(45.) a sok külországbeli vendéggel együtt, Bat-Amikor Zrínyi elé vezették, az össze- thyány azzal lepte meg az ^dvari mai>^ csapta a kezét. sallt, hogy magyar zenekart szeretne be-— ó, te csudák csudája, te testetöltött mutatni Ferdmandnak es Miksa király 6-szomoruság, te vándorló nyavalya, hát tő- felségének. Nem sok időt kér, csak egy félled már sohasem szabadulok még? órácskát. , . . Ahmed Oglu Sefket bey állott előtte a Salm nemakart vele ellenkezni. Az útra ^tábortiiz fényében, lehórgasztott fejjel.^ való előkészületek alatt ugy sem árt, ha' Kétszer kiváltott már t^^ a bu- szórakoznak valamivel a császári és kira-báiiatos apád, de az én türelmem is fogy- lyi felségek, aztán Batthyánjrtól sem jó -tán.'-Jószéréncséd, hogy ma i^ig életet é- megtagadni effajta ártatlan kérést. : lünk, mert máskép: olyan gyönyörűséges így került a palotai követség a balda-j zacskót varratnék a: turbánodból a leguri- chirios kettős trónszék elé.
AKI ELŐTT MIN0ENKI KÖZKATONA
Abiit)
Acw-öivvc v«x*««iciv « vt.*^^«.wv.«-. « ___ wwxx«« „x.wvx,„_____________ Az ör^g Szolimán kedvenc fia volt apja- -a prófétát
' tottfejed*Vzám^^ Szolimán ""A"sora7anylánc^^^^^ sSűcctollas, ezüst- nak, Szelim szultánnak. Igaz, hogy teipet- jutott,.hogy
: szultán is örülne neki! Ki hitt meg ide ven- vértes, bársonyban és selyemben pompázó re legkisebb volt mmden gyermeke kozul, kepunk a fé
. dégséffbe'^ riagyur ugyancsak meglepődött, amikor a a fegyverforgatásra sem mutatott, valami dik az égbo'
Két lovashadnagy állott.elő, a hires ve- három rongyost bevezette Batthyány és az nagy hajlandóságot. De eszbeli tehetsége hold után ni
' rekedő Jurahics Péterés Radivoj Milán. udvari marsall a nagyterembe,. biborbár- annál gyorsabban bontakozott, ki. A fomuf- kény sarlója.
— Mi fogtuk, főkapitány uram. Elunván sony szőnyegek, hermelines talárok, csillo- ti, aki a Koránban oktatta, a nagyvezír, Máskor :nie|
magunkat ez tétlen táborozásban, tegnap gó kristályok és tükrök közé. aki. a haditudományokban képezte, a kaj- mánt;
. éjjel lenyargaltunk á_Euna mentén Győrig, A hangverseny megkezdődött. Bizony^ makám, aki az allai^t ~ onnan Komáromig; .találtunk;
-hogy ez'] .. . úrral vadászgattak ott a nádasban. Lőttek
- is vagy hiisz rucát, azokat is elhoztuk. Ra-: divoj komám igen jól érti nyárson megpi-: . ritani őket;
— Ezeket a kontyosokat? --Dehogyis, a rucákat, szalonnába gön-
- gyöhe.
Zrínyi gondolt egyet. ^ í —^ Oldozzátok fel ezeket, úgysem szöknek meg. Ismerik szablyánkat, ismerjék ' emberségünket is. Aztán vigyék hirül Szo-
- limáiínak, hogyan mulat Zrinyi Miklós.
Márton diák a trónus elé térdelve átadta a királynak Thury György főkapitány alázar tos könyörgő levelét. Miksa intésére fel is olvasta, ékes latinsággal. Abból aztán megtudta egész Európa, hogy éhezik, rongyos-kodik a \égeken a magyar, hogyan kell feltartani a roppant ozmán birodalom hadiáradatát.
És nemcsak a magyar uraknak és a fényes császári udvarnak, de egész Európa-
— — 7 —— - -—■ — — — — . — — — ■----~ . — ;---.-, ~~'--—, ■ . — — - ; v«
dották. És a bölcs Szelim sokkal jobban tus szolgájj
örült ^nnek,; mintha lovagi tornáit óriásö- gl hataloroért^ kat győzött volna le.
