m oldal
KANADAI MAGYAR MUNEAS
1962 február 8
KANADAI MAGYAR
Published weelciy by rhe Canadian Hungárián PubllsWng Asaociation, Proprietors, 44 Stafford St, Toronto 3, Ont. SZERKESZTI: SCHAEPFERR. ADAM ÜGYVEZETŐ: MEDGYESl SÁNDOR Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetési ár:
Kanadába évi $7.00,félévre $3.50, az Egyesült AUamokba és öhazába $8.00
Minden levelet, csekket és money ordert ktUdjük: KANADAI MAGYAR MUNKÁS. Box 154, Gen. P. O., Toronto, Ont, Canada. — Telefonszám: EMpire 4-6097. — Levélben küldött pénzekért
felelősséget nem vállalunk. Printed by filveready Printers, Limited, Toronto, Ont
e es az
afrikai uveggyön
DR. LÜBKE, a Német Szövetségi Köztársaság magas-• rangú tisztviselője a közeljö-^ vőben afrikai körutazásra indul. Szándékában áll felkeresni a fekete kontinens tucatnyi országát, hogy még szorosabbra fűzze a kapcsolatokát hazája és e területek között. A DPA nyugatnémet hirügyn,ökség tudósítója, aki ezt a hirt világgá röpítette, Lübke utjának, jelentőségét "alátámasztandó, mégjegyezte, hogy n. Vilmos császár óta először tesznek körutazást Afrikában a németek részéről.
A II. Vilmos—Lübke párhuzamra érdemes felfigyelni. II. Vilmos nagyszabású világhódító terveinek megya-lósitását várta az első világháborútól, s egyebek között az afrikai kontinens tetemes hányadának meghódításáról szőtt hagyományos álmokat. Lübke körútja aligha szolgálja''kevésbé a német imperializmus elképzeléseit, mint annak idején II. Vilmos szolgálta. Nem is a tartalomban kell a különbséget keresni, hanem a módszerekben.
Bonn ma büszkén hangoztatja, hogy semmi köze a gyarmatosításhoz, mert az első \ilágháboru óta nincsenek gyarmatai. Való iga.?, hogy a húszas évek óta Németországnak és így Nyu-gat-Németoi*szág sem számit a gyarmattarí^ó hatalmak közé, de áz már a legkevés-
ss^réflibciii • • •
(Folytatás az í. oldalról)
jSliipbuílding and Engíneer-ing szakszei"vezet vezetőségével Yorkban, hogy tökéletes szolidaritással lépjenek fel követeléseikért.
Sheffieldben eddig soha nem látott összefogással lép fel a munkásság a kormány bérrögzitŐ törvénye ellen. Minden egyes gyár dolgozói harcias hangulatban várják a szakszervezetek akcióra szólító utasítását.
Scunthorpeben a négy legnagyobb gyár Ivarbantartó munkásai munkaszünetre szavaztak. Csatlakozni akarnak az itteni munkások az országos megmozduláshoz.
Huddersfielden 200 munkás máris sztrájkba ment a Bi-ook-féle motorgyárban, mivel a munkaadók nyugdijukból és fizetett szabadnapjaikból akaitak elvenni.
A reakciós felső szakszervezeti vezetésnek országszerte meggyült a baja a sortagsággal és áz alsóbb fokú vezető káderékkel.
bé sem fedi a valóságot, hogy Bonn antíkolonialista politikát folytat: ellenkezőleg, az uj gyai-matositás e-gyik élharcosa. Az uj gyarmatosítás, vagy másként neokolonializmus fogalma annyiban különbözik a hagyományos kolonializmustól, hogy míg az utóbbi az elnyomás nyílt és közvetlen eszközeinek alkalmazását jelentette, a ,mai változatban a nyílt elnyomást az ellenőrzés uralom közvetett formái váltották fel.
Az NSZK ipari termelésének növekedése mód felett megnövelte a nyersanyag igényeit, s ezért ujabb piacok megszerzését követeli. Ennek megfelelően próbálnak az afrikai országokban területet, illetve piacot nyerni. Az általuk nyújtott "gazdasági segítség" fejében kézzelfogható szolgálatokat várnak az afrikai vezetőktől. A nyugatnémetek gazdasági tevékenysége Afrikában az üzleti tevékenységen kívül aiTa is irányul, hogy lassítsa az imperializmus gyarmati rendszerének széthullását. Ennek megfelelően eszközeiket nem is válogatják. "Kedvezményeik" korlátlanok. Az afrikai tőkeexport növekedését éppen a külföldön beruházott összeg segítette elő.
Vajon Lübkének hosszú tá\on több szerencséje lesz-e, mint II. Vilmosnak volt? Szerintünk Marokkóban még nem felejtették el II. Vilmos "tangerí színvallását" és a nyomában Aga-dirban pártralépő német tengerészgyalogosokat, jóllehet azóta hosszú évtizedek teltek el. S bár ma Bonn ó-vatosan bánik a színvallással, s hívatlanul egyelőre nem küld más földrészekre katonákat ...
