S «ldaf
KANADAI MAGVAS MUNKÁS
1'
KANADAI MAGYAR MUNKÁS
CANADIAN HüííGARIAN WORKBR 276 BBITANNiA^AVENlJE/HÁ^^LTON, ONr^ Megjelenik minden szerdán. Előfizetési ára Egy évre $3.00 ^ Félévre n.50
PuWifihed by
THE CANADIAN HUNGÁRIÁN  PUBLISHING ASSOCIATION
Business Manager—Frank Kristoff
D^irtmi?l7l4*1^7f V1 lehetetlenné teszik hogy legalább felől a kapitalista áUampk
DfcJVCJUr r Kjí^MjI V       ^.      j^^. nemzetközi ellentétet ne nemzetköziJorxüámaf-m „
-T   .  ,,,, .       ismerjenek be, azt, amely az  Egye- lom elJen. Csak ennek a kétfíw
Aki a világpolitikai mai aJlasaroJa güjt Államok ,mint hitelező,áz euró szabású eUent^^tnek a foJ^-toL' Világsajtó révén tájékozódik, azt a be      ájiamok. mint  adósok közötti áll goztatás^val sikerül meg;' iiyomá.st nyerheti, hogy a kormányok ^^^^^^       bármennyire hii^esse a^né- hog>- a {dsebbWretü érdvzvtji^,. nak nincs fontosaUb dolguk a vilagbe; a francia külügyminiszter eg\' ne csapianak.:_5tjrögtÖn^í^2
ke megteremtésénél^és^bizto^^^^ az Eü^pai Egj-esült Ál- melyről nem kétséges, ho-v v-^
lamok gondolata, ug>',   ahogy azt a borúvá fajul, amelyről
Business Offi<»—276 Britannia Avenue, Hamilton, Ontario Telefon: Garfield 8064M
A MAGYAR BETEGSEGjÉLYZöK KANADÁBAN
5^'
^Sk egy pár évvel visszamenőleg megvizsgáljuk a kanadai magj-arság betegsegélyzőkbe szei-vezésének" folyamatát és ene való törekvéseit, nagyon érdekes és színes képet kapunk fejlődésükről a mai napig.
Háboi-u előtt már alakítottak betegsfgélyzö egyleteket, azonban a betegsegélyzök komoly alapon való egységes megszei-vezése, tei-mésze^-'«en a hálx>i-u utáni tömeges kivándwlással kezdődhetett meg. Westen és Keleten Kanadában is találunk már beteg.segélyzöket, Keleten Hamiltonban működik egy iyen, aminek osztálya is volt Brantfoidon. Westen is láttunk már 1901-benaI akult egyleteket.      Azonban ezek inkább bizonyos ügynökök és lelketlen pai>ok ttnyésx-t'-lepei voltak és a i-égi kanadásoktól halljuk, hogy a "vezeLök" kuiorioíi<ii a pénzügyi oldalát tarották fontosnak egj'éni szemiK>ntb''>l. Alap.-zaljályaiki/'l is meglátszott, hogy a komoly mun kás érdekhez semmi köze, sőt kimondottan numkásellenes   volt, melybőJ az undok népbutit<'' és agy kissé katonás papiszellem sugái-zott ki. (Pl. belépésnél meg kHlett esküdni - atya, fiu, szentlélekr'•■. melyszerint a három "szent" személye képviselt'- az egy élo "Ur Istent", majd ha a tag szól kért, előírja az alapszabály, hogy a felszólaló egy kissé "kihúzva" magát arccal az elnók felé, tt rmészetesen oldalt pislogni már alapszabályellenef volt.) A háború (lőtt kivándorolt magyarság ideológiailag is hasonlítót az alapszabályaihoz -s t;lg.jaik is. iyen gondolatvilágot képviselő egyének ból tevődött 0.-.SZC. ^ -
A népek eg> más ellen meginditott kapitalista érdekekért 1 éves világ mészárlás, rettenel-s nyomorra végződött az egész világra. É;s e nyomó elől menekülök hadserogén<k a gyarmati és félg>amiati o)szágok kapu álltak nyitva a kivándorlásra. Így a nyomor elöl menekülő magyar munka sok is igen nagy tőmeg'-kben, megundorodva "szert-tt ha^iánk" grófok ólta vezetett munkásnyuzó politikájától, vándorbottal a kezükben (és elszán gyűlölet az urak és a háború alatt emberölésre kifent szuronyokat megszel telő papjaikra szivükij<n, ivanadába vándorolt.