Benne látta hódító álmai-megvalósítóját, ^ ségért; mert
a félhold hatalmának kiterjesztőjét, világa köss vele s'
uralmi terveinek kivitelezőjét. Ezért nem jad lábad is ugy nevelte, mint a többi fiát; a mózlir Szelim m
moknál szokásos kegyetlen szigorral. Köz- lyét megjósol
te és Szolimán között baráti viszony-ál a^ összekoyácísó kult ki, -az apai tekintély tiszteléte. m^^^^^^
lett. Kikérdezgette tanulmányaiból,: de ezt Vélencével> a
nak pironkodnia kellett a három rongyos
koldus előtt. Mert mintha egyszerre elhal- is csak azért tetté, hogy magy
- Mert eljő ő is még egy nagy táncra Sziget ványult volna a trónterem minden csillogó tovább fejlesisze azokat. Nem gyűlölte a török szöyétsé
. alá, tudom és várom, pompája. más hiten lévőket, csak megvétette őket. A harminc
* Csak egy félóráig tartott az egész. De És ezt a megvetést oltotta bele az ifjuSzo- tébe vésődött
A nagyszakállú Batthyány újból tréfán énnek a félórának eljutott a hire minden limánba,- hogy érezze velük szemben fel- , óra,, amikor í
. töHe a fejét. Ki is eszelte, de soha keserüb- trónusig. ' sőbbrendüségét. MegkötÖtte^a^^^^ betennél. , ' • ' '
Amikor az udvar már útra készülődött
a kereskedelem terjedése
JELENTŐS külkereskedelmi szerződéseket Írtak alá a csehszlovák külkereskedelmi . vállalat dolgozói. Skoda 706 RTO LUX ti-- pusu teherkocsikat fognak szállítani kül-
"pÉLEZER ESZTENDEJE már, hogy Fran-T cisco Pizarró spanyol kalandor és Dg Luque Fernando hittérítő páter az inkák földjén, a mai Peruban partraszállt. A gyarmatosító spanyol királyi ud\ar nemzeti hősökként, híres felfedezőkként könyvelte el ezért őket. Á"felfedezett*V indiánok, pedig örök időkre átkaikba foglalták mindkettőjük nevét. .
Az inkák földje, a "Nap birodalma", az
egészen elpusztulták volná, étébb kiűzték kaidőt és a ni hazájukból á gyarmatosítókai 1821-ben ki- szésük kiáltották Peru függetlenségét.
Az 'inkák hájdani jóléte azonban sohasem tért többé vissza. A "civilizált vílág-
AZ inKaK loiaje, a ^ap^Diroaaima az ban" akkor már rohamléptekkel tört előre
r— -~.......~------------ .........amerikarkontmens leghatalmasabb es le^^ a kapitalizmus. A rabszolgamunkát tőkés
földre. A légtöbb teherkocsit Törökország gazdagabb országa volt, ahol nagy kultu- kizsákmányolás váltotta fel. A spanyol
rendélte. raju nep lakott. Olyan utakat vágott az kori^ányzókatped^^^
A Csehszlovák Szocialista Köztársaság Andesek égbenyúló hegyláncán.keresztül
; és Tanganyika kormánya megegyezett arra vonatkozóan, hogy a két ország felveszi • egymással a diplomáciai kapcsolatokat, ; nagykövetségeket állítanak fel, aminek nyomán megkezdik a kereskedelmi tárgyalásokat.
olyan palotákat és városokat emelt az őserdők közepén, hogy romjaik előtt: ma is ámulattal hajolnak meg az épitőihüvészek. Gazdagságukról legendák születtek. A Nap rézbőrű fiai színarannyal fedték palotáikat, tömör aranyból mintázták ősi istenszobraikat. Ugy kovácsolták ezt a sárga
nemzeti tőke szóígálatábaií állán'akw
Peru földje ma több kincset ad, mint >ár laha. De ez mind az idegen monopóliumok és néhány helyi oligarchia pénzszekrényébe folyik. S a perui nép ma még szegé-hyebb> mint Pizarro hordái alatt volt.
meg, börtönzik hetik az eile" '■legjobb bará bármikor és b'
T^EMRéG' ''■^ co Gorpon uj legelőterül ezer hektárról parasztokat. A kaszára-kapár aföldrablókk történt semmi, felszerelt rend puskatüzet
» ♦ • szobraikat. Ugy kovácsolták ezt a sárga . -.^-.-^^^
/CSEHSZLOVÁKIÁBAN tavalv mÍTifpo-v fémet, mint mások a vasat s fogalmuk sem J^AJ:' ^GYKOKrb^^^^ Impe- úgyszólván ó"
épült nagyobb _ zemek és városok k,özelébén. Ezenki\'ül 20 üzem megváltoztatta termelési technológiáját és ezzel lényegesen csökkéntette a szennyvíz keletkezését.
