V              <S6.) — Hát tán én hazudok? — tört lel vl-
Csak a feMdékI urak liallgattak. Hoz- ^^^^ -^x^^^^xt
w^iíik hii-tnicflíkhoz közelebb volt Bécs. — Dehogy IS, dehogy IS—csitítgatták
S á tSíllfalért meg^^^ mMnyájaí, szinte megdermedve az ijedt-
béliek  nekikeseredését, ök protestánsok -^^^^Vráf t»4       «tt/.nmíf «tn,+nir9 w^m
voltak mindnyájan és ha a dunántúliakat — Hat ha nem, akkor mit akartok? Nem
AZ
akik ebben az időben már Kassáig nyomul tak előre rendházaikkal, iskoláikkal, templomaikkal. Tudták, hogy a cuius régió, eíus religio mondás megfordítva is áll, tehát akié a vallás, azé a tartomány. Hiszen még a török is az izlám erejével hódit, a
Üjbóf nagy csend TámadtTlEbbe Alapy tött a levegőben, mint a kilőtt ágyúgolyó,
szólt belé. Szerencsere már senkisem állott az ajto-
De ázéii szeretnők látni a végrende- ban, amikor nagy robajjal levágódott a
letet' padlóra. i Most aztán kitört a vihar teljes féktelen.     Zrínyi most egy másik széket ragadott
kezdi összemérni erejét a protestánsok könyvkiadványaival és \itairalaival.
Mindez azonban végezetül is bonyolult családi, örökösödési és birtokadásvételi ü-gyekbé torkollott, igazolván, hogy aki bírja, marja. Meg hogy minden szentnek ma-  Jj^'J:^ feíé*
gafelé^ajHk a keze.^ , Alapy n^g visszaszólt az ajtóból,
így töiiient ez most is. Mert amikor har- Tr...__...-—^^„1^4.^
innen
a darabontokkal ebrudaltatlak benneteket! Nyomorult csürhe!
Mindnyájan felemelkedtek a magashá-tu, faragott tölgyfaszékekről, összenéztek, aztán elindultak a terem egyik szárnyas
mad napra eloszlott a vendégsereg, csak a család maradt együtt. Zrinyi három sógora, Frangepán István, Alapy János és Tahy Ferenc, Meg a két hugá. Ilönaj a Tahy felesége, meg Margit—-! Alapyné.
A gyászszertartás, a temetés és a hangos tor után most ojyan liagy volt a csend a kastélyban, iriirit abban a családi sirbolt-ban, amelyet csak nemrégiben építtetett a bánné a közeli^széntpáli erdőben. Zrin3ri a médvévári kriptából hozatta oda apját, M'haly bátyját, aki a mohácsi csatában e-sett el és János öccsét, akit a zágrábi püspök egyik várának ostroma alatt ölt meg eí^y puskagolyó, Katalin ott feküdt a három Zrinyi mellett, igy vonult be a családba. A család pedig ott ült a cinterembén, hallgatagon és egymást figyelve, mintha valami kellemetlen dologra vártak volna mé*;'. ■
Vártak is. Olyasvalamire, amibe egyik sem mert belekezdeni. Szerette volna mindegyik a másikra tolni, mért féltek "a bántól, aki komor hallgatásba merühe ült az asztalfőn, smaragdgombos, aranysujtásos.
Köszönjük a szivés vendéglátást! Zrínyi megragadta az egyik nehéz széket. Ugy repítette az ajtónyilás felé, mintha hitvány kis játékszer lett volna. Süvöl-
gében, ilyenkor tört és zúzott. Dé most á szék ülőkéje négy lábával együtt elvált támlájától és messzire repülve, betörte az egyik ónkarikás ablak üvegtányérjait.