Természetesen ezek már egy uj szellemet hoztak magukkal és ezel mögött egy rettenetes iskola állott, ami felnyitotta a szemüket és fölisme ték osztályellen.ségtiket, a munkásokon élősködő Uri-osztályt. Viszont osz tályukat is, melyhez tartozniok kell, a munkásosztály! Ez aziskola, a világ háború, az azt követő for-rada!mak és vagy 6000 munkást legyilkoló Ellen forradaolm volt.
E nagy kivándorlással a munkásság bizonyos számú "tetvet" is hozót' magával: papokat, ügynököket, a szélhámosok egész légióját ^vele együtt vagy utána, szintén Kanadában telepedett le, hogy vele tartassa ki magái Itt, Kanadában egy kissé szabadabb légkörbe jutva, amit otthon nem tehe tett meg a kivándorolt magyar munkás, itt már elkezdte, bár egy kissé fél ve, "tetveint'k"''' a pusztítását és ma már bebizonyította ezen "tevéknek" hogy nincs reájuk szüksége, s^t oly hatalmas pofonokat osztogat fosztó gatóinak, hogy attél hangzik az egész Kanadai magyar élet.
.A .sok apró, lokális Betegsegélyzök közül a Hamiltoni vol az, amelynél ezelőtt négy évvel 18—20 tagja volt, amelyben az uj szellem leginkább méx
értésre talált. .Amikor aztán ez a Betegsegélyző országosan működő enged'' lyért folyamodott, ekörül csoportosult az egész Kanadába kivándorolt ön
tudatos magyar munkásság és nagyon jó erök a régi egyletekből is. Terme szetesen ide is be akartak furakodni a butító és zsebelő fullajtár bandák azonban innen kiebrudalták őket. Papok, ügynökök, a magyar kormánj bérencei, aniikor ezt látták, hogy a talaj a rablásra szünöfélben van, nincs az az aljasMg. amit ezek el nem követtek ez ellen a Szövetség ellen, ami e Kanadai Magyar Betegsegélyző Szövetség néven egész Kanadában működik.
Amikor már ezek az ui-i kalandorok látták, hogy részükre minden vesző félben van. a magyar munkásnyuzó kormány segítségével ők is alakítottak egy országos Szövetséget. (Úri Szövetség név alatt ismeretes Kanadában, winnipegi központtal). .Az alakulók ingben vasúti jegyet kaptak a vasúttársaságoktól. és a szélhámosok egész hada indult Winnipeg felé (Hogy a vasúttársaságoktól miért kaptak ingyen vasúti jegyet .arról, mint az a bizonyos ügy a gaz alatt, ugy hallgatnak). Az összes papok. üg>nö-kök. mind olt s«nvglettek, sőt nlaga a Ilorthy-konriány főügxtiöke is, a montreali magyar konzul. .Még ég.xetlen tagjuk sem volt. már $2000 szavaztak niog a lv'V})onti litkái-iiak évi fizetést. ^Ma már anriyi tagja sincs, mint afuennyi .-íkkor a konver!ci''jukon tnegjelent és sí:inté kacagja őket az egész kaíiadai núigyar íivuiikásíág: p:rdekes megfigyelni azt az undort, ami ezzel az uri bandával szeniiv-n niegnyilvánr\ Winnij->egi'n van a székhe-
lyük ós az i>ttani !>etegsc,ué]\Z'St séni tudták belépésre megnyerni: IMóst. hogy a C. M. B. S. szervezőt küId(>tT Wesztre. most. csatalakozóit \\'inipeg is a C. M. U. ^^zövetséghez.
És- sok nr';;-- í>sztál\-. olt, ahol ennek a g.\ ülevész bandának területe volt. íunid ;d')i\ k'rdt-se. hogy az ös.sv.es lokáHs.betegsegélyzök is.a C. M. }>. Sz.-liez csai','-'''VTv;k. nu'vt ez az egyedüli, -mely bebizonyította rövid fennállása (Ha is l-n'v az -egyeteme;- munkásság évdekéiért. bátran, önzetlenül, becsülettel küzd I
És ebben a tekintetben ugy látszik, nincs semmi különbség a legszélső re akciót és a legmes-szebb demokráciát-képviselő kormányokk és pártok között. Eg\ák is, másik is fennen hirde ti, békevág>-át és béketarekvései biztosítására szolgáló? politikáját. Ez a vetélkedés a körülötte folyó sajtópro paganda élénken emlékeztet arra az 3gyérteim üségre, melyet ugj'anezen 3rszágok, ugyanez a sajtó, sőt nagyrészt ugyanezen államférfiak tanúsítottak ma tizenöt éve a háborús uszi :ás terén. Nem váletlen tehát, hanem ealyenes sz imbo^ikus jelentőségű, logy az a magyar államférfiú, aki a nlágháboru kitörésének a magyar par amentben való bejelentését "Hála Is-ennek!" felkiáltássá fogadta, ma a N^épszövetség gondolatának, a kötele-:ő nemzetközi bíráskodásnak és a leszerelésnek legékesebben szóló apos-ola.