A
hódító háborúk dúlnak szerte a világon, a-melyért vér és verejték folyik, amely szegényekre és gazdagokra osztja az emberekét. Az indiánok mitsem tudtak erről, hanem az európai gyarmatosítók már kinyuj-vn-MíKT>\tA,i cj 1^, '1 Tj '' j 1 tották kezüket az inka kincsek után. A J^P^'^^i^iL^ "^w^'u"-^?^^^ spanyol gályák már Amerika partjainál
zoi eddig 104 vontatohajot es 11 MUL jártak. Alanyért mentek, cserébe keresz-
2000 tipusu folyamhajózási motoroshajót készítettek. Ez év áprilisáig további .3 mo-• toroshajót építenek a szovjet folyamhajózás céljaira.
tet, kardot, pálinkát és korbácsot vittek magukkal. És rövid három esztendő alatt eltörölték a föld színéről a Nap birodalmát. Felperzselték városaikat, levegőbe-A -7 nQTTíAVA i^o«,I««- i *u röpítették templomaikat és palotáikat, be-
^Z OSTRAVA-Karvmai szenkorzetben a olvasztották és hajórarakták művészi szob-
c.áíliriílfiJíf^Kl^'n*'^"^^^^^'^^ raikat. A hegyek gyomrában, folyók med-
szag legkorszerűbb vi lanyvílagitasi béren- rében felkutatták az arany meg az ezüst
ven emiégetik. Manuel Prado a köztársa- be 1957-ben
ság^ elnöke, teljhatalmú, diktátor, aki fölöt-. meg 1960-ban a
te áll a törvényeknek és az alkotmánynak munkásainak-
s akinek csak az amerikai monopolisták a na^vobb
parancsolnak. Saját kijelentése szerint "é- rr^Av ri ícs iss
létének fő célja, hogy az Egyesült Ália- ""Stko
mok leghívebb barátja Jegyen". Ezt a prog- ^y^mtllanU^^ ramját aztán tűzzel-yassal igyekszik*^vég. renajtani.
milliárdosok van mire vigy" dául 1958-ban tot könyveltek
dezését. A bánya felületén és lenn. a mélybén is robbanásmentes víllanj^körték fogják biztosítani a világítást.
rejtekhelyeit s bányákat nyitottak, amelyekből száz meg százmillió arany impe-riale folyt át Európába. Ezek a bányák let-T-ir-v lí/^MAPDAT í^"' 1".^^ * 1 • tek a sírboltoki amikbe a fehér hódítók
E flnii. fJ^^f—előtt teljesi- kincsvágya egy egész világrész lakosságát
tettek az iskolai építkezés tervet a nit- eltemette ^ rai Magasépítési Vállalat dolgozói. Az ur-
Sií'^loH'-^^íí^'^^^^^ iskola^ építését fél TJÁROMSZÁZ ÉVIG volt spanyol alki-évvel hatandó előtt fejeztek be. ^1 j.^,yg^^ a "felfedezett" Peru. A spa-
Először is teljes egészében kiszolgáltatr ta az országot az idegen monopóliumoknak. 1957-ben, alig égy évvel Prado hata- ______
lomra jutása után a nemzetközi ímperializ- szorosára növ
mus —- legelsősorban az USA monopóliu- péket tárták í
mai — már több mint 500 millió dollár ér- láiára emelték
tekü befektetéssel rendelkezett Peru te- Az "1958"
ruletén Peru egész gazdasága a külföldi szág életéről:
toké ellenőrzése alá került. A nemesfém- és portunk az é
. szmesfemtermelés és értékesítés az "Ame- ellenőrzése ala
rican Metal"„a."Gerro de Pasco Gorpora- kat. ők állapit]
tion ra * Northern Peru Mining and Smel- nÖk feltételeit.
*i^g, Go•'^ a "Marcona Mining Company", iparunkat és i
a Steel Corporation" és.más trösztök ker. beavatkoznak
zeben van. A Toquepala környékén ^em- kormányának.
UJ OPTIKAI újdonság jelent meg a belföldi piacon. A Meopta prerovi üzeme egy AM~-8 jelzésű nyolcmilliméteres filmfelvevő gépet hozott forgalomba és egy uj fényképezőgépet Flexaret-6 védjegv alatt.
reg feltái-t gazdag vasérctelepéket az "Á- gen tőke szol merican Overseas Fináncé Corporation" termeli ki. A kőolajkutak és finomítóüze-
nyol hóditóknak ez mérhetetlen kincseket, a peruiaknak háromszáz évi rabszolgamunkát jelentett ^ ^ mek az "International Petrole"um"G^^^^^^ ^Harminckét millio mdian elt a Nap biro- lajdonai.. A szállitóipart az angol "Peru-dalmaban. Ma ötmillió sem él már belőle. vian Corporation" kaparintotta meg
A hódítóknak azonban nem volt egyeto" Ugyanez a helvzet a m(^7Ő(rsiyi^a^6trh»rt
len nyugodt papjuk e háromszáz év alatt. is. A%mőflldek S^^^^
EZ A HELYZl szágpenz" vetése évroí-e gel zárul.^lf mellett 3731 Prado elhök ezt
vekedteka'fe«
Ságban 608 BU
liót pedig >r kélétesitésere
leivec, miiiioKat pusztított el belőlük arspa- vagy a tröszt igazgatósaira élet és halál n' Peru állama nyol lovagok megtorló fegyvere. De mielőtt ra. Tetszésük sLinfállIp^^^^ áil sóit is i»