1962 márciuaí 15
KANADAI MAGYm MmkáB
9. oltfal
RÉSZE A KANADAI nemzeti politikai válság mind az imperializmus világválságának, mind pedig a kanadai életmód válságának. Nemzeti politikai válságunk tükrözi azt a helyzetet, amibe az egyre erősebben tei^eszkedő monopóltőke sodorta gazdaságunkat. 1946 és 1959 között az évi $l,000.000-on felüli értékű árut termelő gyárak, vagyis egész nagyiparunk 10%-a az összes termelt javák 81%-át dobták a piacra. (Globfr and Mail, 1962 jan. 9.)
Segitette előidézni e válságot az amerikai ipari-katonai tőke abbeli szüntelen nyomása, hogy országunkat kihasználják, megszállják és lecsatolják Kanadát az Egyesült Államokhoz, így akarják Kanadát bünjöző terveik során az armageddon-világgyu jtogatás alapterületévé változtatni.
Nemzeti politikai válságunk kihat az országunk mind á két nemzetiségének egymáshoz való viszonyára. Aláaknázza államunk történelmi fundamentumát. A konfederációt, a tartományok szövetségét, nem tekinthetjük tovább befejezett ténynek.
T 7GY AZ ANGOL, mint a francia nyelvű Ka-^ nadában jelen levő valóság, hogy a nép retteg az amerikaiak részéről tervezett termonukleáris háborútól és nem kivánja feladni Kanada függetlenségét az Egyesült Államoknak. Mind az angol,mind a francia lakosság egjnre több aggodalommal kérdezi:" mire vezet a nagytőke u-ralraa, mit cselekszenek vélünk a monopóliumok ? Ebben Az általános helyezettségben egymásra talál a. kétnyelvű lakosság, noha az előttük megjelent problémák azonos módon érintik őket.
Ami mind a két nemzetre egjrf ormán hat, azt hamar megértik; nehezebben értik meg a két •nemzetiség közötti különbözőséget, a különbözőségtényezőjét.
Egyre szélesebb rétegek követelik a franciául és angolul beszélő Kanada közötti viszony ,megváltoztatását.  Ezt az a tény magyarázza, hogy hiányzik a két kanadai nemzetiség közötti egyenlőség.
A múltban a történelem egjrik szakaszában ez — legalább a látszat szerint — főleg társadalmi és gazdasági megkülönböztetésben nyilvánult meg. A francia-kanadai munkás alacsonyabb bére, a katolikus papság és a tőkések összejátszása révén a francia-kanadai dolgozó lakosságra kényszeritett elmaradottság tiltakozó tömegmozgalmakat váltott ki Ontario tartományban fizetett bérekkel való egyenlőségért, s e küzdelem eredményeképpen létrejött a katolikus francia-kanadaiak hatalmas szakszer-"vezeti mozgalma Québec tartományban.
® Stanley B. Ryerson édesanyja francia-ka-aadai. Dédnagyapja Egerton Ryerson volt Ontario első közoktatásügyi minisztere* aki elrendelte az általános iskolakötelezettséget. Stanley B. Ryerson a montreali McGill Egyetemen szerezte meg fílozófíai doktorátusát. Egyetemi éveiből kettőt töltött a pá-jrizsi Sorbonne főiskolán. IfJu kora őta tagja a kommunista pártnak és a párt központi Végrehajtó Bizottságának.
pedig az országos átlag mögött 12%-kai maradnak el.
QUÉBEC tartomány lakosságának 80 százaléka francia, de az iparnak csak 20%-a van francia-kanadaiak ellenőrzése alatt. Mindez azt iaz elkeserítő éi*zést kelti bennük, hogy őket állandó jellegű nemzetiségi kisebbségnek tekintik, akik fölött egy idegen nemzetiségi többség uralkodik. Ez az érzés váltotta ki a francia-kanadaiakból azt a követelést, hogy "államot akarunk magunknak."
Van más baj is e kérdés körül. A québeci an-glo-kanadai eluralás ugyanakkor eszl^ze az a-merikai imperializmusnak is. Az amerikai-kanadai nagyüzleti oligarchia, néhai Puplessis québeci miniszterelnök buzgó hozzájáinilásával megkaparintotta Québec tartomány természeti kincseinek jelentékeny részét az utolsó 25 év során, s ennek révén, döntően befolyásólja á tartomány gazdaságának alakulását.
