10/oldal
KANADAI MAGYAjR MUNKÁS
1962 február l
£UmillllllllllllHlllillllilllHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII""i"HilllllllllÍI"lll""l"
7Ílllllllllllllllllllllllllillllllllllilllllllllllillil"lll"l"l*""l"""l""IMIIIlllllllR^
A Munkás utóbbi kampánya .
politikai győzelem volt
A MUNKÁS kampányát befejeztük és áttekinthetünk most a végzett munkánkon. Mint a neve is mutatja, ez a lap a munkások lapja. A kanadai munkásosztállyal a magyarság is harcol e lappal együtt Kanada függetlenségéért az amerikai imperializmus és ennek kanadai kiszolgálói ellen, harcol a békéért, a leszerelésért, egy jobb életért. Ezért 100 százalékos győzelemnek tekintem munkánkat, noha a be^ folyt összeget a windsoriak kicsit későn is küldték be, de nekik talán meg volt rá az ok. Hogy niiért nein 100 százalékos a windsoriak kvótája, azt ők, tudják legjobban. Munka közben hibák is előfordulnak, de azt igyekszünk kijavitani, mert hiba csak ott fordul elő, a-hol dolgoznak.
Egyrészt hálás vagyok a niagarafalisí Bárányi tagtársnő kritikájáért, ^e érdemileg, sajnos, mégsem egyezek meg vele teljes egészében, mert van benne olyan téma, amit nem cikkben, hanem központi lapbizottsági konferencián kell megvitatni előbb, és ha vannak városok, amelyek nem tudtak 100 százalékos eredményt elérni, de nem is sokkal maradtak le, és ami fáj is annak a lapbizottságnak, a jövőben próbál jobb teljesit-ményt elérni.
Nem mindig sima a mi
szekerünk utja. Legtöbbször döcögős, de a fő cél az, hogy nem. állunk meg az árok szélén, hanem tovább haladunk. Én figyelmesen átolvasom a kampány eredményét és Medgyesi tagtárs is jó eredménynek mondhatja az utóbbi kampányt.
A mai helyzetben ilyen összeget összehozni nem könnyű, és a mi munkánk itt Torontóban sem volt köny-nyü, mert nagy területet kellett bejárnunk, és nem minden lapbizottsági tagnak van jármüve. Hogy egyik olvasótól a másikhoz eljussunk, annyi idő alatt a fall-siák Wellahd környékére érték volna. És éz nagyobb városokban ma igy van, a forgalom majdnem 1 ehetetlen. A magyai-ság — közte a Munkás-olvasók is — szét-
liők reménykedve tekintettek e szeminárium felé, a-iheiyen - áz - p JepvWj^ik szenvedélyesen'. ;tMigyalták> konkrét hátárazatokát hoztak és gyors megoldást; kerestek az ő kielégülésiik végett.
-Egy parasztnö is ott ült a konferencia termében 11 hónapos csecsemő aludt karján. Ez a nő fejét mereven előre szegezte, figyelmesen hallgatta nőtársainak beszédét, mind vidéki nők voltak; Indonézia minden területéről eljöttek erre az országos eseményre.
Djenab ennek a parasztnőnek a neve, aki Nyugat-Jáva Pabuaran községéből való, ő volt az egyedüli küldött abból a körzetből. Elmondta az ottani nők életkörülményeit. 12 gyermeknek adott életet, azonban az éhség és nyomor miatt 6 elpusztult. '
A föld a nagy földesurak tulajdona volt —- nagyrészt még ma is az — és a pa-
KUBA HŐS. ASSZONYAI
szórtan él, nem ugy mint 15 —20 évvel ezelőtt. Akkor néhány körzetben laktak, közel egymáshoz, ma szétszórva a város minden részén, sőt a külvárosokbán is, ami megnehezitette a torontóiakat abban, hogy minden olvasót meglátogassanak.
Minden \ árosban a legjobbat próbálták tenni és összegezve az egészet, meg-állapithatjuk, hogy ha nehéz is volt a.küzdelem, de miénk lett a győzelem a Munkás kampányában.
Illés Bálintné,
Torontó
nyílik
eiso I
IGY TÉLIDŐBEN, azaz ebben az időszakban ugy néz ki minden, mintha az óra is megállt volna, mert hó takar mindent, és, ném lehet tudni, mikor nyilik az elsŐ ibolya.
Viszont a Niagara Falls-i női csoport ezt nem várhatja be és a háborúra szóló uszítások se szűntek meg —r egy pillanatra sem.
így mi, amit már tei-vbe vettünk évek óta, hogy a Kanadai Békekongresszusnak minden évben csinálunk valamit, most is végrehajtjuk. Most is bingó estéből és csigatésztából, meg innen is.
Tudnunk kell, hogy az 1962. év a háború, illetve béke kérdését olyan égetően sürgős értelemben tárja e-lénk, mint soha ezelőtt. Tudnunk kell viszont azt is,hogy ha a népek kezükbe veszik a béke ügyét, nincs hatalom, amely a béke ügyét kiüsse kezükből.
