falon, igy Brecht drámamüvei is tovább szolgálják az igazságot.
Brecht "ií fiáfomgarasos regény" című műve $1J0 dollárért megrendelhető ezen a címen:
Kanadai Magyar Munkás 44 Stafford St., Toronto 3, Ont.
ősbefnyfatáiia
A BUAPESTI zenei hetek zenetörténeti jelentőségű eseménye volt szept 28-án a Rádió nyüvá-nos hangversenye, melyen Bárók Béla: özvegye és fia is jelen
fc-Németországban több ^Jan, igy például a ham-^kasseli és a tübinge^
levették a műsorról R Brecht haladó német
darabjait csupán I^B^eht a haladás
,^bok adását visszavon-^ haladás elé PáSíí^^^^' ^Brecht szolgálják az em-Stt Brecht drámairá-ijrj„»^gyarra fordított és
^^^^^^^"^^^ .;^m ^ A három garasos
|J»^lyben Brecht M-
"megvásároltat, ^t^^ a roncs h^ó^a^ ^%^8ap ellenében össze-
H lí^'lafőnökkel, revol-_________.....-o.-------- -
"jsagut)i, korrupt bán-, volt A müsorpn szerepelt ket
ősbemutató: két tétel az Esz-dur szimfóniából, valamint a Kos-suth-szimfóniaköltemény, amelyet 1904-ben mutattak be utoljára. A hangversenyt közvetítette a brüsszeli, párizsi, prágai és egy amerikai rádióállomás is.
ike megssólcii
Eisenhower megszól''i. Időszerű kérdésekről fejtette ki a véleményét a New York Herald Tribüné munkatársának : az amerikai nc-gerkérdésről. Hosszú hallgatást tört meg ezzel, utoljára 1952-ben, választasj hadjárata alkalmával beszélt az Egyesült Államoknak en-ől a szégyenéről. Most, mint akkor is, csupa szép és okos dolgot mor.-dott: egyenlő jogokat es lehetőségeket mmdenkinek munkában, közéletben, Js-
^""Aflioim.^^ különösen
A Hold megkerülése
A második Lunyik 1959. szeptembere 13-án 37 óra 15 perces repülés után ért Holdat. Ezt a rakétát éppen a második kozmikus sebesség-egeT7M bwkóuná
re, 11.2 km/mp-re gyorsították fel. A harmadik Lunyik 11.1 km/mp indítási sebességgel a felbocsátás után 60 órával, tehát 2.5 nappal érte el a holdközei pontját, 7000 km-re a Holdtól, majd tovább folytatta útját és lefényképezte a Hold ismeretlen oldalát A Hold túlsó oldaláról készített fényképeket az indulása után 14 nappal, október 18-án továbbította, amikor ismét földközelbe került. A Hold megkerülése tehát kereken két hétig tartott. A Iegke\esebb ü-
Itt ujabb ellentmondással találkozunk. Hogyan lehetséges, hogy Tyitov őrnagy 25 óra alatt hétszázezer kilométert hagyott maga mögött első kozmikus sebességgel, viszont á 11 km-es sebességű holdrakéta 125 óra alatt érkezik a Hold közelébe 450.000 km-es Ut megtétele után? A magyarázat igen egyszerű. A Vosztok— 2 és minden köi-pályán mozgó mesterséges hold a kezdeti sebességét megtartja, tehát minden másodpercben nyolc kilométert repül; u-gyanakkor a jóval nagyobb sebességű, de a Hold felé iránjritott rakéta sebessége a Föld vonzóerejének hatására egyi'e lassul, s á Hold közelébe érve a sebesség akár 1 km/mp alá is c^kkenhet.
A Vosztok—2 utja mégis a holdutazás előjátékának tekinthető, mert e kísérlet azt bizonyította, hogy mind az ember,mind pedig a szovjet űrhajók hosszú kozmikus tartózkodásra képesek, illetve alkalmasak. Tyitov 25 óráig tartó keringése és a holdutazáshoz szükséges 250 óra között már csak egy nagyságrend különbség van, ami a következő kiséri etekkel már könnyen áthidalható.
Az Isten neve Laplace, a kiváló csilla-
részletesen foglalkozott. Számos érvet említett a vegyes oktatás mellett. Hangsúlyozta, hogy helyesli a legfelsőbb bíróság döntését az iskolai faji megkülönböztetés eltörléséről. Érthető, a határozat az ő elnöksége a-iatt született.
Kevésbé érthető viszont: ha ennyire helyesli, miért nem tett érte többet, hogy a hét évvel ezelőtti legfelsőbb bírósági állásfoglalás ne maradjon írott malaszt?
(«P)
gász nagy munkáját, az Égi mechanikát Napóleon is átnézte és nagy csodálkozással figyelte meg, hogy ez a szó: Isten — nem fordul elő jenne. A császár meg is jegyezte a tudósnak:
—• Nagy müvében nem láttam Isten névét. Laplace szerényen felelte:
— Felség! Nem volt szükség erre a feltevésre.
' • * , «■ ■ .
Egy kb adósság
Balzacnak rengeteg volt az adóssága.
— Nem is értem — mondta az Írónak egyik barátja
, egyáltalán hogy mersz az utcára lépni? Hiszen minden pillanatban beleütközhetsz valamelyik hiteleződbe!
Balzac közelebb hajolt barátjához és megsúgta; —- Ki van zárva.
— Miért lenne kizárva ? Hiszen tele van velük a város!
Balzac elmosolyodott és büszkén felelte:
— Az igaz. De én kocsin járok, ők pedig gyalog.