A&AvxAR mwtaLoa
ORSZÁG NÉPÉNEK
HONFITÁRSAINK! Kanadaiak!
\ "The Ceaadian Tríbime" című hetilap január 29. száma közölte az alanti konven-ciós pártfelhivást: Nem költőpénz a kanadai nép! Hagyjanak minke& békében! Legyünk saját portánk gazdái!
Konvencióra gyülekeztünk mi kanadai kommunisták, hogy tanulmányozzuk hazánk sorsát, Kanada ügyeit.. Megünnepeljük ugyanakkor pártunk 40-ik évfordulóját. Az elmúlt évtize-dek során mindenl^rnyilatkozto hazánk és telén, háború nélküli világ, nepunk eletéről. Háborús^ es bekes években Szorosan összefügg a béke ügyével gazdasá-
S^rí^Ií^i^^S^iíS fi íu^^enségünkTHa visszaköíetelnlik gal bol. Gazdasagi^fellendules esliaMratlas idejen dasági függetlenségünket, amelyet a kanadai egyformán nyíltan beszeltünk hazánk nepe sor- nagyburzsoázia, a monopóliumok eladtak egy sarol; tál lencséért az Egyesült Államoknak, akkor ez Pártunk, amelynek a kanadai munkásmozga- az ország hatalom lenne a békéért és haladálom a szülőanyja,-minden időkben a nép bájno- sért fö^
ka volt a kapitalistiák ellen. Mindenkor vedel- A Kanadai Kommunista Párt országépitőpo-
meztükra hazát azok éllén, akik kifosztották a litikát javasol, hogy naggyá lehessen Kanada
népet és saját igazságtalanul szerzett vagyonuk egy békés világban. Vissza kell honosítanunk
növelésére használták ki á haza természeti kin- hatalmas gyáriparunkat, természeti kincsein-
cseit. . > ket. Ki kell ragadnunk nemzeti vagyonunkat az
Nemzeti életünkben soha ezelőtt nem álltunk »nienkai monopóliumok markából és vissza kell
szemben olyan sorsdöntő kérdésekkel mint ma. aani a kanadai népnek.
Minden problémaíölé emelkedett ez a kérdés: AÚ^^^^U,.>mnB» háború vagy béke? aii@Sli®S&tSlil
Megengedhetjük-e, hogy elherdálják a kana- AZ EGYESÜLT Államok hazánk területén le-
dai.nép kézével és eszével az ősi kanadai va- ^ vő iparát nemzeti tulajdonba kell venni, ál-
donbol ipanavihzacipt épített örökségünket lamositanunk kell a tőlünk elrablott természe-
nuklearis tuzbeii, atomrobbanások kihulló ti kincsforrásokat. Ki kell űznünk Kanadából
szennyében?^^^^ az amerikai részvénytársaságokat, mert más-
Mmden mas megfontolás ennek a kérdésnek képpen az első lépést sem tehetjük meg orszá-
van alávetve. Nincs a háborús kérdésnél fonto- gunk ipara felépitése felé és nem szüntethetjük
sabb kérdés előttünk. meg a munkanélküliségét, nem segíthetjük elő
-t-.^-»,«»t«iw™.,..^^ .... . a kanadai életszínvonal emelkedését és nem lép-
^EGMENTHETJuK a beket, de nem hideg- hetünk kereskedelmi viszonyba az egész világ-
háborúval. A béke megmentésének egyet- gal. len lehetőségé a hidegháború megszüntetése. A kanadai nép, francia- és angol-Kanada,
Meg kell ragadnunk minden alkalmat arra, minden ereje összevonásával kell^ hogy harcol-hogy elszakítsuk hazánkát az Egyesült Államok katonai szövetségétől. Kanadáért kell ki-állnunk — hazánk semlegességéért, a NATO-ból való kivonásáért, a hadiköltségék csökkentéséért és követelnünk kell, hogy Kanada nukleáris bombamentes Övezet legyen, és ilyen minőségében emelj e fel szavát az ENSz-ben.
