10. oldal
KANADAI MAGYAR MUNKÁS
1962 július 5
^iiiiiiillliliiiilillilliiiiiiiiiiiiiiiiiiili(iiiiii>i<"i>""""i'''"'"''""'"""''"^
liiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiii""iiiiiiiii"iiii>"i"ii>"'"">''>'''""""'"^
A marokkói nő fátyal nélkü
Kéf harcos
sági és kuturális élet minden területén. Dolgoznak
gyárakban, tanítanak az is-, . kólákban, söt már hői biró ELIZABETH Mafekeng asz-is van például Tangerben, a Iszony, 11 gyermek anyja, az fiatalkorúak bíróságán. A | Afrikai városokban eltűnt a
- AI Afrikai Élelmezési és Kan-„ halk jÍ názó Unió elnöke volt, 1918-helyette megjelent a . csuk-j ban született Tarkastadban. lyás dzselabíja s ma már; i927-ben, 9 éves korában, egyre több az európai mód-jPaarlba költözött. 1938-ban ra öltözött nő. ^ ment férjhez és itt dolgozott
Noha a nőemancipáciví; addig, amíg 1959 >égén Be-iaazán mérföldes léptekkel i csuánaföldre (Bechiiana-
_______\ menekülnie.
mindig eléggé elmaradt e té-j Tette az egész világon is-ren. 19ő8-ban érvénybe lé-i méretes, hogyan szállt szembe a dél-afrikai fegyveres
ahol gyerekek is j-^j^^^ ^j^^.^^ ^ ^^j^^f, niégliand) kellett
A TEGNAP és a ma közti i tó kapocs a férj volt, aki hol különbség sehol sem oly Mit. hol ott t/iltötte idejét, szembeszökő, mint a moha-i rendszerint abban az ott-; medán nő életében, mely az | honban, ahol gy utóbbi években igazán radi-1 voltak.'Egyébként gond.isan
kálisan megváltozott, fö-j ügyelnie kellett a vallási, ^.^.^^ j^o-jo-u^xu ^i^k^u.k,^ . ként a városokban. Vidéken; törvényekre, mert a korán j p^^^. ^^^^ "Mudawwana
természetesen lassúbb a fej-; szexuális életet is megszab-i ^^^g^.jgcsaládi rendőrségnél akik arra lödés. De hogy megerthes-; ja, szigorúan őrködve, hí;-i jog/ Marokkó egyelőre nem! kénvszeritették, hogy elsza-sük a mát. vissza kell ter-jhogy a ferj egyenlőtlenül; ^^y^^^ messzire, mintikitva a családtól bizonyta-
i:ünk a múltba. j ossza meg kegyeit felesegei ^ xunézia. ahol már eltörölték | lan időre száműzzék. Ho-
A marokkói mohamedán | között. többnejüséget, de fontos jgyan játszotta ki a rendőr-
családok tipikus vonása volt; Az. rMrópai kultúrával va-| változá.sokat hozott a nő vé-i ségi hálózatot és menedék-a többnejűség, amit az izlám : ló kapcsolatok s a modern | delmére a házasságban és j jogot kapott Becsuánaföl-kövtőinek megenged a k.)- eszmeáramlatok termesze- j lényegesen korlátozta a ; dön.
rán. A muzulmán férjnek tesen ^rarokkól)an is erősen | többnejüséget.Az uj törvényi a Nemzetközi Demokra-negy felesége és számtalan é,-e'/,tették hatásukat. A kó-i szerint a hajadont nem le-;tikus Nőszövetség (NDN) ágyasa lehetett. így határoz- ^elmúltban is eeyre több.het az illetékes hivatal előtt; mult év októberében tanács-X,\ azt meg Mohamed, aki volt az olyan féí-fiak száma, i tett beleegyező nyilatkoza-1 ülést tartott Budapesten és r.íint próféta, maga is korlat-; akik élettái-sat. barátnőt, a-; ta nélkül férjhezadni (régen | itt találkoztam Mary Letele !an szabadságot élvezett e nyAt és nem háremhölgyet; a vőlegény és a menyasszony' asszonnyal és megkérdez-UM-en. Persze, nem minden láttak a feleségben s irigyel- a házasságkötés előtt nem is tem tőle, a hatóságok miért marokkói férfi élt a korán ték az fnirópaiaktól, hogv i láthatta egymást), a házas- - - • - - —
nyújtotta lehetőségekkel. i^.,í^xony;Mkkal közösen s/.ó-j ságkötés alsó korhatára Iá-
Legtöbbjük, tisztán gazda- lakozhatnak, nyilvános he-sági okokból, kénytelen volt ]yek'4 látogathatnak, mig
beérni egy feleséggel.
Ti)bb felesége csak a gazdagoknak \olt. ahol mindegyik nő saját lakással és cseléddel rendelkezett. Vidéken sokkal jobban elter-
nyoknál 15. fiuknál 18 év.
