mm,
február 1
1962 február: 1
, A.birod Jed, az övék -nak és.áskál -a próféta h jutott hogy Kepunk a ié^,
dik azégbolto, hold: után ni keny sarlója.\í • Máskor ;ijiejr mánt:
.— Te nem mmden miizu« próféta szólgáj gád. Viszont 8 tus szolgájánj gl hatalomért zik. Várd.n ségért, mert köss vele szL iad lábad.^lá
Szelim meg yét megjósoll isszekovácsolti ipanyol királj lelencével, a Szelemennel árok szövet
A harmin. §be vésődött ra,. amikor [egkötötte 8
lidőt és a niii ésük szerÍBtJ 5g, börtönzikj tik az ellei ígjobb barájj rmikor és bá|
EMRÉGAZJ co Gorpor legelőterüle ír hektárról i ■asztokat. Aj ^zára-kapáraj öldrablökka' ;ént semmi izerelt reflál katüzet nyíl szólván órái' etien incidfi] 1957-ben • 1960-banij ikásainak t:(
nagyobb nincs is szí
beavatköi-italán báDjj rendőrségi árdosók mire vigyá
1958-ban öny-velteki isára nőve k tárták/e 1 emelték-i
"1958" ■ életéről: nk az írzése al2j Ik állapitJ" ;ltételeit._^ lkat és tkoznak -nyának ^ ke szolga^
HELY2 évrol-eviji
•ui. im
: 3731 5 eliiök m 3ka'M 608 nu''
ítésére állama'i t is
: --r A» élfMiapasztalat w . i A A^ izlam kitepesztése .^^^v fbszerdárv majd felemelte hangját M ^ ^ ;z»ám története tanítme^ arra, gyünk mbpl>szulfitett, és^^^g^^
i!amekhár<raa o^^ ^ - ~ csáá^ár^
^ ^so: a gazdagság. Szegény nemzet so- Mert egy tehénről nem lehet két bőrt íé^ "»sem lehet hatalmas. Ami gazdags
\Ar^<i7rfi ter- srével és háromsyá^ á<ytniiá^7*i « t\«'„ * » gyaurok mértéktelen kapzsiságából ered. nek, járjanak szabadon és rendelj vedel-e&lrcoí- ^ Eszéknél S Kereszteshadjá^^^^^^ míikre,katonai kíséretet. Ugyanígy a köl-
.diff Allah és esi doSkkSrílm^^^^ tokbavételéért, folytak. Rablóhadjáratok földi követek utazását is segítsed elő.
fzVfelada? ta La^SL k^^^^^^ Tiit-LííS^I^^^^^^ Szolimán többször megállította a ......
ik. A mi jel-. Zápolya Szeged alatt táborozott hatvan Jt a!^1^í-^4"i? * kincseszsakkal. Ke-, vasast. Ilyenkor végiggondolta az eddig
^. , . w^i* iciworozott natvan- restek az Ind^^^^ hallottakat, a mai helyzetnek megfelelő
felol-
1 van. lold
í'okon. - ni. W nyílt hat ^meg a pápa segítségével és így jutottak erAróbiáiTéTp^^
Z ifjU Szoll- : az ozmán had Utja észak felé. Tmlálr« uiiiuintK » ^jrauiunwi « uuuen i«iiusziert.
Most .ennek éppen negyven e>e. Snn'l*^'^-Mert egyedül rabszolgákkal, meghódolt és
hatalmának terjeszkedését intézkedései tették lehetővé. £1-ianulták a gyauroktól a hűbéri rendszert.
izlámja is,A a csauszbasí hivassa a fől.ydár?.S^, l^a^ bői n^^elt janicsár kaszttarn>« 4^^^^
ega te szol- az megjelent, behozatta vele apja végren- foglalta Gallipolit^Ikblf^sSték fel t».^adsereget szervezni. A bu-váí^ - ez a
o^??; &^K.*''*^*t annak nnnden mondatát, Algériára, birtokomba yévén ezzel a tenger aztán tipor- de magában sohasem gondolta vegig. Apja déli partvidékét is. Mert a szárazföldi bárokat, nangjaj akarta^^ talom tenger nélkül csak börtön. Ezt tud-az ora,^ ame- tattá. Mert mas az emberi a gyaurok is. Ezért kerestek a mi ha-jancia király írott szo^^ talmunk gyarapodásával más tengeren utat \e V. Karoly, masm^eazo^ a^^mber. ^ . az Indiák felé. Ezért indították utnák it, Angliával, Intett es a foszerdar belekezdett á felöl- Ghristophoro Colombót három rozoga gá-papaval, VU. vasasba. , _ lyával az ismeretlen tengerre, mélyet ők a a liga kerté a --^rSzehm^szultan^ régi görögtök után Oceanosnak neveznek.
