SLANUJJAl MAUXÜM mUJNAJUS
FfiíVI VIZSGfe AZ EfiYETBJKEN
ötvenezer 'dzsga a Műszaki Egyetemen — A tavaljrlnál jobb es-edmények a Közgazdaságtudományi Egyetemen
JANUÁR a félévi vizsgák ideje az egyetemeken. A Budapesti Műszaki Egyetem Icülönféle tagozatain több ezren tanulnak. A hallgatók-liak mintegy 50.000 vizsgán kell számot adniuk tudásukról. A másodévtől felfelé a hallgatók jelentkezés alapján, az általuk választott időpontban vizsgáznák. Az első évfolyamnál kisérlet-képpen bevezették az úgynevezett kötött vizsgarendszert, vagyis a tanulócsoportok tagjai egy-egy tárgyból együtt vizsgáznák. Az egyetem gépészmérnöki karán a nappali tagozaton a \izsgák 42. a levelező tagozaton 36 százaléka zajlott le a hónap közepéig. Az eredményék biztatók, s az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a több éves fejlődés tovább tart.
A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen egyes szakokon igen jó ered-
ményt hoztak az eddigi vizsr gák. Az első évfolyam vizsga z ó in a k teljesítménye mindhárom karon jobb a tavalyi átlagnál. Tíz nap alatt 1164 vizsgát tettek le az elsőéves hallgatók, 32 százalékban jeles eredménnyel. Utóvizsgára ugyanezen idő alatt mindössze három százalékot utasítottak. A tavalyi átlagnál lényegeisen jobb, 4,36-os eredménjrt értek él eddig a harmadik évfolyam egyik tanári szakán vizsgázó hallgatók. A jobb eredmények elérését az is előse-giteűe, hogy a korábbinál többen készültek csoportosan a vizsgákra és együttesen jelentek meg azokon.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem természettudományi karán eddig a vizsgáknak mintegy kétharmada zajlott le. Az elsőéves hallgatók közül a biológia-kémia és a biológia-földrajz tanári szakon értek el külö-
nösen Jó, többségében 4—5-ös eredményt. A matematika-fizika és a kémia-fizika szakon a teljesítmény közepes.
A BARANYA megyei tanács, fővárosi és pécsi terve-^ zőkkel kidolgoztatta Harkány — Siklós —Máriagyüd -—Terehegy egységes fejlesztésének, rendezésének ter\ét, amelynek megyalósi-tásával az ország egyik legszebb, legvonzóbb gyógy- és üdülőhelye alakul ki ezen a vidéken.
Dr.. Pávai-Vajna Ferenc geológus közreműködésével nagyszabású kutató és feltáró munka kezdődött a Harkány -—Siklós ^ Beremend közötti terület gyógyhatású melegvizének hasznosítására. A tervek szerint a kénes, gyógyhatású vizet felhasználó kórházak, gyógyhelyek Máriagyüd és Harkány közé települnek. Hatkány és Siklós marad' a turisták "Mekkája", ahol a "hangos" ven-
déglők is helyet kapnak a-nélkül, högy> a betegek njrur galmát.. zavarnák. Mária-gyüdön a négy község egye^-sitett termelőszövetkezetéinek borházaiban kóstolgathatják a látogatók a siklós —villányi dombvidék borait.
Siklós-és Máriagyüd között alakítja ki termelőszövetkezet a termálvizét háS5 nositó -melegházi kertésze tét, ahonnan egész évben primőráruval látja el a siklós—harkányi tidülővárost. Ezenkívül tejjel, tejtermékkél, hússal látja^ el a környék ket.
A SZOCIALISTA ipar és a parasztgazdaság közötti összefüggés ezen a fokon túlnyomórészt a kereskedelmen alapuló ősz-szefogás, amely az állami és a szövetkezeti kereskedelem bővítése és a magántőkének az áruforgalomból való kiszorítása ut-
repük volt abban^ hogy az egyéni parasztok áttértek a nagyüzemi közös gazdaságra. Ezek a kapcsolatok átmeneti formát jelentettek a magasabb típusú termelőszövetkezetek felé vezető uton.
A termelőszövetkezetek legmagasabb fokú formája a parasztok olyan önkéntes
Meglepetéssel - kedyé^ke^ dík az idén a Fővárosi AutÓr buszüzem - az utazőközön-ségneki mégpedig á külföldön már többhelyütt bevált mikröbusz-vonattal. A mik-robusz^onat olyan "fiar busz" lenne, miiit az igazi vonatnak "unokaöccse", az úttörővasút. Természetesen felnőttek és gyermekek egyaránt utazhatnak rajta. Egy-egy mikrobusz-vonatba 50—60 személy fér be. A tervek szerint még az idén útjára indul az első mikrobusz a Margitszigeten,, az egykori lóvasut vonalán. Alkalmazására a fő\'áros más negyedeiben is lehetőség kínálkozik.
ján valósul meg. Ilyenformán a parasztok ^következése, amelyne^^ alapja a termelő-
megszabadulnak attól, hogy a kereskedők és spekulánsok kizsákmányolják őket. Nagy szerepük van ezen a téren a falusi fogyasztási szövetkezeteknek, amelyek az egyéni fogyasztási cikkekkel \'aló kereskedelmet bonyolítják le.