A mai marokkói nő nagy elánnal lépett a modern é-letbe. Letette a fátylat s az európai nő példája nyomán keresi az utat a teljes gaz-
jedt a többnejűség, mivel ott rint a mai'okkói nőknek de-inindegyik nő egy-egy n\u:\- portálás terhe mellett tilos;
az ő asszonyaik a hárem rahini voltak, söt még c^ak ptrvűtt sem étkezhettek fér-jűl«kel.
Még 19 47-i)«'n érvényben | dasági és politikai függet volt egy i-endciet. mely sze- lenség felé. Távol van ugyan
még a teljes függetlenség elnyerésétől, de el akai- ér-
kaeröt jelentett. volt: 1. Mozikat látogatni, j ni mielőbb mindent, amiben
A feíe.ségek közti viszonv "2. A tengerparton, a bulvá-i országa a fejlődés utján el-
mindig feszült volt, akár a vokon, a nyilvános navkok-i maradt. —ta_
hárem udvarán a virágzó, ban sétálni. 3. Férfiakat!----
fák hűs árnyékában, vánko- megszólítani vagy kíséretük-! sokon heverészve, édes, de; Ix^n mutatkozni az utcán (aj lélekölő semmitevéssel töl-, férjre és a közeli hozzátar-l tötték idejüket, akár a házi-j tozókra ez természetesen; munkánál találkoztak. A; nem vonatkozott). 4. Dzse-' nők együttlétét intrikák fo;i-: labiját viselni, ö. Szeszesita-i eg.\ ták körül, amelyek nem; lókat fogyasztani.
gyilkossággal vég-| V. iMohamed \olt
voltak oly nyugtalanok Ma-fekeng asszony iránt, miért szakították el családjától. ^Ezt válaszolta:
"Mert eredményesen szervezte a nőket az iparban, s az uj törvények ellen. Sok nőt arra kényszeritettek, hogy személyes igazolványt váltson ki, sokat munkájuk elvesztésével ijesztgettek stb. Eme igazolvány nélkül még vasúti jegyet sem vehetnek utazás céljából.pénzt sem vehetnek ki a bankból.
. Mafekeng asszony elé ne^ héz feladat hárult, hogy megszervezze azokat a nő. ket, akik körülötte élték mivel ezeket a nőket rendki' vül visszamaradott állapotban tartották, és azért is mert ö maga is afrikai volt.' Ezek a visszamaradt nők nem akartak kellemetlenséget szerezni. Panaszkodtak az igazságtalanság ellen, de még nem voltak készen ez ellen harcba lépni. Mafekeng megváltoztatta mindezeket, így a hatóságok elhatározták száműzését".
Megtagadta a Becsuána-földön működő Kongressz Pált részéről azt a nyájas utasítást is, hogy "taitsa távol magát a politikától", e-zért Mafekeng asszonyt az a veszély fenyegeti, hogv visz-szakűidik Dél-Afrikába.
ELSŐ
HEVELdE^oJÉ^9EK EMLÉKÉT iÉKÉSEN
pártalapszervezet legutóbbi
A békési Rózsa-temetőben
elhanyagolt, fűvel be- taggyűlésén ismertette a ne-nott sírhantra bukkantak, a-jvelőnő életútját, melyben marok- melynek síikövére ez volt többek között elmondta,
Karács Teréz Széchenyi István voltak ba-gszoUtak a csaiaai c-i.iesen szaDadon neveltettv\ | nam\ait takarja, aki a ma-iratai. A kiváló nevelőnő létnek ezt a módját, amit a; Ellenfelei például argument-: g.var reformkor első nevelő-1 kétezernél több leánvt ne-korán szentesit számukra, | ként használták fel La fia i nője volt. A hányatott életű,; veit élete végéig és többek lelkűk mélyén sohasem nvu-í Ajsi hercegnő egy fénykó-i az uralkodó osztály kivetett-; között ilyen haíadó szelle-godtak bele. Tpét, amely a fiatal lányt fűr- jeként dolgozó nevelőnő ö-!mű gondolatokat ébresztett
Hogyan érezte magát eb-j dőruhában (!) ábrázolja. reg napjait Békésen élte. és|a szülők között: "Ép mun-ben n körnvezetben a h:\z; A marokkói nők azonban i itt halt meg 1892-ben. Egy! kás g.vermekeket tartoznak ura? Nom egészen ugy, mint — a nehézségek ellenére is lelkes pedagógus, Bod La-! a szülők a társadalomnak
. ^_____ a nehézségek ellenére is
ahogy képzelnők. Tágas há- — egyre nagyobb mérték-zában idegen volt, aki senki-1 ben kapcsolódnak be férjük vei sem lehetett őszinte.Min-1 mellett a munkába a gazdádén kulcsot magánál hor-|----------------------
dott, az elnyomottak közös | szolidaritását volt kénytelen érezni önmagával szemben.
é már régebb óta kutat-!adni. hogy azok ne váljanak karács Terez életét és I annak terhére."