vesebb fia. Szolimán szamára. Nékünk most észak felé kell kiterjeszter
^.bzoliman feszülten figyelt minden szóra, nünk az Jzlám hatalmát. Magyarországon,
Mintha most hallotta volna először. Egyen- Horvátoi-szágon és Dalmácián keresztül ve-
letesen,^ tompán zuhogtak dobhártyájára, zet az uj kereskedelmi ut^ a marhahajtás
mint a kalapacsütesek. utja Zára és Buccari felé. Ezt kell meghó-
híásödik ok, nagy mozgatóerő. Ezt nemcsak zsákmánhyalv dé földtulajdonnál is ki kell élégitehi. A leigázott rabszolgánép-^ nek ném lehet földbirtoka. -De léhét á hűs bérés szpáhinak,hádiérdeméi szerint. A gyaurok hübérüraihák .gyerniekei öröklik atyáik birtokait. Ez helytelen; Mert az utő^ dok akkor is megtartják, ha nem szereznek üj hadiérdemeket. így csak védik azokat. A védekező hadviselés pedig kész csatavesztés. A szipáhik támadóakaratát azzal sarkaljuk, hogy birtokaikat nem örökölhet tik utódaik* Ezzel egyrészt azt érjük el, hogy a birtokok nem aprózódnak szét, birtokper és családi ármánykodás nincs, mint azt a gyauroknál' látjuk. Másrészt mindenkinek uj háditetteket kell elkövetnie, ha birtokot akar a meghőditahdó földből. A
_ beglerbég, a basa* a bég fia is közkatona,
-—- — : ■. .. , ■ ■ elölről kell kezdenie mindent. Nem ugy
lő és déligyümölcs. Végtelen őserdőiben minta^^auroknál, ahol hercegséget, grófságot, báróságot érdemtelenül örökölnek.
drága cédrus és mahagónifa nő. Hegyoldalait düs legelők boritják. Pe ez a gazdag föld az idegeneké és a kiskirályoké, meg igyancsaktet- csupán az USA export-import bank jártak az egyházé. A paraszt itt csak bérmunkás orbácsoltatják közel félmilliárddal tartozik. —amikor egyáltalán kap munkát. A kis-
kiis végeztet- Az imperialisták üzletemberek. Náluk a gazdaságok? Ezek niég a napszámosoknál
perui diktátor barátságának is szabott ára van, amit a "látinamjerikai országok felse-gélyézéséref" megszavazott 500 millió dollárból fizetnekr Pontos taksa járt neki a , _ . , ■-. . , .> . . , v%,r
külföldi tőkeérdekeltségeknek nyújtott gazdasági bizottságának jelentése szerint unio 1962. evi kulturális és tudományos e-kedvezményekért, az ország alkotmánya- Peru központi részébén 4 millió olyan kis- gyuttmüködési tervévél és az 1963. évi kul-
gazda es mezőgazdasági bérmunkás éV ki- turális és tudományos együttműködési terv
ik emlékezési jött hát az szövetkezik, jegindult seré-
isokat. Hiszen Prado elnök fkezésükre áll.
fSerro de Pas-[edni kezdett, csége. Néhány lüzték a perui tett emberek Szembeszálltak iiaknak mégse l'ado eUiök jól Hs nélkül gép-
is:^i3^rultabbií;á^
nincs,, se gazdasági felszerelésük. A perui ■ '
indián paraszt ma is fáékével szántja szik- "DUKARESTBEN tái^yalásók folytak á
Iák közé ékelt talpalatnyi földjét. Az ENSz •'^Jlomán Népköztársaság és á
nak megadjusztáíásáért, az "Amerikai Államok Szervezete" és a NATO agréssziv paktum összevonására tett javaslataiért és a többi hasonló szolgálatáiérti 75 millió dollárt kapott, amiért a San-José-i értekezleten a szabad Kuba elleni közös agresz-- szióra igyekezett rábeszélni az Amerikai arasztokra és Államok Szervezetének tagállamait s u-itotta a kel- jabb 96 milliót 1960 végén, amidőn Kubá-\ al megszakította a diplomáciái kapcsolatait. Hahém hát nagy háztartásban gyorsan fogy a pénz. Az idén tavasszal Prado i elnök újra honoráriumért nyújtotta a te-
vállalatoknál nyerét. Cserébe betiltotta a Perui Komrau-teiTorlegényei- nista Párt és a többi haladó, hazafias szer-" vezet tevékenységét. Ezrével tartóztatta le és vetette-börtiönbe a legjobb hazafiakat, köztük Raul Acosta közismert szakszervezeti vezetőt. Rendőrség dúlta fel a munkásotthonokat és a perui-szovjet kulturális
nek alig 4—5 dollár a havi jövedelme. Tár- megkötésével kapcsolatban.
sadalombiztositás nincs sem az iparban, se a mezőgazdauágban. Az ország tíz- és félmillió lakosából több mint hatmillió analfabéta.