Az átmeneti időszakban az állam és a
eszközök közös tulajdona és á kollektív munka. A kollektív gazdaság — a kolhoz alapvető és fő formája a Szovjetunióbari a mezőgazdasági artel lett. A mezőgazdasági artel a kollektív gazdaságnak az a forr mája, amely a párasztok fő termelőeszközeinek közös tulajdonán és a parasztok
szövetkezetek kapcsolatában nagy jelentS- uf ^ amelynél a
sége van a .zerzSaése, termel6t4 tená-szerének, amely a sze.-vezett éruforgalom *
taláta azt mutatja, hogy a termelőszövetkezetek valamennyi formája közül a mezőgazdasági ártel biztosítja a legnagyobb mértékben a kolhozparasztok egyéni érde-
formája, s a vátos és a falu közötti termelési összefogás legegyszerűbb formája. A szerződéses termeltetés szerződések alapján valósul meg, amelyéknek keretében az állam megrendelést ad a szövetkezetekbe
tömörült termelőknek és egyénileg dolgo- llír^ÍÍl,foJl-^^^^^^
zó parasztoknak bizonyos mennyiségű me- ^^^^ összekapcsolását s ezzel elősegíti a
zőgazdasági termék termelésére, vetőmaggal és mezőgazdasági eszközökkel látja el őket, előírja a gazdálkodás legjobb módszereinek alkalmazását (soros vetés, neme-
minapi egyéni gazdálkodóknak a kollektivizmus szellemében nevelését és a szocialista mezőgazdaság, termelőerőinek fejlődését.
(A Mezőgazdasági Ai-tel Mintaalapsza-
Moszkvában az Állami Szépirodalmi Kiadó gondozásában megjelent Juhász Gsrula válogatott verseinek nagy kötete Kun Ágnes-szerkesztésében és összeállításában. Jfuliasz G^ula- verséit Martinby^; Sza-mpljöi^ és Kórcságin ültették át orosz nyelvre. \
"Ezzel egy időben Moszkvában, az Állami Külföldi Irodalmi Köris^kiádőnál megjelent Simon István-verr seinek válogatott gyüjténaé-nye, ugyancsak Kun Jignes szerkesztésében és Összeállításában. Simon István verseit Martinov, Számoljov, Por líkarpov, Toom és mások fordították.
sitett vetőmag, ü'ágyázás stb.), s megvásá- uAÍ^^Jr^t^^^ iviimaaiaps^a
rolja árutermelvéigreiket — a lakoslág é- ^^i^u t'^^.lf^^^^'' az artelben kozos tu-
lelmiszerellátása és az ipar nyersanyagéi- S^STo^^?^^^^
látása céljából. Ez ^ rendszer mindkét fél llfJ^}^''^^^^. a.? igásállatok,; a vetőmag-számára előnyös, s a szövetkezeteket és az ^4í^ítvovt^^^rl ^^^^J^ egyéni parasztgazdaságokat közvetlenül, ^^gf^^ííí^^'^^SÍ'/? artelgazdálkodashoz magánkereskedelmi közvetítők kizárásával épületek valameny-kapcsolja össze az iparral. nyi melléküzem^
tömörülése, a kísárutermelők termelőesz- ^vesztés a kXo^^^^
közeinek közös tulajdonná változtatása, az ?yT A felett art^^^
áttérés a termelőeszközök magántulajdo- m bufgonya\^
náról a termelőeszközök közös, szocialista íéLetük szőlésLttík
tulajdonára. Ez az átmenet nem egyszerre ^^11~^^IÍ^^^
egyszerre
megy végbe. A parasztgazdaság egyes alkotó elemeinél a közös gazdálkodás fokozatosan valósul meg.