EGY FEKETE RABLÁNYHOZ
senkiben sem bizhatott meg teljesen. Háremének tagjai csak az ő engedélyével hagyhatták el a házat, a fejük búbjától a sarkukig gondosan bebugyolálva a hagyományos haikba. amely csak a szemek számára hagyhatott szabadon egy szűk nyilast. Sétálni a nők csak a szolgálók kíséretében járhattak, legfeljebb ha gőzfürdőbe, valamelyik ba-j rőtnöjükhöz. vagy á temető-j be mehettek. '
A több!iejüség már a háború előtt megszűnőben \o!t Marokkóban, s csak a gazdagok szűk körére szorítkozott. Az átlagos polgári csa-■ádokban a nők száma kettőre csökkent; a férj mindkét feleségének külön otthont rendezett be. mert már nem tudta elviselni egy tető alatt az állandó veszekedő sek légkörét. A két otthon között az egyetlen összekö
losne ja K
munkásságát. a pedagógus-1 a pedagógusok pártalapszervezete elhatározta, hogy megörökíti Karács Teréz emlékét, az úttörők segítségével rendbe hozzák sírját.
Szénfekete, nem albínók szülötte, nem iehérvérü szeplős szőkeség, nem is magányos társtalan mogorva, cserepesajkú, rossz-szagú cseléd, ámde királyok lágykarú leánya, ki holtak vágyát felserkentheti; rajta értő szem-választotta nyestprém, máskor simulóiinom hermslin. Illatja, mim a pézsma vagy az ámbra, ha frissítő szél tovalengeti; ölelni való testét ékesítik átkarolásra termett keblei. Ébenfaág, mit köntös, ruha bujtat, s keblein szamócák ringnak, s rá ruhalombok éjszakát borítnak; szerelem-ruha ez, amely alatt a szem s a szív versengve képzelődik, a lélek rátapad vágyakozom s ha feketeség csillan ki a gyolcsból, átöleli eszeveszett mohón. Foga akár tündöklő drágagyöngysor. S ha megnevetteti a tréfaszó: mint sűrű éjből hajnal buggyanása . . . Előkelő, mint fekete csikó, s futásban a mezőn nincs néki mása.
Arabból fordította JÉKELY ZOLTÁN
Népújság
Békéscsaba
Nem végrendelet
Megharapott egy hölgyet egy veszett kutya és javasolták neki. Írja meg a végrendeletét, mert az a kutyaharapás halálos lehet. Két órán át irt elkeseredetten a hölgy.
"Nagyon hosszú végrendelet lesz az," mondta a türelmetlenül váró ügyvéd.
"Ki ir itt végrendeletet?", vágott vissza az elkeseredett hölgy.
"Azoknak a neveit irom le, a-; kiket meg fogok harapni."
í * * ♦
Megbizható
} "Állj! Ki vagy?" "Amerikai."
"Közeledj felém és énekeld az amerikai himnusz első sorait!" "Nem tudom:" "Mehetsz, amerikai!"
MARY Letele a másik, csendes, szelíd, őszinte nő, Ar-thur Letele felesége, egykor pénztárnoka volt az azóta már beszüntetett Afrikai Nemzeti Kongresszusnak, ö képviselte a Dél-Afrikai Nők Szíövetségét az NDN tanácsülésén, Budapesten.
Ezen a tanácsülésen beszélgettem Letele asszonynyal, kijelentette, hogy "mint mikor egy kedves á-lom valóra válik, ugy érzem most az önök barátságát, és életemben először érzem ugy magam, mint szabad. emberi lény. Nagyon nehéz elmondani azt az érzést, a-mit számunkra jelentene az apartheid alól való felszabadulásunk. Önöknek tudomást kell szerezniük, mit jelent megalázónak és elnyomottnak lenni a szines bör miatt. Itt mindannyian szabadok és egyenlők vagyunk, és jó érzés tölt el, mikor a jövőbe nézek, amit máris szemeim előtt látok, mi lenne Dél-Afrikában, ha felszabadulásunkat megnyei-nők".
Letele asszony életkörülményeiről beszélve, kijelentette: "Többé nem vagyok képes szülőföldemen élni. Férjemet több mint egy évvel ezelőtt deportálták Dél-Afrikából, mert egyik vezetője volt az Afrikai Nemzeti Kongresszusnak. Ezért gyermekeimmel együtt Be-csuánaföldön kellett letelepednem, hogy férjemmel lehessek. El kellett hagynom Dél-Afrikát, ahol születtem, s ahol gyermekeim is születtek. Azonban szívem még mindig népemmel érez".
Az afrikai nők helyzetéről szólva, kifejtette mig azt is, hogy az egész Dél-Afrikában a nők csendes tiltakozó tüntetéseket rendo nek, mivel tudják, hogy ha a megszigorító törvényeket bevezetik, az afrikai nőket lefoghatják még akkor is, ha csak vízért mennek a kútra, vagy az üzletben vásárolnak. Egyszerűen rendőr-kocsiba tehetik, a,házat és a gyermekeket gondozatlanul hagyva. A lefogott no gyermeke sirhat, senki sem fogja meghallani. Éhes lehet, de senki sem fogja etetni. Ilyen eset már megtörtént. Azonban a nők határozottak, előre fognak menetelni mig szabadságukat ki nem harcolják".