Ennélfogva az anglö-anieríkai eluralás elleni mozgalom, a francia-kanadai nemzeti jogegyenlőségért, öm-endelkezési jogért folyó küzdelem valójában kapcsolódik, sőt elválaszthatatlan része az országszerte megnjdlvánuló, az amerikai imperializmus ellen irányuló ellenállásnak. -
Mind az amerikai eluralás, mind a monopóliumok teljes mértékben kihasználják országunk két nemzetisége közötti zsorválódást. Hogy sikeresebben fordulhassunk szembe az a-merikai eluralásnak és a monopóliumok hatalmaskodásának, létre kéli hoznunk a két nemzetiség közötti szolidaritás szilárd alapját. A két nemzetiség közötti egyenlőtlenség suroló-dást, bizalmatlanságot és egymás iránti kölcsönös gyűlöletet szül. Nem maradhat a francia lakosság alárendelt minőségben, nélkülözve a francia-kanadai nemzet önrendelkezési jogát.
"ELKERÜLHETETLENÜL el kell ismernünk, ^ hogy Kanada kétnemzetiségi ország, mert
VfANAPSÁG már nincs olyan társadahni ker-dés, amivel Quebecben ném foglalkoznak komolyan. Közoktatásügyi és egészségvédelmi kérdések körül széleskörű népi mozgalom követel radikális reformokat. Ami azonban teljesen uj jelenség, a népi megmozdulások elsősorban nemzeti egyenlőséget, politikai egyenrangúságot követelnek. Politikai értelemben tárgyalják az állam kérdését. A nemzeti önrendelkezés jogát követeli Francia-Kanada. Miért e változás?
A változást egyfelől a gyarmatiság eltakarítása, majdnem ötven nemzet felszabadulása mély benyomást gyakorolt a francia=-kanadai népre és nagyban elősegitette uj világnézete kialakulását. ^.
Az imperialista felépítmény, a gyarmati uralom világszerte megingott, s ez megrengette az évszázados British North America Act (Kapj-dai alkotmány) rothadó gerendáit. A B.N.A. Act sohasem ismerte el, legalábbis nem az e-gyenlőség értelmében, a francia-kanadai nemzet nemzeti mivoltát és nemzeti jogait. A l^ana-dai alkotmány egyre inkább az anglo-kanadai uralom eszközekent szerepel, amely megtagadja francia-kanadai népünktől teljes nemzeti jogainak gyakorlását így például az állami hivatalokban az állások 90%-^t másoki nem fran-. cia-kanadáiák töltik be, aminek sok köze van ahhoz, hogy Quebecben alacsonyabb szinten a-karják hagyni a munkabéreket és fizetéseket. Ontarióban a munkabérek és fizetések az orsza- -gos átlagot 12%-kal múlják felül, Quebecben
• AflDBflN
TUDOMÁNYOS—fantasztikus regény mű-faját mindeddig olyan emberek monopóliumának tartották világszerte, akiknek van valamilyen közük a tudományokhoz. Szemmel láthatólag másként gondolkodnak a Readers Di-gest cimü amerikai folyóirat szerkesztői: a fo^ lyóiratukban nemrég közölt tudományos fan^ tasztikus regény szerzője, Carlton Ailan —
Í>ap, aki az egyik legizgalmasabb tudományos—• antasztikus témát, az embernek a Holdba vivő rakétau^'át a vallásos hit megerősítésére kívánja felhasználni.
Ebből a törekvésből aztán túlságosan anakronizmusok adódnak. A Hold felé induló ürha' jós legmodernebb technika álapján készült védőruhájának zsebébe ószövetségi idézetet helyez el a szerző. S amikor az űrhajó szerencsésen "holdat ér", a kopár, elhagyott tájon hatalr mas szózat mennydörög keresztül. Az Ur hangja az, az isteni mindenhatóságot és kegyelmet, dicséri, mely lehetővé tette az ember számára, hogy eljusson a Holdra.
Régen — jegyzi meg joggal Carlton Allan könyvének egyik kritikusa — meg lehetett égetni Giordano Brúnót azért, mert az értelemmel próbált behatolni á Kozmosz titkaiba. Ma más ^ idők járnak. Az egyház megkísérli a maga szolgálatában felhasználni az értelem vívmányait, hogy az embert, még a világűrben is, térdre kényszerítse. K. Z».
csak e tény tudomásolvételévet tehetjük meg hz első- lépést teljes' egyenlősítésük megvalósítása erdekében. Kanada kétnemzetiségi jellegének tagadása — amely rendesen angolul jut kife-jezésre — mindenek felett azt jelenti, hogy a n-ancia lakosság nem képez nemzetiséget A francia nemzetiség letagadásával nyer alapot a nemzeti jogok tőlük való megtagadása.