Mi, a Niagara Falls-i női csoport a békeszerető népekkel tartunk és ilyen értelemben dolgozunk a Kossuth Betegsegélyző Egylet keretében és meggyőződéssel emiitjük, hogy ez a szervezet több mint három évtizedes munkáiával bebizonyi-
onnan is, kicsináltunk 50 totta, hogy helyes uton jár.
dollárt erre az alapra.
Bárányi Antalné
onéziai nők álma
A MULT évbon a Gerwani néven szereplő indonéziai női mozgalom szemináriumot rendezett a parasztnők problémáinak tanulmányozása céljából, ilyenirányú in tézkedés az első eset az or-szá<? történetében.
Ez a szeminárium előzői gondos előkészületek nyomán jött létre. Több összejövetel előzte meg —- helyi, körzeti és tartományi , a-midön az ei-re önként jelentkező harcias nők^ feladva saját kényelmes életkörülr menyeikből, részletesen tanulmányozták a paraszti
nők problémáit, - nehézsége-
it.
Ilyen Önfeláldozásra szükség volt, hogy tudomást szerezzenek, éshogy a parasztnők , miyel járulhatnának legjobban hozzá a gyai-mati rendszer örökségének és a feudalizmus felszámolásához, amely alatt a nők szenvedtek, és különösen azért volt szükség, mért "a női mozgalom nem képes hathatós harcot folytatni a paraszti - nők> felszabaditása .nélkül". -
^ Az egykori gyarmati, rab Ságban szenvedő paraszti
rasztságpt sók esetben az a-dósság sújtotta, niagas kamatteherrel. Sokszor ingyen^ munkát is kellett végezniük. Az ilyen rég idejét mult módszer kö\etkeztében a nők határtalan szenvedésben részesiilték. Sok esetben nagyon fiatalon mentek férj-hez, a férjeik bármikor elválhattak tőlük. A helyi közigazgatási posztok kapui niég mindig zái'va vannak e-lőttük.
E szemináriumon á nők konkrét javaslatókat dplgoz-tak ki ennek a helyzetnek megváltoztatása végett, o-lyan törvények eltörlését követelték, amelyek eltiltják a nőket attól, hogy falusi vezetésben részt vehessenek, melyet még a gyarmati korban' hoztak, és olyan törvényhozás bevezetését követelték, ami szerint biztosítani lehessen a nők választói és választhatói jogát.
A résztvevő nők ' gyors megoldást követeltek a földreform meg\alósitását illetően, amelyet már 1960-ban elfogadtak ; a nők földhöz való jogának elismerését; a nők bevonása a földreform-teiTezet kidolgozó bizottságokba; a parasztság kérdéseinek meghallgatása minden alkalommal halogatás nélkül; a most érvényben le-yo feles-termés törvény megváltoztatása ; és a magas termésadóztatás eltörlése.
Olyan intézkedések eltörlését is követelték, mint a gyermektelen nő, vágy fiúval nem rendelkező nők megadóztatása. Olyan szokás eltörlését is, ami szerint egy nőnek olyan áldozatot is kell hoznia, hogy mikor a helyi földesúr meghal, vele együtt egy nőt is, el kell temetni, ami még mindig szokásban van az ország egyes területein.
Az ország gazdasági terveinek -fejlesztését illetően, a parasztnők legtöbbségét, de különösen a Gerwaai szervezet tagjait- arra szóU-tották,. törekedjenek^ az é-lelmiszei* ^s iparcikkek növelésére, amelyhez-a tech^ nikai: segitséget adja meg a kormány. •
A női szervezet tagjai végül azt is elhatárxffitákjhogy minden^ törekvéseikkel segíteni fogják a parasztnőket, megszervezilí társadalmi és kulturális alvti^ itások végrehajtására. '
KUBA fölött újra viharfelhők tornyosulnak: az ameri-^ kaiak ujabb kalandortervekét szőnek a szigetország ellen. Harminc kiképzőtáborban 20 ezer intervenciós zsoldos készül arra, hogy az Egyesült Államokból, Guatemalából és Nicaraguából kiindulva ismét megkísérelje az agressziót. De készülődik Kuba népe és hadserege is: Havannában a milicisták éjjel-nappal őrzik a gyárakat, gyakorlatoznak, lövészárkokat ásnak. És ott van a milicisták között sok ezer forradalmár asszony—■ ott van kjözöttük Fraternidad . , . Miközben a forradalom védelmére alakult bizottságok országszerte harci készültségre szólitják fel a lakosságot, tovább folyik az ország-épitő naunka, írni-olvasni ta-riitják a parasztokát, gyermekotthonokat szei'veznek a Nőszövetség asszonyai — ott
van közöttük a fekete bőrű Illuminad és a rózsásarcu Clementina ...