Nem lennénk egyedüJ, magunkra hagyatva,
ha ezt tennénk.-Ellenkezőleg. Csatlakoznánk, ^ «^vt«öí» * xvtjit,t.i.awo *vöc
kezet nyújtanánk Ázsia, Afrika és Latin-Ame- gzídlSünió * nyuj^
nemzeTsiaba^^^^^ majd többek között leszögezte: ;7LSzovie^^^^
nemzen szaDaasagen es peKeért, együtt a szq- tiszteletben tartja valamennyi állam szuveréni-
ciahsta államok iiep^ Baj- ^^^^j függetlenségét, a belügyekbe való be
nokai lennénk a bekes együttélés elveinek, s ez ^^m avatkoíás politikáját foIytaUa.'rEzek a
^ly,^.knek megfelelően elleneznénk a háborút a megállapítások és a tények egyaránt tükrözik,
kuIonbozo Ja^adalnu. es gazdasa^^ rendszerű ^o^r a Szovjetunió milyen elvi és gyakorlati á-
allamok kpzottes oda hatnánk hog^ a nemzet- i fejleszti tovább az együttműködést az é-
kozi kérdéseket bekes uton oldjak meg. viiTfaH-áHamnlrlral
Csak akkor remélhetünk tartós békét, ha el- rátett anamoKKai. . ^ _
.A lényeg az, hogy a Szovjetunió azért nyujt
jon a hazáért. Harcolnunk kell a szakszervezetekkel, az Uj Demokratikus Párt híveivel, a farmerszer^'ezetekkel és más szervezetekkel, hogy leüthessük magunkról az Egyesült Államok bénítóan ránk nehezedő karjait, hogy kiűzhessük a hazánk gazdaságát megnyomorító USA-kapitalisták klikkjeit.
Me£^ lehet törni az amerikai .monopolista klikkek hatalmát a nemzeti öntudatra ébredt kanadai nép politikai hatalmával. Ehhez a konzervatív és liberális politikai pártok megbuktatására van szükség és arra, hogy az Uj Demokratikus Párt valóban hatalmas népi egységfrontot hozzon létre, amely elfoglalhatja a kiszorított kapitalista pártok helyét az államvezetésben.
Ezek a célok — béke, függetlenség— összhangban vannak a mai világ hatalmas népi mozgalmaival, amelyek megsemmisítő csapásokat mérnek a hanyatló imperializmusra, hogy megtisztítsák az utat a társadalmi haladás, demokrácia és béke részére.
A KÜSZÖBÖN levő országos választásokon pá-^ lyázni fognak a kommunista párt képviselőjelöltjei, terjes^zteni fog a párt tagsága kommunista irodalmat számos választó kerületben, hogy ismertesse a néppel a párt nézetét^ A mai nagy idők kérdéséire képes lesz megfelelni a kanadai munkásosztály és íarmertársadalom józan esze és szervezett ereje.
Nem tehetetlen eszköz a kapitalista politikusok és kapitalista laptulajdonósok kezében, hanem Önálló, gondolkodásában erős, politikailag független tulajdonság jellemzi a kanadai népet. Kezűnkben van a béke. Hazánk függetlensége visszanyerhető!
Fogjunk ke^et a békéért!
Vonjuk ki Kanadát az amerikai hadsereg kötelékéből! '
Legyünk gazdái saját házunknak!
f>ONAKRYBAN Mikoján szovjet miniszterel-^ nökhelyettes részletesen foglalkozott azzal a gazdasági és kulturális segítséggel, amit a
szakadunk az Egyesült Államok parancsnoksága alatt megszervezett katonai tömböktől.
Akik azt mondják, hogy békénket és biztonságunkat csak az Egyesült Államok vezette katonai blokkba váló beolvadással remélhetjük,
a függetlenné vált országoknak gazdasági segítséget, hogy azok megteremthessék önálló ipáinkat és tovább erősíthessék szuverén státuszukat. Ez egyúttal minden antiimperialista po-
feladták Kanada függetlenségét és nyomorult ütikát folytató elmaradott országnak is celki-
eszközévé tették a hazát idegen hatalomnak, tüzese, s világos, hogy ehhez tamo^^
Nem vagyunk nyomorult eszközei senkinek és gati hatalmak, főleg az E^esult Államok re-
ne mlehetünk azzá, nem lehetünk vazallusa szerol sohasem kaphatnak. Nem érdektelen, ha
idegen hatalomnak. A szemünk előtt gyorsan a továbbiak során mepizsga^^ penz-
változó világban alkalmunk nyílott rá, hogy ügja feltetelek mellett nyiytsegel^^^
gazdák legyünk a saját házunk táján. Lehető- unio es milyen gyakorlatot folytatott eddig az
ségünk van rá, hogy hazánkat valóban függetlenné tegyük. Módunkbari áll megszüntetni azt az állapotot,. hogy bennünket katonai költőpénzként használjon az Egyesült Államok.
üe dmi bőrüfiköfi
Egyesűit Államok. Kétségtelen, hogy a gyengén fejlett országok hitelre szorulnak, de ezt rövid idő alatt nem képesek visszafizetni. A Szovjetunió számol ezzel és ezért segélyeit többnyire hosszúlejáratú hitelek formájában adja. Hyen lejárati időt az amerikaiak csak \égső esetben állapítanak meg. A szovjet hitel kama-
rE MINKET pazaroljon el az Egyesűit ÁUa-' mok. Ne a mi foőrünTcön mentse magát. Ne ránk vesse ki hálóját az Egyésült Államok. Ne a mi országunk talaján építse repülőbázisait, hogy Kanada feláldozásával mentse az amerikai városokat. Takarodjanak ki hazánkból, mentsék bőrüket a saját hazájukban. Ezek a felelőtlen katonai szélhámosok, akik'nem haboztak ICubára támadni, könnyen kirobbanthatják a háborút, mély esetben végveszélybe sodródna Kanada. — Országunk sorsa intézését a kanadai népnek kell kezébe vennie. Nem tűrhetjük tovább,hogy szülőföldünket idegen hatalom sakktábláján parasztnak használják. Nem vagyunk hajlandók az Egyesült Államok hadvezetősége áldozata lenni.