Nagyon jóhiszemű emberek nem lát lak ebben következetlenséget vagy 'étkulacsosságot, hanem "fejlődést", nelyet a világháború tapasztalatai ■>ztak magukkal, ravaszkodó politi-Kusok pedig, ha beismernek is annyit, ogy a háborúra való uszítás őszinte olt, a békeáradozások pedig nem a-ok, ugy az őszinteségnek ezt a hiá-lyát csak a többiekről ismerik el, a aj át kormányuk békés szándékairól -zonban — legalább is szóban és írás )an — teljesen meg vannak győződve. ?y történik aztán, hogy a habom lik ídálására és a világbéke biztositásá-a irányuló nemzetközi tárgyalások s összejövetelek, melyektől az utób )i hónapokban Európa és Amerika langos, azért tűnnek fel oly víhavo-aknak, mert mindegeik tárgyaló fél altig bizonyítgatja a maga békepoli ikáját, de -nem bízik a többiekében. ;s éppígy a sajtókritikák is, melyek a )éke nagj' politikai divatát a napi ese lények kapcsán méltatják, saját kor-
viszoatj
Népszövetség előtt Briand felvetette, már mindén polgári újságíró is ] a valóságban semmiképpen sem irá-Jiogy foiTadalomhoz vezet, nyúlhat semmiféle más kontinens hát a különböző államférfiak vag>- vag>' valamely ebben a Páneuró- re oly lellces hivei lesznek a béki pa tervben nem szereplő európai or- ugy ezt — mint láttuk — nemi szág ellen, ugy a nem túlságosan rö- ratikus, vagy éppehségel szociálii] vid emlékezetiieket ezek a nyilatkoza gondolásokból teszik, hanem ko tok nem fogják megnyujgtatni. Mert,vativ, sőt ellenforradalmi szándí a Páneurópa-gondolatnak e z gyakor tói vezérelve. Ez a nag\' padf^ lati formája Briandnál először akffor nem jelent egyebet, mint buzditál merült fel és került a sajtóban meg- nemzeti ellentéteket, politikaiaké vitatásra, amikor a francia kamara- gazdaságiakat egyaránt, egyelője ban az amerikaival szemben fennálló retenni és a konkurrenssei- egyi háborús adósság visszafizetésének szövetkezni,a közös ellenség, a| feltételeiről tárgyaltak, igen heves dalmi munkásság ellen. Ezzel s pártpolitikai küzdelmek közepette, ben a szándékok korántsem bé^ Ennek a visszafizetési tei-vezetnek, a- ezen a fronton nincs szó a leszi melyhez Amerika ragaszkodott,, a ka ről és amit időről-időre az egyfitj marában csak ugy lehetett többséget ködésről és érdekközösségről biztosítani, hogy beígérték neki a Yo- tatnak, azt igazán csak az osrtí ung-féle tervezetnek a hágai konfe- lenfél megtévesztése és gyöngíté rencia által való elfogadtatását, amely dekében teszik, de ezekre a besá tei'vezet jelentős előnyöket biztosit re a konnányok cselekedetei Franciaországnak a Dawes-félével is i'ácáfólnak. Ez az ámítás egjií szemben. Ugyanekkor a német-fran- nyilvánvalóan nem vezet már ci cia helyzetben a Young-tei-vezet értei még akkor sem, ha a polgársága mében megoldott jóvátételi kérdéssel foiradalmi érdekeinek magáÉ és ezzel kapcsolatban a rajnai meg- munkásmozgalomban is akad sz^ szállás megszűntetésével beállott ja- ja és propagandistája. Erre rak vulás arra kényszeritette Strese- azonban kapitalista kormányok; mannt, hogy a német parlamentben nem bizhatják magukat: ezért az európai szolidaritást éi-thetően kik egy harcos és ellenfon-adalnii hangsuh-ozza. így történt, hogy egy Európa, meh' ugyan azt állítja