fojtották vér-fok sztrájkját, plgye ültetvény
'Susern Peru*' saját, ameri-^elemre" és a leg kell adni, (ajtrösztök pél-
A következő két évre szóló tervek előirányozzák a sokoldalú együttműködés fejlesztését, a tudomány, a főiskolai és általános oktatás, az egészségügy, a művészet,
Pt:nT3TT xT^oti Af^r^xTOAXT ós írodalom, a sajtó, a rádíó ós televizió, ft
ERU NePE AZONBANT nem^ nyugszik gpört terén, valamint a kulturális és tudo-bele a sorsába. Az elnyomott munka- mányos szervezetek és intézmények köz-
sok és parasztok egyre szervezettebben, egyre erélyesebben harcolnak kizsákmá-nyolóik és üldözőik ellen. S akárhány milliót költ Prado diktátor gumibotokra, rendőrautókra és gépfegyverekre, ezt a harcot nem tudja megakadályozni. 1957 és 1959 között minden 43 órára egy-egy :?ztrájk jutott. 1960-ban és az idén ugyanilyen erő\el folyt a sztrájkmozgalom. Sztrájkolnak a bányászok, a kőolajmunkások, a textilipariak, sztrájkolnak az ültet-
[az összeg sok- río' del Prado" ma véres katonai uralom kok. Jenaro Gheca perui ujsagiro irta. Az ^.^ uj kőolajtele- alatt áll. irat pedig dup-
oligarchia ellentétben áll a nép érdekeivel. Világos a határvonal: egyik oldalon a reakció áll, másik oldalon a forradalom. Har-
P.-a^ .tíÍlt!l«l- maZ ut nincs", Peru kizsákmányolt népe
[P Így ir az or- mondhatják, hogy "munkájukért" meg |portunk és im- kapták az ellenszolgáltatást, ők jól élnek.
J monopóliumok - - -..... ^
Ptik el az ára-felek és kölcsö-F irányítják nz nket, s nyíltan ílugyeibe. Peru fnysége az ide-
egyre világosabban látja ezt a hatái'vona-lat.
Különösen fellendült a szabadságmozga-
vetlen együttműködési kapcsolatainak bővítését.
"faEMRÉGIBÉN teljes kapacitással üzem-— be lépett a sávinesti műfonal és műrost-gyár rolangyártó berendezése. Az itt készülő uj műszálat szövetek, kötöttáru, plédek és más közfogyasztási cikkek előállítására használják fel.
A SEPSI rajoni Tatrangon átadták ren-^ deltetésének azt a szülőotthont, amelynek felállítását a választók kérték. Baró-ton az egyesitett kórház 21 ágyas gyermekosztályát 9 ággyal bővítették.. Pűrke-rec és Árapatak nemrégiben orvosi i^de-lőt kapott egy, illetve két orvossal.
A NAGYVÁRADI tejfeldolgozó vállalatinál modem, óránként két tonna teljesítőképességű pasztőrizáló berendezést he-
vóyillfL^fé^^^ , Különösen leiienauii a szaDaasagmozga-
chia palotáiban folyik akárcsak hajdani lom, miota Kubában gyozj)tt a forradalom.
tv^r.ití«/ít arTíTiirá A Sau Izi- A kubai koimany intézkedései, a kubai nep o^^^í^^k'^oo^bu i'^o^vwx'^^'y k,s,^^..v,^^^ov
^rZ^ MW^^^^^^ életszínvonalának növekedése a peruiakat yeztek üzembe. Az ujgep, amelyet mind-doro es a Miratlores vaiosnegyeacK ma, .s 1p1i,«5pHp«?«3p1 tölti el g«? néldaként áll p- össze effv ember kezel, nacrvban hozzaiá-aranvtól ráffvognak. De ezekben a csoda- leiKeseaessei tom ei es peiaaKem; aii e-
fSSSi5^kV^Sja»^^
L^£^?'^.!;á^^/?H» 4rA^ Imperio del Pradoban egyre forróbb a han-
Nbb vpfnelS" • , ^p • nincste- ban ezer meg ezer földreformot követelő
leZT&S^r^M|^o- ^^^^^^
^"tátott, tol havi 20—30 dollárérts mikor fiatalon ^'^"^^^^^nlm^^
Nta hogy nö- ledönti a tüdőbaj, vagy agyonnyomja a ^^^^TálSk Ki^ba^^^
B^oltsegei. Való- szikla, ki sé hozzák a bányából. Egyszerű- amenkai államok ^^^''^^l^^^^^ ^ereg 570 én reáomlasztják az elhagyott tániákat. ^^^.^o^^^ a
^érzetének tö- Mint hajdan a ~<>"^^^^^^ '^^^l^^éíl^^^
h^eg a 6 milli fpifftiHi4n"layHaíSn^erem a buza, kukori- A Nap fiai bebizonyították, hogy nem összeg 11 millió lejjel haladta meg az az-
W ko?má^*á- ^^^^ hajlandók a reakció oldalára állni. előtti év forgalmát. „ •
össze égy ember kezel, nagyban hozzájárul a vaj minőségének további megjavításához.
♦ , */'•*■ "DŐVtJrLT tavaly a lupényi bányaipari szakiskola. Az iskola 700 tanulója közül 456 elsőéves. Több laboratóriumon, műhelyen kívül egy 24.000 kötetes könyvtár is áll a tanulók rendelkezésére.
A RÉGÉIN rajoni fogyasztási szövetkezeitek mult év első 10 hónapjában több mint 52 millió lej értékű különböző árucikket adtak el a falvak, lakosaínak. Ez az
mm
» . tv
.........')t
's ' '
•1
-i
' l
í
■í