A dühöngő ember nézte a kezében iha-rádt tánilát. Aztán elnevette magát. Olyan jót nevetett, hogy a könnye is kicsordult -belé/:' ■
.Alapi Gáspár sokáig feléje sem mert nézni a Székcsőiék házatájáiíakí Amikor
látta, hogy bár megbántotta nem levetettem végső pillanatb dolat. Ha már a magától az éle hány köntöst I másvilágra. His^ halhat becsüleít zülük más vára rongyosan. Yag^ forintnyi hópé ' rossz posztóban? posztó, rabolniol liak veszni.^agy ktilí csizmájulib azért dobná el ^ dolva hazára, t-ákaratán kívül
"^yfEGERdSITÉST nyer-e, hogy az időszá-^ mitasunk szérmti lOÍMÍ-ik éy körül^ első európaiak partra szállottak Észak-Amerikában, a mai Kanada partjain? Megerősítést nyer-e vajon az is, hogy --^ amint á "Heimskrigla" néyü Izlandi krónikába bejegyezték és Schjöningins dán tudós elsőnek állította Leif Erikson viking felfedezői között egy magyar is pártra szállt Kanadában közel 1000 évyel ezelőtt ?! . . «
^Z ANGOL REUTER-hírögynökség no-" vember 9-én jelentette Koppenhága dániai fővárosból, hogy egy dán tudós 5 évvel ezelőtt megtalálta az Észak-Amerikában történt első európai partraszállásnak .....   ...   ,-^-1 u-        j 1  '   '    a nyomait, ami közel 1000 éves; de a szín-
Az arcából nem olvashatott senki. Olyan volt az, mintha göndör, barna szakállas-
gi magyar világjárók" cimü könyvből vettük. A könyv első, "Legendás utazók'* ci-mü részének elseje TYRKÉR név alatt az alábbi történetet adja:
"A történetet, melyről itt szó van, a középkori, izlandi nyelvű krónika, a Heims-kringla — magyarul a "Világ Kereksége*-—^ tartalmazza. Az ismeretlen nevü izlandi króhikaíró az izlandi világjáró felfedező Leif Erkison den Hepne — Erik Raüde» vagyis Vörös Erik fia — felfedező útját írja le.' \ V■^:■.■-^:■
Eszerint a korábbi világjáró izlandi hajós, Gunbjörn Bjarne azzal a hírrel tért háza északi hazájába, hogy viharverte ha-
ták á Kanadai Nemzeti Múzeummal való jójával elkalandozott Izlandtól nyugatra és
inegegyezés alapján,* hogy zavartalan ki- ott 'Valami ismeretién földet talált",
ásatásnak engedjenek időt —mégis: máig A fiatal Leif Erikson lOOO-ben vitorlás-
sem történt semmi. evezős hajót szerelt fel, harmincöt váloga-
Ezt a nyilatkozatot Dr. Áage Roussel á tott legényével Izlandból elindulva hekívá-
tól, bajuszostól bronzba öntötték volna. Csak nagy, sötét szemének tekintete árult
el olyasféléVmintha nem is látná, kik ül-         Nemzeti Múzeum részéről tette, kije- gott álen'gernek, hogy a Gunbjörn Bjarne
^^JS^ ^^'^^^        ."'^^^^ J.^^*^  lentve, hogy a viking településeket Nei- látta földft felkeresi.: Megtalálta éö azt
i fAtínf^fo mir./iín. iixrA««At +A+o.A+f   foundlaud északi csücskéu és Labradorban szintén "Zöld Ország", azaz **Grönland'>~
A fövőhP rivPdt vA^^^                            ^ Hamilton-öböltől délre fedezte fel Dr. néven nevezte ei: Innen 1001-ben anjával
ítekTclak 1^^^^^^                                                                      .    . fivérével, ThornsteinEilksonnal délnek
ber^Kí tudni m^m^^^^   ^\f^U^      Mr.Meldgaard 1956 júniusában és au- hajózott lefelé és három déhbb parton ki
lin, az tudhatta volna, hogy ez a tekintet 4nS^^í^lSiA« ^ l^'^^^^fa^
~ ^ azaz Marltland, á
legdélibb az itt ta-
gyarság sorsa, nemcsak a végeken, "és ha ^^^^''^í^ Zrínyi kiküldte á boltból a diákokat, hogy   k'"? f«Jf^^^
apróra kikérdezzen egy-egy követségben     gzermto Leif egy települési expedíció
egy-egy követségbe járt urat, kémet, kupecet vagy marhahajtót, barátnak vagy koldusnak álcázOtt hírszerzőt, fogságból megszökött vágy kiváltott katonát, mindig csak ezt kutatta, mérlegelte. De erí'öl sohasem szólt senkinek, csak Katalinnak. Most pedig már néki sem szólhatott. Ezért ült ü<ry az asztalfőn,mint az egyédüll# szobra. Mint áki^^^^^^ maradt ezen áz egész hágyvílágoh. Végülis Alapyné törte meg a jeget. — Nékem Katalin négy falut igért Gáspár fiunk számára, a csui'gói uradalomból. Igen szerétté Gáspárt a megboldogult.
-A többiek is sorban élőhozakodtak. Ta-hynénak- ezt igérte Katalin, István öccsének amazt. Mi\ el i5 á Frangepánök ozalyi ágából az utolsó és gyennékeí úgysem lehetnek, úgyis visszaszáll az ajándék a Zrínyi családra, a többi huszonhárom Frangepán uradálomnaál együtt, r •   Zrínyi módfelett felbosszanködott., Ugy's rengeteg baja volt már ezzel a sógorával, akinek valamikor gyámapja íett gyengeelméjűsége miatt. Most éz már észelőssé-gig fajult és Zrinyi nem győzte el'gázitani törvénybeütköz-ő ői'ultrégeit. ^
—- Nékeni Katalin^^^n^ említést ssekről az Ígéretekről     monc!oita mérgesen esszémében felvíllámlott a vihar előjele,   ve"'^- ■^■'^-^.:r/
— Dehát csak nerii hazudunk itt mindnyájan ? — r<>ccsent fél Alapy János, felesége védelmében.-   s: * >«*:
vezetője volt, akinek csoportja a Grönlandon lévő viking településeket elhasryva uj otthont keresett és számos pontján az esZak-áme*'ikai ynartnak tábort vert az lOOO-ík év körül. Ezeket a táborokat aztán élhagy-tá^'.   , ;
Dr. Meldgaard kiielentette: "Az expédi-részletr* t az izlandi hőstörténetekét tartaÍTr«a?:6 Flatő-kö-ayv adta m^g, amely a Dán Királyi I;onyvt»rban van. £n ezt hasz-ná'^am ntmutatóul."
