10. oldal
EÁNADAI MAGYAR MUNKÁS
1962 jumus 7
EUmHIIilllllllilllilllllllifillllllilillllllllllllHHIIIIiiilililIIHIIIÜIIIillllliHlilIg
rfiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiBiniiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiir.
an
Itt Calgaiyban május^ 20-án egy jóbai'átunk lakásán ünnepeltük meg az Anyák Napját. Asszonyaink most is, mint minden ilyen alka-lomkoiv finom vacsorával kedveskedtek a vendégeknek. A vacsora elfogyasztása után Simon Flóri munkástársunk mondott rövid üdvözlő beszédet az anyákhoz és j. Farkas röviden ismertette az Anyák Napjának kezdetét és annak kiszélesedését, mondhatjuk már az egész világra. Ezek után a Kossuth Bétégsegélyző Egylet Calgaryi fiókjaTészéről egy gyönyörű piros szegfűt
minden a-
ajándékoztunk nyának.
Mi anyák ugy határoztunk, hogy áz i)sszejövetel tiszta maradványát az A Nő lap adósságának tisztázására ra fordítjuk, amit a férfiak is támogattak. A tiszta maradvány 35 dollár volt.
Ezúton is hálás köszönetünket fejezzük ki a Kerekes családnak a lakásért^ szakácsnőinknek a jó étkek elkészítéséért és mindazoknak is, akik megjelentek és segítettek az Anyák Napját sikeressé tenni,
Farkasné
AMIKOR a tavasz szépségeihez közeledünk, a fák már kezdenek levelezni, a nap melegebben süt, az emberek szive is boldogabban dobog, mindenki vár és kér valamit a természet szépségeiből. Betegek, öregek, ifjak és gyerekek > egyaránt várnak örömet, szerelmet, gyógyulást a tavasztól, a nyártól.
Mi st. catharinesi magyarok is várjuk,   mikor lesz már jó meleg vasárnap.hogy a Fajcsi családnak a jóba-rátai egy igazi kirándulást tarthatnánk a fai-mjukon, h-mit még sohasem szoktunk elfelejteni. EiTe jobban vigyázunk, mint bármire, nehogy talán ők is elfelejtkezzenek róla. Ez igazán ugy kezdődik, mintha valahová jó messzire készülnénk. Tervezgetjük, ki mit fog sütni, kalácsot, pogácsát, apró süteményt.  Szalonnát, virslit, mindent viszünk, hogy senki se érezzen hiányt.
Érdekés, hogy a régi mult mennyire emlékeztet minket erre a farmra. Akik odamegyünk, többnyire már sokszor megjártuk ezt az utat. Már messziről ismerősek a cseresznye- és barackfák, a-min fiatal korunkban olyan sokszor ringatott a szél, szedtük a cseresznyét, a barackot 4s mindent, ami volt. Ezek a fák ma is olyanok, mint 15—20 év\el ezelőtt, csak á mi életünk szaladt el olyan gyorsan. Talán azért is tűnik olyan gyoi-snak, mert minden éviiek megvoltak a sok tennivalói. Szép visszatekinteni á jelentős és sikeres munkáinkra, ami sokszor nagy csapást mért ellenségeinkre a mi kis se-gitségünkkel együtt.
Ezekre a becsületes a-ranyífjakra, akik a 60—70 évet tapossák már, még nagyon sok munka vár, mert ezek az emberek kijárták az élet iskoláját, tudják mit jelentenek az atomrobbantá-
sok, mit jelent a békés élet. Azok, akik épittettek Kanadát,-bányászták á raiiyátí építették áz utáKát, hidakati gyárakat, . hajókat — ezeknek a munkásembereknek annyija sincs ma, hogy az öreg életét biztosítsa. De ezek az emberek azt is tudják, hogy az idő közeledik, jön, ha lassan is és továbbra, is segitőjei maradnak egy olyan munkálkodásnak, amely a népek akaratával, tudásával a veszélyes utat már ketté vágta, és az egyik ut az, amelyiken nem jártunk hiába, ez az ut lesz az,,amely az emberiség békés felszabadulása felé vezet Kanadában is.
Most pedig köszönjük a Fajcsi-családnak, hogy . ismét náluk szói-akozhattunk, mindnyájan Jól éreztük magunkat. Letagadtuk, hogy itt is, öt is fáj; mindenki ugy érezte magát, mintha otthon hagyta volna éveinek egyik felét. Jól esett találkozni a régi ismerősökkel, akikkel máskülönben csak ritkán találkozunk. Köszönet azoknak is, akik a többi enni és inni valókat ajándékozták, és végül az adakozóknak, a-kík centjeikkel segítettek a szei-vezetünk részére fennálló költségek előteremtésében.
Forrayné
St. Gatharines
Röviddel ezelőtt foglalkozott a napisajtó az Alcoho-lism and Drűg Addiction Research Foundation lélektani osztálya vezetője, Margáret Cork jelentésével, amely szerint eltakarják a statisss-tíkai adatok a női alkoholizmus kérdéseit.