Függeflenséc|ef
ITÜGGETLENSÉGET, semlegességét követe-^ lünk Kanadának. Csak igy-tehetünk szolgálatot a világbékéért küzdők táborában; csak így segíthetjük elő a teljes és általános világleszerelést, amelyért minden ország népe fo- .
hászkodik; csak igy valósitható meg a fegyver- munistaellenesség csodája.
AZ ANSA hírügynökség nemrég közölt egy ké-" pet, amely egy angolai jelenetet örökített meg. A képen fegyveres alak látható, aki a kávét gjrűjtő emberekre ügyel.
Az emiitett képnek egy részét, azt, amelyen a fegjrveres ember áll s őrzi a kávészedőket, közölte a "Voce del Popolo", a bresciai püspöki kúria hetilapja.
S csodálatos! — a kúria hetilapjának sikerült cukorrá változtatnia azt, ami még a felületes megfigyelő szemében is bizonyos, hogy káv«! S mi több, a jelenetet Angolából Kubába költözteti, a fegyveres őrszem pedig, a katolikus lap szerint. Fid el Castro katonája.
Felesleges itt minden magyarázat, de egy kérdést fel kell tennünk. Vajon csak egyszerű nyomdahibáról van szó? Nem kérem, ez a kom-^ '---------' - - (Unitá)
ta is alacsony, 2.5 százalék, míg a tőkés országok többnyire '4.7 százalékos kamatot szabnak. Az sem érdektelen, hogy a nyugati országok s törlesztést úgynevezett kemény valutában kérik, és ez ujabb terheket ró az országiba. A szovjet hitelt ezzel özemben árukkal fizetik yisz-sza, mégpedig olyan árukkal, amelyeket a segélyben részesülő ország általában exportál.
A SZOVJETUNIÓ és a gazdaságilag gyengén ^ fejlett országok gazdasági kapcsolatainak fejlődését illusztrálja, hogy az érintett államok körülbelül 2.4 milliárd uj rubel értékben kapnak hitelt. Ennek keretében husz országban mintegy 350 ipari üzemet létesítenek szovjet támogatással. Sokat mondanak az egyes konkrét példák is. A Guineai Köztársaság a közelmúltban 140 millió rubeles hosszúlejáratú kölcsönt kapott.
Hasonló támogatást nyujt a Szovjetunió Ghánának. A megállapodások szerint Ghána 160 millió rubeles hitelt kap, melynek keretében geológiai feltárómunkát végeznek, vizierőmüvet építenek és számos állami mintagazdaságot létesítenek. 400 millió rubeles hitelt biztosit a Szovjetunió JBtiópiának. Ennek keretében az ország segítséget kap olajfinomítók építéséhez^ technikumot létesítenek stb. A sort még bőven lehetne foljiatni, de a lényeg, ámít feltetlenül tekintetbe kell vennünk, hogy a szovjet segit-eéggel felépülő gyárak, üzemek teljesen a segélyben részesült országok tulajdonába mennek át. A tőkés segélyek keretében épült objektumok esetében a gyakorlat viszont javarészt az, hogy a tőkések a felépült gyárakban legalábbis részesedést igyekeznek maguknak biztp-sítani. Általában minden eszközt megragadnak, hogy befolyásukat biztosítsák az uj gazdasági intézményekben. A Szo^^'etunió viszont, ha elkészül a gyár, átadja az illető országnak.
A NYUGATI gazdasági segély problémájával nemrégen a Neue Zűrcher Zeitungban foglalkozott dr. Rudolf Frei szakíró. Bevezetőben félveti a kérdést, hogy a nyugati országok tulajdonképpen milyen meggondolásból adnak segélyt a gazdaságilag fejletlen országoknak. Először oda lyukad ki, hogy á "felebaráti szeretet" diktálja a gazdasági nyugati államok akcióit. "Az igaz lelkiismeret —- mint írja — nem tűrheti el, hogy míg ők jómódban élnek, a világ egy nagy része szűkölködik, sőt a lakosság éhezik." Később dr. Frei már kicsit közelebb jut a realitásokhoz. így ir: "Vajon akkor is nyújtanának gazdasági segítséget, ha nem vál-(Folytatása a 10. oldalon)