Iáit szőlőféléről elneveztetve "Szőlőország", Vínl^nd, hihetően a mai Nevsr Scott-land (Nova Scotia Sz^, I.). Ez a szőlőor-szág a gerince az "amerikai magyarem-ber". jelen históriájának.
A fiatal viking kalóz (!?), Leif Erikson den Hepne emberei között volt egy VSuth-
mahr" — magyarul akit a krónikás *
délvidéki'' —-eniber, ;er*t néven Jievezi A
CIO
talf^ni a színhely éli
"Én nem eszközií)ltem semmi kiásatást, mert egvedül voltam", mondta Dr. Meld-gaard, "és elhatüröztr m. hogy később: visz-sz-^^^érek további munkára."r ' Kijeleritette, hoflfv^ s^mmi hat4i-ozott ájsa-tnsi tervet nem fektettek le dán tudó de fafstad ajovo évre tervez ásatásokat a
Elnnyit mond a Reuter-jelentés.
szó magyar kiejtése "Türker" vágy "Tir-ker", ami a "Török'^ északi svéd; dán^^ör* vég és izlandi neve máig.     ■■ -   ^ ;   ' v
Ez a Vtörök" €mber a krónikus^^s^ írmétü, arcú, ]
széniében  "kisterm^ü és csünyá^ ^mber
tncigyiir 1001
történet egyha-gyetlen nép sin nagyszámú és nika-irodalma v Az izlandi sagá eseményeket. " szarvas-hártyára meg svéd, dán, met muzeumok lévő krónika is.
Ami az amer dí hajósok aCap olyan futó vadsz 11. századi m szőlő lehetett az ra - felfuttatott Míchx is, ami
A krónika mondja, hogy ez rök" magyar em gins dán tudós r író emlegette ' hihető magyar mutatott rá, ho szagban a magy De rámutatott mai gyarmator később ott kiala
már "Ppobusfíí szőlőmivelés". A ból ismerhette a ningins — ez a ezért örvendhe zaí szőlőt viszon tuli pártokon. A ditotta meg^a^ rülí igenlő es^ta rozatát 1777-tol, fél évszázadoQT ... amáraD dett 10. szaza csakugyan alias
Hozzátette: hogy Helge In^stád norvég   ^z ^riástermétü, hirtelenszőke^ kefe kutató és répész néhány házat meg tudott  ^^^^'^os nagyorrír gérmán,IcalóZök
^       . , ^ szemeben   *%istermétü és csttnyá^^^^^^^^^^^e^^
volt,: de mindenben felettétó ügyes/TOr-tént p^^ hajó utolsói harmadik/iegdé-hbb kikötésénél^ hos^ éz a Tőrök a parton valami fürtös gyümölcsöt tatált, olyat, amilyet az izlandiák életükben soha sehol nem láttak. A Török egészén mAgánkiviílvolt^ WKor a fürfös gyümölcsöt meglátta. Leif Erikson-den Hepne megkérdezte aTÖrők-^2 a gyüinölcsi aminek ennyire ö-rul ?^ De a TörÖk elasmyira felizgult, hogy ket kézzel hadonászva csak tovább kiabált ccszevissza: törökül ("a thyrske**>. Csak a^or szólal: meg normánál, amikor már egy kissé megnyugodva lecslllaiiodott.'^
Ekkor elmondotta^ hogy ez a gyümölcs szolo,"mire a királyfi azt a pártot 'A^h-
A^Z ALÁBBI töiliéhethéz fontos megje--^^gyezni, hogy a Kanada és az USA határén lévő kel éti Passamáquoddy-öböl a vadszőlő északi határa a kontinensen A töi-ténetet a budapesti Művelt Nép Könyvkiadó .1954-es kiadásában megjelent "Ré-
landV vagyis a 'Szőlő Országa' néven nevezte eh^*:' v',.^:.: ..v;'^''"::^:
Magáia^a verses izlandi krónikára néz-t« tudnunk kell, hogy az eqrópaiii'odalom-
történelmí he kezdve sok ma re. Erről a ma-tényről iraszoi?,
démikus is. W régbén sok ma
kalandozó ma
zancba is.^
Bizánc Kis-lOtt azOlőrenyo
manli »k" görögül csakúgy korú türk einbe saiban, fegy^^ere
valóban olyan Ko kori magyarhoz,
alig-alig tudott a tenni. A Szoyje
tatárok, baskiro és a többief hasonlatosságán az 1520^as^evek "Törek" nevén majdnem feherí
1878