KANADAI MAGYAR
I
■"■síi'--
CANADIAN HUNGÁRIÁN WORKER
Megjelenik minden szerdán. Előtízetési ára
Egy évre $3.00 Félévre $1.50
Publíshedby
THE CANADIAN HUNGÁRIÁN PÜBLISHING ASSOC.
Business Manager:—Joseph Kovács Telefon: Regent 0637
Business Office—48 Barton St. E^, Hamilton, Ontario
I
fi
t
I
"BANDITÁK VAGY HŐSÖK
-1
A kínai szovjetek és a nemzetközi imperialisták
iitfelÜNK A BÓSZOK
RENDöRTERRORJA ELLEN
A kapitalista sajtó hetek óta kóioisban üvöltözi: Kínát "banditák" veszélyeztetik, "Banditák" eg>'másután foglalják el Közép- és Dél Ki na városait, tar-^ tományait. Hajmeresztő "mészig j áriások," gyújtogatások," "fosztogatások" közben nyomulnak előre ezek a "banditák." A városi és tartományi hatóságok-/ nak ménekülniök kell, de nincs többé erejük ellentállni. Fe-
le május elsején A legtöbbjét egy-
f
Hatvanegy kanadai munkást tartóztattak . mert résztvettek osztályuk tömegtüntetésén, tői három hónapig terjedő börtönre Ítélték.
Jelenleg két osztályharcos munkás áll a bószok bírósága előtt. íMindkettőt "lazítással" vádolják, ami elitéltetésük esetén husz évi börtönbüntetést vonhat maga után. E törvény kegyetlen osz-tályjellege olyan nyilvánvaló, hogy a múltban a Canadaí bószok nem merték gyakran elővenni. De ma, az osztályharc kiélesedésekor minden lehető alkalommal előveszik és alkalmazni próbálják.
A munkásság harciasságának a fokozására a bószok a rendőrerőszak és a bebörtönözések fokozásával felelnek. Készülnek az imperialista háborúra a Szovjet Unió ellen, megkísérlik a kapitalizmus egyre növekvő válságát a munkásság rovására megoldani, az ő bőrükre; az ó éheztetésükkel akarják a csökkenő
Kprofitjaikat megvédeni. A munkásság egyre nyíltabban megmutatja hogy kész felvenni a harcot a kapitalisták eme kísérletei ellen- A kanadai bószok ennek a megakadályozására a legkegyetlenebb fegyverüket veszik elő a forradalmi munkások ellen és megpróbálják börtönbe juttatni azokat a munkásokat akik tagjai vagy támogatói annak a pártnak amely eg>'edül képes vezetni a munkások egyre fokozódóbb harcait — a Kommunista Pártnak.
A kanadai munkásoknak'vissza kell verni a bószok eme támadását. A letartóztatott és bebörtönzött munkástársaik védelmére' kell síetniök. Kötelességük egyben anyagilag is támogatni a Canadian Labor Defence League, a Kanadai Munkásvédelmi Liga munkáját ~ a Munkások pajzsát a kapitalizmus elleni küzdelemben^
JS
kete foltokkal beárnyékolt térképeket közölnek: a 'banditák" vannak uralmon és egyre tovább^ nyomulnak győzelmesen előre. Megdöbbenve állapítják meg, hogy ezek a "banditák" csak a legutóbbi harminc nap alatt több mint 48 várost foglaltak el. Veszélyben az amerikai és nyuati civilizáció — Kínában! Veszély-l>en van és meg kell menteni a kinai "népet."
Különösen az amerikai kapitalista lapok vannak tele ezekkel a "bandita" rémmesékkel. Az amerikai imperializmusé, a mely a nankingi ellenforradalmi
i fosztogatásnak nyomában. Száz-mi IHók éheztek és megszámlálhatatlan százezrek pusztultak el. Elképzelhetetlen az a nyomor és szenvedés, amit a Csiang banda és az imperialista, elsősorban az amerikai betörők Kínában tei-emtettek 400 raiílió főnyi dolgozó népe számára.
Ezek voltak és ezek ma is Kina igazi banditái, A kinai bui-zsoázía és az imperialista banditák.