Ugy látszik, ma már Afrikát sem lehet gyarmatosításellenes szónoklatok csillogó üveggyöngyével elkápráztatni.
Irta: Várkonyi Tibor
A FINNORSZÁGI köztársasági elnökválasztások első fordulója után az európai biztonság északi frontszakasza jelentősen megszilárdult. A fíiin választópolgárok a január 15-én és 16-án megtartott első menetben imponáló többséggel a jelenlegi köztársasági elnökre, Urlio Kekkonenr^ adták szavazatukat, s ezzel további hatesztendős időszakra biztosi tottnak látszik az annyi próbát kiállt szovjet—finn békés együttélési politika gyümölcsöző folytatása.
A finn államfő személyének kiválasztása látszatra belpolitikai ügy, hiszen az országot területi nagysága és népessége önmagában még nem predesztinálná jelentősebb szerep betöltésére az európai diplomáciában. Az "ezer tó országának" stratégiai helyzete és mégin-kább az atlanti tömb legutóbbi hatalompolitikai törekvései azonban az első vonalba helyezték ezt a kis é-szaki államot, amint azt kidomborította a finn kor-mánvhoz intézett 1961..október 3Ó-i szovjet jegyzék is.
német befolyásnak. Miután pedig Finnországban a jobb-oldaU politika már a második világháborúban is a szociáldemokrata párt Tanner vezette jobbszárnya körül kristályosodott ki, a leg\ehe-méhsebbeji ez a kör vezette a támadást Kekkonen irányzata élíen.
A SZOVJETUNIÓ rámutatott arra, hogy az északi NATO-parancsnokság meg-szei'vezése, Nyugat-Német-0YS7.áfr fokozatos térnyerése a Baltikum térségében ve-s-ísdelmes helyzetei teremt. Esztendők óta már önmagában az is irritáló tényező, hogy a Szovjetunió köz\'et-len szomszédságában két ország — Dánia és Noi'végia —részes a mind erőltetet-
MEXIKÓVAROS — Erélyesen tiltakoznak az érintett felek a mexikói kormány uj adórendelkezése ellen, a-mely a külföldi, különösen az amerikai lapok és folyóiratok ellen irányul.
A tiltakozás nem az amerikai profit védelmében zúdul a koiinány ellen, hanem a "kultúra" érdekében,mint-ha a mexikói lakosság kérne az amerikai kultúrából.
Attól tartanak az ameri-
tebb ütemű atlanti katonai tél-veknek. Most azonban, hogy az északi parancsnok-sáfcban a bonni szoldateszka jutott irányító szerephez, a helyzet még bonyolutabbá és egyúttal fenyegetőbbé változott. Szemmel látható volt, hogy a nyugatnémet támaszpontokkal; katonai rakta'-rákkal, kíképzőterepekkel közelebb akartak jutni a szovjet területhez, s a gyűrű k.özenébe Finnország is bekerülhetett volna, ami a szovjet határok biztonságának nagyobb fenyegetettségé*: ielentené.
Ezt az elemzést alátámasztotta, hogy a finn belpolitikai életben is szokatlan p3zs<Tés kezdődött el. A konzei-vativ jobboldal frontális támadásra indult az esztendőlvön át követett és bevált külpolitikai irányvonal, a Szovjetunióval fenntartott baráti kapcsolatok fii-len, hogy ezáltal kedvező légkört teremtsen a "nasy fordulathoz". A jobboldal nem is rejtette véka alá szándékait: Finnország szekerét a világpolitikában a NATO irányzata mö^é kötni, szélesebbkörü gazdasági és politikai térnyerést biztosí-tani Helsinkiben a nyugatkai lapok és közlönyök tulajdonosai, hogy mivel Kanada is intézkedik régen beindult népi mozgalom nyomására az amerikai lapok és közlönyök ellen, más országok is kö\etni fogják példájukat, óriási veszteséget o-kozva egyúttal a hii'detési zsákmányukban is.
A NEMZETKÖZI és a finnországi belpolitikai összetevők késztették arra a Szovjetuniót, hogy közvetlen tárgyalásokát javasoljon a finn vezetőknek. Alapos előkészi-tés után tavaly november 2 4 - én Novoszibirszkben Hruscsov és Kekkonen találkozott egymással, s az eszmecserék eredménye az eddigi békés együttélés politika, á barátság megpecséteíé-se volt. Kekkonen biztpsitot-ta a szovjet kormányt, hogy Finnország, területéről sem szárazföidrőí, sem a levegőből a Szovjetuniót támadás nem érheti, erre kész megadni a garanciákat. Hruscsov bízva a finn államelnök pblitíkai éleslátásában, szavait biztositékként fogadta el, ami még jobban megszilárdította a két állam bizalmon felépülő viszonyát.