m párieuiópai összefogás szükségét nyil- ról, hogy egy kontinens és ejfvoí ta naz amerikai gazdasági konkurren ellen sem irányul, de azt. hogj; ciával szemben hirdette szükségesnek,! osztály ellen sem irányul, maga ielentékenyen erősítve ezzel a fran- meri mondani. Pedig ez a löértá ciák pozícióját, akik az ő adósságai- háborulikvidálására irányul-í jan ■at Amerikával szemben hirdette toknak általában és a Pán—urópa -■zi;]:'-c<r<-'5nek. jelentéken.ven erősítve nek különösen. Emellett még a mi ezzel a franciák pozícióját, akik az ö az amerikaellenes éle ís vészit já adptKágaíkat Amerikával szemben ségéböl; mert minél élesebben ej mindig az általuk Németországtól kö- corabban szociálístaellenes Páné vetélt reparációs összegek zavartalan pa. annál inkább számithat Mi !)efolyásával igyekeztek kapcsolatba támogatására anyagi és politika hozni, ami aztán p-aktikusan, ugy az kíntetben egyaránt és annáliií 5 .-Vmeríkával va'.'^' nieg:.llapodásaík-    ^'ízódik el a leszámolás Ameú
lányuk ily irányú tevékenységét leg-           ■ ^    ^        ^         ^ -    i • -.^ i-      i     -    i-*
3ljebb abból a szempontból hibáztat na . mint a Young-tervezet megfelelő Luropa kozott. Ezt a leszámolást
'.k. hogv az a többinél is ugyanolyan '"tezkedesei revén sikerült is^nekik i>;talista koi-manyok sem tudjai
zíntíszta békevágyat tételez föl, mint .„^^"^í^^ ''^^^ az   államférfiak a^ dig elgondolni, mig egy eur p...
. „^.,, ..                 '4-1  1. „            aliitjak, hogv az o Paneuropa-koncep- tu forradalmi munkasm'tzv:dom
mmotol o maga van áthatva.            •-• ,          ■ -     ,           .      , i     . »
Csak a vakok ^ ebben az esetben -'"-^"^ "^"^ irányul egy masik konti- a hátukon. A sorrend ttj^ai nn
negint a naiv és hiszékeny újságolva- "^"^       ' ^^^"^'''^^^ ^'^^^        ^f^-t^"" '''^^'f    ,f' hogy előbb   ezt. a m
hetik, , hogy túlságosan rábízzak ma- mat kell meggyöngíteni, leszpnti
7ukat az emberek rövídlátáá^ára és fe történelmi arénáról, a fonadaloc
ledékenységére. mét elpusztítani, mielőtt Páneu!
De van ennek a Páneurópai gőndo- nak más konkrét támadó vag>' d?
latnak még egy másik oldala is, ame- ziv feladatot lehetne adni. Addi
lyet egy népszövetségi   kérdésekben megtévesztés céljából ^ leliet be
k'"^önösen beavatott genfi lapnak (u- getni európai méretű gazdasági
gyanannak, mely röviddel ezelőtt le-j ledésről, vámunióról és   e.gvéb íj
leplezte, hogy a kis-entente   államok utópiákról, a tény mégis   az la
titkos katonai   szei-ződést   kötöttek, hogy a P^níurópa-gondolat mö|
ók milliói — nem látják, hogy — ka->ítalísta keretek között — ilyen nem :etközí méretű békepolítika lehetet-'en, hogy mindegyikük békeabajgatá ^.a belpolitikai érdekek által diktált ma nővér és csak a kölcsönös bizalmatlan ág őszinte és indokolt, mert á politikai és gazdasági érdekellentétek csak ezt növelhetik nagyra, ez pedig béké hez soha,   hanem annál biztosabban csak egy ujabb vilá.gméretü háborúhoz vezethet. Ami itt tehát voltaképpen töi'ténik, az nem egyéb a háboni elodázásánál, de egyszersmind annál alaposabb előkészítésénél a békepropa oranda és a békeintézmények nemzet-"ö-'i .megvitatásának hátterében.