Beszédet mondott Mai-ga-ret Cork az ontáriói népjólér ti tanács (Ontario Welfare Council) előtt, miszerint minden hat alkoholistából egy nő. Ez az adat tudományos kutató munka eredménye.-,:
Dr. Margaret Cork szeriiit a nők sikeresebbén leplezik alkoholista mivoltukat, mipt a férfiak. Nem minden nőnek kell munkába mennie, mint a férfiaknak és köny nyebben kaphatnak szanatóriumi ápolást. A nők alkoholista mivoltára nemigen jönnek rá a szomszédok, a társadalmi intézmények és a munkaadók. Nern könnyű felfedezni a női alkoholistákat, s ezért betegségüket nehéz idejében gyógyítani.
A házasságot a legtöbb e-setben a férfi aíkoholizníu-sa bontja meg, nem pedig a nőé, mondta Margaret Cork. A férfi alkoholizmusa na-^ gyobb lelki szenvedést okoz a gyermekeknek." A férfi al-
koholizmusa liyomorba hajt-ja á családot, á kenyérkereső munkaképtelensége kö-.A gyermekek egyébkent mmden nehézséff nélkül eltűrnék az apa iszákosságát.
"Akár á férj, akár a féleség legyen siszákos, tudo. mányos segítségre van szűk-sége íriíndkéttönek," mondta Margáret Cork, "sőt az e-gész családhák, mert az é-gész család szenved."
A szülők iszákossága elkülöníti a gyermekeket ér-zeímileg a szülőktől. Ha az ápá iszákos, áz anya állandóan ^ küzd .3L család megmentéséért és nem jut ideje a gyermekek rendes nevelésére, és nincs is türelme á-nyai figyelemmel és szeretettel fogíalk ózni a gyermekekkel, mondta előadásában Márgarét Cork. Az alkoholista férfi felesége elveszti normális anyai lelkületét és a gyermekek előtt eltorzul a családi élet képe.
Ráifiutátott M. Cork az iszákosság néhány okára is, de előadásának ez á része kimaradt a napisajtó jelentéséből, hiszen foglalkozott a munkánéklüliséggel és általában ánhak' a társadalomnak a romlottságával, a-melyben éíünk.
tán a vetőmagot is * visszakapta.
Az ön anyósa nem kapott nyugdijat, pedig 70 éves \olt? Ez azt jelenti, hogy csak a férje irta alá a belépési nyilatkozatot. A feleség nem tag, mert nem írt alá. ö ezután is ugy árulja a tojást, ahogy eddig árulta.
Tisztelt Szerkesztőség!
A lapon át szeretnék válaszolni egy olvasójuknak, aki már néhai Jánosik Béla úttörő sajtőmunkája idején ismerkedett meg a Kanadai Magj'^ar Munkással.
Kedves Mr. B. Torony, 18
Heniy St., Toronto.
Április 6-án irott b. levelét megkap;tam. Köszönet érte, mert igy tudtam meg, hogy levelem megjelent a Munkásban. Azt a lapszámot ugyanis nem kaptam meg.
Engedje meg, hogy az ön által felsoiX)lt tételekre az ön levele sorrendjében válaszoljak.
Igaz az, hogy- annakidején voltak olyanok, akik vonakodtak belépni a tszbe. Azoknak a belépés ii'ánti megértés nehezebben ment a fejükbe, mint a spekuláció onnan kifelé. Ha tehát ön a levelében jelzett időben Magyarországon járt, akkor azt is meg kellett látnia, hogy a gyárak, bányák, vasutak, valamint a posta, a kórházak stb. tudományos és nem tudományos dolgozói államilag megállappitott munkadíjért dolgoztak: ü-
gyanakkor az üzemek termékeit, az üzletek áruínak árát —- beleértve az or\ ossá-got, a dohányjövedéket, a postai és vasúti díjszabást is — hivatalos áron kapta a lakosság. Csupán a földmü-vestársadalom volt magánszektor, amely terményéért tetszés szerinti árat alkudozott ki. Pl. 1 mázsa búzáért 400 forintot, tengeriért 350« et, burgonyáért 200 forintot, hizott sertés kilójáért 26-ot. egy tojásért 3 forintot stb.
Gondolom érdekli, hogy ma a buza ára 210 Ft, a tengerié 220 Ft, a burgonyáé 150 Ft, a hizott sertés kilója 16 Ft, 1 tojás 1 Ft, és igy tovább. Mindebből látható, hogy a koi-mány intézkedése helyes vólt.
Nenri vették el a földet, de a határt egy tagba vonták^ hogy gépek kilométeres barázdákat hasithassanak. A gyenge kis tehénkék helyett traktorok szántanak.Áz igavonó jószág is felszabadult. Levették nyakáról a jármot. A volt gazda pedig dolgozik a volt zsellérrel es napszámossal. A volt gazda megkapja aranykoronás alapon a 10 kiló búzát, az első évben pedig a bevetett föld u-
Nyugdijról
Az ön apósa, éppen ugy mint minden tsz tag, ha 70 éves elmúlt, kap 260 Ft öregségi segélyt, plusz 1 hold háztáji földet, és ha akar dolgozni, megcsinálhat képességének megfelelő köny-nyű munkával évi 200 munkaegységet, ami 35 forintjá-var 7000 Ft. Ebből pedig meg lehet élni.