A kínai dolgozók száz millióinak nem maradt egyéb reménye, csak az, hogy egyszer visz-szajönnek még a hegyekből, a tartományok rengetegeiből — a kommunisták. És hozzák, adják azt, amit 1927-ben hozni és adni kezdtek. Mentességet a mandarinok, warlordok, Csiangok korbácsától, sortüzeítöl, kivégzéseitől. Földet és rizst a 390 millió földnyi kinai földmives
azután 100,000, azután 'főnyi Vörös Hadsereggel nyomultak előre és nyomulnak tovább a kinai fölszabadult proletárok.
Ezek Kina "banditái." Ezek. Kina és a nemzetközi proletárok hősei. Mennek az igazi banditák, a kinai burzsoázia és az araerikai, angol japán, francia, olasz imperialisták elleíí.
150,000 tnak^; De hulláik fölött otlj ! emelkedni az uj Kinai Birodalom-'
Most május 30-án ral^f az ds4 alapjaid Szovjet^ nak. • E^kor tartják a Krag
xiisták Eiiiái Pártjának ve se alatt' az első kinaf^ Kongresszust. A diadalgífl nai Vörös Hadserég '^-^'^ alatt és 400 miUió
proletár mohó, fölszabadüi3
emberi' élét után vágyódó
Hogy kisöpörjék őket és meg-nj-issák az útját 400,000,000, gyeimé metíettt. kinai proletár végleges fölszabadulásának. Megteremtsék Szovjet-Kimit. Lesznek még harcok. A banditák összefog-
í^ina ezaj j seinek kiüdi május 30-án foróbb testvéri üdvözletét 1 kanadai és nemzetközi társág.
A HUSZADIK SZAZAD GSÖDASf
Irta MARTIN STONE
(A jerseyi Amosz-lapok azt irják, hogy Freeholdon;; Szent Róza nevű templom keresztjén, állandó fénypontéi hatók, amióta a templom lelkipásztora, aki 59 évig működöttv, minőségben, — meghalt Az Amosz-lapok a legkomolyabbaia fűzik hozzá, hogy a csodás jelenség a szentéletü pap által mozdított, dicsőség ragyogása a kereszten.)
A katona ruhába bujtatott munkások hűek . maradnak osztályukhoz
te
Most, hogy az egy éves szolgálati időt bevezetik a francia hadseregbe, fel kell eleveníteni azokat az eseményeket a francia katonák azon forradalmi tetteit, amelyek a fekete tengeri lázadás bátor harcaira emlékeztetnek. A sorkatonák, de különösen a tartalékosok minden egyes alkalommal megmutatták, hogy a frantía imperializmus háborús készülődéseinek " nem hajlandók mégegyszer a vágóhídra menni, mint 1914-ben.
Az áprilisi hadgyakorlatok alkalmával behívott rezei-visták forradalmi tettei megrémítették az egész francia bui-zsoázíát. A 29-es dragonyos ezred tartalékosai egy éjjeli gyakorlat elleni tiltakozásuk jeléiil szobáikba zárkóztak és a tisztikar legnagyobb rémületére az Internacionálét énekelték. Ug>ancsak ezen katonák voltak azok, amikor meghallották, hogy más ezredekben cigarettát osztogatnak ki a legénység között, nem akartak addig kivonulni, amíg nem kapták még ök is cígarettarészüket.
A 24. gyalogezred laktanyáiban, mint a legtöbb francia kaszárnyában, nyíltan árusították Coty illatkirály szennylapját az Ami de Peuplet. A katonák erre a Kom. lapot követelték az árusítótól (egy alitiszttöl), aki a tai'talékosok fenyegető követeié-, seí elöl egy mellékhelyiséggbe menekült magára zái-va az ajtót. A \ katonák utána mentek, letörték a zárt és csúnyán elverték a Coty hőst, akit a hadbíróság a legénység nyomására még külön S napi fogházra ítélt.
Indokinában a Saigoni francia katonák többször nyilvánították szimpátiájukat a felkelő indokínai proletariátus mellett. A 11. gyarmati ezred 200 katonája tüntetett az Inteniacionálé hangjait énekélve. Tíz tüntető altisztett lefokoztak, a lázadó legény séget pedig hosszabb-rövidebb börtönbüntetéssel sújtották.