A S20\jetunióban a teinnelőszövetkeze-
(A mezőgazadsági artelben nem kerülnek közös tulajdonba, hanem a kolhozporta egyéni tulajdonában maradnak: a lakóépületek, meghatározott számú haszonállat, a baromfi, a paraszt egyéni tulajdoná-
tek legalacsonyabb formája a fold kozos ban maradt állatok tartásához szükséges me-muvelesere tareult csoport volt, amely- gazdasági épületek, az egyéni háztáji gazben J^ozosen hítóznalták a/oldet és kozo- dasághoz szükséges kisebb mezőgazdasági -?n dolgoztak, de az igaero es a mezőgaz- eszközök. A közös földterületből minden r.rjtgi felszereles a paraszt magántulajdo- kolhozporta egyéni használatára háztáji .ban maradt. A teljes kollektivizálás e- parcellát jelöltek ki. Az artel vezetősége a cu. a ternieloszoyetkezeteknek az a for^ közös igásállat-állományból megfelelő dij -i;-ja volt túlsúlyban. A föld közös meg- ellenében az arteltagok egyéni céljaira ad líuvelesere társult csoportoknak nagy 6ze- igásállatokat.)
RÖVIDEN
• írja: A. B.,,Niagara FalU
Karácsony előtt bemutat, ták a TV-n, hogy egy aiig generális meglátogatta a Berlin körül- állomásozó katonákat^: egy valamiféle % tbrformában és kifelejtették belőle a katonaregulát. Mert a getíérális megjelenéséra senki meg se mozdult á helyéről. A generális ugy állt a katonák előtt; minta -a . ^ .^w Különben jobb lesz; ha elmesélek a juhászbojtár koromból egy esetét.
Abban az időben sógorom voít a juhász-számadó, átó valahonnan hozott egy sza-marat, de a birkák sehogy se akarták ^ elismerni. Ne mentek utána.
Egyszer lígy fejés után azt mondja nekem a sógorom:
—oTereld a birkákat á szamárral együtt a szikpartra és hagyd ott Őket.
—De sógor, hiszen ott csupa vörös száraz minden; ott nincsen semmi legeim-való— mondom én,
—,,Nem baj, Antikám: A vizén tul igen jó legelő van és a birkák majd elismerik a szamarat, ha egyszer átvezeti őket a vízen.
Manapság annyi sokmindent hirdetnek a televízión a lábujjköröm-pucolótól a hajkenőcsig, a mindenféle szappant a piszkosságig és a sok orvosságot. De ha ezt mind ki akarod próbálni, ah-kor először \egyél magadnak haláleseti biztosítási. -Mert ami biztos, az biztos.
Adós fizess! Valamikor reges régen volt nekem egy cigány barátom, akinek adtam 50 dinárt kölcsön.
Jóidöre, amikor kértem tőle az adósságot, azt mondta: testvér, tudom, hogy tartozok, de bizonyisten a saját házadhoz viszem, mihelyst lesz. Még mámia se tudom, hogy a pénzre célzott-e vágy a saját házamra. Nekem saját házam nem volt.
CSALÁDOS közalkalmazottaknak emel a nyáron campinget a Közalkalmazottak Szakszervezete Balatonlel-lén, ahol a nyári szünidőben ÍOO—150 családot helyezhetnek el. Ezenkívül a szak-szer\ezet továbbra is fenn^ tartja balatonlellei családos üdülőjét. Bővítik a külföldi
üdültetés kereteit is. » * *
AZ ORSZÁG 11 cukorgyárában az utóbbi napokban véget ért az. 1961—62, éyi,feldolgozási idény. A mult évi aszály miatt a tervezettnél kevesebb répa termett, amit részben ellensúlyozott a magasabb cukortai-talom.
HAVONTA 2500—3000 falusit kezelnek Győr-Sopron megyében a faluba helyezett fogászok, akik mellett dén már asszisztensek dolgoznak.
az is
FEJÉR megyében már tavaly bevezették az utolsó 1 községbe is a villanyt és 18
közös gazdaságot is bekapcsoltak a villamos hálózat ba. Az idén ujabb 27 tenne-lőszövetkezeti központba el a villamos energia; a megyében több helyen korszerűsítik a hálózatot.
■.. * ■ * MEGKEZDTÉK a gépek szerelését a bővülő nyerges-újfalui danulongyárban. a tervek szerint a bővítés első részét már az év végén bet^ jezik és a jövő évtől mmte^ 1500, 1965-től pedig évente 2300 tonna danulonszal Készül az üzemben.
USZó hajőutjelző állomás kezdi meg működését a í ej: ső-Dunán: A Balatonfüred^ Hajógyárban 750.000 forintos költséggel épített ;«szoál-lomás a Duna felső reszenej veszélyeztetett" szakaszán fényjelekkel irányítja majo a hajókat.
SZÁZ továbbképző ^ iskol^ ban tanulnak á kisku^a^ fiatalok. A továbbképző iskolákban a nagyüzemi zoio ség-, gyümölcs- és szőloter^ mesztés ismereteit saját tjaj el a fiatalok, ugyanakkor történelmet, földrajzot irodalmat is tanulnak.