Hogy ezek a nemzetközi harcok a békéért milyen közel esnek a háborús nemzetközi konfliktushoz, azt az események alános megfig.velöi könn.ven észrevehették, ugj" a gazdasági és fí-náncszakértöknek i?árísí nemzetköz'* konferenciáján, amelyiken a Young-féle tei-vezet megszületett, mint a há-ooru likvidálásának céljával összeült hágai konferencián, sőt ,aki jól odafigyelj felfedezheti ezeket az ellentéte ket a Népszövetségnek éppn.most lefolyt tárgyalásaiban is. bámennyire sikerült is MacDonaldnak a leszerelés
.\ Kanadai .Magyar .\Iunkas_iidvozli olvasótábora nevében áz tij.aíakuít osztályokat és sokat vár .^alírnt<Trián. Pécs. Tatabánya bán.váiból kivándorolt "fekete gyémántok i^ibszolgáitól" és bízik abban, hogy West Kanadában ők húzzák meg rövidesén egyelőre a magyar urí-vigéceknek a vészharangot ! _ "
A CANADAI .AIAGYAR MUNKÁS szívvel, léleJ<kel támogatja mindaddig-a Canadai JMagyar Betegsegélyző Szövetséget, amíg azt kízái-ólag munkások iranyitják, a munkások érdekébén.
világtörténelemnek csakugyan í legellenforradalmibb persi>ektivij vik meg: a szocialista munkásniii lomnak összetörése Európa hati nak szervezet erejével és Amerö
^dulatu támogatásával.
-Kern gúnyból és kicsinylésl
részben Magyarország és Bulgária, dé a Szovjet unió ellen is) a szerkesztő je a "Pester Lloyd" szeptember 14-iki számában igy jellemzi: "Ablkán az e-setben, ha Európa nem tudna"védekezni az amerikai konkurrenciával szemben, nem lesz képes úrrá lenni a
munkanélküliség, az alacsony bérek dották tehát mértékadó an>erikái 3s a tömegek elégületlensége fölött..., tikusok, hogy őszintén örülneta Ebben az esetben Európa nem képes európa tervnek. Mert ez vaióbj saját biztonságát garantálni és min- lyan prográmm, amelynek na denki azt érzi, hog yegy uj európai 100 százalékos amerikai csak ör? hábortmak elkerülhetetlenül a szociá- egyrészt gazdasági és pénzügyi.? is forradalom volna a következmé- nái fogwa, meii: egj'szerübb neK nye. Bríandot tehát lényegében kon-, államtrösztbe összefogott Europf zei*\'atív szándékok vezérlik, amikor,Jött ellenőraést gyakorolni;;, egyl Európa népeinek a történelem egyik nalízált európai gazdaság <'iött;í legforradalmibb intézkedését javasol- kodnía,.mint egy 27 felé taL:oit(| ja." . féle politikai űzémrendszerekkii
. De ez a kettős programm: egyr^sízt Sozv, maradi és szótagolt .szem?
......^ _________________.....__________ Eur'-pa harca. Amerika egyre fe*'*ózó- De emellett Amerika jól !átia,|
ről. B ■íandnak Páneurópáról és Appo-      világpolitikai és világgazdasági be f tei-vnek ellenforradalmi hi]:?
nyinak a   Kellog-féle egyezményről tartott szónoklataikkai ügy feltüntet ni a dolgot, mintha csakugyan és komolyan ezek a dolgok foglalkoztatnák a nagy. politikát. ■ - De ez a beállítás,, amelyet itt az e-gyes ártal niatlannák ■ látszó,'sőt egye nesen a vilácbéke érdekében fellépő javaslatok é.< felszólalások nyertek: a 'Pán-euKnia kérdés ées formulázása, a világgazdasági kérííéseknek és mezekkel kapc?olatban-_kűlönösen   a vámr kérdésnelr'hangsúlyozása, a nemzet-, közi Bank organizációja körüli intri-
folvasa
ellen, másrészt egy   európai Js. amely azt előtte sokkal sh^ Szövetség alakítása a nemzetközi for•; kusabbá teszi, semhogy aiiitókf rarViími és szocialista mozgalom lotö- irányuló éle. komolyán nyugta'^' résére,, nemcsak Briand genfi, zászló-^ ná.     ■       • •   • : bontására és nem kizárólag a Pánéu-Í NémetM
rópa-teryre áll, hanem ez-a két ii'ány • .———o--
zat egyenes vonalú fejlődést mutat,JÖVŐRE KÉSZEN LE.SZ s-A^ az összes béketörekveseken keresztül, j KJESZTÁNI NAGY VA.Sl^ És ez tenné.szetes is.   Mert ez a kétj
jelszó, amely köré komolyabb és tar-! ^ IMOSZKA^A, noV. 16. — A tó.<;abbnak Ígérkező szövetsés-es blok-;tán-szibériai.nagy vasút; nielv^l kokat lehet létesíteni: egyfelől a szo-.ban kezdtek építeni és ani^y ron gatott ad ósok lázadása   formaj á- j részét képezi az ötéves iparosiéban a könyörtelen hitelező ellen, más- ivezetneki 1930 közepe táján, ké?*,