Ilyen és ehhez hasonló esetek napról-napra ismétlödnek meg a francia kaszárnyákban, dacái-a a legvadabb represszióknek amelyekkel á katonaság forradalmi megmozdulásait büntetik Dacára a strassburgi és laudani hadbírósági ítéleteknek, amelyek kel elvtársainkat 5-10 havi börtönre és kényszermunkára ítélték a francia bín:zsoázia nem fogja tudni elérni a hadseregben azt a rendet, ariíéiyet szeretne. Á francia burzsoázia nem fogja leverni "versaillesi" hadseregével a második kommünt, mert ez a hadsereg a proletariátus oldalán fog küzdeni elnyomóik a bui-zsoák és szocdemek ellen.
/ -:-^-—O-■-'-■- 'V
Csiang- Kai Shek féle kormányt megvásárolta, hogy ennek révén nyerhessen szilárd talajt Kínában gyarmati fosztogatásra. És küldik Csiang a Ki Sheknek a repülőgépeket, mérgesgázakat, a kinai kikötőkbe az amerikai hadihajókat a kínai "banditák" ellen. S készülnek arra, hog>' ha másképpen nem megy, nyílt beavatkozással, esetleg Kínának az imperialista hatalmak közt való fölosztásával vessenek véget annak a Kínát és az egész "civilizációt" fenyegető "bandita-veszélynek." Erre készítik elő a hangulatot. Erre kellett a "bandita"-fogalom. "Banditák" ellen csak szívesen fogja áldozni minden amerikai pol-gái-, sőt munkás a pénzét, bérét, munkáját, vérét és életét, na jól meg lesznek arról győzve, hogy azok a banditák a leg-lelketlenebb apa-, anya- s gyermekgyilkosok, fosztogatók, rablók, gyújtogatok ? Ez az egész nóta ismei-ősen hangzik még 1917—18-ból az orosz bolsevíkí "banditák" ellen.
Kik ezek a "banditák," hogy lettek "banditákká" és mik azok a "gaztettek,' amiket elkövet tek?
1927-ben leverték a kinai munkások és parasztok első kísérletét, hogy lerázzák a hazai ; elnyomók, földesurak és az im-
dolgozónak. Bért, a gyárat, fölszabadulást, a maga uralmát a városi pi-oletái-ságnak. Mint Cantonban megkezdték.
A kommunisták kezdtek is visszajönni. Kint a hegyekben, erdőkben két éven át tűrtek, nélkülöztek, mezítláb járták a sziklákat, pusztákat, erdőket, sikokat. De szervezkedtek és szerveztek. Szervezték a Kommunista Pártot. Kiszórták az opportunistákat. Acélozták vezető párt erejét, fegyelmét, tisztaságát. Szervezték a földmunkásokat, űzött, hajszolt, menekült munkásokból, földmives szegényekből csapat csapat után alakult Vörös csapatok. Fegyvert is szereztek. Gyakorolták magukat abban, hogy hogyan harcoljanak legközelebb jobban a burzsoá és imperialista banditák ellen, mint tették 1927-ben. Kezdték elfoglalni egyik nagybirto-ikot a másik után. A manda-^rint, tisztjeit, ispánjait, mun-kásnyuzóit elűztek. Helyébe a munkásokat, földmívesszegénye ket tették. A földet a föld-mivesszegénységnek adták. Azok nak, akik közül milliók pusztultak el a burzsoá imperialista banditák fosztogatásai következtében az éhségtől. A faluk és városok burzsoá hivatalaiban elégették az adósleveleket, amikért a dolgozókat fegyházba tették, vagy kivégezték, ha nem tudták fizetni tartozásukat. Uj rendszert, uj hatalmat, fölsza-
Kivelitz volt a neve és meghala
Hatvan évig lógott rajta a csuha. . .
Kivelitz biz' nagy szent vala^
Nem sujtá az istennyila:
Meghala csendesen. . .