Á január közepén tartott elnökválasztás megerősitette a novoszibirszki megállapodás helyességét. A finn köz-V'élemény politikai érettségéről tett tanúbizonyságot, hiszen a.választási részvétel is bizonyította, hogy felismerte döntésének történelmi súlyát. Még a finnországi körülményekhez rhérten is szokatlanul kemény téli időjárás ellenére a választásra jogosultaknak 78 százaléka járult az urnák elé, s ezzel megdöntötték minden korábbi rekordot. Legutóbb, 1956-ban/ a részvétel 73.4 százalékos volt. Polgári jogaikkal leginkább talán a fiatal választói rétegek élték. Á szavazás első menete csuT)án az elnököt választó elektorokat jelölte ki. Az elnökválasztó testület 300 tagu és ebből Kekkonen híveire 145 mandátum, az ösz-szes szavazatoknak 45.1 százaléka jutott. Második helyre Paavo Áitio, kommunista jelölt futott be 64 mandátummal, a szavazatok 20.4 százalékával. A jobboldali szociáldemokraták láthatóan már a szavazás előtt felismerték íránvvonaluk buká sát, s ezért Tanner személyes jelöltjét. Honkát visszaléptették, helyére "mérsé-1'eltebb" politikust, Raphael Paasiot állították. Ez azonban nem menthette meg ő-ket a bukástól. Paasío is csak 36 mandátumhoz jutott, a szavazatok 13 százalékát szerezte meg.
táskörénék^ birf^bkában lesz, A második világháború után első Ízben történik majd meg a finn politikai életben,hogy az elnök nem a harmadik menetben, egyszerű: szávav zattöbbséggel éri el beiktatását, hanem a közvélemény nagy többségének támogatásával impozáns sikert árat. Az elekjfcör választást értékelő vezércikkben a Le Mondé állapította meg, hogy "még azok a választópolgárok is akik általában szociáldemokrata jelöltekre szavaz^ nak, most azért adták voksukat Kekkonenre, mért szé. mélyében látják a Szovjetunióval fenntartott jó kapcsolatok biztositékát."
A "fordulat" tehát, amire a NATO körökbén számítottak, elmaradt, a politikai irányvonal változatlan. Ez a döntés pedig a jelenlegi európai politikai és katonai körülményeké között igen nagy fontosságú. - Lényegé-ban árról van szó, hogy a NATO északi frontáttörési kísérletei kénytelének voltak megtorpanni a finn határoknál, bármilyen látványos módon is igyekeztek kierőszakolni a változást. A nyugati újságíró megfigyelők írják, hogy Finnország történetében ez ^olt az első ''amerikai stilusu** választáá, a jelöltek nagy körutakat tettek az országban, igénybevették a televíziót, a hangos reklám módszereket és még sem sikerült célt érniük. Ebben az érdem oroszlánrésze a finn népé, amely megértette, hogy az egyetlen, nemzeti érdekeit kifejező politika a Szovjetunióval fenntartott barátságának megerősítése, s egyúttal ez a legjobb biztositéka függeí-lénségének is." Kekkonen választási győzelme kitörő megnyilatkozása volt a helyes helyzetfelismerésnek, a Yilágpolitikaí erőviszonyok józan értékelésének.
A NEMZETKÖZI megfigyelők egyetértenek abban, hogy Kekkonen 145 elektora elsöprő győzelmet hozott a jelenlegi köztársasági elnöknek. Csaknem biztosra vehető, hogy február 15-én, amikor az elektorok választják meg véglegesen az uj államfőt^ Urho Kekkonen már az első menetben megszerzi szövetségi politikájával az abszolút többséget és ismét a Finn Közfái-saság legfőbb közjogi méltóságának, egyúttal a politikai irányító ha-
az alábbi helyeken vehetik meg-a Munkást:
CALGARY
Petrie's News Stand 721A ~ 2rid St. E.
HÁMIi-TON
Doneff Shoe Shine and Magazines 294 James St. N.
LETHBRIDGE
Club Cigar Store 5th Street-—3rdAve South
MONTREAL
Magyar Gyógyszertár 1469 St. Lawrence Blvd.
SUDBURY
Wo "e's Book Store 133—135 Durham St S.
TORONTO
Ukrairiian Book Store 324 Queen St W.
Magyar Otthon 350 Dundas St W.
College és Bathurst Street sarok
VANCOUVER
Universal News Stand 112 E. Hastings St
WELLAND
Cirocco Confectioneiy 529 King Street
WINNIPEG
Co-Öperative Book Store 882 Máin Street
HOLLYWOOD
Universal News Agenm 1655 N. LaaPalmas \