álló • tellenfoiradalmároir^ megrohanták a szigetorsz§. got. A milicisták nemcsak fegyverrel készek védeni ha zajukat. Fraternidad Brio nes a milicisták brigádjaival együtt tanit, iskolákat szcn vez. Fidel Castro megigérte hogy a forradalom megszün' teti az analfabétizmust. "A, elmúlt félévben öt uj isköU épült Havannában —. az e. gyikbon tanítok én is -mondja Fraternidad. A for' radalom győzelme óta 507 üj iskola épült az országbah^Jt fővárosban tízezer diák szá:] mára épül uj iskolaközpont Nemsokára il>ef^eződik három uj egyetemi város épité. se is.** ■■ ■ .
Magas, karcsú asszony Illuminad Serra. - Sötétbarna arcából fekete szempár parázslik. 1938 óta forradalmár. Ismeri Kuba asszonyainak gond ját-baj át, Latin-Amerika nőmozgalmának minden problémáját. Tudja, hogy Mexikóban a gyárosok elbocsátják a fiatal lányokat, ha férjhezmennek, mert nem akarnak családi pótlékot fizetni. Tudja, hogy az amerikai farmokon a néger földmunkásnők feleannyit keresnek, mint a többiek. És tudja, hogy Kubában a forradalom szüntette meg a faji megkülönböztetést, hogy a forradalom juttatott a nőknek egyenlő munkáért e-gyenlő bért. "A cukornádul-tetvényeken, a dohánygyá-rákban a nők régen mindig kevesebbet kerestek ■ -— mondja Illuminad Serra.
Ma már megszűnt ez .az ősi megkülönböztetés. Megszűnt a faji diszkrimináció is. Régen fekete nő nem dolgozhatott bankban, vagy áruházban, a közigazgatásban különösen nem. Ez már mind megváltozott. A bőr különböző szine nem akadály Kubában a szerelem útjában
A lebontott börtönök köveiből ' iskolákat épitettek Las Villás, San Luis, Rosa-rio, Yaimanitas városában. Az iskolákban a tanitás után a lányokat szabás-varrás tanfolyamokon oktatják, 4 falvakban a parasztfiatalok! kai a korszerű agro-techni-kát is mégismertetik.
Megkérdeztem hány gyé:| reket tanitótt meg betűvetésre. A válasz meghökkent: I ötezret^ Amikor látja tamás-; kodó tekintetemet, utánaszámol, ellenőrzi magát, majd megmagyarázza: é-; gész falvak lakosságát tanit-; ják me^ irni-ölvasiii a miíi-. cista brigádok; az egész or-j szagot átfogó hatalmas tő-. megmozgalom ez. "ötezer gyereky^ akire a múltban lu-' dátlanság várt volna, de aki most köii^vet vehet a kezé« be: olyan győzelem ez, a-melyre, ugy érzem, büszke lehetek."
Clementina Serra arca rózsásfehér. Vezetékneve u-1 gyanaz, mint Illuminadé, de nincs rokonságban vele; ez.l a név olyan gyakori Kuba-:| ban, mint nálunk a Kovács, vagy a Szabó. Kerek arcú, | vidám asszony, arcán márnás mosoly. De amikor családjáról érdeklődöm, mintha fel-' hő futna át homlokán: Özvegy, egyedül él. 'íMégscm helyesbiti magát — nem"
sem.
A karcsú, fekete asszony négy gyeidnek anyja. "Hi-szem, hogy az én gyermekeim a szocialista Kubában élhetnek majd" ~ mondja Illuminad asszony, sötét arcán felfénylő mosollyal.
^ Egyenruhájának vállpántja alá bedugta sapkáját, legényesen. Kék ingén himzett jelvény, keresztbefektetett puskák fölöttnagyM. betűk. A Milicjsta National Royolucionario j el vénye ez, a milicista asszony szive fö« liött színes szalagon a jelmondat: "Patria.^ MuertcP!
-r- "Haza. vagy halál!"
A népi miliciában sok az asszony: a kubai Nőszövetség kétszázezer tagjának többsége fegyvert fogott, a-mikor az amerikai zsoldban
élek egyedül, hiszen van egy njBgy családomé nagyon-na-: gyon sok gyerek crondja-öröv me az enyém^ Bölcsődéket, óvodákat szervezek, ez munkám".
Clementina asszony a ci^ culos infantiíes, az ugyneve-, zett gyermekkörök szervező--je a kubai Nőszövetségben. Ezek 45 nanostóí hatéves korig fogadják be :a dolgozó asszonyok gyermekeit. M országból elmenekült gazda-, fifok, Batísta diktátor voj. htvei, az Amerikába s/.ökott; ellenforradalmárok luxus-; villáiban ma bölcsődék, óvo-i dák, iskolák nyilnak, de soK. uj napközi otthont is épite-i nek. ■ '
......Clementina átöleli két társát : pirospozsgás, mosolygp? arcához odasimul FratérnH dad kemény\Qnalii és Hío-^ mm^4. szelid íejí;ete arca-t E:?yszerüek. Az életulc harc, munka,^ helytállás. K»i-ba hős asszonyai. KeszeK-rá, hogy megvédjék hazaju^ forradalmi vívmányait. '{* del Castro jelmondatát vallják magukénak: "Vencere-1S50S! — Győzniogunki