És azóta minden este
A kis templom nagy keresatje
Ragyog fényesen. . . Node ennek már a végire járok. ügyse láttam még pláne ingyen. Ezt már igazán meg kell nézni. Szólok nék. Egyenesen Freehpld felé, a temetőn keresztül. Kísérte sen borzadályos sötét éj volt. A halottak fehér lepedőkben^ begtek a sírok fölött. Némelyik a sírkövön gubbasztott és rikás szalonnát evett. A hideg végigfutott a hátamon, láttam, hogy a halál villogó kaszával őrködik a temetőben, rettem volna, minden félelmem dacára is, szembenézni vde; hiányzott a szemgolyója. Denevérek csapongtak a fülem körá egy seprűn röpködő boszorkány pofon legyintett. Meggyorsii tam lépteimet és rövidesen a Szent Róza templomához Itt most ki kell jelentenem^ hogy a templom keresztjén detett fényt — talán a nagy sötétség miatt — nem láttam, kereszt sötét volt. Újból fölpillantottam, még mindig volt. Nem akartam hinni szemeimnek. Azok után, amit ajáj seyi lapokban olvastam, ott kéne lenni a fénynek. Melle állt Orosz, Acél és Hűbner, a cikkek írói, akik azt bizonjiti ták, hogy igenis, a kereszten fénypontok vannak.
— Nem látom — mondok.
— Ott van ni, a szélin — mondják ők.
— Nem látom — mondom én.
Ott a széliri, a jobb oldalon. Nem látom — mondom ismét. Pedig erős a fény, bárki láthatja.
Igaz-e atyafi?
perialista betörők, az amerikai badulást hoztak minden munkás-japán^ angol, francia gitárosok,'nak és földmives proletárnak.
Rohamot intéztek a brit szövőmunkások
aCitv Hall ellen
Kommunista vezetéssel társaikat akarták kiszabadítani
1
BRADFORDi Anglia, május. — A sztrájkban álló szövőmunkások- ezrei nagy tiltakozó g>'ülést tartottak a City Hall előtt. A Kommunista Párt szónoka felszólította a tömeget, hogy szerezzenek érvényt azon követelésüknek, hog>* a letartóztatott sztrájk<rfőkat engedjék szabadon. Erre a több ezer főnyi tömeg, egy akarattal megrohamozta a rendörséggel körülvett városháza épületet, hogy társaikat kiszabadítsák onnan. Véres harc kdetkezett; melynek során mindkét részről többen megsebesültek. Sok munkást letartóztattak.
A kapitalisták rémülve látják a Konununista Párt befolyá-SSnak növekedését s ezért egyszerűen megtagadták a kapitalista ujságszéthordő vállalatok a Daily Worker^ a Kommum'sták Angolországi Fártla hivatalos lapjának a terjesztését. A munkások az óxBzá^t^ si har-r
cos koxnznunista vezetés mögé.
igáját, Cantonban magában több ezer munkást végeztek ki a cantoni első szov--i jet leverése után. Mint valamikor a párisi kommün leverése után, folyt a munkások vére az utcákon. Kina más városaiban, tartományaiban ezrével fogták össze a munkás és földmives proletárokat és végezték ki, a hol előbb-utóbb találták Őket. Egy év alatt 250,00 munkást és földmunkásproletárt végeztek ki, kínoztak halálra borzalmas módon. És Csiang mellett az igazi hóhérok az amerikai, angol, japán imperialista brigantík voltak. A munkások és föld-míves szegények menekültek Kina belsejébe, hegyek,, rengetegek közé. Máshol ott maradtak és megtartották az 1927-ben megsaei-zett hatalmukat, a szovjetek első szervezeteit; Csiangék és az idegen kapitalista betörők átvették az uralmat. Ks uralkodtak.
Uralkodtak így. Gúzsba kötötték az ipari munkásokat. Szakadatlan elfogatások, kivégzések azóta. Elszedték á föld-mi vesszegény éktől, szegény bér--löktől még azt is, amij ük azelőtt volt Harácsoltak, fosztogatta. Gyújtogattak és raboltak. fA rizst, a marék rizst, ami egyetlen tápláléka a kinai dolgozóknak, az utolsó falatot is kitépd ték a dolgozók szájából.- A rizs ára néhol 50 százalékkal en^-kedett. Irtózatos nyomor, éhín'-ség ennek az ellenfonadalini
es
Szovjeteket alkottak. Azok kezébe adtak minden földet és gyárat, akik ott dolgoztak, izzadtak. Azoknak adtak minden rizst, ami található volt a burzsoá banditák dus raktáraiban. Amit a bui-zsoák mandarinok és imperialista brigántik, szen mísszíonáinis és egyéb űgj-nöke-ík nemzedékeken át szedtek e a munkásoktól és földmives proletároktól.