Gondoskodnunk kell törvényben és az életben az önrendelkezés demokratikus jogának biztosításáról, hogy a nemzet maga igazgassa köz* ügyeit és megalkothassa saját államformáját Ez a második lépés az egyenlősítés felé. Ez a második döntő lépés feltételezi, sőt megköveteli a kanadai alkotmány (BNA Act), vagyis a konféderációs jogalkotás újítását Francia- és Angol-Kanada egyenjogúsítását
Érdemes enilitésre, hogy az Uj Demokratikus Párt alapozó konvenciójára nagy nyomási gyakorolt számos delegáció avégből, hogy vegye tudomásul a konvenció Kanada kettős nemzetiségi jellegét és támogassa Fiancia-Kanada önrendelkezési jogát Ez utóbbi kérdésben határozatlan maradt a konvenció, de elismerte ez ország kettős nemzetiségű jellegét Az uj párti (New Democratic Party) programja utal **az ország két nemzetiségére, amely barátságos szövetségben létrehozta Kanadát," de ettől kezdve meghátrált a kérdés előtt.
A HELYETT, hogy az uj párt követelte volna ^ á BNA Act ujja szerkesztését, abban az önrendelkezési jog leszögezését, aiTa szorítkozik, hogy "egyfonnán el kell ismernünk országunk két főbb kultúráját" De ami ennél sokkal kifogásolhatóbb, állítja az uj párt, hogy a kanadai alkotmány "elismeri Francia-Kanada nemzeti \oltát és ápolja kultúráját Ha ez igaz volna, akkor nem lehetnénk szemtanúi a francia-kanadai lakosság széleskörű és erélyes abbeli követélésének, hogy másítsák meg a fennálló szövetségi államrendszert.
Mi kommunisták nem vagyunk nemzeti szakadás hivei: nem javasoljuk Francia-Kanada különválását, de elismerjük, hogy van joga különválni, mert ebbeli jogának tagadása anglo-kanadai sovinizmus. -
Megjegyzendő, hogy ennek az országnak első nagy nemzeti-demokratikus mozgalmát Fian-cia-Kanadában Henri Bourassa vezette: a brit imperializmus ellen, éspedig nemcsak Québec, hanem egész Kanada nevében vezette a kanadai függetlenségi harcot. (Napjainkban azok, akik a nemzetiségi hűllámok.at fasiszta Öbölbe akarják terelni, hevesen leszólják Bourassa hazafias szereplését.)
. Az egyetlen társadalmi erő, amely felépítheti a két kanadai nép demokratikus egységét, nem más, mint a munkásosztály. Történelmi haladás bizonyítékául említhető a kanadai szakszervezeti mozgalmat illetően, hogy a Québec Federation of Labor (québeci szakszervezeti szövetség) és a Confederation of National Syn-dicates (nemzeti ipartestületi szövetség) egyöntetűen követelik a szövetségi állam átszervezését nemzeti egyenlőség érdekében, s e két nagy francia-kanadai szakszer\'ezeti mozgalom, midőn csatlakozott az uj párthoz (New Democratic Party), segített abban, hogy az uj párt — noha habozva — közeledik a demokratikus megoldáshoz.
QAJNÁLATOS ZAVAR, a nemzetiségi kérdés-ben foglalták meg nem értése széles körben tapasztalható. Kevesen látják tisztán, mit kell tenni a nemzetiségi probléma ügyében; kötelessége ezért a kanadai kommunistáknak? hogy marxista—leninista felvilágosító munkát folytassanak, támogatva pártunk követetlését, miszerint önrendelkezési jogot kell adni Francia-Kanadának.
Egyáltalán nem utolsó sorban a nagy Októberi Szocialista Forradalom mutatta meg miként oldható meg a nemzetiségi kérdés. A szovjet kommunista párt uj programjának szavai szerint: "A szocializmus egyik legnagyobb diadala a nemzetiségi kérdés megoldása volt", filénk színekkel jut kifejezésre a különböző nemzetiségek testvéries viszonya a kommunizmus felé való haladás utján a szovjet program következő szavaiban: "A szocializmusban kivirágoznak a nemzetek és függetlenségük megszilárdul. A nemzetek fejlődése nem vezet nemzeti viaskodásra, szűkös, önző nemzetieskedésre, mint a kapitalizmusban, hanem egyesülésre, összetartásra, egymás kölcsönös megsegitéséro és bonthatatlan barátságára."
A kanadai testvéri megértést, a franciául és angolul ■ beszélő, munkásosztály szolidaritását egész Kanada minden egyes nemzetiségét egy-8;égesitését célzó mozgalom magában hordozza az eljövendő társadalom—a szocialista Kanada alkatelemeit