Ha ön ismerné a nyugdij-töi-vényeket, akkor tudná, hogy aki 10 évet dolgozik, és fizette a nyugdijílleteket, az 300, husz év után 600, 30 év után 900 Ft nyugdijat kap, sőt a legutóbb élvezett kereset után százalékot is. Tehát nem pofára,hanem jogosültságra kap valaki nyugdijat..
írja ön, hogy apósa 18 szántó és 6 hold kaszáló u-tán húzta a hasznot és any-nyit fizetett a papszámosnak, amennyit akart. Vajon hova tette az ön apósa az inkasszált jövedelmet ? Miért panaszkodik, hogy most csak 260 forintból kell élnie? Nem gondolja Mr. Torony, hogy itt valami sántít?
kell pótolni. Tud ja ön, hogy államunk nagyon sokat áldoz ezen a téren. Nem értem, kiket nevez ön ezeii a téren "vérszivók"-hak. Bizonyára nem a gyermekeket, akik nemzetünk kincsei.
Álljunk meg az ön által választott területen. Iskolázott dolgozóink a következők: 1 elnök, 1 alelnök, 1 majorság tenyésztő, 2 állattenyésztő és 1 gazdasági intéző, végül 4 Írnok. A termelőszövetkezetben \ an nekünk 5000 k.h. szántó, 600 erdő és legelő, A szőlőhöz és gyümölcsöshöz vannak vezetők. A községházán dolgozik 1 elnök és 2 írnok, 2 meg az adóügynél. Van 1 orvosunk és 1 fogorovsünk. Van 1 állatoi-vosunk, 2 papunk és 16 tanitónk. Minden tanító 40—45 gyermeket ne-
sem ott
A cséplőgépnél
A kazalra senkit kényszerítenek fel az dolgozók tetszése szerint. Ha munkaegységre dolgoznak, akkor minden óra duplán számit. Ha pedig ter^ niényre dolgoznak, akkor a kicsépelt mennyiség 6%-át kapják.
Az iskolázásról
Az tényigaz. hogy iskolázási téren népünknek sokat
vei. Minden gyermek a községben végzi el a 8 általánost, ami megfelel a régi magyarországi 4 polgári vagy gimnáziumi osztályának. Községünk lakossága 3640. Ugyan milyen címen lehetne a felsoroltakat a nép nyakán ülőknek nevezni? Az ön nyelvét nem értem, mért ezeket a szolgáltatásokat maga a nép kéri és, maga a lakosság választja saját hivatalnokait, tisztviselőit. A legfelisőbb fórum mindig a népgyűlés minden vonatkozásban.
Hatalmi erőszak?
^ Visszautasítom, mert valótlan az az állítása, hogy a rendőrség erőszakot gyakorol a lakosságon. Nem ugy bánnak a rendőrök az emberekkel, ahogy ön irja. O-lyan visszaélésekért, amikről ön irt nekem a levelében, 48 óra alatt eltávolitanának bárkit és mindenkit hivatali állásból \ agy vezető helyről és a bíróság elé álíitariák ő-ket*
A Forraynénak Írott levelemben, amit a Munkás kö-zólt, csak a valóságot irtam.
Ha kételkedik, miért nem irja meg áz apósának, hogy jöjjön el hozzánk ellenőriz • hí ? Megfizetném az utíkiölt-ségét és mindent megmutatnék néki gazdaságunkban és községünkbén, legalább látná a saját szemével mindazt, amit FoiTaynénak megirtani.
Most pedig megmondom önnek, hogy nem A. Torony az igazi neve.^"Kézírását ismerem, hiszen nem most kaptam öntől az első levelet. Nevét azonban csak a szerkesztőséggel kívánom közölni, mert nem akarom önt a lap olvasótábora előtt kifüstölni álneve mögül.
Aztán ir Ön a bátyja panaszáról, de avval majd csak máskor fogok foglalkozni. -
Nem kej;t engem felvilágosítani Kanadáról, hiszen ott éltem évtizedekig. Ott is meg kell dolgozni a munkabérért. Azok, akik nálunk ugy megdolgoznak az életért, ahogy Kanadában meg kell érte dolgozni, nincsenek rászorulva a kanadai csomagokra. Ne sajnálkozzék Ön a magyarországi csomagké-rŐkön, inkább javasolja nekik, hogy dolgozzanak szorgalmasan, s akkor nem kell koldulniplc. önnek pedig azt javaslom, hogy a szőkévé; nyek dumája .helyett ottani münkásvezetőkre hallgasson és legyen értelmes olvasója a Kanadai Magyar Munkásnak.
üdvözlöm a Munkás olvasóit és a Kossuth tagjait.
Pataki Sándomé, Vállaj, Szatmár m.
MUNKiS-PM NMGAR/l FAUNON