És mint a futótűz terjedt egyik faluról a másikra, város ról-városra, tartományról tartományra : jönnek a_ kommu nisták. Hoznak rizst, adnak föJr det, adnak fölszabadult öroniet lehetőséget arra, hogy Kina 400 millió főnyi dolgozója ezután emberi és ne irtózatos, állati módon éljen és haljon a Csiango-kért, néhány tucat mandarinért warlordért és amerikai, ango! bankár-banditáért.
A vörös csapatok nőttek. Seregek lettek belőlük. Itt is, ott is ujabb és ujabb nőtt ki Kína óriási területéiij a tartományok mélyén, A hegyekből, bujdokló rengetegekből rég kijöttek és ott marsoltak diadalmasan Kiangsi, Kwangsi, Fukien, Kwangtung, Hunan, Anhwei tartományok síkjain, utjain., A Kinai Vörös Seregek. Az első Kinai Vörös Hadsereg. Élükön a KonMnunista Párt és győzelmes útjukon a munkások és pa-xasztok swxvjetjei 6O7—80,000 négyzetmértföldes óriási terü-
leten. Hat tartományban^ 60,000,'
És egy másik bámészkodó felé fordult,
— Én se látom — mondja az atyafi. ., A szerkesztő urak megvetően néztek végig rajtunk és toyáti
kérdezősködtek:
— Látják-e azt, mit mi ? A válasz tagadó volt minden oldalról. A szerkesztő urak dühbe gurultak.
— Büdös latrok! Hát kételkedtek az isteni fényességül Hát nem tudunk meggyőzni benneteket sehogyse? Mi. .. '
— Na majd adok én nektek. Fölmászok egy gyertyávalj torony tetejére és megmutatom a- fényjwntokat a kereszten mondta az egyik szerkesztő, — Már megyek is.
És ezzel eltűnt templomajtón. Mi kíváncsian bámii fölfelé. Körülöttünk nagy tömeg gyűlt össze; Mind fölfeléi multak. És láthattuk, amint a szerkesztő ur megjelenik a ít rony ablakában és eg>-ík kezében halvány gyertyalánggal, ö sík kezével felfelé kapaszkodik a torony oldalán felszerelt, reszthez vezető létrán.
Jó magasan járt már. Talán már a kereszthez ért.
Ni. . . ni. . . ! csodák csodája. . .! Három vénasszony t et vetett mellettem, mert a templomon fény gyúlt. Ha' ragyogó fény. Bámulatomból egy erős oldálbalökés fel. Egy rendőr, volt, aki néhány tűzoltóval utat tört m a tömeg között, hogy a szerkesztő urat, akit a tűzoltók fényszóróval világítottak meg lecsaíogassák. Ez sikerült És elmegyógyintézet helyett visszaengedtek a szerkes hogy a freeholdi fényes keresztről több épületes cikket irjoi
Én miután láttam fénylő keresztet, hazafelé indultain-
Utam ismét a temetőn keresztül vezetett. Boi-zalmas és éj volt. A holtak még mindig fent voltak. Csal^ magukhoz és én feléjük indultam. Lefektettek egy ip^ gödörbe és fejem alá egy koponyát tettek párna gyanánt meg közben lehúztam a takarót egj- lélekről és beta Ezt pedig rosszul tettem, mert a halál ott termet és se s2| beszéd, levágott a kaszájával. ^
Most a pokolban vagj'ok és az ördög tüzes vasvillával y a hajamat, mert nem akartam elhinni á-hirt: "Csodálatos mény Freeholdban, Nagy tömeg-látogatja a Szent Róza plomát, melynek keresztjén a plébános halála óta éjjel pontok'láth'átók. .^V'^- ,' '
^ Aki nem hiszi, győződjék meg arról, hogy .a pokdib^, 'Éyok, mert én se hittem. =^
Gosta Rica^^^^i^
A tüntető munkanélkülieket megtámadták áWaU Street
SAN JOSE, Costa Rica A munkanélkiüiek és^a.^^^^ közt, amely az amerikai imperialisták gyannati ^^f^^^fj^í véres utcai harcok voltak. A válság, muiAanélkuhs^^ nagy. A munkanélküliek tüntetést rendeztek, f .7^1 rájuk támadt. A keletkezett harccfcfeto más könnyebben megsebesült.
m
M^Mgj^yiliiaMiMii
